Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-04-06 / 27. szám

Békéscsaba, 1913. XL-ik évfolyam. 27-ik szám. Vasárnap, április 6. BEEESMEGYEI EOZLONT POLITIKAI LAP Telefon-szám ; 7. Szerkesztőség : erenc József-tér, 20. sz. ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kízlratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. EltOFIZBTÉSI Dl] : Egész évre 12 kor. Félévre a kor. Negyedévre 3 kor. ElSfizetni bármikor lehet évnegyeden belől i». Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő; GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos; SZIHEI.SZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Ferenc József-tér, 20. sz. ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Békésosaba, ápril. 6. A campagne nak már a vége felé járunk s alig néhány hónap választ el az uj gabonacampagne kezdetétől, illetőleg az uj terméstől. Elérkeztünk ahhoz az időponthoz, a hol két campagne között a spekulációi tevékenységre bő tér és alkalom nyilik, de a hol a spekulációnak már igen sok tényezőjével kell számolnia. A helyzet annyiban szokatlan, a mennyiben tavaly a négy vezető gabonatermé yben rekordtermés volt, a mely a világterméseket tekintve, jelentékenyen meghaladta az 1911. évi terméseredményeket. Ha a szeptembertől március^elejéig terjedő szállitásokat

r vizsgáljuk, azt kell látnunk, hogy ÉszakAmerikából a buzaszállitások jelentékenyen, 13 millió métermázsával haladták meg az előző évi szállításokat, igen jelentékenyen emelkedtek az argentínai szállítások is, főleg február eleje óta, midőn az uj argentínai termés vette az útját Európa felé. Még az orosz viz szállítások is nagyobbak voltak az említett időszakban az 1911. évvel szembeállítva, bár az orosz tavalyi terméseredményekkel ez az elhajózás nincs a megfelelő arányban. Ez orosz szállításoknak csekély emelkedése, ugy látszik, összefüggésben állott a téli háborús mozgalmakkal, de főleg a belföldi piac erősebb felvevő képességével, mert december végén az orosz szállítások egészen hirtelenül rendkívül kis mennyiségekre redukálódtak. Csupán három gabonaés buzakiviteli területről csökkentek a lefolyt campagneban a szállítások, még pedig Európa délkeleti részéből, tehát a Balkán államokból, a mi nyilvánvalóan a háborúval függ össze, továbbá Kelet-Indiából és Ausztráliából. Az Európába való elhajózások azoni ban a lefolyt campagneban e vissza| esések dacára jelentékenyen meghalad j ták a tavalyi elszállitásokat, ugy hogy a campagne vége felé zavaroktól nem I kell tartani. A készletek még elegendőek és a balkáni "háborútól való ag' godalom ebben a tekintetben megle[ hetős túlzásnak bizonyult, mert valószínűleg a tavalyiaknál nagyobb készletekkel megyünk át az uj campagne-ba. A két campagne között az szep| tembertől máig terjedő szállításokon és a készleteken kivül a gabona árképződésében a világpiacon igen jelentékeny tényező még az őszi vetések áttelelése és a tavaszi vetési munkálatok, valamint azok a hirek, amelyek a legközelebbi időben esedékessé váló termésekről érkeznek. Ebben a tekintetben általánosságban azt lehet mondani, hogy az őszi vetés átteleléséről mindenütt elég kedvező vetésjelentések érkeznek, de nem kedvezőtlenek a hazai jelentések sem, a mint az a földmivelésügyi minisztériumnak legutóbb közétett hivatalos jelentéséből is kitűnik. Ha az időjárási viszonyok továbbra is kedvezőek maradnak, akkor valózinü, hogy nálunk jó vagy legalább is jó középtermésre lehet számítani, a mi azonban a mai viszonyok mellett a magyar mezőgazdáknak igen sokat jelenthet. Nem szabad ugyanis szem elől téveszteni, hogy az őszi időjárás következtében Magyarországon a bevetett terület jelentékenyen csökkent, továbbá, hogy a tavaszi munkálatokkal nálunk az idén megletősen megkéstek, a mi meglehetősen ellensúlyozza a vetés kedvező helyzetét. Már pedig a jelenlegi vámok mellett elsősorban a belföldi termés gyakorol árszabályozó hatást, a mi mellett azt is számításba kell venni, hogy Ausztriában a bevetett terület szintén csökkent és hogy a Balkán-államok az idén minden valószínűség szerint gyöngébben fognak érvényesülni a gabonapiacon, mint tavaly. A tavaszi munkálatok csak igen redukált mértékben sikerülhettek, az őszi termésre pedig sok a panasz, ezek a tényezők pedig igen jelentékeny hatással lesznek a belföldi piac áralakulására. Ezek a különböző tényezők természetesen az áralakulásban is kifejezésre jutottak, a mit a tavaszi és őszi határidő-jegyzések szembeállítása igazol. New-Yorkban az őszi határidőre szóló jegyzések alacsonyabbak, mint a tavasziak és éppen azon a színvonalon vannak, mint tavaly ilyenkor, a mi mellett figyelembe kell venni, hogy tavaly a terméskiállitások az Egyesült-Államokban éppen olyan kedvezőek voltak, mint az idei évben. Berlinben is az őszi jegyzések alacsonyabbak a tavasziaknál és a folyó jegyzésekkel szemben 4—5 márka a deport. Nálunk ellenben reportot kell fizetni, amennyiben az októberi jegy[ zések jelentékenyen magasabbak az áprilisi jegyzéseknél, mig tavaly ilyenkor körülbelül ugyanakkora volt a deport. A piaci megítélés tehát más nálunk és más a nyugati piacokon. Bajok a megyei közkórház építése körül. • Nem ad államsegélyt a miniszter. Az egész vármegyét örömmel töltötte el a gyulai közkórház nagy költséggel történt kibővítése után az a tudat, hogy az ország vidéki törvényhatóságai között Békésmegyéé a legszebb j és legmodernebbül felszerelt közkórház. Hire is van az egész országban, ugy | hogy messze földről özönlik Gyulára a szenvedő és gyógyulást kereső emberiség. Bár az uj kórház már két óv óta át van adva a forgalomnak, még mindig merülnek fel pótolni való hiányok, még miridig vannak bajok. Az olyan nagyobbszabásu építkezéseknél különben ez úgyszólván napirenden van. Legtöbb baj mégis a szennyvizderitő körül fordul elő. A kórházak szennyvizeit ugyanis a közegészségügyi törvény értelmében nem lehet tisztítatlanul belebocsátani a folyóvizekbe, mert azáltal az ártalmas bacitlusok légiói kerülnének a vizbe ós rövid idő alatt nagy vidéket megfertőznének. A folyók vizét mosásra, fürdésre, sőt sok helyen még ivásra is használják. Már most elképzelhető, hogy micsoda következményei lehetnének a tisztítatlan kórházi szennyvíz lebocsátásának. A gyulai kórház szennyvizderitóje már a kilenc év előtt történt tervezéskor és az építéskor is el volt hibázva. A kórház újjáépítésekor tetemes költséggel rendbehozták ugyan, de olyan kitűnően, hogy kevés idő múlva beomlott és használhatatlanná vált. A vármegye kórházi bizottsága ennek megtörténte után azonnal intézkedett aziránt, hogy a szennvizderitő ismételten rendbehozassék, ami a kórház költségvetését igen tetemes összeggel terhelte meg. A mb r u s Sándor alispán ekkor felterjesztéssel élt a belügyminiszterhez, amelyben ujabb 15,000 korona államsegélyt kért. Kérelmét azzal indokolta az alispán, hogy a szennyvizderitő rosszaságának tulajdonkópen a belügyminisztérium közegei az okozói, akik annak idején rosszul csinálták meg a terveket. •Ha pedig a minisztérium hibás, nem lehet a vármegyét a szennyvizderitő folytonos javításának tetemes költségeivel megterhelni. Az alispánnak igaza van, de a minisztérium sem hagyja magát. A miniszter ugyanis azt válaszolta a vármegyéhez most érkezett leiratában, hogy a 6Énp Közlöny tárcája Két dal. i. Husz esztendős szívvel Fütyürészve indulunk, Tarka reménységgel Van beszórva az utunk. Temérdek szép álom Kápraztatja a szemünk . . . Az Élet útjára Emelt fővel sietünk De azután egyre Ritkább halkabb lesz a dal, Tarka reménységünk Fiatalon sorra hal. Kápráztató álmot Nem ringat már a szemünk . . . Jaj, az Élet utján Kókadt fejjel lépkedünk ! Egyre lejjebb hajtom a fejem, Keserűség nélkül Egyre több álmomat temetem. Egy ejt meg a dal, ha szomorúi Ugy fog meg a virág, Ha a halott fején koszorú ! Gyököasy Endre. Petőfi Bem táborában. — Visszaemlékezés. — Irta : Farkas Emöd. Kossuth lángszavára a földből termettek a honvédek. Ceglédi beszéde után tömegesen kelt föl a nép, s indult a táborba az esküszegő Jellasich ellen. Petőfi sem ülhetett otthon. Elhatározta, hogy a Székelyföldre megv honvédeket toborozni. Feleségét szüleihez Erdődre vitte, s Nagybányán keresztül akart a Székelyföldre menni. Itt azonban találkozott gróf Teleki Sándorra', aki az oláhok borzalmas kegyetlenségeire hivatkozva, lebeszélte őt 1 erdélyi útjáról. Petőfi erre visszatért Erdődre, onnan ! pedig Pestre. Ezalatt megvívták a sukorói győzelmes csatát, az újonc honvédsereg ! Bécí felé nyomult s Petőfi is a táborba j sietett, mely Parndorfnál a határszélen állott. Kossuthnak az volt a terve, hogy a magyar sereg menjen át a határon és adjon segítséget a bécsi forradalom hőseinek. Igy határozott az országgyűlés is, mert a honvédek nem kötelesek az ország határain .tul harcolni. A költő bejárva a tábort, heves szónoklatokban izgatott Kossuth terve ellen s csak az ősz Csányi László jóságának köszönhette, hogy amiatt baja nem esett. Az ő tanácsára aztán visszafordult Pestre. Épp akkor vonult el az utcán egy szabad csapat, amelynek az ifjú Vasváry volt a vezére. Széles, vörös toll lengett Kossuthkalapjukon, fehér, habos-selyemzászlójukat pedig egy ősszbevegyült, sápadt arcú, zömök ember vitte, büszkén lépegetve a nagy lobogóval. Petőfi gyönyörködve nézte a pompás csapa ot; amint a zászlótartóra pillantott, kitörő örömmel kiáltotta: — Hiszen ez az édes apám! Azzal odarohant a katonás öreghez és boldogan ölelte a szivére. — Édes apám, — mondta sugárzó arccal — eddig azt hittem, hogy te vagy büszke ón reám, de most látom, hogy én lehetek büszke az apámra! — Már fiam, a hazámért ón is szívesen halok meg; ezt a zászlót olyan örömmel lengetem, mintha édesanyád régi jegykendője volna. — A szabadság jegykendője az, édes apám! — Már tűzben is voltunk vele Sukorónál. De mond csak, hová mégy most fiam ? — Én is Pestre megyek, de mivel nagyon sietős az utam, szekeret fogadok. Megölelték egymást, aztán bucsut vettek. Apjáról irta később Erdődön „A vén zászlótartó" cimü meghatóan szép költeményét, amelyben azt mondja, hogy apja, akinek vállait egy kinos élet gondja, betegség és ötvennyolc óv nyomja, elfeledve minden buját-baját, ifjak közé hadi bajtársul állt. „Március tizenötödik"-óben is azt irta valaki a parndorfi táborból, hogy „zászlótartónk, a még ifjú vérű Petőfi versenyt gyalogol velünk". Pesten a költő csakhamar megkapta honvédkapitányi kinevezését s ezzel ment Erdődre, ott töltött pár napot, aztán bevonult Debrecenbe a zászlóaljához. Júliához „Bucsu" cimen meghatóan gyöngéd verset irt, melynek ismételten visszacsendülő refrainje ez: Isten veled, szép, ifjú hitvesem, Szivem, szerelmem, lelkem, életem. Petőfi az ujonckiképzéssel bíbelődött Debrecenben. Felesége, aki közel volt szüléséhez, egyszer szemrehányó levelet irt neki, amiért ily állapotban elhagyja s nem törődik vele, talán már nem is szereti. A költő erre „Szeretlek kedvesem" cimü versével felelt, amelyben rajongó szerelme szinte egekig szárnyal. Mintha egy tüzhányóhegy izzó lávája omlanók benne, s a lobogó lánghullámokból ibolyák, liliomok ós nefelejtsek hullanának le andalító illatot lehelve magukból. Lemondanék minden Dicsőségről érted S megszereznék érted Minden dicsőséget. Nekem nincsen vágyam, Nincsen akaratom, Mert amit te akarsz, Én is azt akarom. Ez volt talán a legforróbb, a leggyöngébb költeménye feleségéhez, aki valósággal istenit s ő, aki a hatalmasokkal is nyersen szembeszállott, e gyönge galamb előtt szinte térden állva vallja meg újra ós újra örök szerelmét. Akarata keményebb, m

xnt a vas, de az is meglágyul, fölolvad felesége akaratában, vágvai magasabban szállnak, mint a kőszáli sasok, de ezekről is lemond ő érette, valamint a dicsőségről is, amelyet pedig istenként imád. Büszke is volt neje e költeményre. Ebből látta, hogy korlátlan hatalma van a költőn, aki azelőtt senkire se hajlott, csupán a maga akaratát követte. A költőnek zászlóaljával Nagybecskerekre kellett volna vonulnia, de ő