Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-03-02 / 18. szám

2 BÍSKÉSMEGfYEI KÖZLÖNY i csabai ág. ev. biterválasztó egyház presElnapolt egyházi törvényszéki tárgyalás. A csabai ág. ev. egyház híveit csaknem három óv óta foglalkoztatja már a módosított presbiterválasztó szabályrendelet ügye. A módosítások tulajdonkópen az egyházi béke ós nyugalom helyreállítása céljából történtek s mégis feldúlták az egyház békéjét. Izgalmas egyházmegyei törvényszéki tárgyalások, felebbezósek, panaszok következtek, ugy, hogy az ügyet közmegelégedésre még most sem lehetett befejezni ós még nem tudni, mikor fejezik be. Pedig az egyetértésre, békére igen nagy szüksége van már különösen ez egyháznak, amely mindenütt mint a szeretet, a béke szimbóluma szokott szerepelni. A társadalmi ós községi politikai élet örvendetesen, gyönyörűen halad már a béke felé, az ezelőtt fennálló ellentéteket a megértés, a kölcsönös megbecsülés váltja fel. Erre az útra végre-valahára rá kell térnie az ág. ev. egyháznak is, amelyhez a csabai társadalom zöme tartozik. Az ellentétes állásfoglalásuaknak kölcsönös jóakarattal le kell dönteniök a választófalakat, hogy az egyház zavartalanul teljesíthesse fontos, neme3 misszióját. . . Az elkeseredett harc az egyház kebelében tudvalevőleg az 1910. évi december hó 22 én tartott presbiterválasztás miatt tört ki, amelyen már az uj szabályrendeletet érvényesítették. A módosítás szerint süriien nyomtatott listát kapott minden választó, amelyből 200 nevet ki őrölhetett és ujakat Írhatott helyükbe. Ezt a nehezen kivihető ujitást, mint annak idején hangoztatták, a demagógia letörése céljából hozta be a régi presbitérium. Es részben sikerült is, mert a legveszedelmesebbeknek tartott egyháztagok nem kerültek be a presbitériumba. A választás eredménye ellen AchimL.András, SzekerkaGyörgy és társai keresetet nyújtottak be az egyházmegyei törvényszékhez. De az ügy még most is elintézetlen. Közbejött az ismert véres tragédia, amély szintén jóidőre késleltette az ügy elintézését. Az egyházmegyei törvényszék csütörtökön délelőtt ismét összeült. Ugy az elnökség, mint a peticionálók ajkáról örömmel hallottuk, hogy őszinte hivei a békés megoldásnak. Az ellentétek végképen való kiegyenlítése szempontjából azonban a törvényszék, a felek kívánságára is, jobbnak lát la a tárgyalás elnapolását. A tárgyalásról a következő tudósításban számolunk be: Az egyház tanácstermébe délelőtt fél 10 kor vonult be az egyházmegyei törvényszók, melynek elnökei világi részről dr. Z s i 1 i n s z k y Eadre fel ügyelő, egyházi részről Csepregi György esperes, tagjai pedig dr. L ad i c s László, Varságh Béla, Bárdi Ernő, G a 11 i János ós dr. Marg ó c s y Miklós jegyző voltak. Az egyház képviseletében dr. L i n d e r Karoly, a peticionálók képviseletében pedig dr. H e r z o g h Henrik ügyvédek jelentek meg. Jelen volt dr. S z e b er é n y i Lajos Zs., a módosított szabályrendelet megalkotója is. A termet zsúfolásig megtöltötte a peticionálók ós tanuk kíséretében megjelent hallgatóság. Dr. Zsilinszky Endre, a tör vényszék elnöke mindenekelőtt röviden ismertette a tényállást. A felső egyházi bíróság megsemmisítette annak idején az egyházmegyei törvényszók ítéletét, tehát a petíciót újból tárgyalni kell. A petíció kifogást emel az ellen, hogy a törvényszék tárgyalását ő vezesse, mert elfogultnak tartja. Kijelenti, hogy neki joga volna elnökölni egyrészt a törvény ertelmében, másrészt pedig rzérl, mert nem érzi magát érdekeltnek r* felső bíróság is akként döntött, hogy az elfogultság vádja indokolatlan. Tekintettel azonban arra, hogy ő is tagja a csabai egyháznak, egyénisége pedig exponált, visszalép az elnöklóstől, nehogy miatta a hozandó ítéletet részrehajlónak jelentsók ki. Óhajtja különben, hogy ez a régóta húzódó áldat'an ügy közmegelégedésre mielőbb befejeztessék. A törvényszéket pedig kéri, hogy zárt ülésben határozzon visszalépése fölölt. A törvényszék ekkor visszavonult. Rövid tanácskozás után dr. L a d i c s László foglalta el az elnöki széket, kijelentvén, hogy a törvényszék akceptálta dr. Zsilinszky Endre kifogásait ós tekintettel arra, hogy a? ügyet simán akarja lebonyolítani, felmentette az elnöklós alól, egyben pedig őt választotta elnök nek. B ijelentette ezután, hogy az egyház ró zéről dr. Linder Károly jelent meg, a peticionálókat pedig dr. Székely Lajos ügyvédnek kellene képviselnie. Dr. Herzogh Henrik bemutatta dr. Székely meghatalmazását, mely szerint a panaszosok képviseletével őt bizza meg. A bíróság ekkor a megjelenések szabályszerűségének megállapítása céljából ismételten visszavonult. A tárgyalás újból való megnyitása után dr. Ladics elnök jelentette, hogy dr. Lindernek az egyház részéről történt meghatalmazását rendben találta, a dr. Herzoghét azonban nem fogadja el, mert dr. Székely, aki a peticionálókat képviselte, erről élőszóval már régebben lemondott és lemondását február 12-én írásban is bejelentette. Aki pedig lemondott, az helyettest nem állithat. Dr. Herzogh Henrik kéri a zsinati törvény 196 ik szakaszának figyelembevételét. Mivel Áchim L. András meghalt, a többi peticionáló nevében Szekerka György őt bizta meg a képviselettel. Dr. L a d i c s : Az egyházalkotmány 396-ik aszakasza érteimóban Szekerka egyedül nem bizhat meg senkit, csak az össíes peticionálók együttvéve. Mielőtt a tárgyatást megkezdené, az egyházalkotmány 105-ik szakasza értelmében felhívja a' szembenálló feleket, hogy közeledjenek egymáshoz, igyekezzenek az ügyet békés megegyezés utján elintézni. Erre nézve nyilatkozatot kér a pelicio ná'ók részéről. Felolvassa névsorukat, amikor kitűnik, hogy csak 12 en vannak jelen. Szekerka György a petíció első aláírója kijelenti, hogy ha ügyvédjük nincs, nem kívánja a tárgyalás folytatását, hanem halasztást kér. B o h u s M. György, az egyik peticionáló szintén felszólal. Nagyon szerelné, ha ez az ügy vógre-va'ahára elintéztetnék, mert nem tartja helyesnek, hogy az egyházban ilyen zavar van. Kijelentheti társai nsvób n is, hogy valamennyien hivei a békés egyezségnek. E2 egyezség fe tételéül nerá is nagy dolgot kivannak. A legu.olsó prosbiterválasztás alkalmával a laikusok, az írástudatlanok valósággal ki voltak zárva a szavazásból. Még az irni-olvasni tudók is csak nagy nehezen tudtak átmenni a sűrűn nyomtatott szavazó-listán ós a keskeny linea közé a neveket se tudták nehéz kezükkel bairni. Kívánják a régi, az apáik által használt és jónak tartott szabályrendelet visszaállítását. Szívből óhajtja, hogy béke legyen az egyházban. Hogy ez jobban keresztü'vihető legyen, kéri szintén a tárgyalás elnapolását. A békét azonban ugy akarj a, hogy a népjogokon sérelem ne essék. Dr. Ladics: Az aláírók valamenynyien hozzájárulnak a kórelemhez ? Felkiáltások: Igen, hozzájárulunk! A bíróság ekkor ismét visszavonult határozathozatalra. Huzamosabb ideig tartó tanácskozás ulán dr. Ladics László elnök bejelentette, hogy a bíróság, méltányolván a ptnaszosok által előadottakat és hogy mindannyian a békés megoldás mellett nyilatkoztak: helyt ad a kérelemnek és a tárgyalást elnapolja. Maga részéről kéri a feleket, hogy az ujabb tárgyalás idejéig keressek a találkozó p ontokat ós azon legyenek, hogy a folytatólagos tárgyaláson a békés egyezség létrejöjjön. Ezzel véget ért a tárgyalás. Az állam a bolgár és Állami kertészeti telep Csabán. Csaba ismét egy nagyjelentőségű gazdasági intézmény nyel gyarapodott. I A földmivelósügyi kormány ugyar is, j amely minden elismerésre méltóan na- gyon sokat áldoz a magyar mezőgazdaság különbözö ágainak fejlesztésére, Békéscsabán állami kertészeti telepet létei sitett. A kormánynak ez az eléggé netn | dicsérhető elhatározása szoros összefüggésben van a balkáni háborúvá'. Tudvalevő dolog, hosy Magyarország füléhez. Azt beszélték, hogy az ő leányának, a szép Erzsikének Tamásffy gróf udvarol. A gróf akkor volt válóban feleségétől ós mint sportfórfiu országos hírnek örvendett. Minthogy a pletykát éppen progresszivitása teszi félelmessé, nemsokára azt kezdték rebesgetni, hogy Erzsike szeretője a grófnak, aki kegyura volt annak a községnek, hol az optimista leánya tanított. Ezek a hírek végkép lesújtották az öreget. Csüggedten, halálsejtelmes megadással érezte, hogy optimizmusa csődöt mond. Kerülte az embereket, kiknek tekintetéből hideg megvetés s mi annál is fájóbb, szánalmat vélt kiolvasni. Minden lelkierejét arra erőltette, hogy leánya előtt titkolja, mintha tudna gyalázatáról. És ez igy tartott hosszú másfél esztendeig. Ekkor az történt, hogy az öreg ágynak esett. Nem volt komoly baj, csak egy kis meghűlés, de Koós Mátyás ugy érezte, hogy élve már nem kél fel az ágyból. Másnap meglátogatta Erzsike. — Beszéltem a doktorral — mondotta — egész megvigasztalt, azt hiszi, hogy holnap már fel is kelhetsz. — Lehet — bólintott az öreg. — Noháf, ha holnap nem is — folytatta Erzsike, de holnaputánra nagyon szeretném, ha talpon lenne édesapám. — Miért ? — kérdezte az öreg gyanakodva. Erzsike arcát büszke, diadalmas mosoly élénkítette. — Csak azért - mondotta — mert holnapután nagy gabalyodás lesz a famíliába. — Gabalyodás? — Valami afóle. ódeeapám. Ugyanis Tamásffy Károly gróf, ki most három hete vált el a feleségétől, megkórte a kezemet és holnapután tartjuk az eljegyzést, ha édesapámnak nincs valami különös ellenvetése. Az apák, még ha nem is született optimisták ós akármilyen demokraták, ritkán szokták mereven kikosarazni a gazdag urakat, ha azok, mint kérők jelentkeznek. Koós Mátyás sem tette. Hanem igenis megtette azt, hogy kiugrott az ágyból ós összevissza esókolta az ő drága, egyetlen leányát, ki rátartósan mondotta: — Azt pedig ne higyje édesapám, hogyha még olyan gróf ia az ón drága vőlegényem, hogy valaha a szerelője lettem volna. Olyan gróf még nem született. Ami ezután következett, ast jobb kifejezés hijján egyszerűen apoteózisDak kell mondanom. Érzsike grófné lett és minden héten kétszer-háromszor négyes fogat állott meg Koós Mátyás kis háza előtt, hogy ebédelós okáért a kastélyba vigye az apóst. Igen a grófi kastélyba, hol pompázó fényűzés ragyogott min den sarokból, a masszív ezüst eszsajgról épugy, mint a boldog asszony szeméből. És a boldog apa szédülni érezte a fejét a nagy gondtalanságban. Szorongás fogta el, mint az olyan embert, aki belépőjegy nélkül jut valami zártkörű, fényes társaságba, amelyre nem kapott meghívást s minden pillanatban attól kell tartani, hogy kidobják. Nagyon nehezen tudott belészokni az uj állapotba, ahol optimizmusát megbénulva érezte. Nem volt mit kivánnia, nem volt kit vigasztalni. Jött az Ínséges 1863-ik esztendő, mikor a természet fenhójázóan megmutatta, hogy őt semmi sablon, semmi naptári beosztás nem kötelezi. Nyár derekán fagyott ós hónapokig nem esett az eső. A szarvasmarhák sorra hullottak ós az emberek, mire a tél bekövetkezett, dideregve koplaltak. Az optimista istnét elemében érezte magát. Azt magyarázta jobbra-bara, hogy mindez csak jót jelent. Tar Kovács Lőrinc mogorván, durván ráförmedt: — Mit prézsmitál az ur annyi hiábavalóságot össze, mikor az óh három gyermekem tegnap reggel óta egy falatot nem evett! Koós Mátyás nem szólt egy szót sem, egy fóloldal szalonnát ós kenyeret vett elő és maga talicskázott át á goromba szomszédhoz. — Ehun egy kis harapniva'ó — mondotta a szomszédasszonynak. Mikor az utcára ért, az esperessel találkozott, ki most jogos sopánkodással mondotta : — Hej Koós uram, nem tudom mi lesz ennek a vége! Már nem tudok bizni sem. Ohó, nagytiszteletü uram — kiáltotta Koós Mátyás — éppen ilyen időben van bizalomra szükség. — Eh, maga optimista ! — mondotta az esperes epésen. Lehet — bólintott Koós Mátyás — de tessék elhinni, hogy ebben a mai világban az optimista élete is zötyögős, döcögős . .. Aztán ismét felülkerekedett alaptermészete ós diadalmasan kiáltotta : — De lesz ám ez még jobban is. Csak várja be nagytisztaietü uram. el volt árasztva ujabban szorgalmas, dolgos bolgárokkal, akik a konyhakertészettol mesterileg foglalkozva, ellátták zöldsógfélóvel úgyszólván az egÓ3z országot. A derék bolgárokat csatatérre szólitoíta a haza és buony legnagyobb részük ott vérzett el a harcmezőn. Már akkor, mikor a legvéresebb harcok folytak Lüle-Burgásznál, Kirkkilisszónél, Dritiápoly alatt ós Csataldzsáni'. Mi vezércikkben foglalkoztunk azzal a hátránynyal, melyet országunknak a szorgos kezű bolgárok elhullása okoz ós már akkor, de aze'őtt is sokszor figyelmeztettük Békésmegye népét, hogy vógre-valahára hagyjon fel legalább réssben az ősi gazdálkodási rendszerrel, szánja rá magát a konyhakertószet művelésére, amely, mint a bolgárok példája mu'atja, sokkal jövedelmei őbb. Bulgáriába milliók repültek ki évente Magyarországból. Hát nem lehetne azokat a milliókat itthon tartani ? Nagyon könnyen lehetne, csak egy kis akarat, meg ejy kis szorgalom kell hozzá. Debrecen, a nagy magyar város, már több mint félszázaddal ezelőtt felismerte a konyhakertószet fontosságát. Ott már azóta egy egészen jómódú társadalmi réteg — az úgynevezett „übakertesek" — foglalkozik konyhaker ószettel. Onnan meg is szöktek a bolgárok. Mórt ne lehetne ezt Bókósmegyében iá megcsinálni? A földmivelésügyikormány na^y áldozatoktól se riad vissza, hogy a konyhakertészetet ós általában a kertészetet megkedveltesse a magyarsággal. Mert a kertészet nagy haszna mellett, eg-szséges ós gyönyörű foglalkozás is. A Csabán nagy áldozattal ló teíitett kertészeti teleppel is ezt akarjs elérni a miniszter, hogy már a fiatal generációban, a polgári és elemi isko lii növendékekben is felébressze, f^j lessze a kedvet a konyhakertószet, gyü mölcsfagondozás, méhészet es disznö vónytenyésztés iránt. A kertószetnel mind a négy ágában alapos kiképzés nyernek a gyermekek egy kivá ó szak ember, Mészáros Elek áll. kertész tanár vezetése alatt, akit a miniszter i telep élére állitolt. A csabai társadalom ós különöse a szülők figyelmét már most felhivju a rendkívül hasznos intézményre. Mir denki a maga érdekében cselekszik, h a telep vezetőjének ^nácsát kikéri é gyermekeit az ő, földmivesiskolában má kipróbált vezetése alá bocsátja. A telep vezetősége az alábbi felh vást boc átotla ki a szülőkhöz : „A föld nivelésügyi minisztériumna nemes á'dozatkészsóge folytán lehető\ vált, hogy a csabai fiu és leány eleo iskolai növendékek a kertészet mindé ágában, úgymint: a konyhakerté SZÍ gvümölcsfagondozás, méhészét ós dis növény tenyésztésbc-n ugy elméle mint gyakorlati kiképzést nyerjenek. Az előadás látogatása teljese ingyenes és pedig azért, mert magas földmivelósügyi minisztériu nagy horderejű szociális kérdést óha ezen igazán nagy pénzáldozatokkal jái kéS/Ségóvel megoldani. Az előadások télen elméleti szét léltető irányzatúak lesznek, amennyit az előadandó tananyagot a kercó-'z köréből felvett vetített képekkel fo$ az előadó a gyermekek lelkületén megragadására s a tárgy érthetőb tetele végett illusztrálni. Az óv bar ságosabb szakában a gyermekek erre a célra berendezett, feltétlen 1 nyelmesen megközelíthető kertész gyakorlótelep n gyakorlatilag leszn kiképezve. Fiúk és leányok külön-kül vesznek részt az előadásokon. Minden t. szülő — gyermekér jól felfogott érdekében — irassa gyermekét s ezen szándékát gyem kének osztálytanítójánál jelentse Mészáros Elek, az állami kertósj telep vezetője. Reméljük, hogy a felhívásnak n is lesz a foganatja. Segélyt kapnak a tartalékos A honvédelmi miniszter Békés megyéhez. Ezer és ezer éhező, nyomorgó < ' ber által régóta várt, nagyfontoss rendelet érkezett a napokban Bél vármegyéhez. Azoknak a szegény ta lékos katonáknak, akik hol az észak déli határon, hol a kaszárnyákban barátságtalan, hideg barakokban ké