Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-05-04 / 35. szám

2 BÉKÉSMEGTEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 április 20 rétik a természete miatt. Dr. Simonkának tudniillik nem eleme a nyugodtság. Szeret veszekedni, gúnyolódni, valakit nevetségessé tenni. Ezt a természetét nem tudja leküzdeni a tárgyalások alkalmával sem. Bizonyosan ennek lehet tulajdonítani, hogy nem rég dr. Simonka is kapott csődöt. De még milyen csődöt! Az egész csődtömeg nem tett ki többet 600 koronánál. Nos, tessék ilyen csődön keresni. Még ha az egészet zsebre vágja, se ér sokat. Dr. Simonka nagyon dühös lett, mikor ezt a fényes csődöt ki adták neki. Kategórikusan kijelentette, hogy neki nem kell, tartsák j meg maguknak a bírák. A törvényszék azonban nem fogadta el a visszaulasitást. Simonka ezzel se törődött. Egyszerűen meg se jelent a tárgyalásokon, mikor megidézték. A törvényszók ekkor mást nem tehetvén, följelentette Simonkát az aradi ügyvédi kamaránál, mely nemsokára összeül és Ítélkezni fog a gyulai törvényszók és dr. Simonka érdekes konfliktusában. A munkásbiztositó pénztár évi jelentése. Nagy a hátralék. Nagy alakú ós elég terjedelmes füzet fekszik előttünk, a gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár 1912. évi jelentése, zárszámadása ós vagyonmérlege. Most, mikor a kerületi pénztár különös nevezetességre jutott az áthelyezési harc folytán, amely körülötta megindult: nagyon is érdekelheti a közönséget az, hogy a mult évben milyen eredményeket ért el a pénztár, mennyi a vagyona. Ennélfogva szükségesnek tartjuk az évi jelentós kivonatos ismertetését. Azzal már mindenki tisztában van, hogy a munkásbiztositási törvény a törvényhozásnak nagyon is elhibázott alkotása. Egyedül az intenciója szép és tiszteletreméltó, a többi tekintetben a hibák egész légióját tartalmazza. Ezek a hibák nem teszik a munkáspénztárt egyáltalán rokonszenves intézménnyé. A munkáltatók csak a harag ós átok hangján emlékeznek meg róla, a munkások pedig, akiknek érdekében alkottak, örökösen panaszkodnak reá. És nemcsak Bókésmegyóben van ez igy, hanem az egész országban. Nem jelent ez mást, mint azt, hogy a törvény az életben nem vált be és hogy. reformálására égelő szükség van. Dacára annak, hogy a kerületi pénztár igazgatósága túlságosan szigorúan jár el a nem fizető pénztári tagokkal szemben, mert gyakran minden előzetes felszólítás nélkül végrehajtót küld a nyakukra: mégis örökösén anyagi zavarokkal kell küzdenie a nagy hátralékok miatt. A gyulai pénztár mult évi jelentéséből kitűnik, hogy betegsegélyezósi járulókokban csekély 115,918 korona 92 fillér háíralóka van a pénztárnak. A rossz gazdasági viszonyok miatt agyonterhelt munkáltatók tehát még a végrehajtás mellett is ilyen horribilis summát nem tudtak kifizetni. A jelentést egyébként az alábbiakban ismertetjük: Az igazgatóság mindenekelőtt viszszapillantást vett a pénztár három éves működésére. A pénztárakat ugyanis három évvel ezelőtt szervezték azt véglegesen, aminek a fáradtságos munkája a törvény óletbeléptesót követő munkálatok után az önkormányzat vállaira nehezedett. Panaszkodik az igazgatóság amiatt, hogy a munkásbiztositási tisztviselők anyagi ós szolgálali viszonyainak a rendezése még mindig a levegőben lóg, már pedig a pénztár adminisztrációjának helyes irányát C3ak ugy lehet elérni, ha a temérdek ós felelősségteljes munkát megelégedett és független tisztviselői kar látja el. Panaszkodik továbbá a pénztárral szemben megnyilvánuló ós 1 cikkünk bevezetésében emiitett ellen- ! szenv miatt is, amely azonban az igazgatóság munkakedvét nem veszi el. A pénztári tagok száma az 1912évben 12,065 volt az 1911. évi 11,336 átlagos taglétszámmal szemben. A sza- ; porodás tehát a mult évben 725 volt. Ez a lótszámszaporodás a törvény intenzivebb végrehajtásának, de legfőképen az üzemellenőrzósnek tudható be. A tagok száma legnagyobb természetetesen Békéscsabán volt. Gyula va'óság- 1 gal eltörpül Csaba mellett, hiszen Gyulát Orosháza, sőt még Gyoma is megelőzi az ellenőrzött ipari üzemek ós az azokban alkalmazott munkások száma tekintetében. Már c;ak ez a letagadhatatlan tény is amellett szó), hogy a ke- ! rületi pénztárt át kell helyezni Csabára,; mert annak legtermészetesebb közép-* ' pontja csak ez a város lehet. A vármegyében összesen 365 ellenőrzött üzem van, amelyből 94 Csabára esik. Gyulán az ilyen üzemek száma mindössze 20. Ez üzemekben összesen 2692 munkás dolgozott, Csabán 697, Gyulán csák 253 Csabán dolgozik tehát a megyebeli összes munkások egynegyedrósze. A pénztár kivetett tagdíj járuléka az 1912. évben 260001 koronát tett ki az előző évi 228,914 koronával szemben. Egy tagra tehát évi 2229 korona esik. Djcára az emelkedésnek a járulék jövedelme a taglétszám nagyságának nem megfelelő, aminek oka részben a munkabérek eltitkolásában, részben a pénztár területen uralkodó sivár kereseti viszonyokban és alacsony munkabérekben keresendő. Az igazgatóság főfeladatát képezte a mult évben is az, hogy a pénztári tagok segélyezése körültekintő gondossággal és szabályossággal bonyolittassék le. Énnek a feladatnak azonban nem mindenki megelégedésére tett eleget a pénztár, mert rengeteg sok panasz merült fel a mult évben is amiatt, hogy a betegek késedelmesen kapják a nekik járó segélyt. Ennek okául a jelentés az oi vosi harcot jelöli meg, amelynek a hatását még nem lehetett egészen kiküszöbölni. A mult évben a munkásbiztositásból származó perek száma 27 volt. A pénztár segélyezésekben az 1912. évre a következő összegeket fizet'e ki: ! Táppénz 57584, gyermekágyi 950, szülésznői dij 3924, gyógyászati ellátás 48017, fürdők, szanatóriumok 2640, temetkezési segély 4430, összesen 117546 ; Kórházi költségek 22750, orvosi költségek 211305 korona. Az egyes segélyezési számlánkon felmerült költségeket — a kórházi költségek kivételével — normálisaknak mondhatjuk. Vagyonmérleg. A székház kérdés. Az 1912. évi vagyonmérleg szerint a pénztárnak 189802 K 09 fillér vagyonnal szemben 172606 K 51 fillér terhe volt, a felesleg tehát 17195 K 58 fillért tesz ki. A hitelezők követelése 45541 K 02 fillér, az Országos pénztár követelése 87680 K 02 fillér, mig a pénztárnak az Ors?ágos pénztárral szemben 5325 K 68 fiilór követelése van. Az eredmón.yszámla szerint elért felesleg kótharmeda a közgyűlés elé terjesztendő javaslat sz irint az Országos Pó .ztár számlájára lesz irandó, a fennmaradt egyharmadrósz 10 százaléka a pénztári alkalmazottak jutalmazására, a többi pedig külön segélyalapra lesz fordítandó. A pénztár a baleseti kártalanítások ügyében, mint az Országos pénztár helyi szerve, közvetítői teendőket lát el. Azonban az itieiglenes jiradókok megállapításánál, a szerencsétlenül járt sérült hátrányára, a rendőrhatóságok, valamint a munkaadók hibíijáb51 sok akadállyal kellett, megkü deni. A mult évben 169 baleset fordu't elő. Az év folyamán 12 rendes és 2 rendkívüli igazgatósági ülés tartatott, mely üléseken 272 ügyben hozatott ha tározat. Jóleső tudattal állapítja meg a beszámoló, hogy az adminisztráció tö kéletesitése, az ügymenet pontos „és szabatos működése körül tett intézkedések, a pénztár teljesítő képességét — Hát megmondta neked, hogy öngyilkos akar lenni, kedves Módéricem, akkor légy nyugodt. Ilyen elhatározást nem mondunk el a barátainknak, csak az esetben, ha a beavatkozásukra számítunk 1 — ő csak annyit igórt meg nekem, hogy elhatározásának kivitelét elhalasztja. Ha déli tizenkét óráig nem tudom a dolgot kielégítő módon elintézni, öt perccel később meghal. A dologban az a nagy baj, hogy magam is az ő véleményén vagyok. — Miről van tulajdonképen szó? Mond el kétségbeesésének okát - van még három óra időnk a cselekvésre, ha kell. — Az ok egy nagy szamárság. Hiszen tudod, hogy Lachainette nagyon szeret kártyázni. Nagyobb összeget veszített becsületszóra Ós most az a fontos, hogy partnerét a fizetési idő meghoszszabbitására tudjuk rábírni. A partnere az orosz Tr.. .. herceg volt. Neked, amint tudom, összeköttetéseid vannak az orosz koloniához és azt remélem, hogy nem tagadod meg tőlen közreműködésedet. A herceg nagyon kedvesen és előzékenyen egy nagyobb ösz szeget kitevő kölcsönt ajánlott fel Lachainettenek, aki tegnap szörnyű pechben játszott. A barátunk ellenben megígérte, hogy ma délig 3Z » Epatória"szállodában visszafizeti az összeget. Ha most nem tudja betartani szavát a herceggel szemben, aki tagja egy velünk szövetkezett nemzetnek, akkor Párisban lehetetlenné tette magát ós nem tehet egyebet, el kell tűnnie a tett színhelyéről. — Hja, ugy van, minél inkább megszűnik a valódi becsületórzós, annál nagyobb súlyt fektetnek a látszatára Allons, Módéric, elkísérlek az Epatória- I szállóba. Egy autótaxiba szálltunk. A szállóban megtudtuk, hogy a herceg kora reggel eltávozott a szállodából, titkára kíséretében és nem tudják, mikor jön vissza. Haszontalan időfecsérlés lenne őt itt megvárni. A herceg talán az orosz nagykövetségre, vagy pedig a bankárjához látogatott el. Siessünk utána. A követségi palotában nagy meglepetést keltett a hir, hogy a herceg Párisban tartózkodik. A bankár se tudott a herceg ittlétéről. Iiyen magasrangu urak — főleg ha gáláns kalandok t keresnek — mélységes titokzatosságba szeretnek burkolózni, de ily esetben nem igen szokás, hogy magukkal viszik a titkárjukat is . . . — A klubba menjünk, talán megtudhatjuk ott, hogy hol tartózkodik a herceg. A k ubszolga jól ismerte a herceget. 0 fensége tegnap távozott el onnan az elnök társaságában, azóta nem látta. Az elnök sem tudta, hogy hol időzik ez idő szerint a herceg. Az ördögbe! Az idő ijesztően múlik! Vissza hát az „Epatória"-szállodába 1 A herceg még mindig nem órkezett vissza. — Hallgass reám Médóric. Féltizenkettő, már nincsen veszíteni való időnk... Siessünk Lachainettehez ós mondjuk el neki, hogy a herceget nein találjuk sehol, ami már magában is feloldja őt kötelezettsége alól. Meghagyjuk a szálloda portásának Lachainette telefonszámát, hogy értesíthessen bennünket, amikor a visszajön a herceg. Újra felszállotlunk az autótaxira, minden toronyórát megfigyeltünk, félelemmel vizsgáltuk zsebóráink mutatóját ós borzalommal konstatáltuk, hogy abban a pillanatban, amikor a két mutató egymás fölé kerül, egy emberI élet megszűnik létezni. Végre megérkeztünk! . . . Még csak néhány másodperc hiányzott. . . Egy toronyóra már ütésre készült.. . Felrohantunk a lépcsőn, felrelöktük a szobalányt, berohantunk a szobába. Lachainette — dehogy, agg kísértet — a tükör előtt ült, mellette hevert az órája, kezében revolvert fogott, szemei az óra mutatóit követték, amelyek szerencsére kissé késtek. Alig tudtuk kinyögni : „Megállj!" Mindketten egy székre rogytunk, az idegeink felmondták a szolgálatot. Miután kissé megnyugodtunk, megmagyaráztuk a barátunknak, hogy fáradozásaink sikertelensége egyelőre feloldja őt becsületszavának pontos betartásától. Ujabb nehézség! Lachainette nem osztja véleményünket! Vitatkozásba elegyedtünk. Médóric kötni való bolondnak minősítette barátját, Én arra törekedtem, hogy meggyőzzem Lachainettet, hogy életbenmarcdása ez esetben egy parányi csorbát nem ejt a becsületén. E percben csenget a telefon. — Itt az Epatória-szálló portása. Azon személyek, akiket önök kerestek, épp most érkeztek vissza egy rendőrkapitány és több rendőr kíséretében, akik eljöttek, hogy házkutatást eszközöljenek. Arról értesíthetem önöket, hogy az állítólagos herceg és a titkára két nemzetközi szélhámos ós hamiskártyás, akiket a rendőrség már régebben keres! — Köszönjük! — És ilyen emberekórt golyót akartál röpíteni magadba! — mondta dühösen Médóric a barátunknak, Lachainettenek, aki mélységes megkönnyebbüléssel ejtette földre a revolvert! fokozzák s az intézménnyel határozottan ellenszenves közvélemény ellenkező megnyilvánulását eredményezték. A pénztár közigazgatásában előfordult fontosabb esemény, hogy az 1912. évi VIII. törvény kivonta a pénztár hatálya alól s az Orsz. gazdasági munkás és cselédsegóiy pénztárhoz utalia a vizi társulatok ós vízszabályozási munkálatok alkalmazottait (kubikosokat) a cséplőgép munkásokat, a vizsgázott gépészek kivételével. Ezzel nagy károsodás éri a kerületi pénztárakat. A pénztár életében jelentős, kiemelkedő esemény alapját képezi az a határozati javaslat, mely a pénztár részére emelendő székház ügyében, a május 12-iki közgyűlés elé kerül. A pénztár rohamos fejlődése, a rendelő intézetnek szük és a fokozódott igényeknek meg nem felelő volta egyfelől, másfelől a kedvezőtlenlakásviszonyok érlelték meg, hogy a pénztár egyeteme által óhajtott kívánság végre teljesedésbe menjen. Az Országos Pénztárral folytatott tárgyalásoknak eredménye, hogy a mostani közgyü ésen hozandó határozata után, mi sem állja útját annak, hogy 80000 korona költség keretében, a pénztár igényeinek megfelelő szókház az Országos Pénztár számlájára felépíttessék. Mint már mult számunkban is irtuk, a szókházért Gyula és Csaba versengenek. Csabának határozottan nagyobb igénye lehet a pénztári székházra, mint Gyulának, mert ő a vármegye gazdasági középpontja. A mult számban kifejtettük a többi okokat is, amelyek a pénztár áthelyezése mellett szólanak. Cikkünkben többek között említést tettünk arról, hogy a pénztár igazgatója és elnöke beutazzák a vármegyét a közgyűlési kiküldötteknek az áthelyezés ellen való hangolása céljából. Martos Manó igazgató lapunk szerkesztője előtt kijelentette, hogy jártak az elnökkel ugyan a megye több községében, de egészen más, hivatalos ügyekben. Nem a Gyula melletti korteskedés volt az ut célja, mert a pénztár igazgatójának ós tisztviselői karának mindegy, akár Gyulán lesz a székház, akár Csabán. Szívesen közöljük az igazgatónak ezt a nyilatkozatát már csak a felizgatott csabai közvélemény megnyugtatása szempontjából is. A békési kaszinó és a húsvéti kivilágítás. Felebbezések a vármegyéhez. Annak idején megemlékeztünk arról a nagy felekezeti türelmetlenségre valló kinos jelenettől, mely a békési kaszinóban játs ódott le húsvét szombatján. Az oitani róm. katb. egyház, mint minden évben, akkor is ünnepi körmenetet rendezett és a plébános, mint minden évben, akkor is elküldött néhány szál gyertyát a kaszinóba azzal a kérelemmel, hogy azokat helyezzék el meggyújtva a kaszinó ablakaiban. A körmenetek alkalmával ugyanis az útvonalon minden ablakot ki szoktak világítani és mivel a kaszinó helyiségei a bérházban vannak, a plébános azt szerette volna, hogy a kaszinó ablakai se tátongjanak sötéten a körmenetben résztvevő vallásos hivek megbotránkozására. A gyertyák azonban nem jelentek meg az ablakban, mert Szügyi József református kántor, aki akkor a kaszinóban tartózkodott, fenyegetőleg megtiltotta a szolgának a gyertyák kitevését. Hiába hivatkozott a szolga, hogy az elnök távollétében az alelnök, L i p ó c z y járásbiró hagyta meg a gyertyák kitevését, Szügyi azt semmibe se vette és igy a kaszinó ablakai a körmenet alkalmával sötéten maradtak. E körül aztán nagy kavarodás támadt másnap, mikor a hir szétterjedt a városban. Az alelnök lemondott állásáról, a katholikus vallású tagok kilépést emlegettek. K ö r b e r Tivadar ref. főgimnáziumi igazgató, a kaszinó elnöke, aki az ünnepek alatt nem tartózkodott Békésen, hazaérkezése után azonnal összehívta a választmányt ós az elé vitte a kinos ügyet. A választmány hosszas ős szenvedélyes vita után a felekezeli türelmesség egyedül helyes álláspont-