Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-06-01 / 43. szám

306 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1913 május 25. Gyula a Gyv. H. E. V. Érdekes képviselőtestületi közgyűlés. Van valami megbecsülendő és dicséretreméltó abban, hogy Gyula képviselőtestülete a város általánosan ismert szűkös anyagi viszonyai dacára sem riad vissza jelentékeny áldozatoktól sem, mihelyt a megyeszékhely érdekeinek előbbrevitetéről van szó. Csak a legutóbbi évek alatt is százezrekre menő összeget szavazott meg közintézményeinek fejlesztésére. És még nagyobb áldozatokra is kész, ha valamelyik közintézményt el akarják tőle venni. Megirtuk például, hogy mikor a 2. honvédgyalogezred törzsét Aradra akarták helyezni, a város felajánlotta egyértelmüleg, hogy megfelelő gyakorlóteret létefit és uj kényelmes kaszárnyát épit, csak a dédelgetett katonaságot ne vegyék el tőle. Pedig mindkettő hatalmas összegbe kerül. Hogy a kisebbekot említsük, a város fedezte az uj állami elemi iskola költségeinek legnagyobb részét, a városháza újjáépítésére 300.000 koronát szavazott meg, tetemes költséggel kiköveztette a nagy Kossuth teret, illemhelyeket létesített stb. stb. Egyszóval annyit áldoz önmagára, amenynyit a nála jóval kedvezőbb viszonyok között élő városok — ideszámítva Csabát is — távolról sem költenek hasonló célokra. Legutóbbi képviselőtestületi közgyűlésén ismét tetemes költséget szavazott meg a Gyulavidéki Helyiérdekű Vasút továbbfejlesztésére. E kis vasút ügyeivel sokat foglalkoztunk már lapunkban. Megirtuk, hogy helyzete pár évvel ezelőtt még kétségbeejtő volt, hogy a részvényesek már keresztet vetettek a vasutba fektetett tőkéjükre. Jött azonban a mentőangyal az állam képében. Mióta a vasút a MÁV. kezelése alatt áll, azóta rohamosan fejlődik. Ugy személy-, mint teherforgalma megnövekedett, bevételei szaporodtak, úgyhogy a mult évben már a vasutigazgatóság a vonal meghosszabbításáról kezdett gondolkozni. E tetemes költséggel járó beruházásra elég erősnek érezte megát. A meghosszabbítás az eredetileg felmerült terv szerint is Ökrös, aradmegyei községig terjed és az uj vonal 22 kilométert tesz ki. A terv azonban a mult év folyamán csak terv maradt, az idén jutott a megvalósulás stádiumába. A Gyv. H. É. V. igazgatósága ugyanis azzal a kérelemmel fordult Gyula városához, hogy járuljon hozzá ő is 30,000 korona értékű részvény jegyzése által az uj vonal építési költségeihez. Gyulára tudvalevőleg ennyi esnék a költségekből. A kérelem fölött a képviselőtestületben terjedelmes vita indult meg. Mert vannak még ott is sokan, akik rövidlátó szemmel minden ujitásban a maguk anyagi helyzetének veszélyeztetését látják ós ellene vannak a legüdvösebb reformoknak is. Ezek a városatyák hallani se akartak az uj részvényjegyzésről, de a nagy többség lehurrogta őket és igy a képviselőtestület 86 szavazattal 24 ellenében megszavazta az uj vonalra a 30.000 koronát" Megjegyezzük, hogy az uj vonal költségei már teljesen biztosítva vannak, amennyiben az érdekelt községek és uradalmak sem idegenkednek a reájuk eső rész megszavazásától. A csanádi püspökség például 60,000 koronát hajlandó jegyezni ós hasonlóképen gondolkoznak a József főherceg-, Wenckheim ós Almásy-féle uradalmak is. A kisebbik ós szegényebb községek nagyságuk ós vagyonuk arányában járulnak hozzá a költségekhez. Az uj vonal nagyon üdvös lesz Gyula városára, de különben egész Békésmegyére nézve is. Általa a kisvasút forgalma óriási módon megnövekedik, mert Aradmegyében hatalmas erdőségek vannak a vasút mentén, amelyeket irtani akarnak. A faanyagot természetesen a kisvasuton szállítják G>ulára és onnan tovább, ugy hogy a MÁV. gyulai állomása teherforgalmának legnagyobb része a kisvasút által fog előállani. A többi megyebeli községekre főként azért lesz hasznos az uj vonal, mert Ökrösön egy hatalmas kőbánya kezdte meg működését. A kövezésre szükséges anyagot tehát onnan olcsón beszerezhetik a békósmegyei községek, közöttük Csaba is, amelynek nemsokára, a kövezési programm megvalósításakor is szüksége lesz nagymennyiségű kőanyagra. Már Csaba érdekében is kívánatos tehát, hogy az uj vonal mielőbb kiépíttessék és átadassék a forgalomnak. Gyula közgyűlésének ezenkívül más tárgyai is voltak. Ezek közül megemlítjük a következőket: Az uj állami elemi és polgári iskola építésének leszámolását a képviselőtestület tudomásul vette s a Pfaff és Schneider épitőcégnek a kötbért kiadta. Mint már megirtuk, a belügyminiszter a folyó évre szólólag 8000 korona államsegélyt szavazott meg a rendőrség továbbfejlesztésére. Az erről szóló leirat szerint ez összegből — amely a jövő évben a kétszeresére emelkedik — elsősorban a rendőrség fizetését kell emelni. Ezenkívül belőle két detektív állás is rendszeresítendő, 600 koronát rendelkezési alap cimen a rendőrfőkapitány kezel elszámolás kötelezettsége nélkü', 800 korona pedig a tisztviselők f^s altisztek budapesti továbbképzésére fordítandó. Ez összegek leszámításával összesen 4600 koronát lehetett a rendőrlegénység fizetésemelésére fordítani. Elhatározta a képviselőtestület, hogy a két XI. fizetési osztályba sorozott detektív állást julius elsejével tölti be. Az állásokra vagy detektivtanfolyamot végzett egyének, vagy csendőrőrmesterek pályázhatnak. A közlegelőn szükséges vasvályuk költségeinek részben való fedezésére a földmivelésügyi miniszter 2000 korona államsegélyt engedélyezett, ami örvendetes tudomásul szolgált. Ezek voltak nevezetesebb tárgyai Gyula közgyűlésének. Békésvármegye közgyűlése. A délutáni nevezetesebb határozatok. Csütörtöki számunkban részletesen j beszámoltunk a szerdai megyegyülós I délelőtti lefolyásáról. A rendelkezé! sünkre álló kevés idő miatt a délutáni tanácskozásról referádát nem közölhettünk, ennélfogva ebbeli mulasztásunkat mostani számunkban vagyunk kénytelenek pótolni. A délután folyamán nagyobb terjedelmű viták nem hangzottak el, mert a megyebizottsági tagok legnagyobb része a déli vonattál elutazott. A dóiutáni tanácskozáson tehát nagyon is 1 csekély számú tag vett részt. Mindazonáltal sok fontos és érdekes határozatot hozott a megyebizottság, amelyekről közérdekű voltuknál fogva kötelességünknek tartjuk megemlékezni. A nevezetesebb tárgyak a következők : Megirtuk már, hogy néhány kisebb község akciót indított a megyebizottsági tagok szaporítása ós a tagválasztó kerületek célszerűbb beosztása érdekében. A kis községek ugyanis nagyon is mosBoldogan rótta a mértföldeket, fütyürószett, élvezte az arany szabadságot. Egy szép tavaszi napon mégis megszállta a virágzó gyümö'csfák. friss vetés, meleg napsugár ihlete. Vágyak ébredeztek kebelében, egyedül érezte magát, elhagyott árva lélek volt. Besötétedett, amire beért egy városkába. Mély völgyben feküdt az. Két folyó fogta közre, amelyeknek vize csillogott a lemenő napsugár tüzében. A vándorlegény megállt a hídfőnél és néhány percig elgyönyörködve nézegette a nyíló mandulafákat, a házak előtt rügyező orgonabokrokat, folyóknál mosó asszonyok fehér karjait, a játszó gyermekek szöszke fejét. Meleg volt, betért az utszólén álló első korcsmába. Harapnivalót, nagy pohár almabort rendelt magának és se jobbra, se balra nem nézve, vigan falatozott. A teremben kevesen ültek. Egy zöldasztal körül öreg, mególemedett, négy férfi pipázva kártyázott. Rossza'ólag tekintgettek a vándorlegény felé. A szoba végén függöny lógott, a függönyön át heves, vitatkozó hangok szűrődtek át. Hébe-korba könytelt, fájdalmas hang tett egy-egy rövid megjegyzést. Hirtelen félrebillent a függöny és egy magas, sovány, fiatal nő lépett ki, karján kis gyermek, utána vöröskópü, potrohos emberke loholt, nyilván a korcsmáros volt. A nő csinos barna asszonyka volt. Tán huszonöt éves lehetett, de az arcvonásain egy világ fájdalma látszott. A gyermek pufók, kis szőke fickó. — Mi történt korcsmáros? — kérdezték a kártyázók asztala mellől. — Hát nem ismerik még? — Ez a Jophil, akinek az ura felakasztotta magát tavaly, amikor rajtaórték dohányárusitáson. Ez meg tejet lopott, na de le is csukták. Most kiszabadult. — Mindenki tudja, hogy a kicsimórt loptam, nem volt tejem, éhenhalt volna. Nem vagyok tolvaj, — felelte elcsukló hangon a nő. — Az meglehet, de loptál ós most börtönből jössz. Elég szemtelen vagy, ha tisztességes házban keresel munkát. — Maga szememre veti, hogy börtönben voltam ós kárhoztat, mert dolgozni akarok? A fiatal asszony esdeklő tekintettel nézett a kártyázó társaságra. Hátha megszánja pgyik. — Én nem bánom, ha dolgozol, de az én tisztességes, becsületes házamból kotródj. Ügyes főzőleány voltál a magad idejében, de most, hogy rossz útra tértél, nem kellesz. Tolvaj ide be nem teszi a lábát, ugy-e igazam van uraim ? — Ter—mé—sze—tesen szólt öblös hangon a legkövérebb is, mialatt a bézigue játszmát az ütött-kopott táblácskára felirta. Az asszony letette a kis gyermeket. Égnek emelt karokkal felkiáltott: — Te jó Isten, hát a saját falumban sincs becsületem? Hol keressek munkát, ha gyámoltalan nyomorúságom vétkét még idehaza sem bocsátják meg ? Inkább éhen halt volna ez a nyomorult árva ? Oly őszinte volt a nyomorúsága, oly igazán a szívhez szóltak panaszos szavai! A férfiak elérzékenyültek. Az egyik a bajuszát rágta, a másik a kártyát kevergette nagy buzgalommal. Az öreg potrohos felhajtotta nagy pohár absintjét, majd belefulladt, olyan cikákolással köhécselt. A negyedik holmi könnyfélét törölgetett le a szemüvegéről, de a szivükbe lopózott részvétet kiölte belőlük a korcsmáros ítélkező igazságoskodása. Mind hallgatott. A vándorlegény figyelve hallgatta. Egy darab ezüstpénzt kotorászott elő a mellényzsebéből adalökte a korcsmáros elé, fizetett. Aztán felállt, felemelte a padlón gőgicsélő kis gyermeket és a batyujára ültette. A korcsma törzsvendégei álmélkodva nézték, a bámulat csodálkozása tiszteletteljes elismeréssé változott, amidőn a váratlan gyors fordulatra esz móltek, A korcsmáros szólni akart, a legény vadul rátekintett, izmos karjait egyengette, amire annak a szó a torkán akadt. A vándorlegény intett az asszonynak, vállára kapta a batyut meg a gyereket és kimutatva az országút felé, megszólalt: — Gyere: Plerre Leuglé. kiváló bór- és lithiumos ~ gyógyforrás vm» * Mlyagfeajtluil, kSszvénynéi, enktrtetuftffNél, vfrfcMysét, mis* téti <1 IHi

gÉp

i titrvtfc hrittalaáJ kittel tetáw. ftmtetfanatfitnoniyaTlf. 1 SCHVLTIS ÁGOST T. RMteltMkpilSt 8, € tohán vannak képviselve a törvényhatósági bizottságban, mert többen alkotnak egy kerületet és a választók részvétlensége miatt legtöbbször a kerület központjából kerülnek be a megyebizottsági tagok, akik a többi község ügyeit, érdekeit nem ismervén, nem is tudják azokat kellőképen képviselni. A megyebizottsági tagok jelenlegi számát még 30 évvel ezelőtt állapították meg, ppdig az a népesség számától függ. Harminc év alatt a kis községek alaposan megnépesedtek, egyiknek másiknak a népessége megháromszorozódott, joggal követelhetik tehát, hogy önmaguk is küldhessenek be a saját kebelükből képviselőket a megyegyü'éeekre. É községek fellépésének hat&sa alatt a törvényhatósági bizottság még februárban utasította az alispánt, hogy készítsen el egy tervezetet ugy a megyebizottsági tagok számára, mint a tagválasztó kerületek uj beosztására vonatkozólag. Az alispán el is készítette a tervezeteket és a szerdai megyegyülós elé terjesztette. H a v i á r Dániel szólt először a tervezethez. Ugy veszi észre, hogy nem egészen igazságosak és hogy különösen Gyulának túlságos előnyöket biztosítanak. Hogy a fontos tervezetek alaposabban áttanulmányozhatók legyenek, indítványozta, hogy a megyebizottság határozza el kinyomatásukat. Igy mindegyik megyebizottsági tag alaposan átnézheti. Addig pedig halassza el a határozathozatalt a megyebizottság. Pollák Arnold hasonló értelmű felszólalása után a megyegyülós Haviár Dániel indítványát elfogadta. A vármegyének a soproni honvéd főreáliskolában levő alapítványi helyére Hoffmann László gyuíai lakost ajánlja a megyebizottság, a két hadapródiskolai alapítványi helyre pedig megfelelő pályázó hiányában ez alkalommal nem ajánl senkit. Gyula város beterjesztette uj s ervezósi szabályrendeletét, mely az előző viszonyokhoz képest igen sok változást foglal magában. Több tisztviselői állást beszüntet ós ujakat kreál. Az állandó választmány számos kifogást emelt az uj szabályrendelet ellen és azt javasolta, hogy a megyebizottság kijavítás céljából adja vissza a városnak. Többek hozzászólása után a megyebizottság elfogadta az állandó választmány javaslatát. " A csabai állatorvoskérdés és egyebek. Csaba legújabb tengeri kigyója, az állatorvoskéroés ismét szerepelt a megyebizottság előtt. Csaba képviselőtestülete ugyanis a vágóhídi állatorvos fizetésének megállapítása alkalmával egész könnyedén ál siklott Bajcsy Gusztáv közigazgatási állatorvos ügye fölött. Bajcsynak ugyanis mindössze 1400 korona fizetése var, 800 koronát pedig fizetésébe nem számító pótlók gyanánt kap. Ez pedig méltánytalanság, mert nyugdijának megállapítása alkalmával csak az 1400 korona fizetés számit. Mivel a vármegye a községi állatorvosok fizetését minimálisan 2000 koronában állapította meg, Bajcsy Gusztávnak is az a jogos kívánsága, hogy azt a 800 korona pótlókot adja neki fizetés gyanánt a község. Ezáltal a nyugdíjba beszámítható fizetése 2200 korona lenne, amit már csak hosszú szolgálatára való tekintettel is megárdemel. A«tán az ő ós a vágóhídi állatorvos fizetése között sem volna olyan nagy az aránytalanság. A képviselőtestület akkor kimondotta, hogy csak majd a közigazgatási bíróságnak a Bajcsy Gnsztáv régebben beadott panaszára hozandó döntése után fog e kérdésben határozni. Ugyanakkor kimondotta azt is, hogy a harmadik állatorvosi állás betöltését szükségesnek nem tartja. Bajcsy Gusztáv a képviselőtestületi határozatot sérelmesnek találván magára nózva, megfelebbazte a törvényhatósági bizottsághoz, amely azonban a felebbezós elutasításával a képviselőtestületi határozatot hagyta jóvá. Ellenben utasította a képviselőtestületet a har1 madik állatorvosi állás betöltésére. | Szarvas polgársága, mint annak idei jón megirtuk, nemrég másodszor is Pribelszky Pált választotta meg birájává. Egyesek, akik még a kákán is csomót szeretnek keresni, ezt a választást is megfelebbezték, dacára annak, hogy a jelenlegi ciklus az óv végével befejeződik. A törvényhatóság azonban, igen helyesen, nem vette figyelembe a felebbezést és a választást jóváhagyta. Szarvas évek óta vajúdó villanyvilágítása kérdésében végre valahára az idén alapos határozatot hozott a képvi selőtestület. A határozathozatalt hosszt ós szenvedélyes vita előzte meg, amely nek folyamán még egyszer össaecsaptab az egymással szembenálló pártok : tudni illik azok, akik önálló villanytelepe