Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-01-12 / 4. szám

8 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 január 19. tározatot dr. Martos József és társai megfelebbezték a törvényhatósági bizottsághoz, amely december 23-án tartott üléséből visszaküldötte azt Gyulához ós erélyes hangon utasitotta, hogy még az 1912. évben hozzon a törvény és a miniszteri rendeletnek megfelelő | határozatot, vagyis rendezze a tisztviselők fizetését. A képviselőtestület azonban — talán az idő rövidsége miatt is — nem hajtotta végre 1912-ben a törvényhatósági bizottság rendelkezését. Közben a város vezetőségének az az életrevaló gondolata támadt, hogy nem volna-e helyes felmenni a belügyminiszterhez ós lefestve a város kétségbeejtő helyzetét, egy kis pótállamsegélyt kicsikarni ? A miniszter ugyanis erre az évre is csak 28000 koronát adott Gyulának, pedig többet várt. Az elhatárolást tett követte és keddea Budapestre utazott a küldöttség, amelynek tagjai voltak dr. Lovich Ödön polgármester, B u c s k ó Koriolán dr. főjegyző, G i n c á r Adolf, dr. S i m o n k a György, N é v e r y Albert, Hack Márton, Jeszenszky Nándor dr. és P f a f f Ferenc. Budapesten kitűnő és befolyásos segítőre akadt a küldöttség, Lukács György dr., a város országgyűlési képviselője személyében, pki már sokat fáradt ós tett Gyuláért, de most is szívesen állott a küldöttség rendelkezésére. Elsőnek Jakabffy államtitkárt kereste fel a küldöttség dr. Lukács György vezetése alatt. Dr. Lovich Ödön polgármester ecsetelte a város helyzetét és adta elő a kérelmet. Az államtitkár válaszában csodálkozásának adott kifejezést a képviselőtestület eljárása föiöit, amelyet csak a rossz gizdasági viszonyokkal lehet némiképan menteni. Gyula és általában az aiföidi városok — mondotta — nem is panaszkodhatnak. De vannak olyan városok, amelyek már a rendőrséget is kénytelenek voltak elbocsátani, mert nem birták fizetni. Ki átásba helyezte hogy 15—20,000 korona potállamsegélyt juttat a városnak. A küldöttség természetesen örömmel vette tudomásul a választ és aztán S a m a s s a miniszteri tanácsost, a városi ügyosztály vezetőjét kereste fel, aki szintén megígérte jóakaratát. A pótállamsególlyel Gyula abba a kellemes helyzetbe kerül, hogy a tisztviselők fizetését rendezheti, a pótadó jelentékenyen alább száll — és ráadásul még helyreáll a béke is. A megyei telefonhálózat kibővítése. Uj áramkörök és más újítások. A telefonnak ma már óriási jelentősége van a civilizált országok mindegyikében. Szinte nélkülözhetetlen eszköze lett az emberek egymással való érintkezésének. Hány utazástól, hány levélírástól és ezek által mennyi költségtől kímélte meg nagyobb elterjedtsége óta a világot! Számokban talán ki sem lehetne fejezni. Csakhogy, mint minden emberi alkotás, még a telefon, sem tökéletes. Még mindig reformokra szoru', dacára annak, hogy ujabban sokat változtattak rajta. Fogyatékoságait érzik ugy a telefonkezelők, mint a közönség. Mindkét részről sokat bosszankodnak. A kezelők a folytonos és idegrontó zaklatás, a közönség pedig a a lassú kapcsolás miatt. Egy-egy forgalmasabb vonalon szokszor órákhoszszáig is várni kell, különösen eseménygazdag napokon, mig összeköttetést nyerünk. Hogy e miatt mi sem maradunk nyugodtan, hanem veszekszünk, idegeskedünk, gorombáskodunk, az természetes, mert emberi dolog. 0 yankor nem törődünk mi avval, hogy annak a telefonkezelőnek nincs módjában a legjobb akarat mellett sem a kapcsolás. Csak őt hibáztatjuk, hanyagnak, hányaveiinek ós más efféle jónak tartjuk s gyakran még feletteseinél be is panaszoljuk. A telefonnik (ehát rengeteg haszna mellett meg van az a kára, hogy lényegesen elősegíti „korunk betegs gó

u-t, az idegességet. A telefonáilapotok, mint sehol a világon, nem valami rózsásak B^késmegyében sem Különösen a nagyobb, forgalmasabb helységekben, mint például Csaba és Gyu a, van a telefonnal sok baj. Pedig a mi megyénk a töbuiesnez viszonyítva, nagyon jól és bőven el van látva telefonhálózattal. Nincs egyetlen község sem, amelynek telefonja ne volna. És még az a meglévő telefonhálózat is kicsiny, szükséges a nagyobbitása. Az a baj, hogy sok község nincs a szomszédjával közvetlenül összekötve, hanem kerülő uton diskurálhatnak csak egymással. Például, ha egy vésztői magyar akar beszélni egy békésivel, a hangjának keresztül kell menni Szeghalmon, Gyomán, és Mezőberényen is, csak ugy juthat a kivánt helyre. A békési is csak Mezőberényen keresztül beszélhet például Csabával. Nincs közvetlen összeköttetése még Csabával sem, amely p

Qdig a megye legnagyobb telefon központja. Gyulával, a megyeszékhelyével is csak Csabán keresztül beszélhet a megye községeinek legnagyobb része. Ezek a fennforgó és sok kellemetlenséggel járó állapotok Ambrus Sándort, a vármegye nagyérdemű alispánját arra késztették, hogy érintkezésbe lépjen a nagyváradi posta- és távíróigazgatósággal és tőle a bajok orvoslását kérje. Ennek a fellépésnek meg is lett a kivánt eredménye, amennyiben pár nappal ezelőtt értekezlet volt Gyulán, amelyen a vármegye részéről A mb r u s alispán és dr. D e i m e 1 Sándor főjegyző, a posta részéről pedig két műszaki tanácsos vett részt. Az értekezlet megállapodásai, amelyeket érdeklődéssel olvashat mindenki: a következők. A telefonhálózat tervbe vett fejlesztésére k4t évet fordítanak, az 1918 és 1914 éveket. A megye 1913-ban 10,000 korona segélyt kap az államtól, amely összegből 5000 koronát a Fiizesgyarmat és Bucsapuszta között létesítendő uj áramkörre fordítanak. Az áramkör ki építése 9000 koronába kerül. A hátra levő 4000 koronát Füzesgyarmat község fizeti. Az államsegélyből megmaradt 5000 koronát az Orosháza és Tótkomlós közötti közvetlen összeköttetésre és a különféle javításokra fordítják. Az orosháza—-tótkomlósi vonal létesítéséhez, továbbá a javításokhoz a vármegye egyharmadrésszel hozzájárul, a költség többi részét az állam fedezs. Még iontosabb újítások létesülnek 1914-ben. Sokszor merül fel szüksége annak, hogy a járások székhelyén működő hatóságoknak a szomszédos vármegyék közeli hatóságaival sürgősen érintkezzenek. Eiért elhatározta az értekezlet, hogy a szomszédos megyék járási székhelyeivel telefon összeköttetést létesít. Gyula eddig csak Csabán keresztül beszélhetett a megyebeli községek legnagyobb részével. A jelzett évben közvetlen össszeköttetést nyer Szeghalommal, Orosházává!, Szarvassal és Gjomával, ami az érintkezósbelépóst lényegesen meggyorsítja. Végül C-^aba közvetlen összeköttetést kap Békéssel, amit a következő évben a Bákós—vésztői vonal létesítése fog követni. E reformok által Békésmegyében lényegesen javul telefon tekintetében a helyzet. Jobb és gyorsabb lesz az öszszeköttetés s lassankint talán megszűnik a beszélniakarók, meg a telefonoskisasszonyok idegessége is . . . A megyei tisztviselők illetmény rendezési törvény ellen. A közigazgatás államosítása. Érdekes körirat a vármegyén. Az elmúlt évben lépett életbe a vármegyei tisztviselők iiletményrendezésóről szóló törvény, mely a fizetési fokozatokba való automatikus előléptetést és a működési pótlékot állapítja meg. A törvény egyik rendelkezése szerint a törvényhatósági bizottságnak kell megállapítani azt, hogy a tisztviselők közül melyik érdemes az előléptetésre és a pótlókra. Ez alól csak az aiispán képez kivételt. Békósvármegye törvényhatósága az októberi közgyűlésen sok régebben szolgáló tisztviselőre kimondotta az érdemességet és azok már élvezik is a magasabb fizetést. A tcrvóny országszerte megelégedést keltett a megyei tisztviselők köré ben, akiknek helyzete azelőtt rózsásnak egyáltalában nem volt mondható. Az állami tisztviselők minden tekintetben kedvezőbb viszonyok között élnek, működnek és haladnak előre ma is, p dig a megyei tisztviselők szintén igen fontos állami funkciókat teljesítenek. Emellett felelősségük sokkal nagyobb, mert legtöbbször önállóan kelt intézkedniük, kittve nemcsak felettes hatóságuk, hanem a lakosság kritikájának is. Az ő működésük a nagy nyilvánosság előtt folyik, mindegyik ténykedésü <ről tudomást szerez a nyilvánosság. Érthető tehát és n inden gondolkozó ember által szimpátiával volt kisérve at a mozgalom, melyet a megyei tisztviselők már évekkel eze.őtt indítottak helyzetük javítása, a fizetés és statusrend^zés érdekeben és amely mozgalom eredménye lett a mult évi illetményrendezési törvény. A törvénnyel azonban nem volt mindenki megelégedve. Most érkezett például Békésvármegyéhez egy körir?* Pozsony varmegyétől/ mely a tö~ számos helytelen intózkpdesér-' Mesterséges orrok. — Csevegés. Méltán kérdezhetjük magunkban, honnan van az, hogy mig a költők rajongó szavakkal emlékeznek meg imádót tjaik szeméről, szájáról, piciny labairól és karcsú derekáról, sőt a fü! és haj is kiveszi részét a magasztalásokból, addig a testi szépség egy más eleme, az orr alig szerepel a költői dicshimnuszok rekvizitumai között. Pedig az orr képes elékteleníteni egy máskülönben kifogástalan arcot, épp ugy férfias erőt, gyöngéd női bájt is alkalmas sokszor visszatükrözni formás vagy merész körvonalaival. Sőt többet mondunk, az orr igazi fokmérője egy faj kul urális színvonalának, mert antropológiai vizsgálatok í-zerint minél f> jlettebb egy typus szellemileg, annál markánsabb az orjalkata is. Az állatok kö t meg a magasabban álló majmoknál sem találunk az emberéhez hasonló orrot. A legprimitívebb népeknél, mint pl. s négereknél az orr annyira ellapul, hogy szélessége gyakran meghaladja a hosszát. A mongol orra már magasabb, de rajzának finomsága tekintetében még sok kívánnivalót hagy hátra, csak a kaukázusi faj orra az, amely szép érzékünknek megfelel s melynek bár számos válfaja van, de mindannyinak közös jellemvonása bizonyos művészi arányosság, a mely körülbelül abban talál kifejezést, hogy az orrhossz az arcprofil egyharmadának felel meg, ugy hogy a homlok, az orr ós az arc alsó részének magassága a szájjal és az állal körülbelül egyforma. Ha a hajdankori népek arcvonásait a ránk maradi festészeti ós szobrászati emlékekből próbáljuk megítélni, ugy ' azt látjuk, hogy a görög képfaragók ; szépségeszmónyei a homlokból egye: nesen folytatódó orr, az orrgyökér bemélyedése nélkül, amQly szíp-égtörvónyt a görögök az egyiptomiaKtól vették át, kiknek szobrain ugyanez az orri típus á túlnyomó. A szemita eredetű ! zsidóknál viszonyt hiányzik az egysé| gesen karakterisztikus orr, mert amit általában zsidó orrnak szokás tartani, ; az erősen görbülő, hosszú és lefelé hajió hegyű orr, minden népnél feltai lalható. A mi eszményünknek valamikor a : Jósika regényhőseit díszítő sasorr fe': lelt meg, még általánosabban pedig a görög vagy római orr. Az előbbi, amei lyet mindenesetre némileg stilizáltnak ; tüntetnek fel a régi görög szobrok, j mint emiitettük, ideaiis egyenes vonal• ban képezi folytatását a magas derült homloknak, mig a római keskeny és nemes forma mellett finoman haj:ó orr nyerget mutat, amely az őrhegynél ismét egyenes vonalba megy át. Nehéz a rut orrokat egyetlen rendszerbe foglalni, de talán közel járunk az igazsághoz, ha nagy általánosan igen hosszan tulrövid, igen szóles ós ferde orrokat különböztetünk meg. Ehhez járu nak még természetesen az orrcimpák deformitásai ós az orr különböző sérülések folytán előállott rendellenességei. Mindezen esetben természetesen a kozmetikus szereknek vajmi csekély szerep jut, szépítő hatásuk alig van, nem ugy mint a szemeknél és a szájnál amelyeket valósággal kisebbeknek vagy | nagyobbaknak lehet feltüntetni. Az orrnál azonban ezek az eszközök csütörtököt mondanak, itt csak gyökeres orr- j műtétek segíthetnek, amelyeket valóban a modern kozmetika mindjobban bsvon ma már lehetőségei köróba És ezeknek a műtéteknek sikere tényleg meglepő. Csodálatos mennyire más alakot adhatunk még a legvissza- | taszítóbb orrnak is ily műtéti beavat- , kozással és pedig tökéletesen fájdalom j nélkül. Még a vérzés is aiig emlitósremóltó, hála a novoc<iin oldat beft cs- i kendezósónek, adrenalin oldat hozzátétele mellett. DJ a legnagyobb csoda az orr bőrének rugalmassága, mely lehetővé teszi a megrövidítést a legkisebb ránc'íépjődós nóikül, valamint hogy viszont épp oly könnyen nyújtható az általa fedett orrváz megnagyobbitásinak szüksége esetén. A külső hegképződós ki van zárva, mert az operáció csak az orr belsejeben megy végbe. Legritkább még az operáció a tulrövid cseh jellegű orr eseteiben. Pedig itt is lényeges javítást lehet elérni, ha az igen merészen feltörő orrhegyet lefelé irányítjuk, uj helyzetében megrögzítjük és begyógyítjuk. Ennek homlokegyenest ellentéte r már említett tu hosszú orr, lefelé ha] hegygyei, amely gyakori és csúnya OIM kiigazítása közé tartozik. A orr'álaszfal egy darabjának eltávolítása utján ugyanis lehetővé válik az orrhegyet fel-