Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-03-02 / 18. szám

4 BÉKÉSMEGYÉI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 március 2. Az öntözött rét fejlesztése. Htniszteri kiküldöttek Csabán. Az az áldozat, amelyeket Csaba an • nak idején, a földmivelésügyi minisz terium felhívása folytán az öntözött rétre hozott; nem marad gyümölcstelen. A jelentékeny anyagi haszon mellett büszkesége lehet a városnak az is, hogy ez a kísérleti telep a legelső és legnagyobb az országban, amelyre a kormány különös gondot fordit. A mezőgazdaság fejlesztése terén nagyon sok uj vívmány, amelyeket az állam a mintagazdaságokba bevezetett: a csabai öntözött rétről indult ki. Itt kísérletezett először velük az állam és az itt elért eredmények alapján értékesítette őket az ország más vidékein. Különösen a legelők táplálása és fejlesztése, továbbá a műtrágyázás terén folytak itt nagyon hasznos kísérletek. A földmivelésügyi miniszter megbízásából évente többször is ellátogatnak Csabán országos nevü szakemberek, hogy az öntözött rétet tanulmányozzák és tapasztalataikat az ország más vidékein a köz javára fordítsák. A héten is voltak itt többen Csabán az öntözött rét megvizsgálása céljából. Azután értekezletre jöttek össze, melyen a földmivelésügyi minisztérium megbízásából ZlinszkyElek miniszteri tanácsos, kerületi kuliurmérnöki fel ügyelő elnökölt s résztvettek rajta Katona Béla műszaki tanácsos, Illés Zoltán kir. mérnök, Röszler Károly orsz. növénytermelési kisérleli állomás vezetője és a község részéről Zsilinszky Sándor jegyző ésZahoran Pál gazdasási intéző. Az elnöklő miniszteri megbízott örömmel vette tudomásul a műit évi kedvező terméseredményről szóló jelentést, mely szerint az egy kat. hold gzénatermés hozama az 1911. óvb

an 288 mm., az 1912. évben p dig 36 7 mm. volt, tehát jóval több. Az 1911-ben a széna mázsája 2 kor. 83 fillér volt, az 1912 évben 4 kor. 22 fillér, s igy az öntözött rét bevétele az 1912. évben 23,595 korona 67 fillér volt. ^tlag tehát holdankint 132 kor. 67 fillér, mig 1911. évben az átlag bevétel ho'dánként 78 kor. 88 fillér. A rét háromszori öntözést kapott. Az egész vizelboritás 40 cm vastagságot tett ki, s a szivattj u?ásra elfogyasztott áram mennyisége 11,060 kilowatt volt, aminek értéke 1106 korona. Tehát katasztrális holdankint egyszeri megqntözés 2 korona 67 fillérbe került, mig 1911. évben 3 korona 59 fillérbe. Ez a különbözet az idei kedvező csapadók, dus időjárásnak volt tulajdonitható. A műtrágya kísérletek a mult évben is folytak s beigazolást nyert, hogy Thomassalak ós Superphosfáttal való trágyázás jövedelmező. Jövőben kísérlet tárgyát fogja képezni a mésszel való trágyázás is, ameiyet az országos növénytermelési kisórléti állomás költségére a békéscsabai öntözött réten hajtanak végre. Ugyancsak az országos növénytermelési kísérleti állomás díjtalanul szolgáltatja a feltört és elplanirozott táblák bevetéséhez szükséges fü- és heremagvakat is. Végül megállapította az értekezlet az 1913. évi üzem- ós munkatervet. Izgalmak egy ideglrjos mérnök körül. Szeghalom szenzációja. Sárrét fővárosát, a máskor csönd békés Szeghalmot most egy érdekes és szomorú ügy tarija izgalomban, amelynek hőse Lux Gyula 54 éves mérnök. Lux Gyulát Csabán is sokan ismerik, mert itt is lakott. Sok ideig volt az Ivánfenéki Ármentesitő Társulat igazgató mérnöke és jeles szaktudásával, kiváló képességeivel nagy vidéken kiiünő nevet szerzett magának. Mindig találmányokon törte a fejét és talán ezek a töprengések okoztak zavart idegrendszerében. Mikor Csabán lakott, uj rendszerű védgátépitést ós acetylenvilágitást talált fel, de a találmányokat nem tudta értékesíteni. Később megválasztották a szeghalmi járásban körmérnöknek és most ott tartózkodik. Lux Gyulán, akinek nagy családja van, ujabb időben rendkívül módon elhatalmasodott az idegbaj. Gyakran kö- ; vetett el abnormitásokat. Családja már katasztrófától kezdte félteni az öreg urat. Fiai közül egyik ezredorvos Budapesten, a másik asszistens a kolozsvári elmegyógyintézetben. Felesége ós orvos fiai a nagyfokú idegességet igyekeztek minden eszközzel gyógyítani, de nem sikerült. Lux viselkedése az utóbbi időkben annyira tűrhetetlenné vált, hogy felesége 3 hót előtt kénytelen volt elhagyni. Füzesgyarmatra költözött rokonaihoz. Azóta egy öreg asszony visel gondot reá. Itt kezdődik a tulajdonképonl sr nzáció, amely egyes fővárosi lapokban szörnyű ferdítésekkel jelent meg. A való tényállás a következő: Lux Gyula kedden este névnapi mulatságon volt ós szerdán sokáig aludt. Délelőtt még ágyban volt, mikor egyszerre csak két marcona alak állított be hozzá: — Mit akarnak ? — kérdezte Lux. — Jöjjön velünk a budapesti főkapitányságra. — Mit keresek ón ott? — Ne kérdezze, esak jöjjön. Ezzel nekiestek, kiragadták az ágyból, Lux rémülten dulakodni kezdett az emberekkel, de nem birt vélük. Kiáltására bsnyitolt a szobába az öregasszony, aki mikor látta, mi történik, siránkozva szaladt át a szemben levő csendőrörsre. — Jajj, rablók vannak Lux urnái! Az őrsről azonnal átsietett Horváth őrsmester és egy őrsvezető. Már akkor a folyosón állott Lux a két emberrel. Az őrmester igazolásra szóliiotla fel a rejtélyes idegeneket, akik a következőkép n igazolták magukat: — Kérem, mi ápolók vagyunk a Schwartzer-intézetből. Megbízást kaptunk, hogy a mérnök urat szállítsuk Budapestre. Mig az ápolók a csendőrökkel beszélgettek, Lux beszaladt a szobába a telefonhoz és értesítette a főszolgabiróságot, hogy mi törtónt vele. Aztán kiugrott a nyitott ablakon és dr. G r ó s z Mátyás ügyvédhez sietett. Annak a kíséretében jelent meg a főszolgabirós ágnál, ahol már jelen volt a két ápoló is. Előmutatták megbízásukat, mely szerint nekik Luxot, mint közveszélyes őrültet Budapestre kell szállitaniok gyógyintézetbe. Csánki Jenő főszolgabíró ekkor kijelentette, hogy Luxot nem engedi elvinni, mert igaz, hogy dr. Birthi Sándor községi orvos véleménye szerint Lux nagyfokú idegességben szenved, de nem elmebajoa. A két ápoló nem sokáig erősködött, ezek után, hanem a legközelebbi vonattal visszautazott Budapestre. Lux Gyu'a Szeghalmon maradt és a főszolgabiróságon lartózkodik, mert n9m mer hazamenni. Fél, hogy azok a marcona ápolók elrabolják, A kiállóit izgalmak még súlyosabbá tették idegbaját. Hogy ki intézkedett Luxnak a Schwartzer intézetbe való erőszakos elszállítása iránt, még nem sikerül megállapítani. Békésmegye hordójelzö-hivatalai. A miniszter nem hagyta jóvá a szabályrendeleteket. A hordójelzés eg 'sz pátriarchálisan ment ezelőtt Magyarországon. A bognár összeeszkábált nagy fáradsággal egy hordót, ráégette, hogy hány akó ós akkor kutya kötelessége volt elhinni minden ember fiának, hogy annyi a hordó űrtartalma, amennyi a fenekére van égetve, vagy vésve. Hogy öt-hat liter, vagy ahogy akkor mondták, itce, hiányzott a három vagy négy akóból, azzal keveset törődött a bognár uram. Fő, hogy kerekszám szerepelt legyen a hordó fenekén. Emiatt természetesen sok visszaélés, sőt pör is támadt, mert hát a csaplárosok kellemetlenül voltak meglepve, mikor nem tudtak semmiképen a hordókból kisajtolni annyi bort, amennyit vártak, illetve amenynyinek dukált volna azokból kifolyni. Emiatt később a nagyobb városok és községek hordóhitelesitői állásokat szerveztek. Ezek a hordóhitelesitök alaposan utána néztek a hordók űrtartalmának, ők állapították meg, hogy tulajdonképen mennyi folyadék fór beléjük és ők tették rájuk a jelzést. Békésmegyóben ilyen hordóhitelesitök voltak Gyulán, Csabán, Békésen, Szarvason ós Orosházán. A kereskedelmi miniszter azonban még a hordóhitelesitósnek ezzel a formájával sem volt megelégedve ós néhány évvel ezelőtt hordójelző hivatalok szervezését rendelte el, utasítván a városokat és községeket, hogy erre vonatkozólag szabályrendeleteket alkossanak. Az emiitett községek valamennyien el is készítették a szabályrendeleteket ós beterjesztették a törvényh tósági bizottsághoz, amely némi módosítással el is fogadta. Jóváhagyás végett a kereskedelmi miniszter elé kerültek a szabályrendeletek, akinek leirata most'érkezett le a vármegyéhez. E szerint a miniszter egyik szabályrendeletet sem hagyta jóvá, mert mindet hiányosnak találta. Főhibának tartja a miniszter, hogy a törvényhatóság elmulasztot'a átengedni a községeknek a hordóje'zéei és raktárdijakat, amelyek nélkül nincs fedezet a hivatalok ' fentartására. Ez irányban való módosításra utasította a miniszter a törvényhatóságot. A leirat végén külön válaszol a miniszter egy felebbezósre, amelyet dr. Jancsovics Emil városi ügyész adott be Gyula város szabályrendeletének az ellen az intézkedése ellen, hogy vitás esetekben elsőfokon a polgármester, másodfokon pedig a képviselőtestület dönt. A felebbezés helyesebbnek tartaná, ha másodfokon az alispán döntene. A miniszter a felebbezéat elutasította, pedig sokkal logikusabb lett volna, ha helyet adott volna néki. 0 yan kisebb ontosságu ügyek, mint a hordójelzés, nem arra valók, hogy egy nagy testület bajlódjék véle, mikor arra sokkal fontosabb teendők várnak. Igy nagyon könnyen megeshetik, hogy egy jelentéktelen hordójelzés körül olyan vita támad, hogy egész órára elrabolja a közgyűlés drága idejét és a varos nagyobb, vitális érdekei kárt szenvednek. KróniKa. Megszökött állomásfőnökA tivornyák vége. Körösladány községben nagy f 1tünést kelt, hogy vicinális vasút állomás elöljárója : K o v á c s K tlmán a községből váratlanuleltávozo.t és még nem tudják, hosy hol van. Az állomásfőnök igen mulatós természetű ember volt, ugy hogy család jánál is többre becsülte a vendéglőt ós az italt. Zajos éjszakák, folytonos távollót végre tűrhetetlenné tették Kovács feleségének a házaséletét ós otthagyta az urát. Kovácsnó szüleihez ment lakni, férje ellen pedig beadta a válópört. A bíróság kavi 50 korona nőtartásidijat állapított meg. Az asszony távozása korántsem változtatta meg Kovács életét, sőt. Az eddigi éjjeli lumpolások iivornyákká fajultak ós az állomásfőnök egyre jobban kezdett merülni az adósságokban. Ehez járult m^g az is hogy a hivatalban sem a régi hivatalnok vo t már, mert a sok lumpolás teljesen kimerítette. Csütörtökön délben végigjárta minden ismerősét ós hitelezőjét. Barátaitól nem búcsúzott el, nehogy gyanút keltsen, ellenben a hitelezőket mind kifizette. Délután még szolgálatot teljesített az állomáson és este már nem látták sehol. Több fontos forgalmi ügy volt, melyet el kellett volna intézni, de nem találták az egész községben Kovácsot. Egy ideig még vártak rá, később azonban, mikor egyre sürgősebb lett a dotog, az állomásfőnök távollétét jelentették a nagyváradi üzletvezetőségnek. Nyomban megindították az eljárást. A vizsgálat megkezdésekor megállapították, hogy Kovács megszökött. Távozásakor vasutas egyenruha volt rajta, amit azonban a legközelebbi állomáson polgári ruhával cserélt fel. Hivatalosan konstatálták, hogy az állomásfőnök megszökött. Az üzletvezetősógtől kiküldött tisztviselő elsősorban is a pénztárt rovancsolta. A rovancsolás folvtán jöttek rá, hogy a pénztárban 1800—2000 korona hiány van. Ez az összeg Kovács kezén tűnt el. Ebből fizette ki az adósságokat és azután szökött meg. A szökésről értesítették a csendőrsóget, mely a szökevény kézrekeritése iránt megtette az intézkedéseket. Kovács Körösladányból Gyomára szökött, innen pedig Budapestre ment. Most országosan körözik. Márciusi szellő, Érzik már a csókod. Két puha kar melengetőn Szivünkre fonódott. Kezdünk már örülni. Kezdünk már remélni, Sok baj utan érezzük, hogy Még érdemes élni. Az a vészes felhő, Mely egünkön lógott, Valahára, hála isten, Szépen elkotródott. Bánjunk mi, hová ment ? Bánjunk, merre járkál? flki bánja, jelentkezzék 36 Schwartzer tatánál. A majd alaposan Gondoskodik róla. Hogy Lucifer szalonjában Lesz a kézfogója. Elvonult a felleg, Közeleg a béke Sok ezer sziv, sajogó szív Édes reménysége Menyecskék és leányok Karjukat kitárják, fiz ő szivük legdrágábbját Haza, haza várják. Haza, haza várják Öleléssel, csókkal, Szomorú, meg vidám, édes Mondanivalókkal. A felsíges császár Szegény katonája, Oly boldog, hogy rá se néz a Fényes menyországra. A felsíges császár Most is tesz azonban, Tudják, hogy mit, ugy-e, hogy nem ? Nos, elmondom nyomban. Segítséget oszt a Szegény éhezőknek, Segíti a családját is Messze vitézlőknek. Jól teszed ezt bizony Hej, felsíges császár, Hogy a ménkű magasságból A népre leláttál 1 . . . Lám a kisebb urak Nem lesznek ugy erre : Ezek ugyan rá se néznek A szegény emberre. Nem lörődöm velők, Beszélek én másról A Gyulára hétfőn történt Nagy felvonulásról. Megyegyülés volt az Öreg megyeházán. A vén falak bámulását Mintha most is látnám. Csendes volt a gyűlés Akár csak a tejfel, Az alvókat költögették: Kelj fel öreg, kelj fel I Magam is szerettem Volna egyet hinni, De akkor a szónokoknak Nem lett vón kit nyúzni. Igy hát csak szenvedtem, Ez már régi nóta, fi magyar faj, szenved itt már Vagy ezer év óta. Ouy. ÚJDONSÁGOK. — A Békósmegyei Közlöny, mint min' denkor, mikor nagy események történtek, ugy most is, a tömegsztrájk esetén, alapos értesülést fog kapni fővárosi tudósítójától. A sürgönyöket Csabán a Corvina-könyvkereskedés kirakatában olvashatja a közönség, mig a megye közönségét a községi elöljáróságokhoz intézett telefon utján értesíti kiadóhivatalunk. — A közigazgatási bizottság ülése. Bá1 késvármegyo közigazgatási bizottsága e hónap 10-én, hétfon tartja március havi rendes ülését a vármegyeháza kis tanácstermében. — Eljegyzések. K o r c s á k Lajos békési kereskedő eljegyezte Oláh Zsuzsikát Békéscsabáról. Szák Mihály csabai földbirtokos Erzsike leányát eljegyezte K 1 i m e n t Z. János fiatal földbirtokos.