Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-05-15 / 38. szám

2 BÉKÉSSMEGfYEI KÖZLÍNl Békéscsaba, 1913 május 11. v á t h Béla az államépitészeti hivatal főnöke, H e c k s Miksa törvényhatósági állatorvos, Holló György gazdasági felügyelő, gróf Wenckheim Dénes, B e 1 i c e y Géza, D o m b y Lajos, dr. Ladics László, M o r v a y Mihály, Varságh Bála és dr. Török Gábor bizottsági tagok. Id. K é r y Gyula főispán a megjelentek üdvözlése után az ülést megnyitván, dr. D a i m e 1 Sándor főjegyző felolvasta a vármegye mult havi közállapotairólszóló alispáni jelentést, melynek fontosabb adatai a következők : Személybiztonság ellenes cselekmény 19 esetb8D fordult elő. Volt 6 ve rekedés, 1 könnyű, 2 súlyos testisértés. Történt 6 öngyilkosság, 1 öngyilkossági kísérlet, előfordult 2 súlyos ós 1 halálos baleset. A vagyonbiztonság 48 esetben lett megzavarva, móg pedig 24 lopással, 2 betörés által és 22 tűzesettel. Április hó első felében az időjárás hűvösre fordult, 12-től 15 ig fagy volt havazással. A fagy ós havazás a barack, meggy, cseresznye és dióban mintegy 20—30% kárt okozott, sző őkben a kár 10%-ra tehető. Őszi ós tavaszi vetésekben a fagy és havazás számbavehető kárt nem okozott, lucerna és lóherében, továbbá a korán elvetett répában a kár 10%-ra tehető. Legelők szépen fejlődnek, fünövós kielégítő, a már kihajtott állatok elegendő táplálékot találnak a legelőkön. Cselédviszonyok rosszak, — a napszámbérek közepesek 1'50—3 50 K. Soós István öcsödí főjegyző nyugdíjaztatásával megüresedett öcsödí főjegyzőiállásra Goiián Lajos II od jegyző, a II od jegyzői állásra Harza Ferenc Ill-ad jegyző, a Ill-ad jegyzői állásra Papp Zoltán lett megválasztva. A Such István elhalálozása folytán megüresedett körösladányi közs. főjegyzői állásra Horváth Gyula szeghalmi főjegyzőt, a Kalandra Gyula elhalálozása folytán megüresedett segédjegyzői állásra pedig Kielgaszt Konrád lett megválasztva. A f

yomai járás főszolgabirája Korcsok ános endrődi jegyzőt kötelességének hanyag teljesítéséért 10 korona rendbirsággal sújtotta. A szarvasi járás főszolgabirája közmunkatartozás le nem rovása miatt Szarvason 120, Kondoroson 126 egyént karhatalmilag vezettetett elő, azonban kevés sikerrel, mert a munkások legnagyobb része megszökött. A jelentős meghallgatása és tudomásul vétele után H e c k s Miksa törvényhatósági állatorvos terjesztette elő az állategészségügyi viszonyokról szóló jelentését, mely szerint áprilisban kevesebb állatbetegség fordult elő, mint a mult év megfelelő időszakában. A jelentés tudomásul szolgált. Dr. D a i m e 1 Sándor felolvasta a földmivelésügyi miniszternek a Körösök hajózhatóvá tótele ügyében a bizottsághoz intézett ós általunk már ismertetett leiratát, mely örvendetes tudomásul szolgált. Móg egy másik földmivelésügyi miniszteri leirat is került a bizottság szine elé. Ebben a leiratban figyelmezteti a bizottságot, illetve a vármegyét, hogy ha valamelyik hatósági állatorvos ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, a vád anyagát mindig közölni kell az állatorvossal hivatalosan, hogy az a védekezésre előkészülhessen. Ezt a leiratot is tudomásul vette a bizottság. Mikler Sándor tanfelügyelő előterjesztései során ismét szerepelt Czabán Soma nagyszénási tanitó fegyelmi ügye, aki tudvalevőteg szocialista izgatással van vádolva. Czabán a mult hónapban azzal a fenyegetéssel követelte a tanfelügyelőtől á feljelentés szószerinti közlését, hogy ha nem adja ki, fővárosi lapokban fogja meghurcolni. A bizottság a levelet, mint súlyosbító dokumentumot, a mult havi ülésen a fegyelmi iratokhoz csatolta. Most Czabán magához a bizottsághoz folyamodott ós kérte a feljelentés hivatalos má solatának kiadását. A tanfelügyelő a kérelem elutasítását javasolta, azzal az indokolással, hogy az egész ügy a fe gyelini választmány elé tartozik ós Czabánnak ott kell előadnia kifogásait a feljelentés ki nem adása ellen. A bizottság a tanfelügyelői javaslatot elfogadta. Dr. Z ö 1 d y János tiszti főorvos jelentése szerint a vármegye mult havi közegészségügyi viszonyai kielégítők voltak, mert a heveny ragadós megbetegedések igen kevés számmal fordultak elő ós nem is volt végzetes kimenetelű a lefolyásuk. Tudomásul szolgált. Dr. T a n k ó Károly pusztaföldvári községi orvos a legmagasabb, 1200 korona személyi pótlók engedélyezését kérte a belügyminisztertől, arra való hivatkozással, hogy fizetése kevés, jövedelme a lakosság szegénysége miatt csekély és igy nehéz a megélhetése. Már a mult közgyűlésen is foglalkozott e méltányos kérelemmel a közigazgatási bizottság, de akkor a tiszti főorvos javaslatára, kellő felszarelés céljából, visszaadta az orosházi járás főszolgabírójának. Most már kellőképpan fel víyi szerelve a kérvény, amelyet a bizottság meleg pártolással terjeszt fel a belügyminiszterhez, ugyancsak a tiszli főorvos javaslatára. Ugyancsak dr. Z ö 1 d y János tiszti főorvos terjesztette elő a vármegyei közkórház 1914. évi, lapunkban már Szintén ismertetett költségvetését, mely vita nélkül tudomásul szolgált. A gyulai József-szanatórium szennyvizének fertőtlenítése miatt pár évvel ezelőtt sok kellemetlensé volt. A hatóság feltótlenül szükségesnek tartotta a szennyvíz chlormószszel való fertőtlenítését, mert a vizben levő bacillusok a Fekete-Körös vizét megfertőzik. A szanatórium vezetősége ezzel szemben azt vitatta, hogy a szennyvíz nem tartalmaz egészségre ártalmas bacillusokat, tehát a költséges fertőtlenítés fölösleges. Döntés céljából a vitás ügy a belügyminiszter eló került, akinek nagysokára, csak most érkezett le a döntése, olyan értelemben, hogy szennyvíz fertőtlenítésére nincsen szükség. Zádor Mór pónzügyigazgató jelentése szerint a folyó évre előirányzott 2.326,993 korona adóból a mult hónap végéig 1.026,224 korona folyt be. Április mindössze 72,680 koronát hozott az állam konyhájára, vagyis 629 koronával kevesebbet, mint a mult óv megfelelő időszakában. Hadmentességi adóban 2477 korona folyt be. Fogyasztási adóban 44,522, szeszadóban 130,000 dohányért pedig 158,000 koronát fizettek az államnak a békésmegyei magyarok. A pénzügyigazgató ilyen értelmű jelentésót a bizottság tudomásul vette. A mult havi ülésen vita merült fel akörül, hogy az uj adótörvény életbeléptetésének elhalasztásával a vármegyei adóügyi bizottságok működése is elodázást nyert-e, vagy sem? A pénzügyigazgató most jelentette, hogy a bizottságoknak müködoiök kell a jelenleg érvényben levő adótörvény alapján is. Egy békési esetből kifolyólag dr. Török Gábor szóvá tette azt a helytelen eljárást, anelyet a hatóságok az adóvégrehajtás körül tanúsítanák. Ha körültekintőbben járnának el, akkor nem volna szükség annyi végrehajtásra. Békésen is egy elsőrargu szabómester ellen akarnak végrehajtást vezetni, pedig az négyszerannyi adó fizetésére is képes. Felkéri a pénzügyigazgatót, hogy tartson vizsgálatot, nem adott-e az elöljáróság a valóságnak r eg nem felelő jelentést arról a szabómesterről ? Zádor Mór: A pénzügyigazgatóság nem kételkedhetik az elöljáróság által közölt adatokban, bár tudja, hogy sok esetben felületesen járnak el. Ha igaz, amiket dr. Török Gábor előadott, — amihez különben kétség nem fér, — akkor a községi elöljáróság nagy mu lasztást követett el és fegyelmi eljárást érdemel. Dr. Török Gábor: Gyakran tapasztalta, hogy az elő'járóságok olyan adókat javasolnak törlésre, amelyeket be lehetne hajtani. A jelen eset nem olyan. Épen ezért, elégségesnek tartaná, ha a pSnzügyigazgató C3ak a ssját hatásköréban vizsgálná meg a felületes eljárást. Zádor Mór pénzügyigazgató kijelentette, hogy erre kész, tájékozódni fog és a tájékozódás eredményéről annak idején jelentést fog tenni. A többi jelentós fontosabb, közérdekű adatokat nem tartalmazott. A Munkásbiztositó pénztár székhely kérdése. Viharos közgyűlés. A többség Csaba mellett foglalt állást. Az az ujabb akció, amelyet — természetesen a gyulaiak kivételével — az egész vármegye munkáltatói és munkásai indítottak a kerületi pénztár székhelyének Gyuláról Csabára való áthelyezése érdekében : pünkösd hétfőjén viharos közgyűlést provokált. A vármegye minden részéből nagy számmal lás benne, néhány könytől elmosódott szó, hála és köszönet a jó bánásmódért és szerény utasítás, hogy a ládáját egy nagynénje címére küldjék, mert az ő holléte rejtóly marad. A katona csúnyán le volt főzve, senkise szólt, de mindenki gyanított valamit, palástolhatatlan szemrehányás érte a néma tekintetekből, kárhoztatás, amiért vandál módon elűzte a szőke leányt, aki föláldozta minden anyagi előnyét: a jó fizetést, a pompás ellátást, a családias, megbecsülő bánásmódot, mindent, amit a tisztességes kenyér nyújtott és elmenekült beteg szívvel, zavaros álmokkal, fölzaklatott lélekkel, elment harcouii az Élettel, szembeszállani a vésszel, mint egy szép, fehér viharmadár. Pedig a hadnagy szive ezúttal igazán sebekből vérzett. Kutatott a kis tündér után sokáig, eredmény nélkül, de nem lankadó bizalommal, mignom most a Sors, mintha jelét akarná adni annak, hogy szándékai vannak velők, uj állomáshelyén egymás útjába vezérli őket. Hja! a Sors könyörtelen! A Sorsnak komédia kell, köny, sóhaj, fájdalom, küzdelmes harca az erónynek ós bűnnek ! — Dehát miként került ide ? — kérdezte végre fönnhangon ós türelmetlen kíváncsiságtól csengett a hangja. Mártha lezárta egy pillanatra a szemét és mintha nézne vissza, álmodozva felelt: — Az eredes beteg, anyátlan kis leánya mellett találtam meleg otthont, élete utolsó percéig vele voltam ós ugy ápoltam, ugy szerettem, mintha csak sajátom lett volna. Akkor vágyódtam először azután, hogy egyszer nekem is gyermekem legyen, akit szenvedélyes szivem minden érzésével szerethessek — és a jó Isten meghallgatott. — Ha megengedi, elmegyek egyetlenegyszer magukhoz, hogy a kisleányát láthassam — mondta elfogódva a katona. — Igazán kíváncsi vagyok, hasonlit-e magára ? — Nem! nem hasonlít, susogta az asszony és lágyan elmosolyodott, a köd szótfoszlott, ez már napsütés volt, ez volt a legkedvesebb témája a világon! Az apja nyilt, értelmes szemét örökölte, az apja bátor homlokát, a haja is olyan sötétbarna ós az állának is olyan nemes a metszése . . . — Da hiszen ez egész dicshimnusz, — feddte meg a férfi leküzdhetlen féltékenységgel. — Mikor szabad elmennem ? Mikor fogad ? — Én egyáltalán nem fogadom magát, pedig el kell jönnie hozzánk, móg ha nem is akarna, de ón nem leszek otthon, — tagolta az asszony félreérthetetlenül elutasító hangsúllyal — nekünk el kell bucsuznunk most a múlttól és a jelentől is, de igy már sokkal könnyebb lesz, hogy beszéltünk egyszer. A varázslat fölszabadult, nem olyan misztikus, nem olyan lenyűgöző, nem olyan állomszerü. Az én hősies ellentállásom megviselte az idegeimet, aláásta a kedélyemet, egészségemet, az éjszakáim nyugalmát, egész könytengert sírtak a szemeim, a szivem nem akart lecsillapodni, de mindez nem drága ár azért, hogy attól a vógzetes ballépéstől megmenekültem. Mi is volnék ón most magának ? egy átcsókolt éjszaka homályos emléke és mi vagyok ma? egy elérhetetlen fehér álom. Ádja a kezét. Isten önnel Dénes! A sétány jobboldaláról kardceörtetés hallatszott, az asszony hirtelen előre sietett néhány lépést, hogy teljesen elszakadjon társától, aki állva maradt a tulipán-rondó előtt. És onnan nézte, hogy az a három katonatiszt, akik az asszony eló kerültek, milyen tiszteletteljes grandezzával köszöntik Márthát, hogyan tiporják egymást, hogy az oldala mellett járhassanak, de a meglepetése csak akkor érte el a tetőfokát, mikor az egyik főhadnagy hozzálépett és móg mielőtt eszmélhetett volna, Mártha eló cipelte. — Engedje meg, móltóságos aszszony, hogy tegnap érkezett bajtársunkat : vezeki Vezeky Dénest bemutassam, amint látni tetszett, ugy elmerengett a tulipánok nyi ásán, hogy a mi szép ezredesnénk észrevétlenül eljöhetett mellette. Mártha idegenül kezet nyuj'olt, de az arca szint váltott ezalatt ós hogy kinos zavarában mondjon valamit, hal kan rebegte: — Talán valakire gondolt, aki messze van tőle, talán visszavágyik a régi állomáshelyére ? Vezóky Dénes kifakadt: — Megfojt itt a levegő, ideges vagyok, beteg vagyok móg, egy évek előtt törtónt balesetem maradványa ez a kedólyzavar, csak el innen ! . . . A katonafiuk tréfásan biztatták: — Itt a mi bájos protektorunk, ha szabadság, áthelyezés vagy bizonyos apróbb büntetések enyhítését reméljük, amilyen kuruc az öreg velünk szemben, olyan lágy viasz a móltóságos asszony kezeiben. Mártha szelíden bólintott : — Számithat a közbenjárásomra i főhadnagy ur — és sietve elbúcsúzott a kis csoporttól, hogy ne lássák meg! vonagló ajkát. jelentek meg a csak nemrég választott közgyűlési kiküldöttek, hogy Csaba mellett foglaljanak állást. Mint már több ízben kifejtettük, ugy a munkáltatóknak, mint a biztosított munkásoknak is érdekében áll, hogy a pénztár székhelye Csabán, a vármegye gazdasági és közlekedési gócpontjában legyen. Dacára annak, hogy a gyulai kiküldöttek teljes számban felvonultak, a közgyűlés többsége hosszú, szenvedélyes vita után a pénztárnak Csabára való áthelyezése mellett foglalt állást. Most már Csabán és a vármegye legnagyobb részén áll, hogy ennek a határozatnak érvényt is szerezzen. Fenn, a Munkásbiztositó Hivatalban és a kereskedelmi minisztériumban kell elkövetni mindent arra, hogy a pénztár áthelyezése ténynyó váljék. Csaba, mint már megírtuk, áldozatoktól sem riad vissza, csakhogy a pénztár Csabára kerüljön. A terjedelmes és viharos viták miatt különben a közgyűlés az egész napot igénybe vette. Csak este 7 órakor lett vége, akkor utazhattak el a vidéki kiküldöttek. A nevezetes napról az alábbi tudósításban számolunk be: A mindenfelől nagy számmal összegyülekezett kiküldöttek a közgyűlést megelőzőleg értekezletet tartottak. A munkáltatók a Polgári Körben, a munkások padig a Göndöcskerti pavillonban. A két értekezleten a gyulaiak mindenképen igyekeztek kapacitálni a kikü'dötteket, hogy ne firtassák az áthelyezés kérdését, hagyják meg a pénztár székhelyét Gyulának. A kapacitálás azonban eredménytelen maradt. D ^lelőtt 10 órakor a városháza közgyűlési tirrne zsúfolásig megtelt kiküldöttekkel. D u n d 1 e r Károly elnök nyitotta meg a közgyűlést, amelynek eíső tárgya a kiküldöttek igazolása volt. Összesen 83 munkáltatót és 91 biztosítottat igazoltak. Vita merült fel Wagner József és D o b a y Ferenc igazolása körül. Az elnökség azt javasolta, hogy a közgyűlés igazolja mindakettőt. Budai János (Csaba) kifogást emel Dobay Ferenc igazolása ellen, mert ő gyárosnak van bejelentve a képkeretlécgyár részéről, pedig nyomdász. Felkiáltások: Wagner ellen mért nincs kifogása? Budai: Mert Wagner téglagyáros, tehát lehet kikü'dött a gyári csoportban. A közgyűlés igazolta mind a kettőt. H a d a b á s János (Csaba) ötven aláírással olyan értelmű beadványt intézett a közgyűléshez, hogy az áthelyezésre vonatkozó indítványt a székházépítéssel kapcsolatosan tárgyalja, mivel a kettő összefügg. Martos Manó igazgató pártoló felszólalása után a közgyűlés ehhez hozzájárult. F a c s i n a i Dezső és társai az alapszabályok első paragrafusát módosító indítványt nyújtottak be. Az igazgatóság azt javasolta, hogy a közgyűlés ne foglalkozzék az inditványnyal, mivel nincs meg a kívánt tíz aláírás. Budai János megtámadja az igazgatót, hogy ő telefonon kért tőle erre vonatkozólag felvilágosítást és akkor azt mondotta, hogy elég egy aláírás is. Nagy zúgás támadt erre. Martos Manó tagadja, hogy valamikor erről beszélt Budaival. E felszólalások után a közgyűlés nem vette tárgyalás alá Facsinai indítványát. A kerületi pénztár mult évi zárószámadásáról szóló jelentést, melyet lapunkban már ismertettünk, a közgyűlés tudomásulvette és a felmentvónyt ugy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak megadta. Ugyancsak elfogadta a közgyűlés a pénztár 1914. évre szóló költségvetését is, kimondván, hogy a szolgák fizetésemelését a kisebb tisztviselők fizetésrendezését és a pénztári személyzet ! szaporítását az uj igazgatóságra bizza. E határozat meghozatala után az idő előrehaladottságara való tekintettel az elnök a közgyűlés folytatását délután 2 órára halasztotta. A délutáni vihar. D u n d 1 e r Károly elnök délután 2 órakor a közgyűlést megnyitván, bejelentette, hogy a gyulai kiküldöttek ügyrendi indítványt nyújtottak be, melyben kérik, hogy a közgyűlés előgzör a választásokat ejtse meg ós csak azután foglalkozzék a szókhely kérdésével. Nagy kavarodás támadt e bejelentésre. A vidékiek izgatottan kiabáltak: — Nem fogadjuk el! — Ki akarnak játszani!