Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-05-15 / 38. szám

Békéscsaba 1913. május 11. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 — Azt hiszik, hogy 4 órakor haza­megyünk? Azért se megyünk? — Gyalázat ilyen indítványt tenni! A terem minden részéből csak ugy röpültek a sértegetések a gyulaiak felé ós azoktól vissza. Az elnök folytonosan rázta a csengőt. Egyeseket kétszer­háromszor rendreutasított, de hiába. Csak nagy nehezen állott helyre a rend, amikor az elnök szavazás alá bocsát­hatta az indítványt és most következett a közgyűlés legfontosabb tárgya, a székhelykérdés. Martos Manó igazgató terjesztette elő az igazgatóság javaslatát, mely oda konkludált, hogy a közgyűlés a pénztár Csabára való áthelyezését célzó indít­ványt utasítsa vissza, mivel már régeb­ben is tárgyalta ezt az ügyet a köz­gyűlés ós a munkásbiztositó hivatal, akkor Békéscsabára kedvezőtion döntést hozott. Wagner József tiltakozik az ellen, hogy az igazgatóság egyhangúlag álla­pította meg a javaslatot. Mivel azon az igazgatósági ülésen az ö ügyéről is szó volt, arra ai időre eltávozott; nem hív­ták be és mire visszament, már akkor az igazgatóság meghozta a határozatot. Kun Mihály (Orosháza) tartalmas beszédben fejtette ki, hogy mennyivel üdvösebb ugy a munkáltatókra, mint a munkásokra, ha a pénztár székhelye Csabán lesz. Budai János: A múltkori közgyü lési határozatot nem helyesen vették fel a jegyzőkönyvbe, mert a hitelesítők a jegyzőkönyvet nem írták alá. E kijelentésre ismét nagy zaj tá­madt. Martos igazgató a jegyzőkönyvért elküldi az egyik tisztviselőt Budai: Amit a jegyzőkönyvbe felvettek, nem felel meg a közgyűlés határozatának. Felkiáltások : Már megint rágalmaz! — Hallgasson. Martos igazgató : Itt van a jegy­zőkönyv. Alá van irva. Budai: De a csabaiak :nera irták alá. Azért helyt állok. Ezután buzdította a munkáskiküldötteket, hogy a pénztár Csabára való áthelyezése mellett sza­vazzanak. W e i s z Mór a székhelykérdésnek a napirendről való levétele mellett szól. Az áthelyezést csak egy pár csabai mun­kás vetette fel újból és sikerült nékik bengrasztani a csabai és más vidókbeli munkáltatókat is. A pénztárnak már csak azért is Gyulán kell maradni, mert ott van a törvényszék és van nagy köz­kórház is. A d á m Gusztáv főmérnök (Csaba) hosszabb beszédben fejtegeti az áthe­lyezés előnyeit. Polemizál Weisz Mór ral. Hogy a törvényszék Gyulán van és ott a megyei kórház is, az még nem érv. Csabának van járásbírósága, amely a pénztári ügyekben Ítéletet hozhat és van kórháza is. Még pedig saját ereié­ből, a gyulai kórház építéséhez pedig az egész vármegye hozzájárult. Még több felszólaló is volt felirva, de az elnök egy ezirányban beadott indítványra berekesztet'e a vitát. Szin tén nagy kavarodás után elrendelte a székhely ügyében a titkos szavazást, melynek eredménye ez let f, hogy a köz­gyűlés 90 szavazattal 72 ellenében, tehát 18 szavazattöbbséggel a pénztárnak Csa bára való áthelyezése mellett foglalt állást Egyben megtagadta a felhatalmazást a székháznak Gyulán való felépítésétől is. Ezután a a igazgatóság stb. válasz­tása következett, mely a következő eredménnyel végződött: Igazgatósági rendes tagok lettek: A munkaadó'* részéről: Weisz Mór, Sal József, Schneider János, Pfaff Fe­renc, Balog Endre, Wdgner József, Ti­már Endre, Fekete Sándor, Kun Mihály és Andrássy Dezső, A biztosítottak részéről: Abaházi András, Dundler Károly, Kovács Antal, Resetár Károly és Trébics Dezső. Felügyelő-bizottsági tagok: Reisner Artúr, Kalocsa István, T!ítz R-iahard f, Gyepes Gergely, Weisz Alajos, Zuzmann János, Kukla Pál, Mahó György, Rom­sauer József. Választott bírósági ülnökök a mun­kaadók részéről: Baráth István, Vadas Márton, Czinczár Dezső, Grünfeld Ja­kab, N. Szabados Józs°f, Bekker Antal, Szilvási József, Dobay Ferenc, Schwim­mer Adolf, Karácsonyi Károly, Ádám Gusztáv, Áchim Lásdó, Adler Lajos, Kován Endre, Melega János, Buck Adolf, Schwartz Sándor, Simon Aladár, Görbics László, Oláh József. A munká­sok részéről; Brauner János, Gomb­kötő József, Felek János, Hrivnák Sándor, Varga Lajos, Staszenka Ká­roly, Turszki János, Vidó György, Bo­gár István, Vrbka Gyula, Gáspár János, Szlota András, Mezei József, Szűcs Ist­ván, Krmetzki János, Hajdú Bálint, Zatykó Imre, Somogyi Sándor, Podani János, Ugrai József. Orsz. pénztári ren­des kiküldöttek: Sal István, Timár Endre, Zuzmann János, Abaházi And­rás, ifj. Steigerwald István, ós Kovács László. A Gazdasági Egyesület köréből. Helypénzszedési díjszabály. — Csi­kólegelő. — A peres tehén. Az igazgató-választmány ülése. A békósmegyei Gazdasági Egyesü­let igazgató-választmánya kedden dél­után ülést tartott. Az ülést az tette sür­gőssé, mert választ kellett adni május 15-iki határidővel a földmivelésügyi miniszternek a csikólegelő létesítése fontos ügyében. Bár az egyesület a ló­tenyésztés e nagy horderejű ügyében most még nem adhatott határozott vá­laszt, mert a legelőbérlet kérdésében még csak tárgyalás folyik, az egyesü­let felir a miniszterhez, hogy a legelő mintegy tízezer korona béréhez ötven százalékkal járuljon hozzá. A gazdasági felügyelőknek a vár­megyei gazdasági egyesületekkel való együttműködés kérdésénél,hogy t.i. az ne a megye székhelyén, hanem Csabán legyen, mert igy a kontaktus intenzi­vebb, Gyula város polgármestere fel­jajdult. Nem akjrja e kérdést vita tár­gyává tenni, mert ezzel még jobban ki­élesedne az indokolatlan rivalizmus, melyet utóbbi időben sajnálattal ta­pasztal Csaba és Gyula között. A három év előtt az egyesület által importált bonyhádvidéki tehenek ügyé' bői, egy rosz tehén miatt, mely sorso­lás utján P á 11 f y Béla gyomai plébá­nosnak jutott, per keletkezett. Az ösz­szes birósági forumokon az egyesület lett pervesztes és ez a tehén az egye­sületnek, ha a plébános nem akcep­tálja a méltányo3 egyezséget, mintegy 800 koronájába lesz. Az ülésről különben a következők­ben tudósítunk ; B e 1 i c z e y Géza. elnöklete alatt jelen voltak: Lovich Ödön polgármes­ter, Szalay Gyula, Holló György, Mor­vay Mihály, Fekete Kálmán, Kóhn Dá­vid, Kocziszky Mihály, Ssathináry Elek, Fábry Károly, I.lés István, Kis Antal, dr. Láng Frigye?, Pfeiffer István titkár. Az elnök üdvözölve a megjelente­ket, részvéttel emlékezett meg G e i s t Gáspár nagybirtokos ós az egyesület egyik érdemes tagjának elhunytáról. Emlékét jegyzőkönyvben örökítik meg és r^szvétiratot intéznek a családhoz. Örömmel tudatja egyben, hogy a földmivelésügyi miniszter a titkári hi­vatal személyzeti kiadásaira 5000 korona államsegélyt utalványozott. Az alispán áttette az egyesülethez véleményadása végett Csaba község uj, felemelt vásári és hetipiac helypénz­szedési díjszabályzatát. A közgazdasági bizottság tárgyalta a díjszabást ós azt tulmagasnak találta, nagyon is sújtja a gazdálkodókat és az iparosokat. Mér­sékeltebb dijakat állapított meg. Az igazgató választmány hozzájárult a bi­zottság javaslatához ós igy ajánlja, hogy a díjszabásban némileg felemelve : egy kétfogatú kocsiért 16 f., egy éven felüli szarvasmarháért 12 f., egy éven aluli szarvasmarháért 8 f., sertésért 4 f. szedessék. A mutatványos bódék, cir­kuszok helypónzdiját felemelni java­solta. Azok • ölenkint 6 fillér helyett fizessenek 16 fillért, Az Qmge véleményt kérő átiratát a háziipari tanfolyamok és gazdasági előadások egységes rendezésére, vala­mint az állatdijazások egyöntetű rende­| zésót célzó tervezetéhez az igazgató­választmány hozzájárul, mert a tervezet részleteivel még az orsz. gazdaszövet­ség is foglalkozni fog. Tárpyaltatott az Omge-nek tervezete: a gazdasagi felügyelőknek a vármegyei gazdasági egyesületekkel való együtt­működéséről. A véleményadás hosz­szabb vitát okozott. Pfeiffer István titkár ama véle­ményének adott kifejezést, hogy jobb lenne, ha a gazdasági felügyelőnek székhelye mindig ott lenne, hol a gaz­dasági egyesület szókhelye van, mert igy intenzivebb lenne az érintkezés, gyorsabb és helyesebb lenne az ügyek elintézése. Lovich Ödön polgármester nem tenné vita tárgyává a felügyelői szók­helykérdóst. Kerülni óhajtja az utóbbi időben sajnosan tapasztalt összeütközést, mert nem akarja Csaba által Gyula irá­nyában tapasztalt versengést, meglevő intézmények elvitele iránt s ezáltal az indokolatlan ellenszenvet kiélesiteni. Térjen felette napirendre az egyesület. B e 1 i c z e y Géza a felügyelő szék­helyének áthelyezését az egyesület szem­pontjából tartja szükségesnek. Igaz, hogy az intézmény még fiatal és lehet, hogy még sok átalakuláson fog átmenni, azért ugy véli, alig lehetne az áthelyezés kér­dését eredményre vezetni. Holló György gazdasági fel­| ügyelő utal arra, hogy a szókhelyek 1 rregállapitáea törvényen alapul, az pe­dig a vármegyei székhelyeket állapítja | meg a felügyelők székhelyeiül, így te­hát eredménytelen lenne e kérdést bolygatni. Erre a kérdést levették a napi­rendről. Holló György, vármegyei gazd. felügyelő átiratban véleményt kéri az egyesülettől a vármegyei országos vá­sárok ós hetipiacok rendtartására vo­natkozó szabályrendeletre. A gazd. egyesület ama véleményét nyilvánította, hogy baromfi ós éleimi cikkek export célra ne nyáron 8, télen 9 órától kezdve legyenek vásárolhatók, hanem ez korlátjanul történhessék, ezt kivánja a gazdák érdeke. Azonban a baromfi és élelmi cikkek úgynevezett szedői köteleztessenek iparigazolvány váltására. Ehhez az igazgató választmány is Hozzájárult. A Beregmegyei Gazd. Egyesület át­iratára a békósmegyei is felir a minisz­terhez, hogy a dohánytermelési előle gek holdankint 60 koronáról 120 koro­nára emeltessenek fel. A földmivelésügyi miniszter felhí­vására az egyesület csikólegelőt akar létesíteni. A legutóbbi igazg. választ­mányi ülés megbízásából Pfeiffer titkár, Holló György tárgyalt Gyula városával a kispéli 488 hold legelő miatt. A kiküldöttek ezt a legelőt e célra kicsinynek, mert sok a szik, gyen­gének találták. Hanem ha a gr. Alm'ássy Kálmánnó szomszédos 332 holdas lege­lőjót is megkaphatná e célra az egylet és 60-70 hold feltöretne, herével be­vettetnék, akkor a kettő nagyon meg­felelne. E tekintetben azonban a grófnő gazd. intézője még nem felelt. Gyula város a legelőért 4000 korona, a grőfnő pedig 5120 korona óvi bárt kór. Beliczey Géza csak azt találja aggályosnak, hogy az egyesületnek kettővel kellene szerződnie. Lovich megnyugtató kijelentésére az igazgató-választmány, mert csikó­legelőre más alkalmas terület a vár­megyében alig van, kimondotta, hogy a bérletet szorgalmazza, az államtól pedig az évi 10,000 koronára rugó költ­ségeknek 50 százalékát államsegélyként fogja kérni. Hosszasabban foglalkozott a választ­mány az importált bonyhányi tehenek közül a P á 11 f y Béla gyomai plébá­nosnak jutott egy tehén fölötti per kér­désével. A per lefolyt az összes fóru­mok előtt. Megállapítottak a tehénért, melynek kót bimbója volt hibás, 400 koronát. Az egylet ezt az összeget a marhakereskedőn követeli, de az idő­közben tönkre ment. Pállfy követeli a 400 koronát és egyébb kiadásait az egyesületen. Eddig ez a tehónper mint­egy 800 koronájába lesz az egyesületnek. Dr. Láng Frigyes ügyész referá­dája alapján az igazgató-választmány nem tehetett egyebet, mint hogy meg­bízta az elnökséget a plébánossal való méltányos egyezség keresztülvitelével. Még a szerb kereskedelmi szerző­dés revíziója ellen foglalt állást az ülés és ezzel az befejezést is nyert. Eétegyháza a jegyzők ellen. Zajos képviselőtestületi közgyűlés. Ujabban a vármegye több községé­ben sajátságos és eddig alig tapasztalt áramlat kezd lábra kapni. Lehetetlen ebben a régebbi cgabai állapotok hatá­sát észre nem venni. Csaba* örvendete­sen halad már a megértés a teljes tár­sadalmi béke felé és a vármegyében most kezd a községek bókéje felbom­lani. Már többször irtunk például Tót­komlósról, ahol a földmives képviselő­testületi tagok határozottan ellene van­nak a községi tisztviselői karnak, úgy­hogy ott fizetésemelésről, vagy drága­sági pótlókról szó sem lehet. Nemrégi- j ben Szarvason jutotott kifejezésre a \ földmivelő polgárságnak az „urak" iránt j érzett ellenszenve, amikor a presby- ! teriumból néhány tekintélyes ós az egyház érdekében egy hosszú életen keresztül- fáradhatatlanul munkálkodó úriembert kibuktattak. Hasonló tünetek tapasztalhatók már Kondorosán is. Leg­utóbb pedig Kétegyháza képviselőtes­tülete foglalt állást a jegyzők ellen, a mikor nem választotta be őket egy igen fontos bizottságba, amelynek mű­ködése pedig a község érdekében áll. A nevezetes közgyűlés fontosabb tárgyait az alábbiakban ismertetjük : Az uj közegészségügyi törvény az ország valamennyi községet kötelezte arra, hogy járványkórházat létesítsen. Békésmegyónek mindegyik községe tel­jesítette már a törvény e rendelkezését csak még Kétegyháza maradt adós a járványkórházzal. Igaz, hogy Kétegy­háza a megye legszegényebb községei közé tartozik, mert még a kisebb ki­adásokra is nehezen tudja a költséget megszerezni. Mivel határában csupa uradalmak vannak, a lakosság vagyo­nosodása meg van gátolva, tehát a köz­ségi adó nágyon csekély. A járvány­kórházat is szegénységére v 3ló hivat­kozással nem akarja felépíteni. A vár­megye azonban ezt a kifogást nem fo­gadta el, hanem kötelezte Kótegyházát, hogy a törvény rendelkezéseinek te­gyen eleget. A képviselőtestület leg­utóbbi közgyűlésen ismét akkónt hatá­rozott, hogy járványkórházat nem ópit, mivel a jelenlegi kórházra, amely bé­relt helyiségben van, már 20 óv óta nem volt szükség, nem kellett oda be­vinni egy beteget sem. Ezt a határo­zatot három szavazat ellen valamennyi szavazattal hozta a képviselőtestület és egy bizottságot is küldött ki abból a célból, hogy a községnek erre irányuló kérelmét illetékes helyen tolmácsolja. Mikor felszólalás történt abban az irány­ban, hogy a bizottságban a jegyzők is banne legyenek, amit más helyen egé­szen természetesnek tartanak: a képvi­selőtestületben nagy zúgás támadt: — Nem kellenek 1 — hangzott min­denfelől. És nem is választotta be a többség a jegyzőket a bizottságba. Ez az ellen­szem főként annak tulajdonitható, hogy a jegyzők a járványkórház felépítése mellett foglaltak állást. Különben már régen nemjgráta personák a jegyzők a képviselőtestület egy része előtt. Mindegyik jóindulatu képviselő­testület arra törekszik, hogy a mai nyomorúságos gazdasági viszonyok kö­zött a községi tisztviselők és más al­kalmazottak fizetését emelje. Kótegyhá­zán épen ellenkező törekvés tapasztal­ható. A legutolsó képviselőtestületi köz­gyűlésen például otyan értelmi indít­vány hangzott el, hogy a közgyám 720 korona fizetését le kell szállítani 200 koronára. Tehát még azt az elenyészően csekély fizetést is alaposan meg akarja nyirbálni Kétegyháza. Már előzőleg is hozott a képviselőtestület ez értelemben határozatokat, de a törvényhatósági bizottság a határozatok jóváhagyását, igen helyesen, mindannyiszor megta­gadta. Most ismét meghozta a közgyűlés e szűkkeblű határozatot. Természetesen a törvényhatóság most se fogja azt jóváhagyni. A képviselőtestület azzal a naiv indokolással akarja a fizetésleszál­litást keresztül vinni, hogy a jelenlegi közgyám után a községben nem lehet má&ík alkalmas egyént találni, tehát nincs értelme, hogy az a másik kép­zetlen tisztviselő olyan „magas" (!) fi­zetést húzzon. Dehát akkor mért akarja a jelenlegi és alkalmas közgyám fizeté­sét megnyirbálni? A fizetésleszállitást kimondhatja majd a másik közgyám megválasztása után is. A képviselőtestület a községi elő­fogatozást is bórbeadta évi 4380 koro­náért. A kikiáltási ár 3000 korona volt és arról emelkedett fel a fent jelzett összegre az árlejtés a'kalmával. Most már azok is, akiken rajta maradt a bér­let, kérik felmentésüket a kötelezettség alól. Az előfogatozás a mu'tban 2100 koronáért volt bérbeadva, az ugrás te­hát nagy: 2280 korona. A képviselő­testület azonban a kérelmet nem telje­sítette, dacára annak, hogy a hatalma­san megnövekedett bírösszeg mellett az uj szerződés szerint az előfogatos kötelezettségei súlyosabbak, mint a múltban. ÚJDONSÁGOK. Betegágyból a tébolydába. Sokan ismerik excenlrikus viselke­déséről Csabán Igaz Károly ny. hu­szárfőhadnagyot és vagyonos magánzót. A daliás termetű férfi már évek óta szenved idegbetegsógben és excentrici-

Next

/
Thumbnails
Contents