Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-04-20 / 31. szám

Békéscsaba 1913 április 20 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNT 3 hogy a kereskedelmi miniszterhez ez irányban intézett folyamodványt párto­lással terjessze fel. A bizottság arra való tekintettel, hogy esetleges teljesítése nagy felfordulást okozna, pártolás nél­kül terjesztette fe t a kérelmet. A vármegyéhez most érkezett le a kereskedelmi miniszter válasza, amely szerint szó se lehet az orosháziak ké­relmének teljesítéséről. A leirat bőven megindokolja, hogy erről mért nem lehet szó. Először is akkor nem Csa­bán kellene várnia a vonatnak, hanem Nagyváradról később kellene indulnia. Ékkor pedig Kötegyánban nem volna csatlakozása a vonatnak Vésztőre. Csa­bára is később érkezne meg éppen egy órával. Akkor pedig az Aradról Buda­pest felé haladó vonathoz nem volna csatlakozása. Még Orosházán is baj ke­rekednék belőle, mert az ottani állomá­son sem Szarvas, Mezőtúr, sem Szentes felé nem volna csatlakozása. Csak ennyi kellemetlenség származnék abból, ha a kereskedelmi miniszter öt-hat gyorsvo­naton utazó orosházi kedvéért teljesí­tené a kívánságot. Leirata végén kijelenti a miniszter, hogy az orosháziak kívánságát csak uj vonat beállításával lehetne teljesíteni. Azt pedig 5—6 utas kedvéért könnyel­műség volna megtenni. A Budapest felől érkező Oroshá­ziaknak tehát csak be kell várniok Csabán az esti vonatot. Megint az állatorvos-kérdés. Heves vita Csaba közgyűlésén. Ezelőtt nem gondolta volna senki, hogy még egy állatorvos-kérdés is képes felzavarni nyugodalmát egy olyan nagy város képviselőtestületének, mint Csaba. Sőt nemcsak Ciaba képviselőtestületét foglalkoztatja ez a kérdés, hanem a vármegyét is, mert az örökös felebbe­zők gondoskodnak arról, hogy ennek az ügynek a hullámai ne simuljanak el, hanem ujabb és ujabb tápot nyerve, folytonosan bosszantsák a megyebizott­sági tagokat, akiket fontosabb megyei és községi érdekek visznek be Gyulára a csabai állatorvosi kérdésnél. Ideje volna már, hogy ez a kérdés végre­valahára, ha radikális eszközzel ip, va­lami megoldást nyerne, mert különben Csabának olyan rossz hire terjed, hogy hírmondónak se kap állatorvost eset­leges üresedés esetén. Azt hittük, hogy a vágóhídi állatorvos ügye, amelyben a törvényhatóság ismételten jóváhagyta oly hidegen, hogy rögtön a fagypont alá szállott örömem. Elmondtam neki röviden a jegy történetét. Kezébe vette a ticketet, azután a vállamra ütött: — Szerencsétlen, hiszen ez egy tavalyi ticket! — Tavalyi 1 — álmélkodtam s nyitva maradt a szám. — Hát hogy lehet valaki ennyire naiv ? — Én csak a számot néztem rajta ! Oh az a nyomorult, teljesen tönkre tett 1 — sóhajtottam szomorúan, szinte két­ségbe esve. A kapitány megszánt, a rendőrt el­küldte és karoDfogott, hogy az ujjongó tömeget szétoszlassa. — Nem lehetne elcsípni azt a szél­hámost, — kérdeztem tő e. — Hja, jó uram, az már régen elinalt. Végtelen szomorúság szállott meg. Gyalog bandukoltam haza, azaz a szerkesztőségi kalitkába. Minden remé­nyemet az előlegbe vetettem, hej, de itt sem kedvezeit nekem a szerencse. A kiadó rámröffent: — Megbolondult maga! E«r ko­rona előlege van, hiszen már azt sem dolgozza le soha. Ezek után nem is csodáltam volna, ha csakugyan megbolondultam volna, de azért ezt a szívességet nem tettem meg az emberisé nek. Ehelyett epés, fulánkos cikket pen­derítettem ki a totalizateur intézmény ellen s azt hangoztattam benne, hogyha Karthágó elpusztítandó volt, mennyivel inkább elpusztítandó a totalizatőr. És ráadásul még ezt a cikket sem adták ki. De viszont én sem mentem szabadságra ebben a szezonban. a képviselőtestületnek a fizetést meg­állapító határozatát, a csütörtöki köz­gyűlésen nem fog semmiféle vitát pro­vokálni, azt hittük, nem lesz senkinek kifogása az ellen, hogy a jelenlegi he­lyettes véglegesen elfoglalja a vágó­hídon pozícióját, amelyre rátermett, amelyen kifejtett lelkiismeretes műkö­désével mindenki megelégedését kiér­demelte : és íme lett a nyugalom he­lyett égszakadás, földindulás, épen hogy a fejekre nem esett egy-két koppanás. A teljesen meddő és szépnek egy­általában nem mondható vitáról az alábbi tudósításban számolunk be: Korosy László főjegyző terjesz­tette elő a törvényhatósági bizottság határozatát, mely a felebbezések eluta­sításával jóváhagyta a képviselőtestület­nek a vágóhídi állatorvosi állás ügyé­ben hozott ismeretes határozatát, vagyis az állás javadalmazását évi 4000 koro­nában állapította meg. A határozat már jogerős ós csak a pályázat kiírása van hátra. A tanács azt javasolta, hogy a képviselőtestület egyszerűen vegye tu­domásul a határozntot. Dr. H o 11 á n d e r Lipót nem en­gedte ám ilyen simán át az ügyet. Kér­dést intézett a főjegyzőhöz az iránt, hogy a vágóhídi állatorvosnak joga van-e magánpraxist folytatni? Korosy László főjegyző: A sza­bályrendelet szerint igen. Dr. Hollander: Ha joga van, akkor intézkedni kell, hogy csak a község határain belül végezhessen ma­gánpraxist, mert a közigazgatási állat­orvos egymagában nem tudja ellátni az állategészségügyet. Ezt bele kell vennie a pályázati hirdetménybe is a főszolgabírónak. Tudomása van arról, hogy a mostani helyettes vógóhidi állat­orvos, akinek legtöbb reménye van az állás elnyerésére: 3-4 környékbeli uradalomnak is állatorvosa és emiatt hetenként három-négyszer is megesik, hogy nem tartózkodik a vágóhídon, hanem mindent Szák György nevü helyettesével végeztet, aki pedig nem is fölesküdött vágóhidi orvos. A pályázati hirdetménybe ki kell tenni, hogy a vágóhidi állatorvos C3ak a községben folytathasson magánpraxist. Kökényess y Gyula erélyesen visszautasítja dr. Hollandernek azt az alaptalan állítását, hogy ő gyakran nem tartózkodik a vágóhídon. Tessék meg­győződnie bárkinek arról, hogy a vá­gatási idő alatt sohasem hiányaik. Ta­nuk lehetnek erre az érdekelt iparosok. Szákkal ő sohasem helyettesíti magát, az ott jelenleg a gyakorlati évét tölti. Ha vádolni akar Holiaoder dr., vádolja be fölöttes hatósága, a főszolgabíró előtt. Kérni fogja maga ellen a fegyelmi eljárás megindítását. Dr Hollander mentegetődzik­hogy ő nem akarta gyanusi'ani és bán­tani Kökényessyt. Csak általában bel szólt arról, hogy a vágóhidi állatorvos­nak ne lehessen a község határán tu­magánpraxist folytatni ós csak példa' képen hozta fel Kökényessyt. B o h u s M. György csodálkozik, hogy jogászember annyira nem néz utána a dolgoknak, mint ahogy dr. Hollander teszi. Csak vádaskodik és hasból beszól. Felkiáltások: Ugy van! Korosy László főjegyző: A sza­bályrendelet nem intézkedik arra vo­natkozólag, hogy a vágóhidi állatorvos­nak hol s abad magánpraxist folytatni. Nem lehet tehát megtiltani azt, hogy a község határait tul ne lépje. A pályázati hirdetményben se lehet ilyen megszo­rításokat felvenni. L i p t á k L. Pál szintén csodálko­zását fejezi ki afölött, hogy Hollander, mint jogászember,, olyasmiket beszól, amiknek alapja nincs. Dr. Székely Lajos nem hibáz­tatja dr. Hollandért. Tájékozatlanságá­nak tulajdonképeni oka az, hogy a sza­bályrendeletek nincsenek kinyomatva. Ő már sürgette azt évekkel ezelőtt. Ha kinyomatná a község, akkor minden képvise'őtestületi tag ismerné a szabály­; rendeleteket és nem fordulnának elő tájékozatlanságok. E felszólalások után a képviselőtes­tület tudomásul vette a törvényhatóság határozatát. Mnnkácsy ereklyék a csabai kultúrházban, [Munkácsy özvegyének ajándéka a békés­csabai muzeum részére. — Munkácsy és a Vidovszky család. — Egy művészföldink sikere.) -Fővárosi levél. — Nemrégiben Budapesten járt Mun­kácsy Mihály özvegye. Itt összetalál­kozott a rokonokkal, ismerősökkel: Zsi­linszkyékkel, a Harkányi báró család­dal, a szép Reőknóvel és leányával, egy alkslommal eszébe jutott kérdezősködni a Vidovszky-familiáról, kinek tulajdo­nában több Munkácsy-kép van. (Ez egy oly művészi hir, melyről talán sem Békésben, sem országban nem tudtunk.) Érdeklődő meglepetéssel hallgatta, hogy Békéscsaba szép muzeummal bir s hogy mily szeretettel őrzik a megye halha­tatlan szülöttje emlékét. Ekkor kijelen­tette, hogy több, ma még birtokában levő Munkácsy-ereklyét, mint bútorok, szob­rok, festmények, kitüntetések stb. a békés­csabai muzeumnak óhajt átengedni. E hírről értesült a Budapesten levő Vidovszky Béla festőművész, kinek csa­ládja szintén közel állt Munkácsyhoz. Vidovszky azon a véleményen volt, hogy az özvegynek már most előre is meleg köszönetet kell mondani a kö­zölt és kilátásba helyezett adományért, természetesen tapintatos formában. Mun­kácsy özvegye ezidőszerint a Luxem­bourg hercegségben levő Kolpachon tartózkodik, de megígérte, hogy a nyá­ron ismét ellátogat Magyarországba. * * * A Vidovszky családdal való szövő­dése Munkácsy Mihálynak már gyer­mekkorától kezdődött. Vidovszky Béla nagyanyjához, mint asztalosinas volt bejáratos Munkácsy, hová a rajz ked­véért látogatott ; ugyanis Vidovszky Ferenc a nyugalmazott főjegyző, nagy rajz-amateur volt s tulajdonképpen egyike volt a legelsőknek, mint forrá­sok. Honnét a későbbi nagy művész legelsőbben oltotta művészi szomjúsá­gát. Később, már nagy művész korában sem feledte el a Vidovszky-familiát, sőt meleg rokonszenvének jeleképpen meg­festette a család két női tagját, melyek ma is Csabán vannak. A Vidovszky családban tehát ha­gyományos volt a művészet ápolása. Igy lett Vidovszky Béla is festőművész, kit éppen tegnap szép kitüntetés ért a budapesti műcsarnok részéről, hogy egy dijat neki Ítéltek egy kiváló festménye alapján. Művészföldink Münchenben' Párisban folytatta tanulmányait s visz­szatórve Budapestre, majd Békésbe, Szolnokra, megfestette Medgyaszay Vil­mát, a jeles művésznőt, Békésben Iritz Aladárnót, Varságh Bélát, Haan Bélát, stb. Székely, Ferenczy, Szarvasi, Lányi bácsi, majd a csabai Zvarinyi rajztanár vezették be legelsőbben a n üvészet tu­dományába, hol már a beérkezettek kö­zött foglal méltó helyet. Mindezeket érdekesnek tartottuk fel­jegyezni, abból az alkalomból, hogy Munkácsy özvegye itt járt s eszébe ju­tott neki halhatatlan férje ifjúkorának kedvenc tanyája, rokonai, ismerősei, kik közül, íme ujabb művészi esemé­nyeket sikerült feljegyeznünk, melyek hozzánk közvetlen közel állanak. Gentib. A felnőttek oktatása A közművelődési bizottság jelentése. Magyarország kulturális haladását nagy mértékben előmozdította az a körülbelül kót évtizeddel ezelőtt szóle­kiváló bór- és littaiumos : gyógyforrás vm» <i hólya§taj«ka&i, kfozvénynéi, czüktrtottgségail, vWienytéi, onéss­m H léOftáii MtTYsfc tamrtjaiaái títM fcitáw, Ynfezfte ruatitn nruyuTit. SCHILTH ÁGOST C sebbkörüvé és intenzivebbé vált moz­galom, amelynek célja a felnőttek ok­tatása volt. Nemcsak a felnőtt analfa­béták oktatása itt a cél, hanem azoké is, akik elemi iskolai végzettséggel bír­nak. E kulturailag rohamosan fejlődő országban nagy szükség is van erre, mert a különféle tudományok nagy vív­mányaival csak ezen az uton ismerked­hetik meg a fö'dmivelő és az iparos, csak igy szélesbül látóköre, csak igy léphet be az úgynevezett kis intelligen­ciájú emberek társadalmába. A világ ekkor nem lesz terra incognitó előtte, fellépése biztosabbá, önérzetesebbé válik, bármely társaságban hozzászólhat értel­mesen egyes kérdésekhez anélkül, hogy a magasabb képzettségűek előtt nevet­ségessé válnék. Az állam ós társadalom egyaránt buzgólkodik azon, hogy a felnőttek minél gyakoribb oktatást és kiképzést nyerjenek minden kulturális téren. A kultuszkormány népkönyvtárakat létesit mindenfelé, segélyezi a közművelődési előadásokat, a földmivelésügyi kormány hasonlóképen cselekszik. A téli hóna­pokban az ország minden vidékén egy­mást követik ezek a népszerű előadá­sok. És örvendetes, hogy a hallgatók száma évről-évre szaporodik még a falukban is, úgyhogy a tantermek már­már szűkeknek bizonyulnak az érdek­lődők befogadására. Bókésmegyóben is már körülbelül egy évtized óta fennáll a közművelő­dési bizottság, amely minden kultúr­ember elismerésére méltó működést fejt ki. A bizottság titkára P á 1 Ernő, az orosházi áll. polgári iskola igazgatója, aki a magyar kultura iránt érzett igaz lelkesedéssel és nagy ambícióval intézi az előadások ügyeit. Agitációja folytán minden nagyobb községben akadtak lelkes tanférfiak, akik szívesen vállal­koznak egy-két előadás tartására. A közművelődési bizottság mellett számos gazdasági irányú előadást szo­kott tartani a Békésmegyei Gazdaság Egyesület is. Elmondható tehát, hogy a felnőttek oktatása Békésmegyóben olyan jó lábon áll, amilyennel az or­szágban csak kevés vármegye dicse­kedhetik. Pál Ernő titkár most állította össze az idei szezon előadásairól szóló ki­mutatást, amely számos tanulságos statisztikai adatokat tartalmaz. Ezek szerint a vármegyében volt összesen 451 népies ós 72 licealis előadás. E licealis előadásokat az intelligensebb közönség számára tartották. Összesen tehát 523 előadás volt, vagyis 166-tal több, mint a mult évben. Ezeket az előadásokat 74,000 ember hall­gatta meg. Az előadások természetesen költ­ségbe is kerülnek. A költségeket a bi­zottság az Országos Szabadoktatási Ta­nács, a Vasárnapi Munkásképző Orszá­gos Bizottság segélyéből ós a földmi­velésügyi miniszter által nyújtott 1500 korona segélyből fedezi. A megye által nyújtott évi 1000 koronából a dologi kiadások nyernek fedezetet. A közmű­velődési bizottság tehát nagy feladatai­nak teljesítéséhez képest elég jó anyagi helyzetben van, úgyhogy deficittel nem kell bajlódnia. A közművelődési bizottság titkári jelentésót Ambrus alispán bizottsági elnök a törvényhatóság májusi közgyű­lése elé fogja terjeszteni. A csabai ipartestület köréből. Előljárósági ülé s. Uj akoió a kerületi pénztár áthelyezéséért. A csabai ipartestületnek a legutóbbi viharos közgyűlésén választott uj tiszti­kara és elöljárósága csütörtökön tar­totta első ülését, amelyen egy-kettő ki­vételével valamennyi előljárósági tag megjelent. Az elöljáróság a szokásos folyó ügyek mellett foglalkozott a ta­noncmunkakiállitás kérdésével is ós

Next

/
Thumbnails
Contents