Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-05-11 / 37. szám

4 BÉKÉSSMEGfYEI KÖZLÍNl Békéscsaba, 1913 május 11. delmez a hiszékenyek becsapása. Élelemre alig költ, mert a paplakokon vendégszeretetet élvez. Hajdumegyóben ugyancsak bőségesen aratott. A gyűjtött pénzt a Debreceni Hitelbank befizető lapjain küldözgeli Keletre, de nem missziói célra. Gyomán, Békésen 100—150 koronát, Csabán 70-80 koronát adtak a hivek. Márk alázatom hol hazudozásainak felülnek, de kigúnyolja azokat. Igy Balthazár bányakerületi ref. püspököt egy ág. ev. lelkésznek ugy jellemezte, hogy az nem leikész, hanem ügyvéd, Geduly ág. ev. püspök pedig világfi, T e u t s c h, az erdélyi ág. ev. püspök, ki nem ült fel neki s nem adott engedélyt a pumpolásra, rosszleik ü. Csabán, Berényben Márkot az ág. ev. templomokban nem engedték beszólni. Utóbbi helyen a csendőrség is érdeklődött iránta s ekkor a „misszionárius" ügyvédhez fordult tanácsért. A hatóság (?) Márkot bizony hűvösre tehetné. Az AE.G.V. csabai igazgatósági tagsági helyének betöltése. Vita a közgyűlésen. A mult hónapi képviselőtestületi közgyűlés az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságában a H a a n Béla helyét tudvalevőleg B o hu s M. Györgygyei töltötte be. A választásnak ez az eredménye váratlan volt, mert alig gondolt rá valaki, hogy a községi ügyész helyett a képviselőtestület mást fog megválasztani az A. E. G. V. igazgatósági tagjává. Ez a csoda megtörtónt és most azok, akik Csaba érdekeit veszélyeztetve látják a nem várt eredmény által: mindenképen arra törekszenek, hogy a választást megsemmisítsék. Ezt akarta dr. Hollánder Lipót is, aki a csütörtöki közgyűlésnek olyan értelmű előterjesztést tett, hogy a mult közgyűlési határozatot másitsa meg a képviselőtestület, mert az a határozat nem volt jogos, a Haan Bála mandátuma csak 1914-ben jár le. Az érdekes beadvány fölött élénk vita indult meg, amelyről részletesen az alábbi tudósításban számolunk be: Korosy László főjegyző egész terjedelmében felolvasta dr. Hollánder előterjesztését, amely azt igyekszik bizonyítani, hogy Haan Béla mandátuma még nem üresedett meg, tehát a mult közgyűlésnek nem volt joga a meg nem üresedett helyre választani. Pollák Arnold szólt elsőnek a beadványhoz. Csodálná, ha a mult képviselőtestületi közgyűlésen törvénytelenség történt volna. A főjegyző isméri a törvényeket, tehát mindenesetre meggondolta, mielőtt a választás ügyét a képviselőtestület elé hozta. A képviselőtestület teljesen a törvény értelmében cselekedett a választás alkalmával és meg sem is másíthatja a saját határozatát. Akinek kifogása van a választás ellen, felebbezze meg. Amint látja, nem is a törvénytelenség itt a baj, hanem az, hogy földmives gazdát választottak az igazgatóságba. Azt hiszik, hogy mindenféle állást csak jogászember tölthet be jól. Pedig ez már túlhaladott álláspont. Indítványozza, hogy a képviselőtestület térjen napirendre az előterjesztés fölött. Dr. Hollánder Lipót hangsúlyozza, hogy előterjesztése benyújtásában távolról sem vezették személyi okok, mert ő Bohust nagyrabecsüli.' Csak azt akarta, hogy a képviselőtestület a múltkor elkövetett formahibát reparálja Utána nézett a dolognak és meggyőződött arról, hogy Haan Bála ügyésznek nem járt le a mandátuma, tehát az elöljáróság hibát követett el, mikor az igazgatói állás ügyét a képviselőtestület elé hozta. Bohust ő sérteni egyáltalában nem akarta, mert tudja, hogy ha nem felelne meg, úgyis letennó a mandátumát. Az elöljáróságnak át kellet volna írnia az igazgatósághoz, hogy az állást majd az uj képviselőtestület fogja betölteni. Dr. Székely Lajos: Nem szavazott Bohusra, tehát nem mondhatja róla senki, hogy részlehajló. De tárgyilagosan mórlegelve a dolgot, azt mondja, hogy az igazgatói mandátumok lejárását csak az A. E. G. V. hivatott elbírálni. Az igazgatóság tudja jobban, hogy mikor kell betölteni az igazgatói állást. Az igazgatóság átirt, hogy az egyik igaz- 1 gatói állást be kell tölteni s a képvíse- | lőtestület ennek eleget is tett. Ugy is akkor hívják be ülésre, amikor akarják, Bohust. Lehet, hogy csak 1914-től kezdve hívják be. Szintén a beadvány elutasítását javasolja. Korosy László főjegyző szerint nem az a lényeg, hogy mikor kezdődik a mandátum, hanem, hogy ki tölti be az igazgatói állást, ki képviseli megfelelőbben a község érdekeit, őszintén szólva, nem tartja Bohus M. Györgyöt arravaló embernek. Az az igazgatósági tagság nagy szakértelmet igényel, amire még jogászemberek is csak nehezen tudnak szert tenni. Különösen most kell oda szakértelem, mikor a vasút nagy átalakulás előtt áll. Az igazgatóknak sze mélyes tárgyalásokat kell folytatniok a kereskedelmi minisztériumban a vasút közúti jellege ügyében. Eddig szakemberek tárgyaltak és mégis vannak differenciák. A vasútnál 5 évig tart a mandátum, a községnél azonban három óvenkint vannak a választások. A kép viselőtestület és az elöljáróság mandá- i tuma most is lejár az év végén. Bármily változások történjenek is, a jövendő , képviselőtestületnek joga van a mostani választást megszüntetni. Bohus mandá- ' tuma tehát csak az óv végéig tarthat. t Beliczey Géza szintén tiszte- j lettel viseltetik Bohus személye iránt, de sajnálná, ha Haan Bála épan most hiányoznék az igazgatóságból, amikor a vasút nagy átalakulás előtt áll. Hibát követett el a község, mikor a Haan helyét, amely csak sorsolás utján üresedett meg: választás alá bocsátotta. Egyszerűen tudomásul kellett volna adni az igazgatóságnak, hogy a választás csak 1914 ben lesz. O is tagja az igazgatóságnak és tudja, hogy Haan ott milyen értékes ember, L i p t á k L. Pál : Mivel 1908 februárban volt a választás és a mandátum 5 évig tart: vi ágos, hogy ez év februárjában a mandátum laj^rt. A választás tehát törvényes volt. Ő is ugy látja, hogy csak a Bohus személye a baj. Tíz év óta ülnek jogászemberek az igazgatóságban és még sem (udtak produkálni semmi haszno*. Mért ragaszkodnak tehát olyan nagyon ahhoz az" igazgatió álláshoz? 0 is abban a nézetben van, hogy a dr. Hollánder előterjesztése fölött leghelyesebb napirendre térnie a képviselőtestületnek. Dr. H o 11 a n d e r nem helyesli, hogy Korosy László főjegyző ós Beliczey Gáza személyes motívumokat vegyitettek a vitába. Még egyszer hangsúlyozza, hogy őt nem személyes okok vezettek, mikor előterjesztését benyújtotta. Csak a forma ellen volt kifogása ós azt gondolta, hogy a formahibát a képviselőtestület reparálni fogja. Ha ez nem történik meg, kijelenti, hogy a választást megfelebbezi a vármegyéhez. Dr. Székely Lajos inkább személyi okokból adna helyet az előterjesztésnek, törvényeség szempontjából azonban nem. Annak a véleménynek ad kifejezést, hogy a megye is hasonlóképen fog cselekedni. Pollák Arnold: Nincs kifogása az előző igazgató személye ellen sem, de abban a nézetben van, hogy egy erkölcsi testület nem dobhatja el azt, akit csak egy hónappal ezelőtt választott meg. E felszólalások után szavazásra került a dolog. A kérdés feltevése ismét nézeteltérésekre adott alkalmat. Korosy főjegyző a figyelembevétel, vagy nem vétel mellett érvelt, másik az

J el-, vagy el nem utasítás mellett. Végeredményben kimondotta a képviselőtestület, hogy az előterjesztést, mint előterjesztést figyelembe nem veszi, elutasítja, de mint felebbezóst beküldi a törvényhatósághoz. A gyulai plébános apátgyüröjét ellopták. Kloroformos rablók a vonaton. A gyanútlan utasok fosztogatói, az ügyes vasúti tolvajok még mindig működnek zavartalanul és kényelmesen, hiába utaztat az államrendőrség a f*bb vonalakon detektiveket, hiába teljesítenek ujabb időben a vonatokon is szolgálatot a csendőrök. Azok a ravasz, raffinált emberek kijátszák a hatósági rendszabályokat és a kiszemelt áldozatokat ugy károsítják meg, ahogy akarják. Hiába kerülnek sokan hurokra közülök, hiába mérnek rájuk sulyo3 büntetéseket, egy helyébe akad másik tíz, úgyhogy az utazó közönség sohasem lehet biztonságban. Ma már ott tartunk, hogy azoknak, akiknél valamelyes értékek vannak, nem lehet a vonatban aludniok és nem szabad az útitársaival ismeretséget kötniök, mert nem tudhatják, hogy a mellettük vagy velük szemben ülő elegáns "ur, vagy hölgy nem tagja-e valamelyik vasúti tolvajbandának. Az elmúlt csütörtökön délután dr. Lindenberger János gyulai apátplébánost is érzékenyen megkárosították a vasúti tolvajok. Dr. Lindenberger tudvalevőleg a mult évben lett apát. Ennek a méltóságnak egyik jelvényét, a gyönyörű 1800 koronát érő apátgyürüt mindig az ujján hordozta. Csütörtökön gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspökkel megjelent Sarkadon, ahol a püspök akkornap bérmált. Sarkadról dr. Lindenberger két lelkésztársával délután utazott haza Gyulára. Mikor Sarkadon beszállottak az egyik másodosztályú fülkébe, kevés idő múlva két uriasan öltözött férfi is oda telepedett. Azt hitték, hogy kereskedelmi utazók ós ügyet se vettek rájuk, hanem beszélgettek a saját ügyükről. Egyszerre dr. Lindenberger megszólalt: — Ejnye, b9h álmo3 vagyok 1 — Mink is — mondotta a másik két pap. — No szundikáljunk egyet Gyuláig. És el is aludtak. Cáak Gyulán ébredtek fel. A felébredés után valamenynyien kábultságot éreztek. A másik két útitársnak pedig nem volt semmi nyoma. Gyulán dr. Lindenbarger elbuc3ucsuzott kollégáitól ós leszállott. Körülbelül egy óra múlva izgatottan ismét megjelent az állomáson és elpanaszolta báró Drechsel állomásfőnöknek, hogy értékes apátgyürüje eltűnt. És pedig a vonaton veszhetett el. Az útitársak leírása után az állomásfőnök azonnal gondolta, hogy a plébános gyűrűje va&uti tolvajok kezébe került s hogy az a két idegen vasúti tolvaj lehete t. Azonnal táviratozott tehát valamennyi vonalmenti állomásra. Bár Orosházától kezdve minden állomáson átkutatták a vonatot, de sem a gyűrűnek, sem a gyanús embereknek nem akadtak nyomára. Valószínűleg leszállottak a csirkefogók Kötegyánon ós másfelé vették az utjokat. A gyulai rendőrség országszerte nyomozást indított az apütgyürü ós annak tolvajai után, de a nyomozás móg eddig nem vezetett eredményre. KróniKa, Piros pünkösd napja van, És még hozzá május, fl pünkösd is, Május is, Mindakettő bájos. Olyan mint a kis leány üde bakfis-korban, Ha édesen mosolyog Szép rózsabokorban. Piros pünkösd ünnepén, Szeretünk mi élni, Már azért is, mert lehet Napszámra henyélni. . Rz ördögnek kell dolog ! hajtogatjuk gőggel És a gégénk azután Ezer vig dalt bőg el. Mert pünkösdkor vigadunk, Sutba van a gondunk, Hajnalban a kakasnak fldjon istent mondunk Pünkösdkor a ligetek És a mezők telve, Szeretjük a szabadot, Ez mindenki elve R zöld fűbe heverünk, Mem törődve mással, Rzzal se, hogy a ruhánk Tele lehet — mázzal. Rz ember is olyan ott, Mint a boci — tarka, Csak éppen hogy nem legel 5 ép hogy nincsen — szarva. Olyanná tesz a tavasz Sok embert, bár nem kell Rnélkül is van boci Mi közöttünk tenger. Most az egyszer örömünk Nagyobb is mint máskor, Felszabadult a szemünk Tenger könyhullástól: Mégse lesz hát háború. Vén a Nikita bácsi, R hangunktól elszaladt, Mikor mondtuk ; ácsi I Fenének kell Skutari, 5 csak neki az albán. Csak már egyszer valahára R lefuvást hall'nám. 5 jönnének a jó fiúk Hazafelé vígan, Tudom sok sziv hőmérőjén Felszökne a higgany. Na ez szép. kép ugy-e bár? Költő vagyok, látom, De azért a kritikát Nem birná a — hátam. Inkább szólok képtelen S egyszerűbb témákról, Például a legnagyobb Csabai pénzes zsákról: Készen már a palota, Melybe sok pénzt dugnak, Rmivel majd engemet Macerálni fognak. Közös bankos aranyok, Nemsokára jönnek, Szinte látom, -hogy nekem Gúnyosan köszönnek. R dühtől én sárgulok És arannyá válok És magammal fizetek, Mikor éjszakázok. Leharapnak egy kicsit Cech fejében rólam, S elmulatom magamat Lassan; aztán jól van . . , Guy. Építőiparosok a munkások ellen. Felbontották a bérszerződést. Az építőiparra most nem valami jó idő jár Magyarországon. A sokáig emlékezetes tavalyi rossz esztendő, amelynek hatása még mindig és nagyon is érezhető: teljesen lelohasztotta az ópittetósi ós vállalkozási kedvet, amely pedig országszerte hatalmasan nekilendült az utóbbi években. Más városokról, vagy községekről nem is szólva, csak Csabán tapasztalhatta mindenki, hogy gombamódra emelkedtek a házak, különösen a periferiakon. Uj városrészek alakultak (ele egyenes utcákkal, csinos magánlakásokkal. A téglagyárak alig győzték az anyagot termelni Pedig Csabán van tégiasyár elég. Es a mult évben mintha csak megszűnt voln* ezen a téren is minden kedv, minden élet. Az időjárás rossz volt, aztán következtek a nemzetközi bonyodalmak, megdrágult a pénz, később még drágán sé lehetett kapni. Egyszóval szomorú jövő nézett az egész építőiparra. A kisebb vállalkozók egymásután mentek tönkre, amihez a nagy pénztelenség mellett a munkás viszonyok is hozzájárultak. Mint általában az egész országban, Csabán is sokszor állanak harcban egymással az építőiparosok és munkásaik. Nincs egyetlenegy munkásszervezet sem, amelyik annyit küzdene a munkáltatókkal, mint az építőmunkások. A helyzetük pedig nem mondható épen tűrhetetlennek, mert ujabban már olyan munkabéreket kapnak, amilyet egy iparág munkásai sem élveznek. Napi 8 koronája is volt az utóbbi években egy-egy épitőmunkásnak, ugy hogy a vállalkozóknak igen sokszor rá kellett fizetniök a vállalatra épen a nagy munkabérek miatt. De megadták szívesen, csak a sztrájk veszedelmét elkerüljék, mert abból még nagyobb baj származhatik rájuk nézve. A csabai építőiparosok a mult óv junius 20-án munkabérszerződóst kötöttek a munkásokkal. Mind a két gzerződő fél kötelezte magát a szerződés pontjainak betartására. És mi törtónt ? Az építőiparosok egyszer csak azt tapasztalták, hogy a munkások egymásután kezdik megszegni a szerződós pontjait. Tapasztalták például, hogy a segédek önállóan is vállalnak munkát, még pedig lényegesen olcsóbb munkabér mellett, mint a mesterektől. A muni kások tehát a magánfeleket kímélik, I azokat pedig, aki legtöbb munkával : látja el őket, a vállalkozókat, a kisipai rosokat, ugyancsak megborotválják, mihelyt csak alkalmuk van rá. Ez az ! eljárás szépnek egyáltalában nem mondI ható és rosszul esett az építőiparosoknak is. Ezért szerdán este az ipartestület gyüléstermében népes értekezletet tartottak, amelyen egyhangúlag elhatározták, hogy a mult év junius 20-án kötött bórszerződést felbontják és ér-