Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-08-14 / 65. szám

Vasárnap, augusztus 14. SKEKYEI EOZLONT POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap ós csütörtökön. EIiOFIZBTÉSI Din : Egész évre 12 kor. Félévre 9 kor. Negyedévre 3 kor. EI3fizetni bármikor lebet évnegyeden belül is. Egyes szám ára 12 fillér. Kiadóhivatal : Telefon-száro. Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Felelős szerkseztő : GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos; SZIHEL.S7KY JÓZSEF. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Egy kis politikai egyveleg. Békésoaaba, aug. 13. A miniszterelnök egy francia világlapban külügyi politikai kérdésben nyilatkozott. Az eset más országban talán egészen természetes lenne s azon nem találna feljegyezni valót, sem említésre érdemeset. De nálunk, ebben a szerencsétlen közjogi helyzetben leledző országban egészen máskép alakul a helyzet. Minálunk eleddig a Bécsben székelő külügyminiszternek volt joga és oka külföldi világlapok hasábjain nézeteit kifejteni, a magyar miniszterelnöknek pedig a külügyi kérdéseknek „tabu"-nak kelllett lennie, melyekhez még csak érinteni is szigorúan tilos volt. íme most változott ebben is a helyzet amenynyiben külföldi világlap érdemesnek tartja balkán ügyekben is a magyar miniszterelnök véleményét kikérni s azt olvasóival s egyben a nagyvilággal közölni. Nem akarunk túlozni s azt állítani, hogy a külföldi lap az uj régimét többre becsüli a régi koalíciós korszakánál, csak éppen a különösségénél fogva felemiitjük, hogy sem Wekerlét, sem Kossuth Ferencet, Ap ponyit, még kevésbbé Justh Oyulát sohasem jutott eszébe a „Matin"-nak vagy más világlapnak, balkán politikai kérdésben meginterjuholni, pedig a Balkánon az ő idejükben sokkal mozgalmasabb élet uralkodott s a balkáni háború inkább állott küszöbön, mint manapság. Khuen-Héderváry véleményét pedig óhajtotta tudni s abból érdekes konklúziókat von le olvasói részére. Ezekből a jelenségekből éppen csak a vak az, ki nem tudja levonni a korisequenciákat. A király nyolcvanéves születésnapja alkalmából Ischl a világ középpontja. Hetvenkét királyi herceg s még sokkal több királyi vendég részére készítenek elő szállást a kies fekvésű tiroli fürdőhelyen. Európa figyelme oda fordul s a fürdőhely frequentiája mindezek folytán a legmagasabbra hág. Nem vagyunk féltékenyek, még kevéssbé irigyek. Nem is aprehendálunk azért, hogy még az uralkodónk születésnapjából is az osztrákok nyerészkednek. Nem is sóhajtunk fel, hogy miért nem a Tátrafürdőhelyeket tüntetik ki udvartartásunk kitűnő vezetői avva', hogy Őfelsége nyári tartózkodóhelyéül azt keresik ki. Nem akarunk Kerzl dr. udvari főorvossal hadilábon állani s az ősz uralkodó életrendjét politikai igazság serpenyőjén mérlegelni, mely azt kivánná, hogy a nyaralás felerészét osztrák, felerészét magyar fürdőhelyen töltse a király. Csak azt az egyet engedjék meg nekünk, hogy a szivünk sajogjon, fájjon azok hallatára és láttára, amik uralkodónk eme korszakos évfordulóján amaz osztrák fürdőhelyen történik s engedjék meg nekünk, hogy kissé elbúsulhassuk magunkat, miért nem vagyunk mi osztrákok, vagy, hogy miért nem magyar a magyarok királya. Nekünk a sok ünnepségből a parlamenti szüneten s egy pár ágyulövésen kívül, más mint az ünnepélyek költségének quota szerinti hozzájárulása nem juthat. Ebből azonban bőven kivehetjük részünket, még akkor is, ha az egész világ érdeklődő közönsége Ischlbe tódul a magyar király nyolcvanesztendős születésnapjának ünneplésére. A szocialisták már annyira nem férnek a bőrükben, hogy még egymás között is egyenetlenkednek. A pártitkáruk, ki neves szociológus s valóban érdemes katonája a szociálista tanoknak, ime megtagadja őket, kiválik keblükből s feltárja az egész világ előtt mindama belső villongásokat, melyek az olyannyira együttműködő s összetartónak látszó szocialista pártban dul, evvel is dokumentálva azt az örök igazságot, hogy nemcsak az söpör a más háza előtt, akinek nincs szennyese az ajtaja előtt, hanem igenis azok kiabálnak a legjobban, akiknek a házuk ég. Tarczai kiválása a szociálista pártból, azok a villongások, melyek a párt egységét megbontani képesek, mind-mind tanúskodnak a mellett, hogy a magyarországi szociálista pártnak még bensőleg igen nagy megerősödésre van szüksége, hogy felvehesse a harcot minazokkal a tényezőkkel, akikkel nyíltan harcot igér. S csak akkor, ha teljes a konszolidáció, remélheti azt, hogy nagyrészt rothasztó tanaival országunk józanabb elemeínéi is tért hódithat. De mindaddig, mig belviszályok, személyi súrlódások gyöngítik a párt sokat hirdetett egységét, ne próbálkozzék a nálánál sokkal nagyobb erőkkel megküzdeni, mert csakis teljes letörésüket vonja majd maga után. A 80 éves király és vármegyénk. Az üdvözlő felirat. Államfőknél ritka magas kort ért el I. Ferencz József, megyarok királya, osztrákok császárja. Az a 80 év, melynek utolsó határkövéhez augusztus 18 án ér az ősz uralkodó: tele volt küzdelmekkel, nagyszerű világátalakulásokkal. Az emberi haladás legcsodálatraméltóbb megnyilatkozásai erre a két emberöltőre esik. Mértföldes lépésekkel haladt a kultura minden téren és ettől a haladástól sohasem maradt el az öreg király. Mindig lépést tartott véle. Mindössze katonai és politikai téren konzervatív a felfogása, de hiszen efölött öreg embereknél nincs mit csodálkozni. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága mult ülésen egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy a királyt 80-ik születése napja alkalmával hódoló feliratban fogja üdvözölni. Az emelkedett hangú és ragyogó stilusu feliratot, melyet dr. D a i m e 1 Sándor főjegyző fogalmazott, egyik budapesti müintézet állította ki igazán művészi ízléssel, úgyhogy egyik legszebb példánya lesz a kirá yhoz érkező hasonló feliratoknak. A felirat szövege a következő : Császáei ás apostoli királyi Felség! Legkegyelmesebb Urunk! Az egész magyar nemzet által osztatlanul örömteljes érzéssel fogadott azon esemény, hogy Felséged a Mindenható kegyelméből testi erejének telj issógében és lelki képességérek ritka friset-ségében elérle 80 ik születésnapját, kedves alkalmat nyújt nekünk arra, hogy hódolatteljes kifejezést adva alattvalói hüségünknek, Felségedet — életének ezen jelentőségteljes fordulópontja alkalmából — lelkünk egész melegével üdvözöljük. Az a kegyeletes érzés, amely a magyar nemzet minden tagjának szivét e napon Felséged felkent személye felé fordítja, kiapadhatatlan forrását birja abban a határtalan tiszteletben és rajongó szeretetben, amelyet Felségednek ragyogó fejedelmi és kimagasló emberi erényei teljes mértékben igazolnak ós jogosulttá tesznek. Két emberöltőre terjedő, nemzetünk alkotmányát a legnehezebb viszonyok között is mindenkor féltő gonddal tisztelő, királyi jogara alá helyezett népeinek jólétére ós boldogitására irányított, szakadatlan munkában töltött és soha nem csüggedő példás kötelességtudással teljesiteit uralkodása alatt, nemzeti életünk a fejlődésnek, a gazdasági megBékésmegyei Közlöny tárcája. Felhők. Olyan szegény, üres a szivem, Hitehagyott, reményevesztett, Szemembe csöndes megadások Bús fénye reszket. Valamikor dúsan fedte be Sugárból szőtt csillogó palást, És ezerszer visszaálmodott Egy-egy arcvonást, Tüzes, hulló csillagok nyomán Izzó dalok indultak útnak. A vérpiros, égő lángszirmok De megfakultak . . . Óh most e nyirkos koldustanyán Éhezik, fázik a szerelem, Leveles, bimbós rózsafáról Már dal se terem. Csak sóhajok, csak töredékek Könnyek, amik csillogva hullnak S zajtalanul, némán vesznek el Porán az útnak . . . Kató József. A pokol. Irta: Kanizsay Ferenc. A fehérre meszelt iskolateremben a kis fiuk tágrafeszült szemmel ügyeltek, még a gézengúz Szólpál Vince is annyira odafigyelt a tisztelendő ur előadására, hogy merő szórakozottságból kiengedte markából a cserebogarat, mely aztán zugva-döngve repül ki a nyitott ablakon és eltűnt valahol a bólingató akác'ombok, meg a kék égboltozat között, talán épp hazarepült, a cserebogár-fiókákhoz, akik már sírdogáltak, hol maradt oly sokáig az apjuk ; csak nem érte baj ? Lehet különben, ho2,y a cserebogáreresztós nem szóra kozottságból, hanem szándékosan); a gézengúz Szólpál Vince szivét talán megpuhította a tisztelendő ur kegyes beszéde és mert Szélpál Vice látta, hogy senki sem sandít reá, mindenki csak a tisztelendő úrra figyel, egész bátran cselekedett jót, anélkül, hogy kinevették érte, anólkü

1, hogy szégyenkeznie kellene miatta Lehet, mondom, hogy igy törtónt a cserebogár csudálatos szabadulása, mert némely gyerek nagyon jó, de csak titokban, mintha szégyen volna jónak lenni. Hát van ebben valami, van bizony, nemcsak gyerekeknél, felnőtteknél is, ámde most ne erről beszéljünk, hiszen egyébről van szó. Mondom, móg a Szólpál Vince is ! figyelt, a száját ós markát egyszerre l nyitotta ki, igy a cserebogár boldogan menekült az óriás tenyórbörtönéből — ellenben egy légy beröpült a szájbarlangba és lenyelődött. Ami nem olyan nagy baj, hittanóra után a Vince gyerek ákácfa-virágot evett rá salátának. (Sohse tudhatni mitől hizik a gyerek. Egy adag légy, akácvirág-salátával, többet használ, mint a csukamájolaj, amit a doktor sürget.) Szólpál Vince tehát • annyira figyelt, hogy eleresztett egy cserebogarat és lenyelt egy legyet, de | mégsem ő figyelt legjobban, hanem Pali, már mint Kávay Palkó, a községi jegyző fiacskája. Mert a tisztelendő ur csuda érdekes dolgokról beszélt. Móg pedig a pokolról, az örök kárhozatról, hogy ottan örökös tűzbe égnek a kárííozott gonoszok lelkei és nincs onnét szabadulás. Hogy forró szurokkal telt üstökbe ugy mártogatják ott az embereket, mint például más jóélek kiflit mártogat a kávéba. Kávay Palkó elkezdett szaporán hunyorgatni a szemével. A tisztelendő ur azonban ugyancsak b9nne volt abbeli igyekezetében, hogy a vásott kis fickóknak végérvényesen kedvüket szegje a pokolba való törtetóstől ós hát külön bnól-különb ecsetelóseit adta azoknak a szórakozásoknak, mikkel az ördögök űzik unalmukat, természetesen a kárhozott lelkek bőrére. Elmondta, hogyan hnzzák tüzes nyársra a fösvényt, hogyan tépik ki izzó harapófogóval a hazugok nyelvét és elmondta mindazokat a csiklandós dolgokat, amiktől a pokolbeliek foga ugy csikorog, mint a kifizetetlen csizma, ' vagy, mint a kenetlen ajtó. Kávay Palkó, I pedig már hat éves, a sors e furcsa| ságairól világéletében most értesült elő; ször ós gondolta magában, ejnye-ejnye, ; elég nem jól van, elég disznóság, hogy pokol is van a világon. De azért tűrte a meghökkenésnek szivére zuhanó pörölyütéseit : tűrte, csak egy kicsit még szaporábban pislogott a szeme, ijedtében pedig, vagy csupa szórakozottságbői a szájába kapta hüvelykujját és szopta, szopta keservesen, mint valamikor ezelőtt egy évvel, amikor mindig azzal fenyegették, hogy jön a szabó az ollóval és nyikk-nyakk, levágja az ujját. A tisztelendő ur a lehető legkimeritőbb képet vázolta a pokolról. Elővette a reverendája szebóből terjedelmes babos keszkenőjót, beletrombitált az órával, aztán a zsebkendőt össze! hajtotta, visszadugta a reverendájába, ' egyet köhintett, móg egyet köhintett és j folytatta a pokol ismertetését : — És kis fiuk, van a pokolban, a falon, egy óra. Falióra. Lattatok már faliórát ? Nos, a pokolbeli óra mindig jár, de a mutatója móg sem mozdul ós férfi- és gyermekruha nagy árúháza Auguszt. végén megnyílik Fiscl&ei* Ig^nác Békéscsabán, Főtér, a városháza melletti, újonnan épült Weisz Móricz-féle házban