Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-05-18 / 39. szám

274 BÉKÉSSMEGfYEI KÖZLÍNl Békéscsaba, 1913 május 11. >zni és az estét csabai hivei között Iti. Arra a hirre, hogy Kristóffy József, aki teljesen elvonultan ól a politiká1 — e hó 25-én beszámolót tart, egy városi hirlapiró felkereste, hogy megterjuvolja az aktuális politikai témák>1. Kristóffy József a következőket ondotta az újságírónak: — Előre kijelentem, hogy politikai filatkozatot csak igen röviden tehetek, s abból a különleges helyzetből főik, amelybe én a viszonyok kónyszeisége folytán jutottam. Tudják, hogy i már régebben félreállottam, jobban ondva a viszonyok félreállítottak s y az aktuális politikában nem vehek részt. Ennek az a magyarázata, így a meglevő parlamenti pártok ;yikót sem támogathatom. A többség Hasztójogától engem nem egy tenger, 3 tengerek választanak el, az ellenzéki írtok választójogi kompromisszumát ) fogadhatom el, mert azt sem lehet >m általánosnak, sem egyenlőnek, sem tkosnak nevezni. Amellett az ellenzéki programm legvalósitását lehetetlenné teszi a vele sszekapcsolt közjogi ideológia, amely döntő pillanatokban mindig a válasz>jog hátrányára fog felülkerekedni. — A békéscsabai beszámolónak yen körülmények között mi lesz a erince — kérdezte az újságíró. — Tulajdonképen nem is beszáíolóra készülök én — mondotta Krisiffy — nem is azért megyek Bókés3abára, mint emiitettem, nekem semmi özöm nincs az aktuális politikához, melyben nem vettem részt s igy nincs i miről beszámolnom. Csak a szokásos itogatást teszem választóim körében s tt tartózkodásom inkább barátságos íllegü lesz. Arra a kérdésre, mi a véleménye z ellenzék tervezett fúziójáról, a köetkezőket felelte Kristóffy : — A választójogi blokk megalakiisát, amelyet korábban terveztek, roonszenvvel és bizalommal kísértem, a az ugy alakult volna, hogy a közDgi ideológia teljes kikapcsolásával a emokratikus választójog megalkotását íizte volna ki egyetlen feladata gyanánt, lyen alakulás az ország közvéleményélek és más faktoroknak támogatására 5 számithatott volna, de ami most kézül, a negyvennyolcas pártok fúziója, z a választójogi reform nézőpontjából izsgálva mindenre alkalmas lehet, csak rra nem, hogy a demokratikus válaszójogot megteremtse. 'egyelmi egy halott jegyző ellen, Felmentette a vármegye. „De mortuis nihil, nisi bene." Ezt , bölcs latin közmondást igen sokszor dózik még mindig, különösen azok ilőtt, akiknek rossz nyelvük van ós >letykálni szeretnek ugy elevenekről, uint holtakról. Körösladány fiatalon dhalt főjegyzőjéről, Such Istvánról nég életében is csak jót lehetett monlani, mert olyan tulajdonságokkal renlelkezett, amelyek mindenki előtt szim)átikussá tették. Korai halála mélységes •ószvétet keltett nemcsak községében, íanem mondhatni az egész vármegyéjén és emlékét szeretettel, sajnálkozva jmlitik mindenütt. Such István még halála után is izerepel. Szerepelt pedig kedden délitán a közigazgatási bizottság fegyelmi álasztmányának ülésén. Mert fegyelmi 'olt folyamatban ellene. A kegyetlen >iró, a halál be se várta a fegyelmi iljárás befejeződését ós hamarosan végett a tehetséges, nagy jövőre hivatott iatalemberrel. Ennek dacára a fegyelmi iljárást le kellett folytatni. Lg is folyatta a fegyelmi választmány és végíredményben felmentette Such Istvánt, tehát elégtételt adott neki — holta után. Ezt az elégtételt különben megkapta volna élve is, mert bűnösnek egyáltalában nem mondható. Nemcsak Such István volt a vádlott, hanem a körösladányi biró is. Azzal voltak vádolva, hogy a körösladányi utcai beton-járdák építése körül szabálytalanul jártak el. Csánky Jenő főszolgabíró még Such István életében megindította ellenük a fegyelmi eljárást ós valami csekély büntetéssel sújtotta is őket, de az alispán megváltoztatta a főszolgabírói határozatot és felmentette mind a kettőt. Az alispán határozatával egyáltalában nem voltak megelégedve Ferencsik Károly ós társai, akik az alaptalan feljelentést tették a mult évben a biró ós Such főjegyző ellen. Most is felebbeztek a vármegyei fegyelmi választmányhoz, amely kedden dóiután id. Kéry Gyula főispán elnöklete alatt tartott ülésében az alispáni határozatot hagyta jóvá ós a felebbezést elutasította. Such Istvánt tehát tisztázta a vármegye is, emlékén nem marad semmi folt. Teljes tisztaságban áll mindazok előtt, akik ismerték, szerették ós mélységesen fájlalják élete delén történt korai elhunytát. A megyei orvosszövetség Dr. Hajnal Albert ünneplése. Előkelő, diszos társaság gyűlt össze Csabán csütörtökön. Az Országos Orvosszövetsóg békésmegyei fiókja tartott akkor díszközgyűlést és meleg szeretettel ünnepelte a szövetségi fiók elnökét, dr. Hajnal Albertet abból az alkalomból, hogy az idén töltötte be uradalmi orvosi működésének negyvenedik évfordulóját. Negyven évet még nyugodt foglalkozásban eltölteni is elsőrangú teljesítmény, hát még az orvosi pályán, amely tele van izgalmakkal. A kötelességét emberszeretette], lelkiismeretesen teljesítő orvosnak alig van egy rendes, nyugodt éjszakája. Sárban, fagyban, hóban, zivatarban neki mennie kell, mikor szólítja a kötelesség. Épen ezért nagyon ritka az olyan orvos, aki pályáján negyven évet tölt el olyan testi ós szellemi frisseségben, amilyennel drHajnal Albert rendelkezik. Dr. Hajnal Albert számára különben félszázados jubileumot kellett volna rendezni tulajdonképen. Negyven évet csak az uradalomnál töltött el, de az uradalomhoz már mint tiz éve működő orvos került. És ha ezt tudjuk, még jobban csodálkozhatunk a gondviselésnek azon a gyönyörű munkáján, hogy félszázad eléréséhez segítette dr. Hajnal Albertet. A díszközgyűlésen nagyon sokan jelentek meg a megyei orvosok közül. E nevesebb orvosok közül ott láttuk például dr. Z ö 1 d y János tiszti főorvost, Kacvinszky Jánost, D ó c s y Károlyt és másokat. A megjelent orvosok lelkes ünneplésben részesítették dr. Hajnal A'bertet, aki megható tan köszönte meg kollegái spontánul megnyilvánuló ragaszkodását. A közgyűlésen, amelyet dr. Reisz Miksa nyitott meg, dr. D ó c s y Károly, a gyulai közkórház elmebeteg osztályának igazgatója tarlalmas beszédben fejtegette dr. H a j n a 1 Albert hosszú működését, érdemeit, különösen a kartársi szolidaritás ápolása ós megszilárdítása terén. Hosszú, boldog életet kívánt neki. A nagy éljenezéssel és tapssal fogadott szép üdvözlő beszéd után dr. Hajnal Albert emelkedett szólásra. Meghatottan mondott köszönetet kartársai üdvözléséért, szeretetéért ós igórte, hogy mint eddig, kartársai órdekiért ezután is harcolni fog. Zugó taps és éljenezés kisérte a jubiláns beszédet. Felolvasásra kerültek a nagyszámban érkezett üdvözlő táviratok is. A magyar orvosi világ számos kitűnősége küldötte el szeretetteljes üdvözlését a jubiláns kollégának. Üdvözlő táviratot küldöttek Báró K é t h y Károly ós H ü 1 11 Hümór egyetemi professzorok ós Fle s c h Nándor az országos orvosszövetség titkára is. Az ünnepelós után dr. Hajnal Albert vezette a közgyűlést, mely számos ós az orvosokra nézve igen fontos kérdéssel foglalkozott. Dr. W a 11 f i s c h Ferenc titkár olvasta fel a fiók tartalmas évi jelentősét, majd tudomásul vették a zárszámadást és a költsége'őirányzatot. Este az orvosszövetság társasvacsorát rendezett dr. Hajnal Albert tiszteletére a „Fiume" éttermében. A vacsorán számos felköszöntő hangzott el a jubilánsra. Beszólt többek között dr. Zöldy János megyei főorvos, ki a jubi áns fiatalkori emlékeit idézte. Már akkor is jeles diagnozista volt. V a r s á g h Béla a páratlan jóbarátot ós kiváló orvost éltette, a jubiláns pedig kartársaiért ürített pohorat és mondott a szeretetért köszönetet. ' A lakomán, amely csak nem éjfélig tartott, fesztelen jókedv uralkodott. KróniKa. Annak a dolognak Módfelett örvendek, Hogy elmentek fejünk fölül Már a fagyos szentek. Azt hittük, e szentek Valamit csinálnak. És elveszik a jókedvét Megint a hazának. De jó fiuk voltak, Mem csináltak semmit Virágozhat, nőhet minden, Mem lesz baj ott, sem itt A gyümölcsfák ága Már is hajlik szépen, Mert megrakta az úristen Mindet jókedvében. Lesz sok alma, körte, Szilva, aztán szőlő, Amit szeret mindenféle Pocsolyakerülő. Szeretem hát én is, De hámozva jobban, Meg is fordult egy pár liter Magybecsü torkomban. Imádkozom is, hogy Legyen termés végre, Mert ha nem lesz, az országnak Mindörökre vége. Elég, hogy a Balkán Rémítgeti folyton. És fiaink sorvadnak a jó kincstári koszton. fl kincstári kosztnak Roszban nincsen párja, Tudom, aki evett egyszer Máskor nem kivánja. Bizony jobb is annál Vendéglőben ülni finom étkek után Borolni, sörölni. Ahogy teszünk majd mi És nem is sokára, Amikor majd átzónázunk Gyula városába. Megyegyülés lesz ott Már a jövő héten, Megyebeli ciceróink Készülődnek szépen. Szónoki leckét vesz Mindenik naponta S úszkálnak a dörgedelmes Ékes rigmusokba. Talán meg is halnak, Ha nem beszélhetnek Szent Megye óh hát irgalmazz Nekik, szegényeknek I Engedd, hogy beszéljen Mindegyik egy órát, Akkor szegény örömében Szóvirágot szór rád.' Az emberek nálunk Csak beszélni tudnak, Nem szeretik meg-megfogni Végit a dolognak. Hja, igy van az, kérem Uraknak születtünk Csak az a baj, hogy Fortuna Elsuhant mellettünk. Egy pár milliócskát Nem tett a zsebünkbe Hogy kínlódunk kincsek híján Az Fortuna bűne Gny. Tótkomlós a munkásházak ellen. Levél Tótkomlósról. A vármegyének csaknem valamennyi községe nagy örömmel vett tudomást az ezelőtt 4 évvel a vármegye által megindított munkásházópitési akcióról, amelynek nagy szociális jelentősége kétségbevonhatatlan. Ahol csak erre szükség volt, mindegyik község sietett az akcióból a részét kivenni. Egyedül Öcsöd volt az, amely a vármegyének ez irányban hozzáintézett felszólítására tagadólag válaszolt, kijelentvén önérzetesen, hogy Öcsödnek nincs szüksége munkásházakra, mert ott nincsen szegény ember, mindenkinek meg van a maga szerény vagy díszesebb hajléka. És most Tótkomlós is nyilatkozott a munkásházak ellen, de korántsem abból az indokból, amiből Öcsöd. Mert hát Tótkomlóson nagyon sok a szegény ember, nem ugy mint Öcsödön. Ott szükség volna még nagyon is a munkásházakra, de a község egyáltalában nem akarja kezébe venni az ügyet, ami különben Tótkomlósra jellemző. Ez a község a szó szoros értelmében irtózik minden szociális, vagy humanitárius cselekedettől Mult csütörtöki számunkban teljesen megbízható forrásból megemlítettük, hogy Tótkomlós állást foglalt a munkásházak ellen. Erre a következő levelet kaptuk: Tekintetes Szerkesztő ur ! „Tótkomlós a munkásházak ellen" cimü közleményre vonatkozólag bátorkodom a következő észrevételeimet megtenni: A közleményben foglalt azon állítás, hogy Tótkomlóson 2201 lakóház van, melyekben a 10,502 lakos elfér, valótlan, mert Tótkomlóson, beszámítva a középületeket és a cigányputrikat, csak 1623 lakóház van, e házak a 10,502 ember befogadására elégtelenek. Tótkomlóson nagy a lakáshiány s emiatt magas a házbér. Tótkomlóson 600 koronától 1600 koronáig terjedő házbért fizetnek egyesek, de hivatalnok nem is kap megfelelő lakást ugy, hogy egyik tisztviselőnk Orosházára akart' menni lakni s onnan járt volna hivatalát ellátni. Különösen a gazdasági munkások vannak lakás dolgában megakadva, mert részükre sincs elegendő lakás s ami van, az nagyon drága. Épp azért nagyon indokolt volt az a mozgalom, melyet a munkások indítottak azon célból, hogy a lakásviszonyokat hatósági beavatkozással megjavítsák. m Sirolin "Roche biztos = gyógyhatást nyújt ka tarrhu soknál = hörghurutnál, asthmanál, influenza után. == SÍrolÍn"Roche" kezdődő tüdőbetegséget — csirájaban elfojt. Kellemes ize és az étvá= EEE gyravaló kedvező befolyása megkönnyítik — a Sirolin "Roche"-a] yalő hosszabb kúrákat! 5)1 A légzési szervek meghűléseit legbiztosabban a Sirolin "Roche"- al kezelik. Ezért ne'lkülözhetetlen ezen elismert és beva'lt szer minden háztartásban. Szíveskedjék a gyógytárakban határozottan Sirolin "Roche - t kérni. 115