Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-04-20 / 31. szám

Békéscsaba 1913 április 20 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNT 3 hogy a kereskedelmi miniszterhez ez irányban intézett folyamodványt pártolással terjessze fel. A bizottság arra való tekintettel, hogy esetleges teljesítése nagy felfordulást okozna, pártolás nélkül terjesztette fe

t a kérelmet. A vármegyéhez most érkezett le a kereskedelmi miniszter válasza, amely szerint szó se lehet az orosháziak kérelmének teljesítéséről. A leirat bőven megindokolja, hogy erről mért nem lehet szó. Először is akkor nem Csabán kellene várnia a vonatnak, hanem Nagyváradról később kellene indulnia. Ékkor pedig Kötegyánban nem volna csatlakozása a vonatnak Vésztőre. Csabára is később érkezne meg éppen egy órával. Akkor pedig az Aradról Budapest felé haladó vonathoz nem volna csatlakozása. Még Orosházán is baj kerekednék belőle, mert az ottani állomáson sem Szarvas, Mezőtúr, sem Szentes felé nem volna csatlakozása. Csak ennyi kellemetlenség származnék abból, ha a kereskedelmi miniszter öt-hat gyorsvonaton utazó orosházi kedvéért teljesítené a kívánságot. Leirata végén kijelenti a miniszter, hogy az orosháziak kívánságát csak uj vonat beállításával lehetne teljesíteni. Azt pedig 5—6 utas kedvéért könnyelműség volna megtenni. A Budapest felől érkező Orosháziaknak tehát csak be kell várniok Csabán az esti vonatot. Megint az állatorvos-kérdés. Heves vita Csaba közgyűlésén. Ezelőtt nem gondolta volna senki, hogy még egy állatorvos-kérdés is képes felzavarni nyugodalmát egy olyan nagy város képviselőtestületének, mint Csaba. Sőt nemcsak Ciaba képviselőtestületét foglalkoztatja ez a kérdés, hanem a vármegyét is, mert az örökös felebbezők gondoskodnak arról, hogy ennek az ügynek a hullámai ne simuljanak el, hanem ujabb és ujabb tápot nyerve, folytonosan bosszantsák a megyebizottsági tagokat, akiket fontosabb megyei és községi érdekek visznek be Gyulára a csabai állatorvosi kérdésnél. Ideje volna már, hogy ez a kérdés végrevalahára, ha radikális eszközzel ip, valami megoldást nyerne, mert különben Csabának olyan rossz hire terjed, hogy hírmondónak se kap állatorvost esetleges üresedés esetén. Azt hittük, hogy a vágóhídi állatorvos ügye, amelyben a törvényhatóság ismételten jóváhagyta oly hidegen, hogy rögtön a fagypont alá szállott örömem. Elmondtam neki röviden a jegy történetét. Kezébe vette a ticketet, azután a vállamra ütött: — Szerencsétlen, hiszen ez egy tavalyi ticket! — Tavalyi 1 — álmélkodtam s nyitva maradt a szám. — Hát hogy lehet valaki ennyire naiv ? — Én csak a számot néztem rajta ! Oh az a nyomorult, teljesen tönkre tett 1 — sóhajtottam szomorúan, szinte kétségbe esve. A kapitány megszánt, a rendőrt elküldte és karoDfogott, hogy az ujjongó tömeget szétoszlassa. — Nem lehetne elcsípni azt a szélhámost, — kérdeztem tő e. — Hja, jó uram, az már régen elinalt. Végtelen szomorúság szállott meg. Gyalog bandukoltam haza, azaz a szerkesztőségi kalitkába. Minden reményemet az előlegbe vetettem, hej, de itt sem kedvezeit nekem a szerencse. A kiadó rámröffent: — Megbolondult maga! E«r korona előlege van, hiszen már azt sem dolgozza le soha. Ezek után nem is csodáltam volna, ha csakugyan megbolondultam volna, de azért ezt a szívességet nem tettem meg az emberisé nek. Ehelyett epés, fulánkos cikket penderítettem ki a totalizateur intézmény ellen s azt hangoztattam benne, hogyha Karthágó elpusztítandó volt, mennyivel inkább elpusztítandó a totalizatőr. És ráadásul még ezt a cikket sem adták ki. De viszont én sem mentem szabadságra ebben a szezonban. a képviselőtestületnek a fizetést megállapító határozatát, a csütörtöki közgyűlésen nem fog semmiféle vitát provokálni, azt hittük, nem lesz senkinek kifogása az ellen, hogy a jelenlegi helyettes véglegesen elfoglalja a vágóhídon pozícióját, amelyre rátermett, amelyen kifejtett lelkiismeretes működésével mindenki megelégedését kiérdemelte : és íme lett a nyugalom helyett égszakadás, földindulás, épen hogy a fejekre nem esett egy-két koppanás. A teljesen meddő és szépnek egyáltalában nem mondható vitáról az alábbi tudósításban számolunk be: Korosy László főjegyző terjesztette elő a törvényhatósági bizottság határozatát, mely a felebbezések elutasításával jóváhagyta a képviselőtestületnek a vágóhídi állatorvosi állás ügyében hozott ismeretes határozatát, vagyis az állás javadalmazását évi 4000 koronában állapította meg. A határozat már jogerős ós csak a pályázat kiírása van hátra. A tanács azt javasolta, hogy a képviselőtestület egyszerűen vegye tudomásul a határozntot. Dr. H o 11 á n d e r Lipót nem engedte ám ilyen simán át az ügyet. Kérdést intézett a főjegyzőhöz az iránt, hogy a vágóhídi állatorvosnak joga van-e magánpraxist folytatni? Korosy László főjegyző: A szabályrendelet szerint igen. Dr. Hollander: Ha joga van, akkor intézkedni kell, hogy csak a község határain belül végezhessen magánpraxist, mert a közigazgatási állatorvos egymagában nem tudja ellátni az állategészségügyet. Ezt bele kell vennie a pályázati hirdetménybe is a főszolgabírónak. Tudomása van arról, hogy a mostani helyettes vógóhidi állatorvos, akinek legtöbb reménye van az állás elnyerésére: 3-4 környékbeli uradalomnak is állatorvosa és emiatt hetenként három-négyszer is megesik, hogy nem tartózkodik a vágóhídon, hanem mindent Szák György nevü helyettesével végeztet, aki pedig nem is fölesküdött vágóhidi orvos. A pályázati hirdetménybe ki kell tenni, hogy a vágóhidi állatorvos C3ak a községben folytathasson magánpraxist. Kökényess y Gyula erélyesen visszautasítja dr. Hollandernek azt az alaptalan állítását, hogy ő gyakran nem tartózkodik a vágóhídon. Tessék meggyőződnie bárkinek arról, hogy a vágatási idő alatt sohasem hiányaik. Tanuk lehetnek erre az érdekelt iparosok. Szákkal ő sohasem helyettesíti magát, az ott jelenleg a gyakorlati évét tölti. Ha vádolni akar Holiaoder dr., vádolja be fölöttes hatósága, a főszolgabíró előtt. Kérni fogja maga ellen a fegyelmi eljárás megindítását. Dr Hollander mentegetődzikhogy ő nem akarta gyanusi'ani és bántani Kökényessyt. Csak általában bel szólt arról, hogy a vágóhidi állatorvosnak ne lehessen a község határán tumagánpraxist folytatni ós csak példa' képen hozta fel Kökényessyt. B o h u s M. György csodálkozik, hogy jogászember annyira nem néz utána a dolgoknak, mint ahogy dr. Hollander teszi. Csak vádaskodik és hasból beszól. Felkiáltások: Ugy van! Korosy László főjegyző: A szabályrendelet nem intézkedik arra vonatkozólag, hogy a vágóhidi állatorvosnak hol s abad magánpraxist folytatni. Nem lehet tehát megtiltani azt, hogy a község határait tul ne lépje. A pályázati hirdetményben se lehet ilyen megszorításokat felvenni. L i p t á k L. Pál szintén csodálkozását fejezi ki afölött, hogy Hollander, mint jogászember,, olyasmiket beszól, amiknek alapja nincs. Dr. Székely Lajos nem hibáztatja dr. Hollandért. Tájékozatlanságának tulajdonképeni oka az, hogy a szabályrendeletek nincsenek kinyomatva. Ő már sürgette azt évekkel ezelőtt. Ha kinyomatná a község, akkor minden képvise'őtestületi tag ismerné a szabály; rendeleteket és nem fordulnának elő tájékozatlanságok. E felszólalások után a képviselőtestület tudomásul vette a törvényhatóság határozatát. Mnnkácsy ereklyék a csabai kultúrházban, [Munkácsy özvegyének ajándéka a békéscsabai muzeum részére. — Munkácsy és a Vidovszky család. — Egy művészföldink sikere.) -Fővárosi levél. — Nemrégiben Budapesten járt Munkácsy Mihály özvegye. Itt összetalálkozott a rokonokkal, ismerősökkel: Zsilinszkyékkel, a Harkányi báró családdal, a szép Reőknóvel és leányával, egy alkslommal eszébe jutott kérdezősködni a Vidovszky-familiáról, kinek tulajdonában több Munkácsy-kép van. (Ez egy oly művészi hir, melyről talán sem Békésben, sem országban nem tudtunk.) Érdeklődő meglepetéssel hallgatta, hogy Békéscsaba szép muzeummal bir s hogy mily szeretettel őrzik a megye halhatatlan szülöttje emlékét. Ekkor kijelentette, hogy több, ma még birtokában levő Munkácsy-ereklyét, mint bútorok, szobrok, festmények, kitüntetések stb. a békéscsabai muzeumnak óhajt átengedni. E hírről értesült a Budapesten levő Vidovszky Béla festőművész, kinek családja szintén közel állt Munkácsyhoz. Vidovszky azon a véleményen volt, hogy az özvegynek már most előre is meleg köszönetet kell mondani a közölt és kilátásba helyezett adományért, természetesen tapintatos formában. Munkácsy özvegye ezidőszerint a Luxembourg hercegségben levő Kolpachon tartózkodik, de megígérte, hogy a nyáron ismét ellátogat Magyarországba. * * * A Vidovszky családdal való szövődése Munkácsy Mihálynak már gyermekkorától kezdődött. Vidovszky Béla nagyanyjához, mint asztalosinas volt bejáratos Munkácsy, hová a rajz kedvéért látogatott ; ugyanis Vidovszky Ferenc a nyugalmazott főjegyző, nagy rajz-amateur volt s tulajdonképpen egyike volt a legelsőknek, mint források. Honnét a későbbi nagy művész legelsőbben oltotta művészi szomjúságát. Később, már nagy művész korában sem feledte el a Vidovszky-familiát, sőt meleg rokonszenvének jeleképpen megfestette a család két női tagját, melyek ma is Csabán vannak. A Vidovszky családban tehát hagyományos volt a művészet ápolása. Igy lett Vidovszky Béla is festőművész, kit éppen tegnap szép kitüntetés ért a budapesti műcsarnok részéről, hogy egy dijat neki Ítéltek egy kiváló festménye alapján. Művészföldink Münchenben' Párisban folytatta tanulmányait s viszszatórve Budapestre, majd Békésbe, Szolnokra, megfestette Medgyaszay Vilmát, a jeles művésznőt, Békésben Iritz Aladárnót, Varságh Bélát, Haan Bélát, stb. Székely, Ferenczy, Szarvasi, Lányi bácsi, majd a csabai Zvarinyi rajztanár vezették be legelsőbben a n üvészet tudományába, hol már a beérkezettek között foglal méltó helyet. Mindezeket érdekesnek tartottuk feljegyezni, abból az alkalomból, hogy Munkácsy özvegye itt járt s eszébe jutott neki halhatatlan férje ifjúkorának kedvenc tanyája, rokonai, ismerősei, kik közül, íme ujabb művészi eseményeket sikerült feljegyeznünk, melyek hozzánk közvetlen közel állanak. Gentib. A felnőttek oktatása A közművelődési bizottság jelentése. Magyarország kulturális haladását nagy mértékben előmozdította az a körülbelül kót évtizeddel ezelőtt szólekiváló bór- és littaiumos : gyógyforrás vm» <i hólya§taj«ka&i, kfozvénynéi, czüktrtottgségail, vWienytéi, onéssm H léOftáii MtTYsfc tamrtjaiaái títM fcitáw, Ynfezfte ruatitn nruyuTit. SCHILTH ÁGOST C sebbkörüvé és intenzivebbé vált mozgalom, amelynek célja a felnőttek oktatása volt. Nemcsak a felnőtt analfabéták oktatása itt a cél, hanem azoké is, akik elemi iskolai végzettséggel bírnak. E kulturailag rohamosan fejlődő országban nagy szükség is van erre, mert a különféle tudományok nagy vívmányaival csak ezen az uton ismerkedhetik meg a fö'dmivelő és az iparos, csak igy szélesbül látóköre, csak igy léphet be az úgynevezett kis intelligenciájú emberek társadalmába. A világ ekkor nem lesz terra incognitó előtte, fellépése biztosabbá, önérzetesebbé válik, bármely társaságban hozzászólhat értelmesen egyes kérdésekhez anélkül, hogy a magasabb képzettségűek előtt nevetségessé válnék. Az állam ós társadalom egyaránt buzgólkodik azon, hogy a felnőttek minél gyakoribb oktatást és kiképzést nyerjenek minden kulturális téren. A kultuszkormány népkönyvtárakat létesit mindenfelé, segélyezi a közművelődési előadásokat, a földmivelésügyi kormány hasonlóképen cselekszik. A téli hónapokban az ország minden vidékén egymást követik ezek a népszerű előadások. És örvendetes, hogy a hallgatók száma évről-évre szaporodik még a falukban is, úgyhogy a tantermek mármár szűkeknek bizonyulnak az érdeklődők befogadására. Bókésmegyóben is már körülbelül egy évtized óta fennáll a közművelődési bizottság, amely minden kultúrember elismerésére méltó működést fejt ki. A bizottság titkára P á 1 Ernő, az orosházi áll. polgári iskola igazgatója, aki a magyar kultura iránt érzett igaz lelkesedéssel és nagy ambícióval intézi az előadások ügyeit. Agitációja folytán minden nagyobb községben akadtak lelkes tanférfiak, akik szívesen vállalkoznak egy-két előadás tartására. A közművelődési bizottság mellett számos gazdasági irányú előadást szokott tartani a Békésmegyei Gazdaság Egyesület is. Elmondható tehát, hogy a felnőttek oktatása Békésmegyóben olyan jó lábon áll, amilyennel az országban csak kevés vármegye dicsekedhetik. Pál Ernő titkár most állította össze az idei szezon előadásairól szóló kimutatást, amely számos tanulságos statisztikai adatokat tartalmaz. Ezek szerint a vármegyében volt összesen 451 népies ós 72 licealis előadás. E licealis előadásokat az intelligensebb közönség számára tartották. Összesen tehát 523 előadás volt, vagyis 166-tal több, mint a mult évben. Ezeket az előadásokat 74,000 ember hallgatta meg. Az előadások természetesen költségbe is kerülnek. A költségeket a bizottság az Országos Szabadoktatási Tanács, a Vasárnapi Munkásképző Országos Bizottság segélyéből ós a földmivelésügyi miniszter által nyújtott 1500 korona segélyből fedezi. A megye által nyújtott évi 1000 koronából a dologi kiadások nyernek fedezetet. A közművelődési bizottság tehát nagy feladatainak teljesítéséhez képest elég jó anyagi helyzetben van, úgyhogy deficittel nem kell bajlódnia. A közművelődési bizottság titkári jelentésót Ambrus alispán bizottsági elnök a törvényhatóság májusi közgyűlése elé fogja terjeszteni. A csabai ipartestület köréből. Előljárósági ülé s. Uj akoió a kerületi pénztár áthelyezéséért. A csabai ipartestületnek a legutóbbi viharos közgyűlésén választott uj tisztikara és elöljárósága csütörtökön tartotta első ülését, amelyen egy-kettő kivételével valamennyi előljárósági tag megjelent. Az elöljáróság a szokásos folyó ügyek mellett foglalkozott a tanoncmunkakiállitás kérdésével is ós