Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám
1913-05-04 / 35. szám
Békéscsaba 1913 május 4. BÉ KÉSHEGYEI KÖZLÖNY 3 jára helyezkedett, roiszalását fejezte ki Szügyi eljárása fölött ós kimondotta, hogy ezután a róm. kath. egyház felkérésére körmenetek alkalmával mindig kivilágítja a kaszinó ablakait. Tekintettel volt a választmány arra, hogy a kaszinó nem felekezeti egyesület, (agjai között minden felekezetbeli helyet foglalhat, ha tisztességes ember, nem szabad tehát egyik tag vallá&i érzékenységét sem sérteni. Ugyanilyen álláspontot foglalt el a közgyűlés többsége is. A türelmetlenek azonban nem nyugodtak bele a határozatba. Még azt is megtették, hogy az egyház vezetőségéhez feljelentést intéztek K ö r b e r Tivadar elnök ellen és bevádolták, hogy mint református felekezeti intézet vezetője a kivilágítás mellett foglalt állást. E feljelentésnek, hitünk szerint, nem lesz semmi foganatja, mert az egyháznak semmi köze ahhoz, hogy a kaszinói elnök mit csinál. A református egyház mindig a falvilágosodás, a szabad vólemónnyilvánilás mellett harcolt, ezzel szerezte meg magának minden felvilágosult ember tiszteletét ós rokonszenvét, nem szabad tehát kicsinyes okok miatt erről az útról letérnie. A kaszinói határozat ellen két felebbezés érkezett be a vármegye alispánjához is. Az egyiket Karácsony András ós társai nyuj ottak be, a másikat pedig Szügyi József. Az alispán fogja tehát kimondani ebben a kinos ügyben az utolsó szót. Döntése előreláthatólag a kaszinói választmány álláspontjára lesz kedvező. A monarchia büntető expedíciója. -Fővárosi levél. — A pénteki koronatanác3ban, amelyen Őfelsége elnökölt, büntető expedíciónak nevezték el a monarchia által Montenegró ellen indítandó hadjáratot. Ezzel a kifejezéssel bizonyára meg akarják nyugtatni a monarchia népét, hogy, ne féljen, nem lesz háború, csak egy kis büntető expedíció. Van ebben jó adag hencegés is. A monarchia, mint nagyhatalom, csak nem viseihet formális háborút Montenegró ellen ? Elég lesz annak egy expedíció is. Egy expedíció, amely csekély 600 millióba kerül. Expedíció ide, expedíció oda, az mégis esik háború lesz. Viszik a fiainkat a vad cernagorcok görbe országába. Fiainkat, akik nincsenek hozzászokva a hegyi menetelésekhez, hegyi harcokhoz, ahol bujkáló, alattomos, láthatatlan ellenséggel kel! küzdeniök. A magyar katonák kitűnőek, bátrak, de szeretnek szembe nézni azokkal, akik ellen harcolniok kell. Hegyes vidékeken nehezen tudnak érvényesülni. Bosznia okkupációja is rengeteg vóráldozatba került,, pedig hát azt mondta a hadvezetőség hvgy früstükre megeszi a bosnyákokat, meg a hercegócokat. Félő, hogy Montenegróval is hasonlóképen járunk és az expedíció nagyon sok véráldozalba fog kerülni, sok daliás magyar fiu vére fogja pirosra festeni a cernagorcok sziklás országát. A legújabban érkezett, hírek ugy tüntetik fel a dolgot, hogy az expedíció éle nem irányul egyenesen Montenegró ellen, amely bizonyos területi kárpót lásokkal szemben már hajlandó lemondani Szkutarirói. A valóság ám az, hogy hogy mihelyt a monarchia Albániára ráteszi a kezét, nemcsak Szkutfri veszett ei Montenegróra nézve, de Síerbia sem számithat többé Durazzóra. A háborútól fáradt szövetségesek bizo nyára megnyugszanak ebb9n, de a fejlemények igazolják, hogy a háború fordulatai kiszámíthatatlanok. Most már mindegy. A sors rendeléséből Európa diplomáciájának elhibázott intrikus játéka miatt át kell ezen is esnünk. Ma már a még nem igen változtatható döntés után csak azt lehet kívánni, hogy az expedíció minél rövidebb ideig tartson, minél kevesebb életet ós vért fogyasszon és minél kevesebb áldozat árán hozza meg az eredményt, amelyet várnak tőle : hogy t. i. a monarchia nyugodtan élhessen szom , szédjai között. Lapunk az eddigi fejleményekről is : elsőrangú fővárosi forrásból kapott táviratokat vagy telefonjelentéseket. Valamennyit siettünk Csaba közönségével, mint a megyebeli községekkel közölni, j A fontosabb hireket Csabán a Corvina könyvkereskedés kirakatában voltak, olvashatta mindenki, a községekkel pedig telefon utján közöltük. Ezután is ugy lesz. Fővárosi hírszolgálatunk kitűnő, alapos értesüléseket kapunk, amiket tehát közlünk akár lapunkban, akár telefon utján, azokat a közönség bizalommal fogadhatja:[j Legújabb értesüléseink a következők : A hivalalos lap legutóbbi számában a következő közlemény jelent megj: A legutóbbi idő eseményeiből arra következtethetni, hogy nagy akció előtt állunk. Nem a Skutari-kérdésről van immár szó, hanem az egész albán kérdésről ós mindazon egyes rószletekrő', melyek ezzel összefüggésben állanak. A tisztázandó ügyek nagy komplexuma é a kérdések nagy hordereje mellett természetes, hogy a folyamatban levő tárgyalások móg némi időt igényelnek; épp ezért a nyilvánosságnak még egy kis ideig türelemmel kell lennie. De már mo3t megállapítható, hogy csak néhány napi időről van szó ós hogy Montenegró minden körülmények között rá fog biratni Skutari kiüritésére. Komplikálj i a helyzetet legújabban az, hogy Szerbia is készülődik. Ottani forrásbóf a következő értesülést kaptuk: Szerbiában erős készülődós érezhető. A hadügyminiszter rendeletére a meghódított területekről már visszatértek a csapatok. Szerbia déli részében nagy csapatelhelyezóseket foganatosítanak, melyekből azt lehet következtetni, hogy Szerbia Ausztria-Magyarországnak Montenegróval való konfliktusa esetén nem akar tótlen maradni. Egész Szerbiában tegnap óta önkénteseket toboroznak Montenegró részére, de eddig mindössze csak hatszáz ember jelentkezett. Könnyen megeshetik ennélfogva, hogy Szerbiával is meg fog gyűlni a monarchia baja és hogy ezzel az ellenséggel is le kell számolnia. Most ez nem lenne nehéz dolog. Legalább Szerbia is megkapná szemtelen fellépáseórt a magáét. A gyulai városháza újjáépítése. Drága az uj terv is. A repedezett falu, ódon gyulai városháza újjáépítésének ügye csak nehezen halad előre. Folytonosan akadályok támadnak, amelyek az építést késleltetik, sőt a mai viszonyok között szinte lehetetlenné is teszik. Pedig égető szüksóg volna már az uj városházára, mert a jelenleginek a hátrányai folyton jobban előtérbe nyomulnak. A legtöbb helyiség szűk, sötét, minden tekintetben célszerűtlen, a hivatalnokok összezsúfolva, mint a heringek, az akták nagy része a padlón hever. Egyszóval ez a városháza semmikópen sem méltó a megye székhelyéhez. Általánosan tudott dolog, hiszen lapunkban nagyon sokszor foglalkoztunk véle, hogy Gyula képviselőtestülete még három óv előtt 300,003 koronát szavazott meg az uj városháza építésére. Már akkor két pártra szakadtak a gyulaiak. Az egyik párt teljesen uj vávosházát akart, a másik elégségesnek tartotta a jelenleginek célszerű átalakítását. Többségre mégis a teljesen uj városháza hivei kerültek ós a város kihirdette az országos pályázatot, amei lyen előkelő fővárosi műépítészek vettek részt szebbnél-szebb pályamüvekkel. Az volt ám a baj, hogy e tervek közül a legolcsóbbnak a kivitele is 450,000 koronába került volna. Ekkora összeggel pedig az anyagiakban úgyis folyton szűkölködő Gyula nem rendelkezett s még csak nem is gondolhatott az összeg előteremtésére. Az építkezés ügye tehát elaludt ós hallgattak is vele egészen ez év elejéig. Akkor ismét f> 1szinre került. A mult év decemberében tartott viharos képviselőtestületi közgyűlés ugyanis egy bizottságot küldött ki a városházi hivatalok ós a tisztviselők ügykörének megvizsgálásáia. Akadtak ugyanis olyan naivok, akik azt hitték, hogy a városházán fölös számmal vannak hivatalnokok és hogy költségkiemelés szempontjából néhány állást egész bátran meg lehet szüntetni. A vizsgálat alkalmával a bizottság elszörnyükedve tapasztalta, hogy milyen lehetetlen állapotok uralkodnak a városházán és bár a bizottsági tagok nagy része az újjáépítés ellenzői közül került ki, most már a bizottság sürgette, hogy a városháza újjáépítése iránt mielőbb intézkedni keli, de a már régebben megszavazott 300,000 korona kfritén belü 1. E sürgetés hatása alati a képviselőtesiüut felhívta az Építőiparosok Or szágos Szövetségének gyulai csoportját, hogy készítse el az uj városháza terveit ás költségvetését, de a 300,000 korona keretén belül. Hogy ez könnyebben megtörténhessék, olyan értelmű utasitásf adott a város az építőiparosok csoportjának, hogy a kérdést a jelenlegi városháza épületének felhasználásával igyekezzék megoldani, vagyis csak a jelenlegi városháza kibővítésére csináljanak tervet és költségvetést. Rövid idő alatt el is készült egy vázlatos terv, amely szerint a városháza udvarán levő melléképületek lebontása után oda szárnyépület emeltetnék, a régi épület megerősíttetnék és a hivatalos helyiségek is más, célszerűbb beosztást nyernének. A gondolat tetszett a város vezető féífiainak ós megbízták a szövetséget a részletes terv és költségvetés elkészi tésévei. Ennek a tárgyalása céljából nemsokára össze fog ülni ismét a képviselőtestület. Azonban móg az a közgyűlés sem fog előreláthatólag végleges határozatot hozni ebben a fontos ügyben, mert ismét a pénzkérdés nyomul előtérbe nagy akadály gyanánt. Hír szerint ugyanis még az egyszerűbb kibővítési és átépítési terv kivitele is jóval felülhaladja a 300,000 koronát, a melynél többet pedig Gyula nem akarna semmiképen szánni az uj városházára. A terv ós költségvetés készítőinek számolniok kellett azzal, hogy a mostani rossz gazdasági viszonyok között mindennemű anyag drága, a munkabérek magasak, tehát olyan nagyobbszabásu építkezést 300,000 koronából nem lehet keresztül vinni. Lényegesen, több mint 40,000 koronával emeli a költségeket a tűzjelző torony is, amelyre feltétlenül szükség van, mert a róm. kath. egynáz nem akarja megengedni, hogy az ő temploma tornyáról jelezzék a tüzet a tüzőrök. Ebben ő a templom profanizálását látja. A tűzjelző torony kérdését tehát a városháza újjáépítésével kapcsolatosan szintén meg kell oldani. A torony a városháza homlokzatának balszólén épülne. A képviselőtestület tehát az uj és szintén drága terv miatt nehéz helyzetben lesz ismét. KróniKa, Májusban én kánikulát Bizony még nem értem, Bár a földön három K-el Már szépen lemértem. Mem is hiszek a komának, Lesz még ennek böjtje Olyan, hogy a szegény magyar Falnak mehet tőle. jönnek majd a fagyos szentek S hátra van még Orbán, hej, azok még fordíthatnak jót a világ sorján. Lehet, hogy még sirva nézünk R mezőkre, fákra És vágyunk e sártekéről fit a másvilágra. Most bármilyen szép a tavasz, Nem örülünk néki: Újra éledt a bánatunk Rz a fájó, régi. Viharszelek fújdogálnak Újból ott lenn, délen, Könny csillog a magyar anyák Búsongó szemében. Háború lesz, háború lesz! Ez a rémhír járja, Mert szemtelen a nyakigláb Cernagorcok cárja. Nagy pocakját veregeti S egyre csak azt hajtja: Fütyülök én a világra, Meg a hatalmakra I Ezt az urat, hizott disznót, Lebunkózni kéne És azután, mint a dögöt, Lökni a fenébe Most az egyszer ezt akarjuk S talán nemsokára Huszonötöt verhetünk a Nikita — hasára. Idehaza jobb világ van, Mint odalenn, délen Kicsi, bájos szenzációk játszódnak le szépen. Turbékolnak a ligetben Szép tavaszi estén, Megszegi a tiz parancsot fi zsidó, keresztény. Egész komoly szenzáció, Miről mostan szólok; Veres Guszti a gazdagok Közé befúródott. Pénze van a takarékban, Feje panamázik, Poharas sör-fizetésnél Meg sem áll ma százig. Tollasodnak a bohémek, Igy is van az rendjén, Nem kell nekik a korcsmában Ülni félve, szendén. Tollasodni kezdek én is, Van is tollam számos, Csak az a baj, hogy nem vagyok Én a — pennagyáros. Guy. kiváló bór- és lithiumos ' gyófyforráh m» * Mlyaifcajtluál, ktroénynéi, czKksrtetegséfiél, virfaeiiyaél, enéiotéd m Wtfzé t l tirvefc ton-ntjateü tthf Uiém. Tursásnfei nasttss aruprk HMWÉI SCHVLTBS ÁCOST V. Kbdetf-nkptrf I C Büztelep a Gyulai-ut és a körgát között. Panaszos levél a szerkesztőhöz. A hatéság figyelmébe. Kedves Szerkesztő Ur ! Most mikor a tavaszi nap sugarai csaknem kánikulai forróságot ontanak, vegyen magának egyszer egy kis fáradtságot ós sótáljón ki, nem is meszszire, csak a Vásártérig ós próbáljon szagolni. Lehetetlen, hogy ne érezne valami penetráns, leírhatatlan bűzt, a mely ráfekszik az egész környékre ós fojtogatja azokat a^szerencsótlen adófizető polgárokat, akiket a sors keze oda vetett ós akik ott kénytelenek lakni. Bizonyosan bosszankodva, sőt talán káromkodva is nóz körül, hogy honnan jöhet ez a büz, mely egyesíti magában mindazt, ami rossz, ami tüdőrontó, étvágyelüző, gyomorháboritó. Először a vágóhidra gondol. Pedig téved. A vágóhídon ujabban alkalmazott tisztasági rendszabályok olyanok, hogy kellemetlen szag csak ritkán érezhető és csak akkor, ha vagy magán a telepen, vagy közvetlen közelében tartózkodik az ember. Hanem ehelyett tessék csak tovább menni a gyulai uton a körgátig. Ott móg hatványozottabb mértékben fogja szaglóidegeit irritálni az a büz, amelyet a körgát mögötti hatalmas szemét és más csúnyaság-lerakodó telep áraszt szerteszéjjel. Ugy-e bár az a paradicsomkert nincs is messzi a város középpontjától ? Testvérek között sinc s egy kil o méternyire. És közvetlen közelében házsorok terpeszkednek. Szemben van vele az Omazta-major és köröskörül sűrűn fehér tanyák népesitik be a tájat. Rengeteg sok embernek kell tehát szürcsölgetnie e pokoli helyről szétáradó förtelmes levegőt, amely tele van a bacillusok milliárdjaival. Ön csodálkozni ós bosszankodni fog, kedves szerkesztő ur, hogy a város vezetősége móg mindig tűri, tartja, táplálja ezt a büztelepet itt a város közvetlen közelében, a középponttól, a díszes uri lakásoktól nem is egy kilométernyire ? Bizony tűri, mert eszeágában sincs, hogy a körmükre koppintson azoknak, akik móg mindig