Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-01-26 / 8. szám

Békéscsaba. 1913 január 12 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 uj lovat szerez és vágtat tovább, szélben, viharban. Vágtáivá vágtat, de célt sohase ér .. . A tanítók fizetésrendezése Ne kapjon kevesebbet a falusi tanító Sok sóhaj, panasz hangzik el a tanítók ajkáról addig is, míg fizetésűket ugy, ahogy rendezi a kormány. Ez a fizetésrendezés ugy kezdődik, mint az ujtestámentomi talentum osztás, hogy egynek adnak ötöt, másnak kettőt és a harmadiknak egyet. Az utolsó, aki egyet kap nem gazdálkodik, egyből nem tud vagyont gyűjteni, miért is a gazda sötétségbe veti, hol lészen sírás és fogaknak csikorgatása. A lapok híradása szerint külömbség lesz a városi és falusi tanítók fize ése közt. A városi kap öt tálenlumot ós szerez hoz?á másik ötöt, amiért a gazda megdicséri, a falusi kap egyet és azt nem gyümö'csözteti, miért is a gazda haszontalannak nevezi el és büntetésből falura küldi. Igen, a falu i tanitó cl van maradva a világtól, nein Békésmegyét értem, mivel itt igazi értelemben falu nincs, a kevésből nem telik még újságra sem, a neki juttatott egy talentumot nem tudja gyümölcsöztetni, nem halad a korral és elmarad a kultura nagyobb dicsőségére. Azért tehát, mert a sors valakit a közlekedési eszközök hiányában szenvedő, a világ forgalmától messze eső fa ura sodor, még azt a büntetést is kénytelen elszenvedni, ho>y kevesebb fizetést kap mint a városban élő kartársa, ki a neki juttatott tálentumokat gyümölcsöztetni tudja, mert nemcsak alkalma van hozzá, de a városi élet egyenesen követeli is tőle. Nagyobb fizetés mellett a többi érv között a drágaság is szerepel, mely városokban nagyobb, mint falun. Hát az lehet, hogy némely háztartási cikk drágább, de viszont sok bevásárlási cikk falun határozottan drágábban szerezhető be, mint városban, ezt kivü'em sok ezren tudják bizonyítani. Ez esetben példának Kondorost hozom f^l. Mig Csabin a cukor kilója 80-84 fillér, addig mi 100-104 fillért fizetünk érte, a retróleumot 28:40 fillér arányban fizetjük, mivel nekünk a vasút és egyéb fuvardijat is meg kell fizetni. A fa mázsáját 10—12 fillérrel drégábban vesszük stb. Ha a szabóval ruhát csináltatok, először városba megyünk hozzá, vagy kihivatom mértékvételhez, természetes az én költségemre. Ha pedii? kiválasztom a szövetet, móterenkint egy koronával többet fizetek érte, mivel a postaköltségen kívül a szabó fáradtságát ós postadiját is én fizetem. Gyermekeimet idegenben kell iskoláztatni, egy gimnáziumba járó gyermek évi nevelési költsége minimum 500 korona, a leánygyermek nevelési költsége tetemesen nagyobb, lakás, koszt, könyv, ruha, kézimunka, tandij felemészt évenkint 700-800 koronát. Mivel a városi tanitó gyermekeit helyben iskoláztathatja, ezen kiadás alól fel van mentve, igy a városi tanitó fiöregebb gazdája is nézni kezdte és mondta neki: — Te, Tóni a jó reggelét, ez már csakugyan szép dolog. Akkor a vén ember könnyei lassan megeredtek s boldogságában sirva könnyezett. Ami padig az ötven forintnyi aranyakat illetné, azok a mellényzsebben épen csakhogy megmelegedhettek, azok mentek a takarékba, ott is sürgős he yre, mert Tóni tava'y a vakarcsot is férjhez adván, némi adósságot is szedett magára. A kép is csaknem, hogy itthon maradt, mert mondták Tóninak, hogy ne vigye magával, mert boldogságában az uton a kocsival hátha valahol megállnak s azután majd a ráma üv6gje is betörik. De Tóni oly sóvárogva nézett a képre, mit tőle elszakítani akartak. Hát nem lehetett tőle eltagadni a képet, de különben Ígérte is, hogy gondját viseli s az egész uton kezében tartja. Elmentek. Harmadnep újév lóvén, Palkót hozta be a kocsi a városba, mert szükséges, hogyha öröm ér egyrészt, érje másrészt is. — No hát Palkó, az öreg Tóni mit csinál ? — Hát — mondja Palkó nevetve, — mindig csak az uj képet próbálja fel a falakra. Hogy hol volna legalkalmasabb ? — No aztán ? — Hát még nem ért vele véget. Mert sehol se elég szép a hely. Mindig különbet keres neki. . . . Ugy nézem, ha az öreg Tónin állana, még uj házat építtetne a miniszter képének. zetése, eltekintve a fizetés többlettől, annyival nagyobb, amennyi a falusi tanitó gyermeknevelésre fordított költsége. Kívánatos volna, hogy a tervbe vett fizetés rendezésnél az itt röviden vázolt állapotokat figyelembe véve a j falusi tanitó, ha nagyobb fizeióst nem is, de legalább annyit kapjon, mint a városi. Czlrbusz Endre. A csabai tüdőbeteg-gondozó intézet. A község segélye. A csütörtöki képviselőtestületi közgyűlésnek egyik legfontosabb tárgya a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület csabai fiókjának kérvénye volt az itt felállítani szándékolt dispensaire segélye tárgyában. Ennek az intézménynek az áldásos voltát fölösleges olvasóink előtt újból fejtegetnünk. E ég csak annyit mondanunk, hogy Csabán, ahol annyi szomorú á'dozata van annak a rettenetes rémnek: különösen nagy szükség van a szegény tüdőbetegekkel foglalkozó intézetre, mert a baj -éppen legszegényebb osztályból szedi bőségesen áldozatait. D) a vagyonosabbakat sem kiméli. Vannak családok, amelyeknek csaknem valamennyi tagja abban a betegségben pusztult el. Méltányolva a Szanatórium Egyesület nemes áldozatkészségét az intézet felállítása körül és tudván azt, hogy Csabán milyen nagy szükség van disp msairre, a legnagyobb mértékben csodálkozunk azon, hogy a képviselőtestületben akadtak o'yanok is, akik sajnálták a nemes emberbaráti intézménytől a tanács ábal javasolt csekély összeget is, azzal a cinikus indokolással, hogy gyógyítsa a szegény tüdőbetegeket az állam. Nagyon kemény szívre és rideg gondolkozásra vall az ilyen érvelés. Az egész világon még a gazdag, hatalmas államok sem elég erősek az összes társadalmi bajok orvoslására. Ezért mozdult meg maga a társadalom és alapította a jótékony intézmények egész légióját. A tüdővósz terjedése elleni védekezést sem vállalhatja teljesen magára az állam, mert annak rengeteg sok mindenféle feladatot kell teljesítenie. A városok ós községek, különösen az olyanok, mint Csaba, nem tarthatják magukat távol a közjótékonysági intézményektől ós azoktól semmi áldozatot sem szabad sajnálniok. A tüdővésznek Magyarországon Csaba egyik legveszedelmesebb fészke, Csabának tehát kötelessége az annak leküzdésére alakuló intézményt minden tőle telhető módon támogatni. A Szanatórium Egylet csabai fiókja megfelelő épületet kért a dispensaire számára. A tanács ehelyett 1000 korona évi segély megadását javasolta. L i p t á k L. Pál tudja hogy humánus célt szolgál az intézet, de szerinte egyelőre elég lesz annak 500 korona is. Később ha meggyőződünk az intézet jótékony működéséről, lehet többet is adni. Dr. R e i s z Miksa ügyvezető orvos ismerteti a tüdővósz pusztítását. Csabán évente 200 ember pusztul el tüdővószben, ami a halandóságnak igen nagy százaléka. Családok vannak megfertőzve, különösen az alsóbb néposztályokban, a paraszt lakosságban. Éppen ezért nagy szükség van a dispansairre. Ha megfelő összeget adna a község, akkor építene az egyesület célszerű helyiséget. A község úgyis keveset, ad közegészségügyi célokra. A javasolt segély 1 is kevés, de legalább ahhoz járulna 1 hozzá. i Dr. S z o n dy Lajos elfogadja a tanács javaslatát, ő is azt tartja, hogy még többet kellene adni, mert azt a szegény lakosságnak adja a kédviselőtestület. V ars a g h Béla : Mindenki tudja, hogy Csabán nagy mórtékben pusztít a tüdővósz, amelynek leküzdésére a dispensaire nagy hatással van Az ország több helyén a városok és községek nagy áldozatokat hoztak, hogy a szanatórium Egyesüjet felállítsa a dispensairet. Az az intézmény évente legalább 30,000 koronájába kerül az egyesületnek. Már csak e nagy áldozatkézség méltánylása szempontjából is üdvös volna, ha a község legalább 1500 koronát adna. K r a s z k ó Mihály szintén meg van győződve az intézmény humánus voltáról, de mivel az állam mo3t is száz százalékkal emelte fel a betegápolási pótadót, gondoskodjék ő a tüdőbetegek gyógyításáról. P o 11 á k Arnold lelkes beszédben kelt a tanácsi javaslat védelmére. Ó hive minden szociális intézménynek, mert azért tagja a képviselőtestületnek, hogy a szegény nép érdekeit képviselje. A tüdőbeteg gondozó-intézetet azok számára állítják fel, akiknek nincs módjukban gyermekeiket szanatóriumokba küldeni. Ö is szegény ember, vannak tüdőbeteg gyermeket ós tudja, hogy miy sokba kerül a szanatóriumi ápolás. Ő saját szegény lakostársainak nem lehet ellensége, ezért elfogadja a tanács javaslatát. Dr. R e i s z Miksa a Varságh Béla javaslatát ajánlja elfogadásra. Szavazásra kerülvén a dolog, a képviselőtestület egy szótöbbséggel, illetve a biró döntésével a tanácsi javaslatot fogadta el. A köröstarcsa—mezőberényi vasútVitás képviselőtestületi határozat. Lapunkb in sokszor foglalkoztunk már a Kuaszentmártontól Szarvason, Öcsödön, Bákésszentandráson, Mezőberényen és Köröstarcsán keresztül Körösladányig haladó vicinális vasút ügyével, amelynek eszméjét Szeberónyi Tibor ós társa, budapesti mérnökök vetettek fel. Szeberónyiók megkeresést intéztek az összes érdekelt községekhez és hozzájárulásukat kérték az uj vasúthoz. A vasút nélkül szűkölködő községek, mint Öcsöd, Békésszentandrás ós Köröstarcsa nagy lelkesedéssel szavazták meg a kórt hozzájárulási összeget é3 megszavazta Köröstarcsa ós Kunszentmárton is. Csak Szarvas ós Mezőberóny nem voltak erre hajlandók. A mezőberónyiek el vannak bizakodva azzal, hogy van egy fővonaluk. Nekik az is elég, nem akarják magukhoz láncolni szorosabban a szomszédos községeket. Az uj vasutból is neki lett volna talán legtöbb haszna, mert az egész szarvasi ós szeghalmi járásnak Csaba ós Gyula feló irányuló forgalma rajta keresztül bonyolódott volna le. Az idegen forgalom pedig sohasem válik egy város vagy község hátrányára. Szarvas és Mezőberóny miatt tehát a tervezett uj vasút megvalósítása bizonytalan időre elodázódott. Egyes részletek azonban, ugy látszik, kiépülnek belőle és igy lassankint az egász megvalósul. Irtunk többek között már j Szarvas—kunszentmártoni vasútról. Söt foglalkoztunk már a Köröstarcsa—mezőberényi vonal kérdésével is, amely egy érdekes ós vitás képviselőtestület i határozat folytán a februári megyegyülés elé fog kerülni. kiváló bór- és lithiamos " gyógyforrás m* * bélyaftfeajcknál, kfezvényséJ, cnkarfeatcgftépiél, vfrtiMynéi, enét* M fe iétogzéei szwrvefc terntjalaá! titai Után. Tmáoate martín smiytTk SCHVLTIS ÁGOST I-BIÍSÍ» * ll I tllÉlll Szeberónyi Tiborók ugyanis azt a ajánlatot tették Köröstarcsának, hog; ha hajlandó a Kunszentmárton—körös ládányi megszavazott 160/ 00 koroná megedni, kiépítik a Tarcsa és Mezőbe róny közötti vonalat. A tarcsaiaknak e: is előnyükre válnék, mert gyors ós ké nyelmes összeköttetést nyernének as ország legnagyobb fővonalához. Gondolkozóba is estek az ajánla'on. A több ség határozottan azon az állásponton vő t 03 van még ma is, hogy ha már egyszer a nagyobb vasútvonalra meghozta a község az áldozatot ós megszavazta a szép summát, meg kell zdni a kisebb vonalnak is, mert előreláthatólag ha nem is hamar, csak meg fog valósulni az eredeti terv és később nagyobb áldozatot kell hozni, ami bizonyosra vehető. A bépviselőtesíületi közgyűlésen azoDban különféle vélemények hangzottak el Szebt renyiék beadványának tárgyalása alkalmával. A maradiak azon álláspoatoa voltak, ,hog7 a szárnyvonalra nincsen semmi szükség, nem kell rá megszavazni egy fillért sem. Néhányan azt igyekeztek bizonyítani, hogy cMszerübb ós jobb a keskenyvágányu vasul. A többi Sg szónokai azonban a rendes vágány mellett foglaltak állást ós azt fejtegették, hogy meg kell szavazni a 160,000 koronát. Hosszas vita után szavazásra kerülvén a kérdés, 27 képviselő a 160,000 korona megszavazása mellett szavazott, 7 pedig ellene. És a biró, aki szintén vasutellenes, a nagy többség dacára is akként mondotta ki a határozatot, hogy ninc3 megszavazva a költség, mart a 27 szavazó nem abszolút többsége a községi képviselők összeségének. Ezt a furcsa határozatot természetesen megfelebbeztók többen a megyéhez, amely a februári közgyűlésen fog dönteni az érdekes ügyben. A döntés előreláthatólag a biró eljárása ellen fog szólani. Nem is történhetik máskép, mert az összes képviselőtestületi tagok abszolút többségére csak akkor van szükség, mikor ingatlan szerzéséről vagy eladásáról van szó. Itt pedig csak 160,000 korona értékű részvényjegyzésről van szó, amely C3ak hasznos lehat mindenképeri a községre. A képviselőtestületben a szavazás egósíen törvényes volt. Szabályszerűen közhírré volt téve, tehát a képviselőtestületi tagok teljes számban megjelenhettek volna. Ilyen esetekben egy szavazattöbsóg is elég. A maradiaknak tehát mégsem sikerül a Köröstarcsa fejlődésére nagy kihatással biró vasút létesítését megakadályozni. A csabai állatorvosi állások. Vita a közgyűlésen. Az ujabb időben oly nagy port felverő állatorvosi kórdóssel már több ízben volt alkalmunk foglalkozni ós még lesz bőséges alkalmunk ezúton is, mert az állatorvos-kórdós még sokáig felszínen fog maradni. A mult óv elején tudvalevőleg olyan értelmű határozatot hozott a képviselőtestület, hogy a második állatotvosi állásra nincsen semmi szükség, olyatenképen módosította a szabályrendeletet, hogy Csabának lesz egy közigazgatási és egy vágóhidi állatorvosa. Tekintettel arra, hogy az egész husvizsgálat a vágóhidi állatorvosra hárul és magánpraxist sem igen folytathat, az állás javadalmazását 4000 koronában állapította meg a képviselőtestület, a közigazgatási állatorvosét padig 1400 koronában. Ez a határozat nem tetszett különösen a közigazgatási állatorvosnak és meg is felebbezte a törvényhatósághoz. Az azonban a szabályrendelet módosításához hozzájárult. A megyétől a belügyminiszter eló került a dolog, akinek leirata most érkezett le a törvényhatóság utján a községhez. E szerint a miniszter nem hagyja jóvá a szabályrendeletnek Olvan értolrr.1" —