Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-07-31 / 61. szám

10 64 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 julius 31 testvérek törekvését, akik 100.000 koro nás befektetéssel részvénytársasági alapon Csabán egy szövőgyárat szándékoznak létesíteni, amely nem annyira harisnya-, mint inkább a trikóárúk gyártására szorítkozna. A Deutsch Testvérek nem régen kérvényt nyújtottak be a községhez, amelyben kértek támogatást. A kérelmet a képviselőtestület mult havi közgyűlésén kiadta egy bizottságnak, mely a csütörtöki közgyűlésen nyújtotta be javaslatát. A javaslatot K o r o s y László főjegyző terjesztette elő. E szerint a köz- j ség a következő kedvezményeket ad- i hatja a gyáralapitóknak: 1. Mivel a ! gyárak bizonyos ideig állami adót nem ! fizetnek, arra az időre a község is felmenti a tulajdonosokat a községi adó fizetése alól. 2. A kért telket az úgynevezett Szikesen négyszögölenként két koronáért engedi át. 3. Arra az esetre, ha nappali áram lesz, a község a szükséges villamos áramot saját árban szolgáltatja a gyárnak. 4. Hajlandó a befektetett tőkének négy százalékát nyújtani segélyképpen, de csak akkor, ha a gyár kötelezi magát 40—70 munkás alkalmazására. 5. A 70.000 téglára, illetve vályogra vonatkozó kérelmet nem teljesiti. A javaslathoz elsősorban Áchim L. András szólott hozzá. Örvendetesnek tartja mindig, mikor oly uj intézményről van szó, mely Csaba fejlődését van ! hivatva előmozdítani. Neki volt alkalma I figyelemmel kisérni a kiküldött bizott- j ság működését és sajnálattal kellett meggyőződnie arról, hogy a bizottság j egyik-másik tagja nem állott hivatása magaslatán, mert akadt olyan tag is, 1 aki a gyár támogatását olyan kicsinyes szempontból tagadta meg, hogy drágább lesz a mezei munkások munka- ! bére, ha a gyárak a nyakunkra jönnek, Nagyon kicsinyes az a szempont. Bókésvármegyében épen Csabáról legnagyobb arányú a kivándorlás, mert nem jutnak munkához, megélhetési eszköz- J höz a szegény emberek. Elő kell tehát j mozdttani a gyárak alapítását, hiszen | ott a munkások állandó alkalmazást • találnak ós a keresett pénzt nem költik el másutt, mint Csabán. Hozott máskor is gyárakra áldozatokat a község, még pedig igen sokszor haszontalanul. Ennek a gyárnak azonban jövője van. Teljesíteni kell tehát az alapítók kérelmeit. A 70,000 tégla vagy vályog nem nagy érték, mindössze néhány száz korona. Azt tehát meg lehet adni könynyen. De ha már nem adja meg a téglát és vályogot a község, kárpótolja az alapitókat azzal, hogy a telket ingyen adja oda nekik, engedje el a négyszögölenkénti 2 korona dijat. Nem kell olyankor szükkeblüeknek lenni, mikor szegény emberek és szegény családok kenyeréről van szó. G á 1 i k János nem ajánlja a kérelem teljesítését, mert már a Bohn-gyár is sok munkáskezet vett el és a gazdák csak drága pénzen kaphatnak munkásokat. Reisz Simon a bizottság javaslata mellett érvel. A gyárnak legalkalmasabb volna a játékgyár melletti egy holdas terület. Ő küiönben szociális és humánus szempontból nem helyesli a gazdáknak azt a kifogását, hogy kevés ós drága lesz a munkás, bál ő is gazda. Meg kell gondolniok a gazdáknak azt, hogy náluk nyáron csak pár hétig dolgozik a munkás, mig a gyárakban állandó alkalmazást talál. K o r o s y László főjegyző szerint nem lehet kívánni, hogy 3 heti mezei munkaidő miatt a gyárak ne egész évre fogadják fel a munkásokat és esetleg ugyanazon okból elbocsássák őket. Sikerült a selyemfonoda igazgatójával is békés uton megegyezésre jutni arra nézve, hogy az aratás idejére két heti szabadságot ád a mnnkásoknak. Az alatt az idő alatt úgyis takarítanak a gyárban. Hasonló megállapodást a többi gyárosokkal is lehet létrehozni. Dr. T a r d o s Dezső szerint is akkor jár el helyesen a község, ha ingyen bocsátja rendelkezésre a gyárnak a szükséges telket, mert tulajdonkópen ez volna a támogatás. Szavazásra kerülvén a dolog, a közgyűlés nagy szótöbbséggel elhatározta' hogy a telket ingyen bocsátja a gyáralapítók rendelkezésére. Az indítvány ellen mindössze a bizottság tagjai szavaztak. Miért ne üldözzük ? — Fővárosi tudósítónktól — A parlamenti ülések különböző benyomást gyakoroltak az azt figyelmesen szemlélő vizsgálódónak. Mig egyrészt tárgyalásai magag színvonalon folytatódtak, másrészt a közbeszólások s a különösen ideges, izgatott hangnem min*

8 duntalan ujabb és ujabb egyéni affaireknek lettek szülőanyja. A mult parlament egész ciklusán nem volt annyi lovagias ügy, mint amennyi 'junius óta összeült Ház üléseiből kifolyólag keletkezett. Yajjon mire magyarázhatjuk ezt ? Az emberek lettek-e durvábbak, vagy a kedélyek érzékenyebbek ? A tárgyalások menete lett alantosabb nivóju, vagy az emberi lelkek sértődnek meg hamarább, mintáz előtt? Egyik sem okozója a sok lovagias összekoccanásnak. Hanem igen is az évek folyamán felgyülemlett sok sok keserűség, harag, bánat, mit a letűnt uralom szereplői a nemzet testébe, mint fájdalmas fullánkokat szúrtak, azok most sebzik meg érzékenyen a kedélyeket s azok viszonzásaképen hangzik el az a sok kemény szó, melyek aztán lovagias ügyek támadására ókot szolgáltatnak. Szinte párhuzamot állithatnánk azokkal az időkkel, mikor egy véderő vita leforgása alatt, mint eső után a gomba, nyolcvanadik születésnapja alkalmából eszközlendj gratuláció módozatait is. Magán az országgyűlésen ugy esik meg a dolog, hogy a képviselőház, valamint a főrendiház elnöksége is meghatalmazást kap arra nézve, hogy az illető Ház jókivánatait a királynak tolmácsolja. A kormány külön tolmácsolja majd érzelmeit az uralkodónál. A kormánynak módjában volt már tanácskozni a parlamenti szünettel is, mivel a Ház a jövő hét elején könnyen végez feladatával, azzal a néhány törvényjavaslattal, amely még hátra van. Hir szerint a kormány szeptember második felében akarja újból egybehívni a képviselőházat. A honatyák tehát hat teljes hétig pihenhetnek a nagy kánikulai munka után. Uj gyártelep Csabán. A Deutsch-féle szövőgyár. A nagy vasúti összeköttetés és a kedvező fekvés úgyszólván évről-évre éreztetik Csabával áldásaikat. Már manapság is messze vidéknek legnagyobb kereskedelmi gócpontja és gyönyörű perspektívával rendelkezik a jövőre nézve Is. Úgyszólván minden kellék megvan itt, amit egy kereskedelmi gócpontnál figyelembe szoktak venni, csak még az a baj és pedig lényeges baj, hogy Csaba lakosságából is hiányzik az üzleti élelmesség. Maga a község például igen okos politikával elősegíti mindenképpen a nagyobb ipari telepek, gyárak alapítását és igen gyakran hiábavaló a támogatás. Mostanában például csődöt mondott a Rabatin Testvérek gépgyára, a Mübutorgyár és ugyanezen az uton halad a Játókgyár is. Pedig kellő üzleti szellem birtokában mind a három ipartelep prosperálhatott volna. Ezektől eltérőleg, igen kedvező auspiciumok mellett van indulóban egy uj gyártelep, amelynek üdvös eszméjét Deutsch Vilmos és Iván vetették fel és igyekeznek megvalósítani. A textilipar Magyarországon pár óv leforgása alatt rohamos fejlődésnek indult és sok külföldi piacot szerzett már magának. Legközelebb eső példa erre a Gyulai Kötött és Szövött Iparárugyár, mely temesvári társtelep ével egyetemben igen gyönyörűen prosperál s a hazai piacokról is fokról-fokra pusztítja ki az idegen ipartermékeket. Ennélfogva teljes mértékben honorálni lehet a Deutsch A hitves. Irta : Balti M. Hogy Márkusz meghódította a fiatal Lujzát, ezt inkább ábrándos szemeinek s a meg nem értett költői melankólikus arckifejezésének köszönhette, semmint „Helyzetének". Lujza örömmel lett a felesége s büszke volt reá. Szerelmét a férjének egy-egy szép munkája kárpótolta s nem az a haszon, amit belőle húztak. A kezdet bizony nagyon nehéz volt. Micsoda ügyességgel kellett gazdálkodnia, hogy férjével elfeledtesse a hónapvégi gondokat! Márkus tényleg tehetséges volt. Versei talán nem voltak magas szárnyalásuak, de őszinték, bájosak s oly gyöngéd költészettel teltek, ho^y végre is észrevették. Jó komponisták megzenésítették s kitűnő művészek adták elő. Márkus hirtelen ugrással tultermett a titokzatos, sokszor fájdalmas frázisokon, amelyek a hírnevéhez vezetnek. Ünnepelték és sok pénzt keresett. Ez igy tartott két évig, mialatt a házaspár a legnagyobb boldogságban élt. A művészi kabarék — a dicsőség e bölcsői — első helyre tették költőt. Lujza szívesen ment ezekre a nagysikerű előadásokra s jobban szerette az ő Nagy Emberét... Elragadtatással hallgatta Márkus munkáit, kitűnő interpretálója, a csalogány hangú szép Ellen előadásában. Az énekesnő bájos mozdulatai csodás harmóniában voltak termetével. Nagy kék szemei azúrral ós szerelemmel teltek ... S amikor igy megbámulta ezt a ragyogó szépséget, Lujza fájdalmasan ismerte el a köztük levő különb- i séget. Még nem jutott eszébe, hogy férje nem szereti többé, de érezte, hogy ' munkáit már csak az énekesnő számára | irja. Meglehetett érezni a művésznő hatását. S aminek végzetszerűen bekellett következnie, bekövetkezett. A nagy szellemi rokonság közelebb hozta egymáshoz Márkust ós az énekesnőt, aki szegény Lujzától anynyira különbözött... Lujza rendkívül becsületes volt, egyenes és igazszivü. De Ellen szive is helyén volt s a költészettől csiszolt művészies termete a többi asszonyok fölé emelte, Márkuszt munkáiór szerette. Megszerette a költőt s magához láncolta. Lujza törvényes jogait követelhette volna, hogy hűtlen férjét vissaszerezze .. De sokkal jobban szerette s inkább önmagát áldozta föl, semhogy Márkust tegye boldogtalanná. Lemondott s ezentúl egyedül ólt. Rázkódások, sérelmek nélkül. Szeretett egyedül lenni, hogy kisírhassa magát. * Márkus nem látta többé feleségét. Ellen saját kedve szerint formálta szivét s Márkus a legszebb müveit alkotta ez időben. S amikor a művésznő elénekelte költeményeit, oly kifejezéssel, oly őszinteséggel interpellálta gondolatait, hogy magával ragadta ujjongó közönségét. De a dicsőség is mulandó. A közönség kifárad: Ma vonza az ismeretlen, akit holnap már megun. . . Márkus őszülni kezdett. Nem dolgozott többet s fáradt szelleme a lustálkodásnak adta magát. Nem találta meg többé az ihletet, amely tevékeny munkára serkentse. Szenvedett ezen kimerüles miatt, amit ' azonban nem mert bevallani. Min- | dénáron teremteni akart még, de minden fáradozása meddő maradt. Belebetegedett. Márkusz ágyba került. Fáradt tagjaival, üres agyával, fájós szivével az egesz pusztulás lassú mártirumát szenvedve ... Barátai révén Lujza tudomást szerzett férje állapotáról. Habozás nélkül hozzásietett. Szánakozása megkettőzte akaraterejól. Az ajtónál mégis meg állt, nem mert csöngetni. Félt ós szégyenkezett, hogy vetélytársától keljen engedelmet kérnie. Ellen nyitott ajtót sápadtan, szónólkül. Lujza padig zilált lelke bőbeszédűségével beszólt: — Megbocsájtok önnek asszonyom . ... Megbocsájtom önnek Ellen mindazt, amit ellenem tett. Annyira szeretem őt... Erti? ... Néha kételkedtem az ön iránta való szerelmében .. Azt mondtam mégis, tegye olyan boldoggá, amilyennó ón szerettem volna tenni... És féltem ... Megengedi, hogy lássam őt ? ugy-e ? ... Mondja, hogy igen... Öa ... ön. .. a barátnőm lesz... Együtt fogjuk siratni. . .. s emléke megvigasztal bennünket... Könyörgöm. .. Ellen végignézte ezt az asszonyt, akinek jogai vannak s neki könyörög, neki a betolakodónak, a szeretőnek !. . .. Végtelenül kicsinynek érezte magát előtte. A megindultság paralizálta szavát s zokogásba fojtotta : érezte, hogy bűnbánat fogja el lelkét s arcára a szégyen pírja ül. Magához hivta Lujzát s halkan hebegte. — Meg tud nekem valaha bocsátani ?... Lujza szónélkül átkarolta. Karonfogva léptek a haldokló szobájába. Márkus homályosuló szemeivel emberfölöttti kifejezéssel tekintett rájuk. Kihűlő kezébe szorította a két nő kezét, mintha a halál e magasztos pillanatában összekötni akarná ezt a két életet, amely csak az ő távozásával közeledhet egymáshoz. Fölemelkedett, majd egy sóhajtással visszahanyatlott. A két nő zo kogva borult holttestére. támadtak lovagias affairek, épen ugy most is, még a szelid felirati vita is alkalmat adott egy-egy lovagias férfiú becsületének megreperálására. S ime most, a költségvetési vita hullámaiban napszamra kellett elintézni négy jeles urnák azt a sok becsületsértést, mit a Ház ülései alatt az izgatott lelkek kiszólásai teremtenek. Mindenesetre nem ártana azonban ha az a tüzes ifjúság, mely most csőstül szakadt az uj parlament épen legtartalmasabb pártjanak nyakába, valamivel higgadtabban folyna be a tárgyalások menetére s nem akasztaná meg, legtöbbször jogos, de felesleges közbeszólásainak következményeképen azoknak a fontos kérdéseknek eldölósét, melyektől az ország sorsa s jövendője függ. * Dr. Crippen! Ez most a világszenzáció. A Marconi-telegraf egyre működik. Hajón menekül a felesóggyilkos angol fogorvos. Ő még nem is sejti, hogy az igazságszolgáltatás damokles kardja feje felett lóg s hogy minden percben utolérheti az az angol hajó, melyet az angol igazságszolgáltatás emberei elfogatására kiküldöttek. Dr. Crippen talán nyugodtan fogyasztja el reggelijét szerelmese társaságában s azalatt az egész világ újságolvasó közönsége már bőven értesül a Marconi telegráfok útján mindarról, hogy miképpen jut közelebb ós közelebb az üldöző hajó a dr. Crippent vivő hajóhoz. Valóban szédítő találmány Marconi csodás távirója. Mennyi s minő hasznát veszi majd az emberiség, az még csak ime most derül ki lassan-lassan. A hajó vigan siklik a tenger bodros hullámain. Dr. Crippen a szabadság országáról álmodozik bűntársa puha karjai között s az igazságszolgáltatás büntető angyala már száguld feléje s dróttalan távíróval érintkezik a hajó parancsnokával, intézkedve annak letartóztatásáról. Az ujabb ori elmeszülemények ime minő perspectivát nyújtanak. Rövidesen a nyomozó hatóságok már repülőgépekkel száguldanak a bűnösök után s karja elér az óceánon túlra is, legnagyobb fájdalmára a bűnösöknek s hasznára az erkölcsöknek. Mert ugyan kinek lesz kedve bünt elkövetni akkor, mikor annak gyümölcseit sehol sem élvezheti már s az igazságszolgáltatás szigorú keze szorítása alul senki sem menekülhet ? A dr. Crippenek meggondolják majd a jövőben azt, ho^y vájjon ujat húzzanak azzal, kinek keze még a levegőn keresztül is megtalálja a véle szembe szállókat. * Egy pöstyóni magyar fürdő közönsége panaszt emelt az illető hatóságnál s mikor ott orvoslást nem talált, a fürdő magyar mágnás tulajdonosánál: dacára annak, hogy a fürdőzők nagy része magyar, hogy a fürdő is magyar területen van s a tulajdonosa magyar mágnás, minden érintkezés a fürdőigazgatóság részéről német, a toló székek Bécsből valók, fekete sárgára vannak festve s minden intézkedése az igazgatóságnak odairányul, hogy a magyar fürdőzők nemzeti érzülete megsértessék. Ha nem volna ilyen furcsa az eset s nem speciálisan magyar eset, még felemlitésre sem tartottuk volna móltónak. De miután ez csak Mugyarországon történhetik s csakis a hatóság lusta elnézéséből s nemtörődömségéből, szükségesnek tartottuk mi is megörökíteni. Ha külföldön ilyen eset előfordulna, akkor bízvást az egész ország népe, mintegy ember kelne ki a fürdőigazgatóság ellen s egyetlen percig sem lenne módjában azt a fürdőt tovább vezetnie. De hát Magyarországon vagyunk, ahol minden kívánság, mely nemzeti érzületünk respektálását kívánja, sovinizmus, tehát elítélendő. Az érdekesebb tárgyak. Békéscsaba község képviselőtestül lete e hónap 28-án, csütörtökön rendj kivüli közgyűlést tartott. Már a tárgy; sorozat maga sem volt olyan, amely különösebb érdeklődésre tarthatottvolna számot s főképen ennek tulajdonitható, hogy a tagok meglehetősen csekély számban jelentek meg. A parasztpárt i részéről egyedül a vezér jelent meg a I gyűlésen és mindjárt itt, elől konstatálhatjuk, hogy honatyához illő komolysággal viselte magát. Nem igyekezett egyáltalában zűrzavarokat és incidenseket felidézni, felszólalásai szigorúan tárgyszerüek voltak, mintha csak a mandátum átvételekor mondott kijelen-