Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-06-29 / 51. szám

2 Békéscsaba, 1913 junius 22. ntán — és nem beszél senki. Monoton szürkeséggel folyik le a közgyűlés. Más­kor meg nekiszilajodnak és a legjelen­téktelenebb kérdésekről is oly sokat hordanak össze, mintha legalább is az európai egyensúlyról volna szó ós ők a londoni békekonferencia tagjai vol­nárak. De ez csak kis hiba és a körülmé­nyek kellő mérlegelésével nem is lehet nagyon elítélni. Fő, hogy ennek a köz­gyűlésnek a színvonalát is megmentette kót hosszabb ós tartalmas vita. Egyik az A. E. G. V. igazgatósági tagsága, másik az adóügyosztály szemólyzetónek szapo­rítása körül fejlődött ki. Mindkettőről lapunk más helyén emlékezünk meg. Elismeréssel kell megemlékeznünk a képviselőtestületnek B o d ó József se­gédmórnök fizetésemelése ügyében ho­zott határozatáról. A határozat nagyon szép volt, egyhangú volt ós a magasabb fizetésre mindenképen méltó tisztviselőt tett boldoggá általa a képviselőtestület. Az ilyen eljárás csak növeli a város kö­zönségében azt a meggyőződóst, hogy Csaba vezetése ennél a képviselőtestü­letnél jó kezekbe van letéve. A közgyűlésről különben, amelyen Kiss László főszolgabíró is jelen volt, tudósításunk a következő: Zahoran György biró a köz gyűlést megnyitván, Korosy László főjegyző mindenekelőtt előterjesztette a kereskedelmi miniszter leiratát a posta­palota telekvótele ügyében. Leiratában kijelenti a miniszter, hogy helyesli a teleknek 80,000 koronáért törtónt meg­vásárlását és utasította a postaigazgató­ságot az adásvételi szerződés megköté­sére. Az összeget azonban csak a jövő évben folyósítja a miniszter. A közgyű­lés a leirat tudomásulvétele mellett uta­sította az elöljáróságot, hogy a régi épü­let anyagának órtékesitésóről és a benne levő hivatalok elhelyezéséről még ideje­korán gondoskodjék. A törvényhatóság jóváhagyta a jár­daépítési szabályrendeletet. A tanács ez­zel kapcsolatban azt javasolta, hogy a képviselőtestület rendelje el a főútvo­nalak aszfaltirozására vonatkozó költ­ségvetés elkészítését. Különösen a Szent­István-téren a kofák helyónek aszfalti­rozására van szükség már egészségügyi szempontból is. P o 11 á k Arnoldnak nincs ez ellen kifogása, de fontosabbnak tartja az utcák kövezését. Korosy László főjegyző: A két dolog nincs egymással összefüggésben. A kövezósi programmot még nem lehet végrehajtani, mert először nincsen rá pénz, másodszor pedig móg a fölöttes hatósággal sincs egészen rendben az ügy. E felszólalások után a közgyűlés hozzájárult a tanács javaslatához. Tudomásul vette a képviselőtestület a törvényhatóságnak a postapalotai te lek eladása és Böszörményi Róza pót­segélye ügyében kelt jóváhagyó hatá­rozatait is. Bajcsy Gusztáv állatorvos két fe­lebbezést nyújtott be a törvényhatóság­hoz. Egyik az ő javadalmazásának meg­állapítására, másik a harmadik állator­vosi állás betöltésére vonatkozik. A tör­vényhatásági bizottság az első felebbe­zést elutasította, mivel a jövedelemmeg­állapitás ügye a közigazgatási bíróság­nál van és annak döntésóig határozatot hozni nem lehet, a másikat azonban akceptálta és utasította a képviselőtes­tületet, hogy a belügyminiszter kíván­ságához képest a harmadik állatorvosi állást töltse be. A közgyűlés felhívta az elöljáróságot, hogy á harmadik ál­latorvosi állás betöltése ügyében a szük­séges lépéseket tegye meg, mivel a miniszterrel nem lehet szembehelyez­kedni. A főszolgabíró rendeletei. Kiss László főszolgabíró három rendeletet intézett a községhez. Az egyik Kolpaszky László erzsóbet­helyi jegyző szabadságolására vonatko­zik. Kolpaszky ugyanis betegségére való hivatkozással 3 hónapi szabadságidőt kórt a főszolgabírótól, amit meg is ka­pott. A főszolgabíró utasította a köz­séget, hogy a szabadságolt jegyző meg­felelő helyettesítéséről gondoskodjék. A tanác3 azt javasolta, hogy a képvi­selőtestület szavazzon meg a helyette­sítő erzsébsthelyi segédjegyző számára 400 koronát, melyet Kolpaszky jegyző­nek fog fizetni a községházán levő jegyző lakásért. Kolpaszky ugyanis saját házába költözik a községházáról. Varga András kevesli azt az ösz­gzeget, mert az ottani segódjegyzőnek mellékjövedelme nincsen. Legalább 800 koronát adjon neki a képviselőtestület. K o r o s s y László főjegyzőnek nincs kifogása az ellen, hogy a helyet­tes jegyző legalább 600 koronát kap­jon, mivel 400 koronát úgyis a jegyzői lakásért kell fizetni. iá Kiss László főszolgabíró: Általá­nos szokás, hogy a helyettesnek azt a különbözetet szokták adni, amely az ő és a helyettesitett fizetése között van. De Csaba eltért ettől a szokástól a múlt­ban, Tóth Lászlónál is, aki az adóügyi jegyzőt helyettesitette. Ha akkor ugy járt el, ne járjon el most se másképen. E fogadásra ajánlja a tanács javaslatát. Dr Hollander Lipót a Korosy fő.egyző indítványát pártolja, R e i s z Hermán szintén. A kórdós szavazás alá bocsáttatván, a többség a tanács javaslata mellett fog­lalt állást. A másik főszolgabírói rendelet a se­lejtező-bizottság megválasztására vonat­kozott. Ennek tagjaiul a jegyzői kar­ból Zsilinszky Sándort és Kol­paszky Lászlót, a képviselőtestületből pedig dr. Tardos Dezsőt, Varga Andrást, Vidovszky Károlyt kül­dötte ki a képviselőtestület. A harmadik és a legérdekesebb ren­deletben felhívta a főszolgabíró a kép­viselőtestületet arra, hogy a sertéspiac nak, különösen a gabonapiacnak a vá­ros egyik legszebb teréről való kitele­pítését ós a Kossuth-tór parkírozását mondja ki. A tanác9 azt javasolta, hogy mivel ez ügyben ezidőszerint móg in­tézkedni nem lehet, halassza el a kép­viselőtestület a határozathozatalt az ut­cakövezések befejezése után való időre. Kiss László főszolgabíró : Maguk a tanácstagok is panaszkodtak már ar­ról, hogy a sertéspiac nem jó helyen van a városháza udvarán. Ha már a ta­nács is panaszkodik, akkor tenni kell valami intézkedést. Dr. Székely Lajos kötelességet teljesít, amikor az elismerés llobogóját meghajtja nemcsak a képvi seőtesttikt, hanem az egész közönség nevében a főszolgabíró előtt (éljenzés) azért, mert amihez eddig nem volt a község szokva, önállóan intéz a képviselőtestülethez üdvös megkereséseket, amelyek a város haladását törekszenek előmozdítani. Bé­késcsaba belterületén nagy a por min­denütt, tehát parkírozott terekre szűk sóg van. Teljes egészében magáévá te­szi a főszolgabíró iratában foglaltakat, de azt is sajnálattal kénytelen beismerni, hogy ezidőszerint a piac áttelepítését és a Kossuth-tór parkírozását kivinni nem lehet. Kiss László főszolgabíró: Nem azt akarta, hogy az intézvényóben fog­laltakat a község azonnal keresztülvi gye. Csak a közönség több részéről fel­merült kívánságnak adott kifejezést, ab­ban a reményben, hogy annak nemso­kára foganatja is lesz. Hiszen már ré­gebben szó volt a Körös csatorna Ro­senthal malom előtti részének megkes­kenyitésóről ós átbetonirozásáróJ, ami által igen szép vásárteret kapna Csaba. E felszólalások után a képviselőtes­tület a tanács javaslatát fogadta el. Póttagok behívása és egyebek. Az igazoló választmány megkereste a községet három képviselőtestületi póttag behívása iránt." A tanács azt ja­vasolta, hogy mivel Csabán kerületen­ként van a választás ós az üresedésbe jött tagsági helyek kerületében pótta­gok nincsenek, halassza el a képviselő­testület azok betöltését a jövő évi álta­lános elöljáróság-választásig. Elfoga­dásra talált. Kiss László főszolgabíró helyes­nek tartaná, ha valaki ezt a határozatot megfelebbeznó, mert elvi döntést le­hetne provokálni arra, hogy a kerületi választási rendszer mellett más kerü­leti póttagot is be lehet-e hivni. Ezután több nyugdíjazás követke­zeit. A Jancsok Endre katonai nyil­vántartó nyugdíjazásáról más helyen szólunk. Rnjta kivül a közgyűlés K u­b i k Lajos végrehajtónak 378, Zele­nyánszky Pál rendőrnek 598, özv. Kovácsnénak pedig, aki rendőr özvegye 333 33 korona nyugdijat állapított meg. A Csabai Athletikai Klubnak sport­telep céljaira már elvileg megszavazott területet most nóvszerint is megszavazta a közgyűlés több kisajátítási üggyel kapcsolatban. Mindenki igennel szava­zott, csak dr. Székely Lajos kiáltotta el, hogy — nem ! Hogy miért, az ma is probléma és ugy hisszük, az is marad. Már régebben szó volt róla, hogy a sertés- és szarvasmarhamázsát a vá­rosháza udvaráról ki kell telepíteni, mert főkónt, amiatt van ott vásár. E'ő­ször az volt a terv, hogy a dobozi ós gyulai utak között fekvő háromszögbe helyezik. Most azonban 1 azt javasolta a tanács, hogy az állatmázsát a vásártérre, a járlatkiadási ház közelébe helyezzék el, a terménymázsa pedig egyelőre ma­radjon a városházán. Az állatmázsa az épülettel együtt 4400 koronába kerül. Igen, de ekkor elodázhatatlan szükség van a kórház előtti útnak a vágóhidig való kikövezésére is, ami a Rosen­thal malomtól 21,000 koronába kerül. Az összes költség tehát 25,400 korona, amire csak 21,000 korona fedezet van. P o 1 1 á k Arnold követeli, hogy ha az állatmázsát kihelyezik, akkor a csirkepiacon is legyen mázsa, a kövér libák, egyszóval a baromfiak számára. B o h u s M. György a Kiss Ernő­utca kikövezését is kivánja, mert azon könnyebb a vágóhidi és állatvásári for­galmat lebonyolítani A Rosenthal ma­lom előtt nagy a tolongás. Különben ugy van az eredeti kövezósi programúi­ban is. Ádám Gusztáv főmérnök sziveeen hozzájárulna Bohus javaslatához, de nincsen jelenleg pénz. E felszólalások után a közgyűlés Pollák Arnold módosításával elfogadta a tanács javaslatát. A fónyesi iskola kibővítésére szük­séges 143Ó koronát megszavazta a kép­viselőtestület, a sopronyi II. sz. vadász­területet pedig M i fe 1 y a Z. Györgynek adta bérbe, aki az árverésen ajánlott 120 koronával ezemben 300 koronát hajlandó érte fizetni. A Bánszky-utcai hid megnyitásáról szóló jelentós tudomásul szolgált A munkásközvetitő állandó helyette­séül a mindenkori rendőriőbiztost ren­delte ki a tanács javaslatára a köz­gyűlés. , . A szabályozási pénztár az utóbbi években eszközölt sok kisajátítás miatt nagyon rosszul áll, mert jövedelme alig van". Erre való tekintettel a képviselő­testület elhatározta, hogy a vályog- és téglavetósekből, valamint a bitangföl­dekből eredő jövedelmek ezután a sza­bályozási pénztárba fognak befolyni. Böszörményi Róza polgári leányiskolájának a szokásos évi 4000 korona pénz- és 4 öl fasegélyt a kö­vetkező évre is megszavazta a köz­gyűlés. A Bánát-utcai telektulajdonosok ka­pukijárók készítésére kértek engedélyt. Hosszas vita után, melyben egyesek a kijárók közveszélyes voltát hangoztatták, a közgyűlés a körülmények megvizsgá­lására egy bizottságot küldött ki, mely­nek tagjai dr. T a r d o s Dezső, K o­c z i s z k y Mihály, Szalay Lajos, L i p t á k L. Pál, Kraszkó Mihály ós M a c h 1 i k György lettek. B o d ó József segódmérnök fizeté­sét 16 évi buzgó kötelességtudására ós érdemeire való tekintettel, 2200 koroná­ról egyhangúlag 3000 koronára emelte fel a képviselőtestület. Néhány kisebb fontosságú személyi ügy elintézése után a közgyűlés vé­get ért. Mezőberény és Gyoma villanyvilágítása. Ujabb fordulatok. E két virágzó szomszédos község már régóta törekszik arra, hogy villany­világítása legyen. Olyan csinos és meg­lehetősen népes községekhez a XX. szá­zadban bizony nem is illik már, hogy petróleumlámpák pislákoljanak az utcá­kon ós a báltermekben, amelyeknek pe­dig már csak a szépnem szempontjából is ragyogó fónyességüeknek kellene len­niök. Fényben, ragyogásban móg a ke­vésbbó szépnem is elragadóan bájossá válik. A báltermek világítása azonban csak mellékes szempont. A jó világítás fontos különösen a köztereken és az utcákon. Manapság jó közbiztonságot anélkül el se lehet képzelni, eltekintve más nagy előnyöktől, amivel a helyes közvilágítás jár. Mezőberény különösen azóta törek­szik nagyobb ambícióval a villanyvilá­gítás után, mióta látja, hogy szomszédja 1 és járási szókhelye, Békés, milyen szó- 1 pen boldogul véle a Csabával kötött előnyös szerződés folytán. Amellett, hogy közvilágítása meg van ós nagyon jó, j még jelentékeny haszna is van belőle, 1 mert a magánosok mind többen és töb­ben vezetik be a villanyvilágítást. Bó , késnek a mult évben is 10,000 korona jövedelme volt a villanyvilágításból és ! ez a jövedelem évről-évre növekedik. j Békés hatása alatt először Mezőbe­rény is Csabáról akarta beszerezni az áramot. Meg is indullak a tárgyalások, amelyek azonban nem vezettek ered­ményre, mert Mezőberény keveset volt hajlandó fizetni, úgyhogy az ajánlatot Csaba nem fogadhatta e', már csak azért sem, mtrt olcsó pénzért messzire kelibtt volna szállítani az áramot. A főáramve­zetók pedig horribilisen drága. Mező­berény a csabai tárgyalások sikertelen­sége után jó ideig hallgatott, nem moz­golódott se jobbra, se balra. Később az­tán az az eszme vetődött fel, hogy ön­álló villanytelepet létesit ós majd Gyo­mát, sőt esetleg Köröstarcsát is ellátja árammal. Hir szerint egyik fővárosi cég­gel már érintkezésbe is lépett és kon­cessziót akart neki adni, de még ez a dolog sem perfekt. Sőt talán sokáig nem lesz perfekt, mert Gyomára most már nem igen számithat Mezőberény. Gyomán ugyanis Kovács Lajos postamester uj malmot lóteszitett, még­pedig villanyerőre. Számítván arra, hogy Gyomával esetleg megegyezik a villany­világításra nézve, olyan nagy dinamó­gépet állított be, hogy az a malom mel­lett Gyomát is képes ellátni árammal. A község már meg is indította a tár­gyalásokat ós előreláthatólag meg is történik az egyezség olyanformán, hogy Kovács az áramot szolgáltatja a község­nek, a község pedig a közvilágítás esz­közlése mellett magánosoknak is áru­sítja az áramot, tehát neki is haszna lesz belőle. Megjegyezzük, hogy Szarvas sike­rén felbuzdulva Mezőtúr is tett már Gyomának ajánlatot a villanyvitágitásra vonatkozólag. Ezt az ajánlatot azonban nem igen fogják elfogadni, mert több­féle szempontból is előnyösebb lesz, ha a község az áramot Kovács gőzmalmá­ból szerzi be. Mezőberény most tehát vagy maga lesz kénytelen villanytelepet létesíteni, ami neki szinte elviselhetetlenül sokba kerül, vagy pedig újból felveszi Csabá­val a tárgyalás fonalát ós igyekszik vele dűlőre jutni. Változások Csaba közigazgatásában. Katonaügyi jegyzői állás lesz. Uj állások az adóügyosztálynál. Az idők haladásával mindinkább világossá váiik, hogy Csaba nagysága miatt már sehogysem tud beleillesz­kedni a községi szervezet szük kere­teibe, hogy mielőbbi várossá való ala­kulása már feltótlenül szükséges. Kitűnt ez a csütörtöki közgyűlésen is két vita folyamán, amelyek a katonaügyi nyil­vántartó nyugdíjazása ós az adóügyi jegyző szemólyzetszaporitási kérelme kapcsán támadtak. Ilyen nagy ós népes község katonaügyét egy nyilvántartónak vezetnie lehetetlenség. És igen helye­sen hangoztatták, hogy szükség van egész külön ügyosztályra a katoraügyi jegyző vezetése alatt. Ez több költséget nem is fog okozni Csabának, mert csak a főjegyző mellé rendszeresített segéd­jegyzői állást kell átminősíteni rendes jegyzői állássá. Ezt az állást jelenleg Tóth László tölti be, akivel egy min­den tekintetben arra való, szorgalmas, tehetséges és már régóta mellőzött em­ber fog önálló hatáskörhöz jutni. Az ő resszortjába a főjegyző resszortjából a katonaügyek mellett lehet még többet is áttenni, ugy hogy akkor a főjegyző jobban tud élni az ellenőrié} fontos munkájának. Az adóügyosztálynál a személyzet­szaporításra szintén nagy szükség van. Ez ügyosztály létszáma 20 óv óta nem emelkedett. Azóta pedig Csaba mennyi­vel nőtt nagyobbra, mennyivel népe­sebb lett 1 Ugy az adóalanyok, mint az adótárgyak száma megszaporodott, még nagyon is. Világos tehát, hogy a régi létszám mellett az óriási módon meg­nőtt munkahalmazt elvégezni szinte kép­telenség, különösen ha figyelembe vesz­szük az uj adótörvény bonyodalmait is.

Next

/
Thumbnails
Contents