Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-03-02 / 18. szám

Békéscsaba 1013 március 2 3 telenek mo?t szenvedni a bonyadalmas kü'po'iiikai helyzet miatt: százszorta keserűbbé teszi az életüket az a körülmény, hogy idehaza fiatal feleségük, gyámoltalan szüleik, kis gyermekeik ki vannak téve az éhezésnek, a nyomorúságnak, mert elvették .tőlük őket, akik bennük a lelkei tartották, akik megszerézték nekik a mindennapi kenyeret. Mikor eszik az egyszerű, de mégis erősítő k tonaételt, sokszor kicsordul szemükből a könny, mert arra gondolnak, hogy odahaza még olyan sincs és hogy a fejlődő kis gyermekeknek száraz, sikértelen kenyérrel kell beórniök Miga a társedalom sietett segíteni tehetsége szerint a behívott tartalékosokon és azok csaladjain, de ez a segítség C3ak csöpp volt a tengerben, nem tudta elállítani a hu'íó könnyek záporát. Mindinkább erélyesebbnn hangzott fel az a követelés, ho^y a támasz nélkül maradt csaladokon az segítsen először, aki elvonta tő-ük a kenyérkeresőr, az állam, illetve a hadvezetőség. És belátták lassankint odafönn iz, hogy ez nem lehet másképen, hogy a tartalékosok családjait kárpótolni kell. Körülbelül egy hónappal ezelőtt örömet keltett az összes behívott tartalékosoknál egy napip iranc

3, ame'y azt hirdette, hogy a segélyre szorult családok segélyben fognak részesülni. Nosza repültek haza a

7; örömteljes levelek a szélrózsa minden irányába, a szélrózsa minden irányába. Sápadt arcú, kisirt szemű asszonykaravánok vonultak a községházák, a szolgabiróságok felé, ahol azonban nem tudtak rajtuk segíteni, mert nem jött felülről ez irányban semmi intézkedés. Csak most jött Békésmegye törvényhatóságához egy hosszú rendelet, amely a tartalékosok csa'ádjainak segélyezésére vonatkozik és amelyet eján'unk az érdekeltek figyelmébe. A rendeletet a következőkben ismertetjük: ^ A honvédelmi miniszter körrend > lete értelmében a kivételes katonai tényleges s-olgálatra behívott, Metve visszatartott nem tényleges állományú legénység gyámolt nélkül mar dt családtagjai egyszersmindenkorra szóló segély ben fognak részesülni. Ezek a segélyöszszegek a családtagok száma, a tényleges katonai szolgálatbau már eddig eltöltött idő tartama és az egyébb tekintetbe jövő körülmények figyelembevételévela segélyezendőknek különböző osztályokba történő sorolása utján fognak megállapittatni. Akiknek a segélyre igónyuK van, öszszeirásak végett igényüket igazoló okmányaikkal (katonai igazolványi könyv, munkikö-jyv, h'izassági bizonyi vány, vagy keresztit vai) a községi elő járóságoknál 15 nap alatt élő zóval, esedeg írásban jelentkezzenek. A kitűzött határidőn tul elkésve elő -rjesztett kérelmek csak küöiös méltánylást érdemlő esetekben fogadtatnak el. A katonailag eddig még ki nem képzett s 10 heti katonai kiképzésre ez alkalommal behívott, esetleg tovább visszatartott hadseregbeli és honvedpóttartalókosok gyámol nélkül hátramaradt család agjainak segély iránti igényük csak a törvényszerű tiz heti eli-ő katonai kiképzési idői tul eső időre állapíttatott meg. A Békésmegyében tartózkodó osztrák illetőségű behivo tak gyámol nélkül hátramaradt család agjainak igényjogosultsága ugyancsak a kerületi elöljáróságok u jan áilapittatik meg és ezek által iratnak össze, azonban az igényjogosu'tságot me. áilapitó hivatalos adatok közvetlenül a behívott osztrák ille tőségíi községnek fognak megkü detni. Az Ausztriában tartózkodó magyarországi illetőségű bahivottaknak Ausz trióban tartózkodó családjaira vonatkozó összeírások az illető osztrák hatóság részéről sz illetőségi hely járási tisztvise őjének fognak megküld-tni. Az Au ztriáb.m tartózkodó (lakó) családok tehát a Békésmegyóben eszközölt összeírásba nem fognak felvétetni. Végül küonöien figyelmeztetjük a gyámol nélkül hátramaradt családtagokat, hogy saját érdekükben a megállapított helyen és kitűzött határidő alatt igényjogosultságukat annál is inkább érvónyesitsók, illetőleg összeírásuk végett jelentkezzenek, mert csak ebben az eseiben számithatnak segélyben való részeltetésre. A jelentkezések az egész megyében a legközelebbi napokban megkezdődnek. A rendelet értelmében minden községi elöljáróság köteles a jelentkezés idejét közhírré tenni nemcsak hirdetmény, hanem ahol ez szokásban van, dobszó utján is. Ha a jelentkezés idejekorán és rendben megtörténik, a tartalékosok : szegény családjai egy hónap leforgása alatt hozzájuthatnak a rég várt segélyhez. Leányotthon Csabán. Egy életrevaló eszme Békéscsabának vasúti gócponti fekvése olyan szerencsés, hogy csak okosan kell tudni kihasználni és Csaba rövid idő alatt előkelő empóriummá válhat az a'földön. Meg kell ragadni tehát minden — akár kicsiny, akár nagy — alkalmat, amely emelkedésére szolgálhat. Nincs olyan kicsi intézmény, amelynek esetleg ne volnának nagy kihatás i. A keddi közgyűlésen Fábry Károly vetett fel egy eszmét, amely felkarolandó lenne, mint alkalmas arra, hogy nemc ak kulturálisan, de anyagilag is emelje a közérdeket, a közjót, a község előhaladását. A községi képviselőtestület nagy anyagi áldozattal járu't ahhoz, hogy a póstapalota a község centrumában helyeztessék el. A község nem azért vette meg a Szent István-tér és Apponyi-u'ca sarkán levő nagy telket, hogy azt valamikor haszonnal eladja, hanem bölcs előre látásból — azért, hogy ha a város közigazgatásának fejlődése folytán ilyen központban levő telekre szüksége lesz, — akkor az készen legyen. És még sem lehet ellene szólni, ha most eladja a postakincstárnak, mert az -is községi előkelő érdek, hogy a posta központban legyen. D) nem az egész telket adja el a község, hanem csak felét, fele megmarad az Apponyi-utcában s most gondolkozni kell a felett, ho^y a balső telket mire lehetne célszerűen és hasznosan felhasználni ? Természetes, hogy lehet többféleképen is, mert olyan kö ponti fekvése var, hogy mindenfélére alkalmas. Egy jó eszme az is, amit Ftbry Karoly vetett fel. Mi ugy tudju'í, hogy már volt is szó erről, ha jól tudjuk, a tiszántúli ev. egyházkerület foglalkozott már azza' a gondolattal, hogy B^kó-csabán egy felsőbb leányinternátust létesítsen. A róm. kath. egyháznak több olyan felsőbb leány iskolája, zárdája van, ahol a vidéki leányok, kellő f lügyelet mellett, lakás ós teljes ellátásra elhelyezhetők, a reformá'usok is létesítettek D brecenben, N igy váradon ós másutt is ilyen leányotthont, csak a lutheránusoknak nincs sehol, kivéve Aszódot, — aho' azonb in csak kisebb fokú képzettség nyerhető. Nm/éMez^/szempontból kell nézni e kérdés feivetését, mert községi nézőpontból ez indifferens hanem csak abból a szempontbó', hogy mi és ki által lehetne az ^szme keresztülvihető és hasznos volna e az a községre, a község fejlődésére ? Ha mi éppen az evang. egyetemet hozzuk kombinációba, ezt nem felekezeti célból tesszük, hanem csak azért, mert ezáltal véljük legkönnyebben és legközelebb elérhetni az üdvös ós hasznos célt. És a felekezeti jelleg kitüntetése mellett is az internátus lehet közjellegü, amennyiben abba mindenféle vallásúak fel szoktak vétetni, de ha felekezeti jellegű, akkor első sorbin természetesen az alapító felekezet leányai. Még az állam is figyelembe veszi ezt, mert az ő alapitványaira a pályázókat ugy szokta szétosztani, amilyen jellegű az iskola, vagy internátus. Náluak az állami felsőbb leányis kola V. és VI. osztálya most nem látogatott, mert abba már 15—16 éves, nagyobb leányok járnak. Iyen nagy lányokat magánháznál elhelyezni költséges és riszkirt. Niacs aanyi felügyelet. Egy internátusban direkt erre képzett felügyelőnők vannak, kik erkölcsileg fe elősek, sőt felelős az egész vezetőség, •őz egész intézmény. Ezért szeretik ilyen helyre beadni a szülő'? leánygyermekeiket és mert a közösben való ellátás •okkal olcíóbb is. A községre abban van nagy haszon, ha nemcsak hogy az isko'a f jfődik, láíogatottabb lesz és ez által nagy fogyasztást és kereskedelmi forgalmat idéz elő, hanem közel ós távolból többször behozza a szülőket, testvéreket, rokonokat, kik itt fedezik alkalmilag szükségleteiket is. Meglehetne c inálni az ilyen internátust községi alapon is, — mert az anyagi haszonnal jir, — és az állam is szívesen járul hozzá segéllyel. És meglehet csinilni mellette, vagy ezzel kapcsolatban az állami, vagy községi pol gári leányiskolát is. A kettő egymást nem támadja, sőt támogatná. A legfőbb az, hogy ami megvan, — azt nem szabad többet kiadni kezünkből, sőt fejleszteni kel). Az internátusok ma már nincsenek is szoros kapcsolatban az iskolává', nem kell közvetlen egy telken vagy épületb ?n lenni, mert az majdnem független az iskolától, igy nem akadály az, hogy az internátus épülete nem lenne közvetlen összeköttetésben a felsőbb leányiskolával, hanem szemben. A fő csak az, hogy mégis közei legyen egymáshoz. A fe sőbb leányiskolára pedig szükség van. Arról ne beszéljünk csak ugy félvállról. I>het, hogy nem nekünk, de annak a sok intelligens családnak van szüksége rá, ame'yik gyermekét magasabban kivánja neveltetni, amelyiknek az a c^lja, hogy a felsőbb hat osztályból átléphessen egyenesen a gimnáziumba, a gyógyszerészi, a tani ó vagy íanári, keresk. pályára stb. Lyon sok van. Ezeket kellene ide csábítani — a leányinternátussal. Li Pi. Egy társnlat feltámadása. A Hármas Körös Halászati Társulat Mióta az élelmicikkek, különösen pedig a hus nagy drágasága beállott, a földmivelésügyi kormány minden tőle telhetőt elkövet arra nézve, hogy a haltenyósztést föllenditse azokon a vidékeken is, ahol a rabló gazdá kodas következtében a halállomány rés/ben, vagy egészben már kiveszett. Százezerés millió számra os't ki halikrákat azok között, akik a haltenyésztéssel szeretnek foglalkozni, nagy államsegéllyel járul a halastavak létesítéséhez, egyszóval azon van, hogy a lakosság a drága sertés- és marhahús ]Jó lása gyanánt minél kevesebb költséggel juthasson az olcsó, de táp áló halhoz. A földmivelésügyi kormányt ebben ? a tör kvésóben főként a halászati társulatok támogatják. Ezek a kormány tanácsadói és közvetítők gyanánt is szerepelnek közte ós a haltenyésztők között. Más gazdasági ágban körű be ül olyan szerepet töltenek be, minta gazdasági egyesületek, csakhogy ezeknek a működése természetszerűleg intenzivebb, mert mezőgazdasággal sokkal többen foglalkoznak, mint haltenyósztéssel. Békósmegvóben jelenleg csak egy halászati társulat működik, a Békésen szókeiő Kettőskörösi H ilászati Társulat, amely évente egyszer-kétszer összegyüj i a körzetébe tariozó hdász.okat. Ezeken a gyűlés *ken rendszerint részt szokott venni a földmivelésügyi miniszter kiküldöttje is, aki sok tekintetben praktikus tanácsokat ad, meghallgatja a kívánalmakat ós igyekszik azoknak fönn a minisztériumban érvényt szerezni. Ennen a támogatásnak az eredménye kiváló bor- és lithimnos C gyógyforrás m* ü fcaly&gfeajikiiái, kiszvftsyistl, cnk«rttt8§s6«3iél, ySHienyciél, anésztto * sztrvek kanrtjataái Uflaf htíim. Tnéusta vuantn tmiynrls. SCHVLTIS ÁGOST az, hogy Vosztőn virágzó halgazdaság létesült és a társulat körzetébe tartozó betvízek halállománya az adományozott nagymennyiségű hálikra folytán megnöveked' tt. Síarvtsoa is szerepa't óvekkel ezelőtt a H r.naskörösi Ha'ászati Társulat, amelynek elnöke gróf B o 1 z a Géza, ügyvezető alelnöke pedig K a 1 p a g o s Szabó Imre szentesi polgár volt. A társu'at még most is fennáll, nem oszlott fel, azonban nem működik már évek óia, mert az ügyvezető alelnök nem valami nagy kedvvel felelt meg a | reá bizott feladatnak. A gyűléseket so, hasem hivta össze, nem igyekezett a társulat körzetében a h ittenyésztés ós a { hatasz it iránt kedvet gerjeszteni, ugy hogy lassankint egészen tetszhalott lett a társulat, olyan, mintha nem is léteznék. Most, hogy a földmivelésügyi kormány minden eszközzel a hal.enyósztés fellend tesén dolgozik, Ambrus Sándor a ispán elérkezettnek látta az időt, hogy a Hármaskörösi Halászati Tirsula'ot a te'S'halálbó

1 felébressze és ismét akcióba léptesse. E'.órt a társulat tagjait közgyűlésre hivta össze március 8 ára. A közgyües Szarvason lesz. Remélhetőleg az alispán akciójának meg is lesz a foganatja és a társulat hivatásának magaslatára emelkedve, »ismót intenzív működést fog kifejteni a haltenyésztés es általában a halászat fellendítése érdekében Mert kár az ízletes haiakat termelő Körös vizét elhanyagolni. Munkásbázak Mezóberényben. Munkások kérvénye a képviselő testű ethez. Mezőberény község képviselőtestülete még tavaly elhatározta, hogy a község keleti oldalán elterülő közbirtokossági legelőt megveszi, abból háromszáz ho'dat házhelyek számára tart fenn, a többit államsegéllyel közlegelőkónt fogja kezelni. Ez alkalomból Sziráczki Márton ós társai a mezőberényi földműves munkások nevében a követkevő tartalmú kérvényt intézték a kö'.ség képvise őtestületéhez, mely azt legközelbbi ülésen fogja tárgyalni: T kintetes Képviselő Testületi A'ulirt mezöb 'rényi lakosok azon tisztelette'jes kéréssel fordulunk a tekintetes képviselő testülethez : méltóztassék számunkra a már tavaly kérelmezett ós kegyesen megszavazott házheiy-ket minél előbb kiméretai, hogy meg ez év folyamán hozzákeszülhessünk az építkezéshez. Tisztelettel jelezzük, hogy 150 en vagyunk, akik eziránt már tavaly folyamodunk, hogy egyenként 300 •-ölnyi te'ületü házhelyeket kérünk, melyekórt 300 korona vóte árt aján'unk fel. A feltételeket uay kérjük megállapítani, hosv a kiméréskor köteles legyen mindenki 30 koronát azonnal, a többit 30 évi tör esztéses kölcsön u jan lefizetni. Kérjük továbbá: méltóztassék — tavalyi kérvényünk értelmében — az építkezéshez szüksége* pénznek hosszú h járatú törlesztése kö csöa utján való b

jszerzéséről gondoskodni oly módon, hogy csakis az épületanyag beszerzéséhez szükséges összeg Írassék terhünkre, ellenben a meghatározott terv szerint emelendő házak felépítéséhez szükséges munkaerő: magunk szolgáltathassuk,— illetőleg a házak ne vállalat utján, — hanem saját magunk által legyenek felépíthetők. Azon reménnyel kecsegtetjük magunkat, hogy a mélyen tisztelt képviselőtestű et velünk, munkásokkal szemben ugyano'yan méltányosságot fog gyakorolni, mint aminőben azon lakostársainkat részesítette, akik a legutóbbi parcellázások alkalmával — községünk közvetítése mellett — fö dbirtokokat szerezhettek maguknak. Ezt annyival inkább reméljük, mert — amint arról méltóságos id. Kóry Gvula főispán urnák 1912 ik óv október 23 án 612. sz. alatt kelt h vatalos levele által értesítve lettünk — a nagyméltó1 ságu fö'dmivelésügyi minisztérium te| kintetbe vette a hozzá, nevezett főispán ur által felterjesztett kérvényünket s éppen a kérvényünkben előterjesztett indokaink figyelembevétele mellett engedélyezte községünk részire a közj legelő lótesitósóhez szükséges 4000 korona évi államsegélynek 50 éven keresztül való folyósítását. S mmi kétség sem lehet az iránt, hog.y amily jóakarattal tárgyalta Mezőberény község képviselőtestüle a munkásoknak tavaly beadott kórvényét, — ugyanoly elbánásban fogja részesíteni ezen itt ismertetett kérvényt is,