Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-05-11 / 37. szám

Békéscsaba 1913. május 11. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 eló terjeszteni. Ha ez megtörténik, akkor a törvényt még az idén szentesíteni fogja Őfelsége és a jövő évben már meg is történnek a nagy átalakulások országszerte. Nemrógibea olvastunk egy ismertetést a városrendezési törvény tervezetéről, amely nagyobbrészt már készen van a minisztériumban. A törvény szerint egészen más várostípusok lesznek, mint jelenleg és szervezetük is más lesz. A várostípusok elnevezése még, nincs megállapítva, de az tény, hogy a mostani törvényhatósági és rendezett tanácsú várostípus helyett háromféle város lesz: nagyváros, középváros és kisváros. A nagyvárosok közé csakis a mostani legnagyobb városok tartoznak. Csaba bizonyosan a középvárosok között foglal majd helyet, mert népességénél fogva oda is illik. A belügyminisztériumban kijelentették, hogy amennyiben az uj városi törvény akadály nélkül keresztül fog menni, a törvényhozás mindkét házán és szentesítést nyer, Csaba várossá való átalakulása a jövő évben meg fog történni. Uj, százezres beruházások a megyei közkórházitól. A kórházi bizottság ülése Azt hinné mindenki, hogy az újjáépített, közel egy millióba kerülő gyulai közkórház most már semmi kívánni valót sem hagy háfra, olyan szép, olyan modernül, célszerűen van barendezve. Pedig aki ezt hiszi, téved. Mert alig múlik el kórházi bizottsági ülés anélkül, hogy ne volna sró a kórház ujabb meg ujabb szükségletéről és ne kelljen újból kisebb-nagyobb kiadásokkal megterhelni a kórházi költségvetést, ami természetszerűleg a napi ápolási dijak felemelését vonja maga ntán. A legutóbbi kórházi bizottsági ülésen is volt szó egynehány szükségletről, amelyek több mint 120,000 koronát fognak fölemészteni. Első helyen kell ezek között megemlékeznünk a kórház szennyvizderitő jéról. amely körül már csakugyan botrányos állapotok uralkodnak. A kórház már rengeteget költött erre a szennyvizderitőre és hiába. A deritő csak nem működik, csak mindig átalakításra szorul. Alig pár hónapja építették ujjá tetemes költséggel és most ismét rá kell költeni vagy 28000 koronát. Ennél nagyobb koncepciójú terv az önálló villanytelep felállítása. A kórház ugyanis oly hatalmas összeget fizet ki évente villanyért, hogy sokkal olcsóbban jön ki, ha önálló villanytelepet állit ff'. Ez körülbelül 80,000 koronába kerül. Azt azonban senki sem vonhatja kétségbe, hogy hasznos beruházás lesz a villanytelep felállítása. Ezenkívül uj | kazánra is szükség van, amely 14 000 ; koronába kerül. A kórház jövő évi költségvetése e ; tetemes három összeggel megterhelve, bizonyosan nem fog mutatni olyan kedvező képet, mint amilyent a kórházi igazgató mostani összeállításában mutat. Dr. Berkes igazgató nem vette figyelembe a három beruházást ós igy történt, hogy a költségvetési tervezetben,, a napi ápolási dij éppen oly nagy maradt, mint ebben az évben. A 120000 korona kiadás figyelembevétele után ez az elég kedvező helyzet lényegesen megváltozik. Az A m b r u s Sándor alispán elnöklete alatt csütörtökön tartott kórházi bizottsági ülés tárgyai a következők voltak: Dr. B e r k e s Sánd)r igazgató mindenekfölött jelentette, hogy a kórház forgalma folytonosan emelkedőben van. Áprilisban már az ezret meghaladta a betegek száma. Bejelentette ezután, hogy az orvosi továbbképző tanfolyvm június 8 án nyilik meg. Az igazgatóság árlejtést hirdetett a kórház fa- és szénszükségletének szállítására. Ez az árlejtés szomorú eredménnyel végződött, amennyiben még a legolcsóbb ajánlat is 3666 koronával drágább mint az előző évben volt. Mást nem tehetvén, a bizottság kénytelen volt elfogadni a fa szállításra a Braun és Czinczár cég, a szén szállításra a Magyar Altalános Hitelbank, a pirszén szállítására pedig Schweiger szegedi cég ajánlatát. A kórház 1912. évről szóló zárszámadása elég kedvező, amennyiben 2220 korona fölösleggel zárul. Ez összegből a bizottság 300 korona tiszteletdijat szavazott meg dr. W e r t h e i m Ivan fogorvosnak, aki a kórházi betegeket díjtalanul kezeli, 100 koronát a kórházi gépésznek juttatott, a fennmaradó 1820 koronát pedig a tartalékalaphoz csatolta. A kórházigazgató elkedvetlenedve hozta tudomására a bizottságnak, hogy a -szennyvizderitő, amelyet csak nem rég hoztak tetemes költséggel rendbe, ismét nem működik. A bejelentés nyomán hosszú vita keletkezett. Végeredményben elhatározta a bizottság, hogy felir a belügyminiszterhez és kéri egy szakértő kiküldését, hogy az végre-valahára hozza rendbe a szennyvizderitőnek folytonosan felszin9n levő ős már bosszantó ügyét. A szennyvizderitő rendbehozatala hozzávetőleges számítás szerint, ismét bele fog kerülni vagy 80,000 koronába. A kórháznak van egy 23 holdnyi területü szántóföldje, az úgynevezett Anka telep. Ez a telep eddig mindig j bérbe volt kiadva. A bérMi szerződés ! most lejárt ós határoznia kellett a bizottságnak afölött, hogy újra bérbe adja-e a földet, vagy saját kezelésében megtarlja? A bizottság egyes tagjai j abban a véleményben vo'.tak, hogy jövedelmezőbb volna, ha bolgárkertészek- ; nek adnák bérbe, mert azok jóval ma- ; gasabb bérösszeget fizetnek, mint a gazdák. Felhangzott az a nézet is, hogy maga a vármegye vegye kezelés alá a területet, telepítsen ki oda két ápolót, akik néhány csöndes elmebeteggel művelnék a földet. Legalább az elmebetegeket is foglalkoztatnák, ahogy ezt más elmegyógyintézetek is megteszik. A bizottság azonban egyik véleményt sem fogadta e', hanem az újból való bérbeadás mellett döntött, mert igy kevesebb gondja van a kis birtokra a bizottságnak. Legu.ó jára a kérház jövő évi költségvetése maradt, amelyet szintén dr. Berkes Sándor igazgató-főorvos terjesztett elő. A költségvetés 759,385 korona kiadást tüntet fel. Hatalmas öszszeg, különösen ha figyelembe vesszük, hogy vele szemben a bevétel csak 48,155 korona. A két tétel között a diffe rencia 711,230 korona. Hogy ez a differencia kiküszöbölhető legyen, 315,000 ápolási napot véve figyelembe, 2 26 koronában kell megállapítani a napi ápolási dijat. Ez még nem volDa baj, mert a napi ápolási dij épen annyi, mint a mostani évben. Csakhogy ám nem lesz elég. Mert mint fentebb is jeleztük, a kórházigazgató a költségvetés összeállításánál nem vette figyelembe a szenyvizderitő 28,000, a kazán 14,000, az önálló villanytelep 80,000 koronáját. Ha ezek a tételek is szerepelni fognak a költségvetés kiadási tételei között, akkor a napi ápolási dij jelentékenyen fel fo? szökni, a szegényebb sorsú betegeknek nem valami nagy örömére. Mégegyszer a gyanús hittéritéritőről. Kritizálja az ev. püspököket. Egy keleti csalóbanda tagja. Dániel Márk, a kurdisztani whittéritő"-ről legutóbbi számunkban irt leleplezésünk meglepetést keltett vármegyénkben és a szomszéd vármegyékben. A kurdisztáni alak ugyanis már sok helyen megfordult, de még nem mindenütt csaphatta be könyörületességével a hatóságokat, az egyház vezetőit. A gyanús Dániel Márknak, ki hol nagy szakállal, hol lenyírva jár-kél, a hogy a helyzet megkívánja, ötféle képesítőről van cime. Ha tanárral kerül össze, akkor professzor, a philosophia doktora. Lelkészek előtt missziói ev. lelkész, ref. lelkész, ev. szyrméniai lelkész, vagy ha ez a kételkedőnek nem tetszik, kivágja a legnagyobb cimet: amerikai presbiteriumi lelkész. Evang. paplakon ev., ref. píplakon ref. lelkésznek vallja magát. Dániel Márk a neki ajánlólevelet adott ev. püspököket ós theol. igazgatókat a bukaresti m. konzulátus által könyöradomány gyűjtésre adott engedélylyel tévesztette meg. A missziórius nagyon töri a német nyelvet, angolul jól beszél, de olvasni nem tud Ugyanis Mezőberényben az egyik evangélikus lelkés?, kinek vendégszeretét két napig élvezte, ugy keltette fel a gyanút, hogy első napon egyedül utazó missziói lelkésznek vallotta, este pedig már egy társlval, kit misszió lelkész növendéknek mondott, állított be a lelkészi lakra. Három elegáns utazó bőröndöt is hoztak. Az egyik bőröndnek olyan volt az alakja, hogy abban egy nagyobb fényképező gép e.fért. Márk fehérnémüit egy berlini előkelő cégnél szerezte beAngolul olvasni alig tud, holott azt állítja, hogy angol szemináriumban tanult s kitűnt ez abból is, hogy az i-t következetesen i nek mondta, holott az angol sok esetben az i-t hangoztatja ai-nak. Fokozatosan mindinkább valóra vált, hogy a missziói lelkész csaló ós itt most ismétlődött az a négy év előtti eset, mikor szintén a Kurdisztáni miszsziói lelkészi állásra egy csaló végigpumpolta Európa nagyobb városainak lelkészeit. Akkor a csaló Badal a la Verdinek nevezte magát, mig Eszéken a csalót leleplezték. Ez is miniszteri engedéllyel utazott. Lehet, hogy Márk ennek a csalónak egyik társa, mert hiszen Keleten működik is egy ilyen csalóbanda. A fiatal társát részben azért viszi magával ez az orosz pópa, hogy majd néhány óv múlva szintén végigcsalja Európát. Bár hogyan faggatják Márk szélhámost, mondaná meg, melyik missziói társaság tagja, vagy kiküldötte, ,nem mondja meg, hanem azzal álliíja falnak a laikust, hogy ő missziói igazgató s azt akarja elhitetni, hogy ezer koronával Kurdisztánban lelkészi állást létesít. Holott, akinek fogalma van a missziói lelkészkedésről, tudja, hogy ilyen nagyfontosságú lelkészkedésnól az évi 5000 koronába kerül. Azt is állítja, hogy ő Perzsiában működik, útlevele pedig török. Geográfiái ismeretei is elárulják, hogy csaló. Dániel Márknak nagyon is jól jöveA „Vasánapi Újság", a Beőthy-féle képes Irodalomtörténet számos pompás metszete hasonlóképen. Magyarországon Bálinth Benedek készítette az első színes fametszeteket, 1887-ben a Magyar Szalon számára. A külföld is nagyrabecsülte gondos munkáját. Egész sereg könyv számára készíti a legfinomabb metszeteket. Cassel és Tsa londoni cég számára a „Magasin Pittoresque" öt kötetét illusztrálja. Ugyanannyit a Thomson Low „Wi'.d and Gardens Fiivers" (Vad ós kerti virágok) cimü munkában. A párisi Hachelle cég fö'kérésóre látja el művészi metszetekkel a világhírű V. Durny könyvét: „Históire des Romains" (A rómaiak története), Loretteét „La Lyrie d' anrjour' d' hm. Vámbóry Ármin utazásait: Voyages d' un faux dervich dans 1' etsie Central (Egy dervis utazásai Közép-Ázsiában). Munkatársa volt a ,,L' Il!ustration"-nak, dolgozott Helsingfors és Szenlpé ervár számára. (Westöstliche Rundschau.) A leghíresebb könyvkereskedői a külföldnek gazdagon ellátták volna élet fogytáig munkával, megbecsüléssel. De Bálinth Benedek a hivogatásra hazajött s a mi ősi élhetetlensígük természetes folyományakópen hazánknak keleti ha társzóién, Kézdivásárhelyen tanított s most az orosházi áll. polg. iskolánál tanítja a rajzot és agyag-slöjdöt. S a helyzet kacagtató komikuma kedvéért holmi mesteremberei az iskolának még a rajzolás tudományát is elszerették volna vitatni tőle. Igazuk van mégis. Nem tudomány, hanem tiszta, nemes művészet az ő rajzolása, amelyet meg kell érteni s féltve meg kell becsülni minden müveit embernek. Bálint Benedek mostanaban teljes erővel a népies, a nemzeti, a székely motívumokhoz fordul. E« az ő legnagyobb érdeme. Templomok mennyezetéről, régi kórusok festett karfáiról, fejfák faragásairól, varrottasokról, oltárteritőkről, rokályo'sról, kályhacsempókről stb. lesi el és gyűjtögeti egybe a hamisítatlan, székely szépmüvészi megnyilvánulásokat. Nem elégszik meg azonban az összehordással, hanem a maga gazdag képzelő-tehetségével egybeolvasztja a töredékes népies gondolatokat, hajlékonyságot, finomságot ós ritmust önt a formákba. Rendkívül ötletes és változatos faragványokat tervez. Egy-egy szeszélyesen csavargó fagyökér pompás ós eredeti diszül szolgál Völ mi képrámához, iípró polchoz, kenyér-, tórta-, só-, szivarlartóhoz, fali szekrénykéhez. Igen sok darabot láttam e művészi dolgokból. Egyik szebb a másiknál. Ei van nak látva dus befaragássa!, melyeket a beégetés még jobban kiemel. E tárgyak szemlélete alkalmával legott felvetődik az a gondolat: minek futkosni nyakra-főre az ultramodern, vad szecesszió korcshajtásai után? Ha uj, er. deti formák kellenek, menjünk a néphez, a nemzethez. Olt van a megujulás forrása. Meg lehet ilyen alapo- > kon teremteni a magyar diszitő slilust i a bútorzatokban is. A nép naiv művészi gondolata a hozzáértő szemében ós keze alatt oly vagyon, melyet az életben, mint a magyar és speciálisan a székely nép lelkének megnyilatkozását — apró — pénzzé kell fölváltani. De nemcsak fanemüekben alkot szépet, magyarost Bálint Benedek. A hitvese, Nagy Karolina szakadatlanul készíti a tüllvarrásokat. A remekszámba menő terveket Bálint készíti. Mindnek külön a mintája. Ismétlődés a motívumokban nincs. Ezek mindnyája székely stilü. Olyankor értékeli az ember ennek szépségeit, ha maga előtt látja a Nagy Karolina urnő gyönyörű varrásait, a nagy ablak-, fólablak függönyöket (stohr), függönykéket, a gyönyörű selyemtüll sálokat. A virágdísz olyan rajtuk, mintha ráhintették volna. Rózsa, szekfü, tulipán s a magyar nép kedvelt virágai ékesítik gazdag változatban a szegélyeket. Egy-egy tőből egész csokor gyöngéd ízlésre valló bokréta emelkedik ki. Meglep a munka eredeti, magyaros formája és tartama, de örömmel tölt el, mert belőle a székely nép ismert művészi hajlandóságának ujabb bizonyítékait látjuk. kiváló bór- és lithiumos " gyógyforrás * Mlyi|baJ«luál, kiroéiiynél, cnktrtottfsé|«él, vtorntyitf, eniffim 1 Hifiért tzfwfc tamrtjaliál ttfcrf tatán. Tnfente ruaiitci htujití S6HVLT1S ÁfOST T. L C Szalonképessé tehetjük tehát kincseinket. S erre annál nagyobb szükség van, mivel már az angol, francia ós német művészek ellesve a magyar formákat, a saját szellemük termékei gyanánt hozzák a bámuló nagy közönség elé. A Dekorative Vorbildei" már pár évvel előbb tiszta magyar tulipános virágdiszitóseket közölt, azonban bécsi mintának nevezte. Malonyai Dezsőnek a „S:ékely fö'd" művészetéről irt könyve szebbnél-szebb dolgokat ad. De ha nem lesz, aki ezeket a magyar iparművészet számára értékesítse, elveszik tőlünk az idegenek, akiknél már fogyófólben van a szellem. Ezért örvendünk a Bálinth Benedek és hitvese fáradozásán. Eikepzelni is kellemes dolog, ha a magyar házak, templomok díszítései, ruhái közt a magyar stilus is már egyszer helyet foglalna. Alkalmas voltukat megmutatja Bálinth Benedek. Azonban az ő számára időt és teret kell engednie az illetékes köröknek, hogy egyenesen ezzel foglalkozhassék. Eszközöket kell nyújtania a magyar kormánynak, hogy a középpontban iskolát teremthessen magának ős imüvészetének. A Nagy Karolina tüllvarrása nemes izlésü, finom, pompás színhatású s emellett könnyű munka. E művészi dolgokból f. óv május 18. és 22-ik napjain Bálinth Benedek ós neje Nagy Karolina urnő egy kollektív kiállítást mutatnak be Orosházán az I. Ferenc József Tanonc-Otthon nagy előadó-termében. Reméljük, hogy Békés vármegye társadalma élénk érdeklődést tanúsít a kiállítás iránt és a bemutatást nyomon követi a siker is.