Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám
1913-01-26 / 8. szám
8 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 január 19. rosi állást megszünteti, mivel a fö!dnivelésügyi miniszter véleménye sze•int is Csabán 3 állatorvosra Iszüksóg /an. Csabin az adatok szerint 14000 nagy ós 38000 kis haszonállat van. Ezeknek egészségügyére két állatorvos nem képes a miniszter szerint felügyelni. Különösen mikor az egyik állandóan a vágóhídon és a husvizsgálattal van elfoglalva. Utasítja végül a miniszter a "jözsíget, hogy a harmadik állatorvosi állást mielőbb töltse be. A miniszteri leiratot Kiss László főszolgabíró azzal az utasítással küldötte meg a községnek, hogy külön hozzon határozatot a vágóhídi állatorvos javadalma, a közigazgatási ós a harmadik állatorvosi állás ügyéber. Ehhez képest a tanács javaslata az volt, hogy a vágóhídi állatorvosi állás javadalma maradjon a mult évben megállapított 4000 korona és hogy az állást a törvényhatóság jóváhagyó határozata után azonnal töltse ba a képviselőtestület. A vezető állatorvosi állás javadalmára vonatkozólag a tanács javaslata szerint nem kell határozatot hozni, mert ez az ügy panasz folytán a közigazgatási bíróság előtt van és annak döntése még le nem érkezett. A harmadik állatorvosi állásra vonatkozólag csak a vágóhídi állatorvosi állás betöltése után lehet határozatot hozni, mivel a második közigazgatási állatorvosi állás, amely a tulajdonképeni harmadik állást képezi, be van töltve. A javaslathoz elsőnek dr. H o 11 a nder Lípit síálott. N)n értette meg a javaslatot. Hogy van betöltve a második állatorvosi állás? Micsoda összefüggésben van az a harmadik állatorvosi állással ? K o r o s y ^László : Üresedésben most tulajdonképen csak a vágóhídi állatorvosi állás van, mert ott Kök ón y e s s y Gyula, a második állatorvos, csak helyettesítési minőségben működik. Dr. Hollaender: A második állatorvos tehát a vágóhídon működik, húzza a 4000 korona fizetést ós közigazgatási teendőket nem végez. Már csak ez is bizonyítja, hogy szükség van a második közigazgatási állatorvosi állásra. Az első állatorvos nem győzi az összes közigazgatási teendőket végezni. A miniszteri leirat értelmében tehát be kell tölteni a másik állást is. K r a s z k ó Mihály : Bár a vágóhídon van elfoglalva a második állatorvos, mégis szívesen áll rendelkezósre mindig, araikor hozzáfordulnak a gazdák. Tehát magánpraxist is végez a nagy elfoglaltsága mellett. PolláK Arnold elfogadja a tanács javaslatát, amely egészen világos. Hogy, nem lehet azt megérteni ? K o r o s y László. Ugy áll a dolog hogy az első ós második állatorvosi állás be van töltve, csak a vágóhídi van üresedésben. A második közigazgatási orvosi állás tehát be nem volt tölthető, csak majd a vágóhídi orvosi állás betöltése után, ha ugyan akkor üresedésbe jön. Mert megeshetik, hogy az első állatorvost választják meg a vágóhidhoz ós akkor annak az állása üresedik meg. Még nem lehet tudni, kit választanak meg, mert a pályázatot csak akkor lehet kiírni, mikor a törvényhatósági bizottság jóváhagyja a javadalom megállapítására vonatkozó határozatot. Az első állatorvosi állás javadalmát megállapítani nem lehat, mert panasszal élt a közigazgatási bírósághoz és csak annak a döntése után lehet javadalommal foglalkozni. A vágóhídi állatorvos azért kap nagyobb javadalmazást, mivel az egész husvizsgálatot neki kell végeznie és a magánpraxisból úgyszólván teljesen elesik. Dr. Hollánder Lipót sokalja a 4000 korona fizetést, különösen azért, mert a másik két állás rovására megy. Az elsőállatorvos fizetése például 2200 koronára rúgott eddig és leszállították 1400 koronára. Ha 800 koronát levonnak a második állatorvos fizetéséből is, akkor annak csak 1000 koronája matányosság az volna, hogy a közigazgatási állatorvosoknak meghagynák a fizetést. De akkor meg a vágóhídi állatorvos nagy fizetése miatt túllépik a büdzsét. Szerinte a három állás ügyét nem lehet szétválasztani. Ha a közgyűlés a vágóhídi állatorvos javadalmát meg állapította, állapítsa meg a másik kettőét is, do méltányosan. B o h u s M. György elfogadja a tanács javaslatát. A harmadik állatorvosi állásra nincs is szükség, mivel van elég állatorvos Csabán. Ezenkívül a raóntelepi állatorvos is szintén rendelkezésére áll a közönségnek. E felszólalások után a képviselőtestület elfogadta a tanács javaslatát. és a földmivelő népnél a családi kötelék erősebb, a család tagjai ritkán válnak szét ós még ritkábban szorulnak közsegélyre. KróniKa. Az illetőség kérdése. Az illetőség megállapítása körül még mindig sok a baj azért, mert a törvény rendelkezései már ósdiak, elavu tak, nem alkalmazhatók teljes egészükben a modern élet követelményeihez. Azok a hatóságok, amelyeknek azt a törvényt alkalmazniok kell, különbözőképen járnak el, sőt gyakran a törvény rendelkezései ellenére is cselekszenek, mert ugy parancsolja a szükség. Az illetőseg megállapítása pedig rendkívül nagy fontossággal bir, különösen, ha elhagyott beteg emberek segélyezéséről van szó. E^y egy forgalmasabb, ipari, vagy kereskedelmi városban olyan nagy a közsegélyre szoru ók száma, hogy a város hamarosan megérezné, ha valamennyit a saját szakállára kellene segélyeznie és más illetőségűek eltartását meg nem térítené a másik város vagy község. Az i letőség megállapítása körül fennálló bajok legnagyobb része onnét származik, hogy a mai törvényes felfogás nem tesz külömbsóget állampolgári és szegényügyi illetőség között. Azaz, ha egy cselédleány törvénytelen gyermekének, vagy egy kórházi ápolást igénybevett napszámosnak illetőségét kell megállapítani, ugyanazok a jogszabályok irányadók, ugyansz a kic-inyeskedő, birószerüs^g kötelező, mintha valaki valamely nagyfontosságú lépésre készül, mondjuk: állampolgári kötelékből való elbocsátást kér. Amely szabályok esetleg egy-két ily fontosabb vonatkozásban megállják a helyüket, az apró jelentőségű ügyekben nyűgként, az eljárás ok nélkül való nyújtói, szövevényessé tevői gyanánt jelennek meg, különbséget kellene tehát tenni a fontos ós kevésbbó fontos kérdések között, el kellene különíteni egymástól az állampolgári és szegényügyi vonatkozású illetőséget. Az állam polgári illetőségre nézve megmaradhatnánk a jelenleg fennálló jogszabályok, ' mert még ez esetben is hatalmasan rövidülne az eljárás, hiszen a községek egy-egy ilyen polgári vonatkozású illetőségi ügyben, nem lóvén anyagilag ér dekelve, semmiesetre sem húzódnának annyira az illetőség akceptálásától, mint jelenleg. A szegényügyi illetőség, — amelyet a cselódkönyv kiállítása körül is alkalmazni kellene — egyszerűen két évi egy helyen tartózkodáshoz volna kö tendő. Mindenki saját személyére nézve maga szerezne szegényügyi illetőséget, még a kiskorúak is. Az ilyen rendezés bői nagyobb kár nem érné a községeket, hiszen meg volna a viszonosság s azonfelül az esetleges szegényügyi államsegély — most van ép készüiőben az erre vonatkozó törvényjavaslat — kiegyenlíthetné a differenciákat. • Első tekintetre még a városok kerülnének ki legv^sztesebben e rendezésből, a munkakereső elemek odatorlódása révén, de tekintettel arra, hogy a városok e munkájából, fogyasztásából úgyis bőséges hasznot húznak és tekintettel továbbá arra, hogy a kormányzat szegényügyi akciója bizonyára a városoknak is fog valamit hozni, egészen bizonyos, hogy az esetlege ily arányú rendezés nem róna okvetlenül terheket még a városokra sem. A városok terheinek könnyítése szempontjából esetleg ki lehetne mondani azt, hogy közellatásban, vagy gyógyintézetben, fsetleg hogy még szüíői ellátásban töltött két év alapján sem lehet illető, séget szerezni. Egyébként, ha már a szegényügy rendezésének anyagi terj heiről van szó, távolról sem indokolt az az aggodalom, hogy a rendezés valami horribilis összegekbe fog kerülni. n» ....A/* fSMmívBift árazás Emelt fővel nemsoká' Kevés ember járhat, Mert igen sok lelket nyomnak Nehéz, terhes árnyak flki máma még nagy ur, Milliókon táncol, Holnap már a rendőrség Veszi körül lánccal. Ott hagyja a palotát És börtönbe lépked, Közben édes, szent szabadság Visszazokog téged I Visszazokog téged is, Gazdaság, fény, pompa, Hogy nektek is hamar kellett Összedőlni rombal . . . Pallós úron az eszem, Hogy ezeket irom, fl betűk is jót nevetnek R fehér papiron. Bolondok az emberek, Hogy mindenben hisznek, R Pallósok és hasonlók, Hányat jégre visznek I Jobb, ha minden második Embert annak nézünk És nem hiszünk és kutyára Nem bizzuk a pénzünk, Én megnézem ezután, Kire bizom pénzem?. Csak magamra. — De nem vagyok Megbízható én sem. Pedig most lesz pénzem ám Es lesz pénze másnak. Tudniilik békehírek, Békeszelek járnak. Rszondják, a katonák Jönnek haza lassan, Rend kezd lenni a balkáni Csúnya nagy méhkasban. R tőzsde is felvidúlt, Felszöktek az árak, fl bankárok óriási Nyereséget várnak. Pedig hát még korai Rz a nagy reménység, Mert még jöhet rég nem látott Csuda nagy szegénység. Isztambulban ugyanis Kutyadolgok folynak: fl törökök egymásnak is Karddal udvarolnak Kívánják a háborút S ha teljesül vágyuk, R Balkánon nemsokára Dörögnek az ágyúk. Nem úgy, mint itt van Csabán, Hol békében élünk, Ugy, hogy tán el is felejtett Pezsdülni.a vérünk. fl héten is „kezgyilis" Volt a faluházán S olyan csend volt, olyan rend volt, Hogy fejemet rázám, Csudálkoztam, de nagyon. No ja, mert mást vártam, Szenzációt, amelyiktől Borzogna a hátam, Ha nem ugy van, az se rossz, Én nem nagyon bánom .. . — Inkább végig heveredek Ezen a díványon. Guy. Gyilkossági és öngyilkossági kísérlet Gyulán. Egy szabólegény garázdálkodásai. A napokban, mikor Schőbert, az ismert budapesti butorgyárost oiyan kegyetlenül meggyilkolta az elmebajos fia, a lapok széltire tárgyalták, hogy Magyarországon mily sok elmebajos ember jár-kel falügyelet, gyógyitás nélkül és hogy ebben mily nagy veszedelem rejlik. Még a csöndes viselkedésű őrülteknek is támadhatnak oiyan vad rögeszméik, hogy a legnagyobb tragédiákat idézhetik elő e nagy, őrületes roham alkalmáva'. Úgyszólván minden városban vagy községbeu vannak ápo lás nélküli elmebajosok, mert a tébolydák már valamennyien szűknek bizonyultak a szerencsétlen élőhalottak befogadására, akiknek számát és az ideges, egészségtelen kor úgyszólván évről-évrre ijjesztően növeli. Egy német tudós kiszámította, hogy ha az elmebajosok száma ilyen arányokban növekedik, akkor néhány száz óv múlva az egész emberiség őrült lesz és — az egészséges fejüket csukják kórházakba. Gyulán is már csaknem egy óv óta ól egy szabólegény Varga Ferenc, akinek cselekedeteiből nyilvánvaló, hogy nem ép elméjű. És csak most vittek be a kir. ügyészség fogházába, ahol vizsgálat alá vették és ahonnan előreláthatólag nem a börlönbe, hanem a tébolydába fog kerülni. Varga már gyermekkorában abnormis hajlamokat árult el. Csalt, lopott, ahol csak alkalma volt rá. Ezért javítóintézetbe internálták, ahol leszámítva a szökéseket, öt esztendőt töltött. Kitanították szabónak és az intézetből már mint felszabadult segéd távozott. Gyulára ment, ahol Jeszenszky Antal szabómester akceptálta. Elég ügyes kezű ember volt, de csakhamar elárulta, hogy a javítóintézetben nem javult meg egy csöppet sem. Lopást lopásra követett el a gazdája házánál, ahol lakott. Ruha, szövetek, pénz stb. egymásután tűntek el, mig ott volt. Jeszenszky azonban enyhén bánt el vele, csak megdorgálta, de nem jelentette fel. A fizetését és a lopott tárgyakból szerzett pénzt Varga mindig eldorbézolta. Gyakran napokig se voít a műhelyben. O'yankor ugylátszik, mégis felébredt benne a lelkiismeret, mert ^már ké szer öngyilkosságot akart elkövetni. A mellébe lőtt, de a golyók nem találtak nemesebb részeket. A kórházban mindig kigyógyították. Dacára a rengeteg sok bajnak, amelyeket Varga zúdított a gazdája nyakába, Jeszenszky mindig visszafogadta az abnormis embert. Ő azonban nem volt ezért hálás. A héten, szerdán például odaszól Jeszenszkyhez: — Kérek egy pár forintot. — Minek magának most pónz? — kérdezte a mester. — Semmi kö'.e hozzá, csak adjon. — No, ha igy beszél, én bLony nem adok. — Ha nem ad, lelövöm, mint egy kutyát! — kiáltotta vak f c őrült dühvel Varga és a zsebéből csakugyan kirántotta a revolvert. Csak Jeszenszky lélekjelenlótének köszönhető, hogy baj nem történt. Megfogta idejekorán és kilökte. Varga eltávozott. Később azonban viszszatért, bement a már akkor üres műhelybe és ellopta a tanoncok pénztár cáját, amelyben 5—6 korona volt. A lopott pénzzel korcsmába ment, teleszítta magát, este pedig el ment az ideálja, F u r k a Mariskáék házához. Bezörgetett az ablakon. — Eresszenek be — mondotta. Mikor kinézett Mariska ós meglátta Vargát, nagyon megrémült, mert nem szerette, mindig felt a garázda legénytől. — Nem lehet bejönni — válaszolta neki. — D) én be akarok menni I — ordította dühösen Varga. Nem kapott semmi választ. Az ablakra húzták a függönyt. Ekkor Varga előrántotta a revolverét és háromszor belőtt az ablakon. A járókelők fegyverezték le és átadták a rendőrnek. Most már az ügyészség fogházában van, ahol megfigyelik, mert nyilvánvaló, hogy meghibbant, közveszélyes ember. ÚJDONSÁGOK. — Tanácsülés. Békéscsaba elöljárósága pénteken délután megtartotta tanácsülését, amely azonban csak igen rövid ideig tartott, mert az előtte való ' napon tartott közgyűlés miatt csak kevés tárgya volt. Az a néhány tárgy is jelentéktelen volt.
