Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-05-18 / 39. szám

Békéscsaba 1Q13 május 18. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 az átvételnél. Igy törtónt aztán, hogy a j pokrócok közül 90 darabnak lába kelt. ! Az a 90 darab eltűnt, vagy kevesebbet j küldtek. Mikor a hiány nyilvánvaló lett, ka­tonáék követelték a pokrócokat. A köz­ség ráirt az aradi katonai raktár veze­tőségére, hogy ne csapja be, hanem küldje a hiányzó 90 darab pokrócot. A raktár vezetőségétől mindjárt megérke­zett a válasz, hogy ne tréfáljon a köz­ség! mert ők kerek 1000 darab pokró­cot küldtek. A katonai raktár természetesen nem engedi a maga igazát és követelni fogja majd az eltűnt 90 darab pokrócot. Azt tehát valakinek meg kell téríteni. De ám ki lesz az a valaki ? Mert elég te­kintélyes summáról van szó. A katonai kincstár ugyanis 20 koronába számítja a pokrócok darabját. Kilencven pokróc éppen 1800 koronát jelent. Ki fizeti ezt meg? A község vagy az esküdt? Bárhogy sajnáljuk is a peches Da­rabos Jánost, mégis abban a vélemény­ben vagyunk, hogy a pokrócok ára őt terheli. Neki ott kellett volna lennie az átvételnél végig, akkor talán nem tűn­tek volna el a pokrócok és neki sem lennének miattuk kellemetlenségei. Bókésmegye és az uj rendőri büntetői eljárás. Nem vált be nálunk. Kapcsolatosan az uj büntető novel­lával, a rendőri büntető eljárás is át­alakult a modern élet követelményei­nek megfelelően. Csak hogy mig a bün­tető novella alapos kiváló munka, a mely a gyakorlatban is kitűnően bevált, az uj rendőri büntető eljárásra ez nem mondható el. A belügyminiszter még határozottan nem is léptette életbp, ha­nem utasította a törvényhatóságokat, hogy kísérletezzenek vele és tapaszta­latokról tegyenek neki jelentést. Az igy beérkező jelentésektől függ aztán, hogy a miniszter óletba lépteti-e az uj bün­tető eljárást, vagy pedig alaposan át­dolgoztaija a vélemények alapján ? Mindenki tudja, hogy a szolgabiró­ságokon lefolyó kihágási vagy más tárgyalások a járásbíróságokon vagy törvényszéken lefolyó tárgyalásoktól. Á szolgabiróságokon nincsen közvádló, ügyész, vagy ügyészi megbízott, nincs védőügyvéd. A szolgabirák a kihallga­tás alapján, teljesen a maguk belátása szerint Ítélkeznek, természetesen a tör­vény által előirt kereteken belül. A ki­hágási bünteté ek azonban csekélyek és ez az oka annak, hogy különösen ujabb időben nagyon elszaporodtak a kihágások országszerte. Szigorúbb bün­tetések alkalmazására kell felhatalmazni a szolgabirákat, akkor bizonyára hama­rosan megkevesbednek a kihágások s a szolgabiráknak nem kell öiökösen, nap-nap után csak kihágásokkal fog­lalkozni. Bizonyosan a büntetések szigorítá­sára gondolt a belügyminiszter akkor, mikor utasította a törvényhatóságokat arr?, hogy az uj rendőri büntető eljá­rással kísérletezzenek. Annak egyik leg­fontosabb rendelkezése ez, hogy ez­után a rendőrhatósági tárgyalásokon is képviselni kell a közvádat. Ezt a mi­niszter a tiszti főügyésznek tette köte­lességévé. A főügyésznek tehát ezután nemcsak a megye dolgaival kell majd foglalkoznia, hanem rendőrhatósági tár­pyalásokon is meg kell jelenni. Mikor ezt az intézkedését meghozta a minisz­ter, ugy látszik elfelejtkezett arról, hogy a megyékben nemcsak egy járás, nem­csak egy szolgabiróság van, hanem több és több helyen egy és ugyanazon időben lehet tárgyalás. A tiszti ügyész pedig egy ember, aki 6—7 helyen egy­szerre nem lehet. Békésmegyében kü­lönben sem tartható be ez a rendel­kezés már csak azért sem, mert egyik­másik járási székhelye messze van a vármegye középpontjától és a közleke­dés is rossz, úgyhogy az ügyésznek több mint egy napjába kerül, mig oda és vissza jut. Gyuláról például Szarvasra ós Szeghalomra igen körülményesen lehet eljutni. A tiszti ügyésznek tehát minálunk állandóan uton kellene lenni a rendőrhatósági tárgyalások miatt, aminek káros hatását csak a vármegye érezné meg. D9 ha közlekedési akadályok nem volnának, akkor se volna keresztül­vihető ez a rendelkezés, már csak azért sem, mert költséges mulatság lenne a vármegyére. Egy állandóan uton levő tiszti ügyész napidijai és egyóbb járandóságai olyan szép sum­mára rúgnának egy év alatt, hogy azt Bókésmegye nem bírná ki. Ezeknél az indokoknál fogva Bé­késmegye nem valami kedvező véle­ményt adott a belügyminiszternek az uj rendőri büntető eljárásról a szolga­birák beérkezett jelentései alapján. Hogy az ellene emelt kifogásokat akceptálta-e a miniszter, nem tudhatni, mert a me­gyéhez most érkezett leiratból az nem olvasható ki. A miniszter különben el­ismerését fejezi ki dr. Zöldy Géza tiszti főügyésznek, aki az uj rendőri büntető eljárással sokat kísérletezett, de alkalmas és üdvös voltáról egyálta­lában nem tudott meggyőződést sze­rezni es A közönség már nagyon kíváncsi arra, vájjon tényleg elkószül-e a szinház októberre ? A szinügyi bizottság erre a dátumra kötelezte a vállalkozót. A szin­ház tényleg már kész lehetne, de az épitkezésnól nagyon sok akadállyal kellett megküzdeni. Az építkezésben a haladást különösen hátráltatta ős hát­ráltatja a Vigadó nagytermének átépítése. A színházat teljhatalmulag a szin­ügyi bizottság építteti, a színházzal kap­csolatos nagytermet pedig a község képviselőtestülete, illetőleg az elöljáró­ság. A szinház nyers kőművesmunkái elkészültek, a nagyterem menyezetónek vasbetonmunkálata padig még mindig nincsen biztosítva. Már pedig, mig ez a menyezet el nem készült, addig a szinház menyezetót sem lehet elkészi­teni. Eí a vasbetonmunkálat hátráltatja a haladást. Nyolc, tiz nap múlva azon­ban ezt az akadályt is elhárítják ós akkor gyors tempóban készül a szinház. Azt már irtuk, hogy a szinház na gyon szép lesz és mindenki csodálkozni fog, hogy a régi területen Spiegel és E n g 1 e r t műépítészek milyen ké­nyelmes ós szép beosztású nézőteret teremtettek. A nagy táncteremre rá sem fognak ismerni. Ez is sokkal nagyobb és fényesebb lesz. Az uj menyezet és oldalfalak díszítése művészi kivitelű. Ugy a szinház, mint a nagyterem gőz­fűtéssel és vízvezetékkel fog birni. A temperatura igy egyforma lesz, nem mint tddig, hogy a kályha mellett izzadt, a terem távolabbi részén pedig meg­hűlt a közönség. A szinügyi bizottság pénteken dél­után ismét ülésezett, melyen a főváros­ban tartózkodó elnököt, Haan Bélát Varságh Béla helyettesitette. A bizottság először is a szinház és nagyterem vasbeton munkálataira be­ói kezett ajánlatokat tárgyalta. Ádám főmérnök terjesztette elő a megtörtént átszámításokat. M e 1 o c c o Péter a tánc­terem menyezeténak elkészítéséért, bár se vasat, se állványt, se kavicsot nem ad, 13,363 kor., Bányai András min­dent adva, a munkálatért 17,875 kor., R o s i v a 11 Ferenc pedig csak 10,276 koronát kórt. Bálint Imre államépitészeti fő­mérnök ajánlja, hogy a bizottság egyik ajánlatot se fogadja el, hanem ujabb vállalkozóktól ós Bányaitól is a speci­ális munkára uj ajánlatokat kérjen be. A bizottság ehez hozzájárult. A szinház, a nagyterem és a zöld­terem gőzfűtés berendezésére Törzs és Ormai, továbbá Waldmann Béla adtak ajánlatot. Tors és Ormai a szinház fü­tésberendez^seért 14,263 kor, a nagy­teremmel 17,000 kor., Waldmann a szín­házért 12,600 kor., a nagytereremmel 17,200 koronát kórt. Tors és Ormai azonban nagyobb fütőterületet bizto­I silanak. Hosszabb vita folyt aztán afölött, j hogy a nagytermet is gőzfűtéssel lás­sák-e el? Hitha a képviselőtestület nem akar majd 4000 koronát áldozni olyas miért, amely, ha nam a színházzal ké­szítenék, 8000 koronába kerülne? Dr. H o 11 á n d e r Lipót azt hiszi, a képviselőtestület fog 4000 koronát erre, az ormótlan kályhák beszerzése helyett áldozni. Dr. Székely Lajos elhagyná e kérdést, mert az előirányzott összegből nem futja. K i s Lász'ó főbiró azzal érvel, hogy a nagy termet tüz és életveszélyes volta miatt kellett átalakítani. A képviselő­testület csak nem akarhatja azt, hogy a kályhák beállításával a tűzveszély ismét meglegyen. A munkálatot a nagyte­remmel kapcsolatosan kell kiadni. Dr. T a r d o s Dezső, Spiegel mű­építész is igy érveltek. A község e mun­kálatnál 400Ö koronát megtakarít. Szavazással döntött a bizottság. Ormai és Törs ajánlatát fogadta el, de a szerződóst csak a képviselőtestületnek a gőzfűtés ügyében hozandó határozata után köti meg. A szinház és vizvezefék-btrendezé­seórt Törs és Ormai 5970 kor , Wald­mann 6600 1 or. számi'. — EÍ függőben maradt. A kínpad, zsinérpadiás berende­zésér i Bognár F renc 11,348 koro­nás ajánlata fogadtatott el. L<asz Csabának nagyon szép szín­háza, nagyszerű színpad berendezése, de nincsenek díszletei és nam használ­ható a szinpad hangversenyeknél, mű­kedvelői előadásokná'. A szinügyi bi­zottság szeretne díszleteket is festetni, de nincsen pénze. Az épitkezésnól is minus van. L i n h a r d t fővárosi diszletfestő művész adott be ajánlatot a díszletek elkészítésére. Három diszletet: erdőt, kertet, polgári szobát, egy falu háttért, 16 oldalfalat, szufilát, levegő szufitát 1300 koroaáért készítene. A közepén szétnyitható reklámfüggönyt, ha öt éven át a hirdetésekért a dijat ő szedhetné, ingyen készítené. A bizottság, költség hiányában, nem rendelt díszleteket. Országos tanári és tanítói közgyűlés Szarvason. Nagy ünnepségeknek s tartalmas szellemi munkának volt színhelye má­jus 13. ós 14-én Szarvas, ezeken a na­pokon tartotta ugyanis ott hatodik évi közgyűlését az Evang. Tanárok és Ta­nítók Országos Egyesülete, a mely az iskola minden fokozatán fontos neve­lési és tanítási ügyeket tárgyalt, kereste a módokat, melyekkel az iskolát a ha­ladó kor követelményei szerint előbbre lehet vinni s saját anyagi kérdéseit is megbeszélte. A vendégek a gyűlésre már hétfőn érkeztek az ország minden részéből s három napon át élénkséget . teremtettek a csendes és szépen fejlődő > alföldi városban. Jól is érezték magu- ! kat a vendégek, mert Szarvas közön­sége szeretettel fogadta őket s érdek­lődéssel kisérte munkájukat s gyülésök lefolyását. Május 13-án, kedden délelőtt az egyesület öt szakosztálya külön tanács­kozásban tárgyalta ügyeit, külön a fő­iskolai, gimnáziumi, tanítóképzői, a pol­gári és külön az elemi iskolai szakosz­tály. A középiskolaiban többek közt dr. R e 11 Lajos (békéscsabai) nagy szak­tudással „Sociologiai ismeretek a kö­zépiskolában" cimen részletes tervet nyújtott be arról, hogy a gimnáziumot közelebb hozhatjuk az élethez, ha ezt a fontos tudományt rendszeresen tár­gyalva bevezetjük az iskolába. Tanter­vét egyhangúlag elfogadták. Kutlik Endre (Szarvas) az evang. tanárok szolgálati viszonyáról értekezett általános helyeslés mellett. A tanító­képzői szakosztályban Nikelszky Zoltán és Tömörkényi Dezső, az elemi iskolá­ban Pataki János tartott előadást a békésmegyei tanfórfiak közül. Délután az egyesület választmánya előkészítette a másnapi közgyűlés pont­jait, köztük a reformáció négyszáz óves megünneplésének módjait. Estefelé hangverseny volt a nyári színházban, melyet a vendégek és a város közönségének színe java zsúfolásig megtöltött s gyönyörrel élvezte a mű­vészi színvonalon álló költészeti, zenei ós énekpontokat. Nikelszky Zoltán költői prológja után Simkovics Etelka énekelt csengő hangján, dr. Vietórisz József (Nyíregyháza) és Osváth Eszter (Buda­pest) saját költeményeit szavalta, Benka Gyula saját zeneszerzemónyeiből mu­kiváló bór- és lithiumos £ gyógyforrás vett- ái Mlyaffeajeknil, kfszvénynél, czvktrfcttogségaél, vfrfcMyiét, métát­téd * Wf zéi l tzrvafe fcmutfrli tá l ma§ tatái Tnéuám natitus smijwtf. SCHVLTIS ÁCOST tátott be néhányat zongorán, Micsinay j^rnő, dr. Osváth Gedeon és neje (Aszód) zenei számokat adott elő, Hegedűs Margit (Szarvas) szavalata és szarvasi szereplőkből álló sextette zenei össz­hangja fejezte be a hangversenyt, mely­nek minden pontja művészi élvezetben részesítette a hallgatóságot. Május 14-én "reggel istentisztelet után, melyen Mendöl Lajos vallástanár mondott imát s Liska Mihály énekelte gyönyörű hangon a miatyánkot. A gim­názium tornacsarnokában folyt le a közgyűlés, a tagokon kivül a szarvasi intelligencia nagyszámú részvételével, dr. Mágócsy-Dietz Sándor budapesti tudományegyetemi nyug. r. tanár elnök­lete alatt. Megnyitó beszédében kiemelte az evangelicizmus fontosságát a vallás­szabadság, a gondolkodás, a kutatás szabadsága és a művelődés terén. Majd az üdvözlések következtek : Veres Jó­zsef espares a békési egyházmegye, Kelló Gusztáv lelkész a szarvasi evang _reyhá7, dr. Lóvay Ede (Budapest) az Orsz. Tanáregyesület, Borsos Köroly (Mezőtúr) az Orsz. Ref. és Vöröss Béla a Kath. Tanáregyesület, Havíár Dániel a szarvasi iskolák, Uhrin Károly (Bé­késcsaba) a békésmegyei és Dankó Sá­muel a szarvasi tanítóegyesület nevében üdvözölte a közgyűlést. — A közgyű­lésen egyebek közt Payr Sándor (Sop ron) Teleky Róth Johannáról emlékezeti meg hatásos beszédben, aki száz óv előtt százezer forintnyi alapítványt tetl szegény és szorgalmas tanulók segé­lyezésére s jótéteményében most ig számos tanuló részesül. — Igen érdekes pont volt Mocskonyi József (Szarvas; előadása a szarvasi egyház és főgim názium néhány kiváló és országos hirü jeleséről, akiknek emlékét arcképekben is megörökítve, kegyelettel őrzi a régi főgimnázium. Közgyűlés után az Árpád-szálló dísztermében Szarvas városa ós az evang. egyház látta vendégeiül az egybe­gyűlteket, akik számos felköszöntőber mondottak köszönetet az ősűnte ven­dégszeretetért. Bucsusóul a vendégek délután kivonultak a temetőba, ahol Vajda Péter sírjánál M a s z n y i k Endrf (Pozsony), Thessedik Sámuelénél dr Szige'thy Lajos (Bpest) ós Korer István sírjánál dr. M á g ó c s y-D i e 12 Sándor emlékeztek meg e kiváló fér fiaink érdemeiről ós sírjaikat m9g koszorúzták. A vendégek egy része Szarvasró Mezőhegyesre utazott tanulmányútra, Í legtöbben pedig kellemes emtékekke szétszéledtek haza az ország legtávolabb vidékeire. Megjelent a gyűlésen körülbelül 170 vidéki tag, vármegyénk minden városából is a tanítók tö negesan vettet részt. A békéscsabai Rudolf főgimnáziun képviseletében Bukovszky János igazgató-tanár, B a b i c h Pál, B a 1 á 1 Ádám választmányi tag ós dr. R e I Lajos egyesületi főjegyző, továbbá Uh r i n Károly ós L a c z ó Endre tanitó egyesületi elnökök és mások jelentei meg. B. B. z. Kristóffy beszámolója Csabán. Azt mondja, nem politizál. Békéscsaba országgyűlési képvise lője, Kristóffy József netn valam nagy érdeklődést tanusit kerülete é választói iránt, mert nagyon ritkán vess magának azt a fáradtságot, hopy meg látogassa. Nem az akarat hiányzik nálí hanem inkább viszonyai gátolják leje vetelében. Tudja mindenki, hogy mos tanában sokat betegeskedett ós egj'é csapások is érték. Azért Csabáért szive sen fárad és ha választói felkeresik VE lami kórelemmtl, mindig készségese áll rendelkezésükre és nagy b folyásé nál fogva legtöbbször sikeresen is. Csáb polgársága azonban szinte ég már vágytól, hogy hallja Kristóffy nagyéi dekü véleményét a mai politikai hely zetről, amelylyel bizony seDki sincse megelégedve A választópolgárok töbt ször intéztek hozzá olyan kérelmet, hog tartson beszámolót, de Kristóffy mindi csak igérte. Most vé^ re-valahára be fogja váltani ígéretét, me tartja a b( számolót, amelyet nagy érdeklődóssí vár nemcsak Csaba, hanem, mondhatn az egész ország. Kristóffy nyilatkozati mindig sulylyal bírnak a magyar pol tikai életben, épen ezért kíváncsian vái juk a beszámolót. A beszámoló május 25 én, vasérna lesz. Kristóffy már 24-én meg fog ói

Next

/
Thumbnails
Contents