Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-07-31 / 61. szám

Békéscsaba, 1910 aug. 28. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3téseit igyekezett volna valóra váltani. Leghuzamosabb vitát a Csabán épülendő kötött és szövött iparárugyár segélye keltett, amelyről azonban külön cikkben emlékezünk meg. A közgyűlés lefolyásáról tudósításunk a következő : Kovács Sz. Ádám biró 9 órakor nyitotta meg az ülóst és Korossy László főjegyző nyomban hozzáfogott az egyes ügyek elreferálásához. Az igazságügyminiszter az alispán utján értesítette Csaba elöljáróságát, hogy a kataszteri kiigazítással együttjáró telekkönyvi betótszerkesztés munkálatai még ez év folyamán megkezdődnek a csabai járásbíróságnál, mint telekkönyvi hatóságnál. Egyben utasította a miniszter az elöljáróságot, hogy a betétszerkesztési munkálatokat minoU'félhető támogatásban részese. A Közgyűlés a tanács javaslatára a miniszter leiratát tudomásul vette és megbízta az elöljáróságot a szükséges intézkedések megtételére. Mint lapunkőan már többször emiitettük, a veszei hidi szifon bedőlése miatt szükségessé vált az öntözött rétnek, a régi duzzasztás helyett szivattyúzás által való öntözése. A község a szivattyugépre 10,000, a kezelési költségekre padig 5,000 korona segélyt kórt a földtnivelósügyi minisztertől. A miniszter a kérelmet részben teljesítette is, amennyiben a szivattyugép beszerzésére szükséges 10,000 koronát kiutalványozta azzal a rendelkezéssel, hogy a gép 10 évig üzemben tartandó és az öntözött rét kezelését ugy, mint eddig, ezután is az állam fogja közegei utján ellenőrizni. A törvényhatósági bizottság határozata, mely a katonai főzőkonyhák elhelyezésére vovatkozik: tudomásul szolgált. A főzőkonyhákat a laktanyai szín meghosszabbítása által származó területen fogják elhelyezni. Az egész munkálat 450 koronába kerül, amennyiben csak egy faszin meghosszabbításáról van szó. Régóta vajúdó ügye már Csabának a katonai barakkok jövedelme 1 ovatartozandóságának ügye. A barak\ck nem régen épültek fel 400 emberre 35000 korona költséggel, amely összeg kamatait a vármegye fizette a katonabeszállásolási alap terhére. Ennek dacára nagyon sok éven keresztül az volt szo* kasban, hogy beszállásolások alkalmával az egy-egy katona után járó 24 fillérnyi dijat a község szedte be és a saját céljaira fordította, mivel az ügy nem volt kellőképen szabályozva. Igy éveken keresztül felvett a község közel 96000 koronát, ami csak a legutóbbi elszámolás alkalmával tünt ki. A vármegye természetesen követelést támasztott a község ellen és hosszas tárgyalás indult meg, amelynek végeredménye az lett, hogy a különböző szolgálmányok leszámításával a község csak 47,000 koronával tartozik a vármegyének. E tartozás visszafizetéséről akként intézkedett a vármegye, hogy 25,000 koronát még ebben az évben tartozik megfizetni a község, a fennmaradó összeget pedig nógy éven keresztül, egyenlő részletekben. A közgyűlés a vármegye rendelkezését jóváhagyólag tudomásul vette. Úgyszintén tudomásul szolgáltak a vármegyének a községi számadásokat ós a husvizsgálati szabályrendeletet illető jóváhagyó határozatai is. Az államvasutak igazgatósága, mint már megírtuk, megkereste a vármegyét, hogy gondoskodjék a „Soprony" megállóhely nevének megváltoztatásáról, mert e helynek Sopron városával történő összetóvesztósóből sok közlekedési zavar származik. Az alispán javaslattétel céljából kiadta a megkeresést a községnek. Az elöljáróság két nevet ajánlott: „Békéscsabai tanyák" vagy »57. számú őrház". Áchim L. András szerint meg kell tartani a régi Soprony elnevezést, mert ő nem tud elképzelni olyan utast, aki egy pusztát össze tudna téveszteni egy várossal. Különben is a csabai nép körében már meggyökeresedett a „Soprony" elnevezés és nem igen tudna másikhoz szokni. Id. Kocziszky Mihály a „KisGerendás elnevezést ajánlja, ami egyál- j talában nem találkozott tetszéssel, mert „Gerendás" állomással szintén jöhetne konfúzióba. Végre is az „57. számú őrház" elnevezésben állapodott meg a közgyűlés. A krassószörénymegyei árvízkárosultak részére gyűjtés útján összejött 80 korona, maga a képviselőtestület pedig 100 koronát szavazott meg. Igy Csaba részéről 180 korona megy a szerencsétlenek számára. A munkásházak telkének megvásárlására vonatkozó tanácsi javaslat egyhangú elfogadásra talált. A polgári leányiskola mult évi működéséről szóló igazgatónői jelentést örvendetesen vette tudomásul a közgyűlés, mert arról tesz tanúbizonyságot, hogy az iskola évről-évre fejlődik, növendékei szaporodnak és a taneredmény a megkívánható legjobb. Ennélfogva a közgyűlés a jövő tanévre is megszavazta Böszörményi Róza igazgatónőnek a kért segélyt, vagyis osztályonként 1000 koronát ós három öl tűzifát. Az iparos- és kereskedő-tanonciskolák évi jelentésére, valamint a nagygerendási pusztában építendő haloltás házra vonatkozó ós lapunkban már ismertetett tanácsi javaslatok egyhangúlag elfogadtattak. O/.v. B a r t o s Jánosné, a Fiumeszálloda volt bérlőjének özvegye aziránt folyamodott, hogy a község a szerződést ruházza át reá az eddigi feltótelek mellett. A lanács javasolta a kérelem teljesítését. Áchim L. András kérdi, hogy van e a szerződésben olyan pont, amely kimondja, hogy elhalálozás esetén a jog továbbra is megmarad a bérlő hozzátartozói kezében, vagy pedig visszaszáll a községre. Korosy főjegyző: Ilyen pont nincs. A c h i m : Jó volna a későbbi szerződésekbe belevenni. E felszólalás után a község teljesítette az özvegy kérelmét, tehát a „Fiume" a régi szerződés lejártáig, 1914 október l-ig özv. Bartosné kezében marad. Ezek után a közgyűlés délelőtt 11 órakor véget ért. Hamis hírek a csabai selyemionodáról. „Megnyomorított gyermekek" Az orvos és a direktor nyilatkozata. A felsővégi zsilip közelében már csaknem egy óv óta működésben van a csabai selyemfonógyár, mely az enemü gyártelepek között a legnagyobb ós legszebb az egész országban. Százhuszonnyolc fonőgép^működik benne, állandóan 330 leánygyermeknek ad könynyen megszerezhető kenyeret a gyár, amelynek a selyme a Körös vizének sajátságos és kedvező vegyi összetételénél fogva a legerőssebb és legszebb, amit e téren termelni lehet. Csak a napokban adtak fel Amerikába két zsák selymet, mely 15,000 korona értéket képvisel. Mindez csak pár nap termése. Csabára nézve tehát fontos gazdasági ós szociális jelentőséggel bir ez a gyár, mert egyévi forgalma rendes körülmények között élóri a másfél mltlió koronát ós több százezer koronát fizet ki csak munkabérekben. Az ilyen nagyszabású és jelentőségű ipartelepet valósággal dédelgetni kellene ugy Csaba elöljáróságának, mint a nagyközönségnek. Szerencsésnek tarthatja magát Csaba, hogy ilyen gyártelepe van, amelyekért annak idelyón igen sok ós nagy város versengett. Ennek dacára azt kell tapasztalnunk, hogy a gyárról nap-nap után rosszakaratú hirek kelnek szárnyra. Az aratási munkálatok idején például elhíresztelték, hogy a munkások sztrájkba léptek, holott az egész nem volt más, minthogy az igazgatóság saját elhatározásából két heti szabadságot adott a lányoknak. Ez idő alatt a gyárat tisztogatták. Az utóbbi napokban p9dig városszerte azt beszélték, hogy sok leánynak amputálni kellett az ujját, sőt a karját is, mert vórmózgezést kaptak a gyárban. Az ilyen híresztelések természetesen nagy mértékben ártanak a gyár jó hirnevónek ós alkalmasak arra, hogy a leányokat elriasszák a gyárból. Lapunk szerkesztője értesülvén a kósza hírekről, azonnal el ment dr. Vas Vilmoshoz, a gyár orvosához és Invernini C. Rafael igazgatóhoz, hogy tőlük alapos felvilágosítást nyerjen. Dr. Vas nyilatkozata. Dr. Vas Vilmos a következőleg nyilatkozott a tényállásról : — Csak öntől értesülök, hogy milyen rómhirek vannak a fonógyárról elterjedve. Kijelenthetem, hogy a gyári lányok kezén sem kisebb, sem nagyobb operáció, vagy pláne amputálás nem történt. Ha valakinek, ugy nekem kellene erről tudnom, mert ha kisebbszerü, ; jelentéktelen operáció szükséges, azt magam hajtom végre, nagyobb baj ese, tén pedig én internálom őket a kórI házba. Vórmárgezés se történt. Az igaz, ; hogy sok leány jelentkezett nálam már bőrfelpüff^nésekkel, vagy az ugyj nevezett bőrlobbal, mely attól származik, hogy a lányok folyton meleg vizben dolgoznak, Még ez a bőrlob is elkerülhető volna, ha a lányok betartanák az utasításokat és munka után, mielőtt a szabad levegőre kimennek, belemártanák kezüket a fertőtlenítő, hűsítő folyadékba ós jól megtörölnék. E helyett azonban azon nedves kézzel, ahogy kiveszik a forróvizből, szaladnak? futnak az utcára. Ilyenkor természetesen előáll a bőrlob, amely azonban nem veszedelmes ós könnyen gyógyítható. Az is megtörténik azonban, hogy a lányok ilyen esetekben se jönnek mindnyájan hozzám, hjaem rábízzák magukat valamelyik tudákos nénémasszonyra, aki felvágja a püffenÓ3ek<3t. Ilyen esetben bizony, különöseu ha nem tartják tisztán, sebek is támadnak a kézen. Az igazgató nyilatkozata. Dr. Vas Vilmos orvostól szerkesztőnk a selyemfonodába ment ki az igazgatóhoz ki előzékeny modorú, rendkívül szives olasz ember. Még törve, de egészen érthetően beszéli a magyar nyelvet. Mentegetődzött is jóelőre: — Bocsánat, nem tudok jól magyarul. Csak egy éve vagyok még Magyarországon. A látogatás céljának előadása után méltatlankodva kelt ki: — Nem igaz, egy szó sem igaz 1 Jajj, de rossz emberek vannak erre! Olaszországban százszorta több selyemfonógyár van, mint Magyarországon és hasonló hireket egyikről sem terjesztenek. De még többi magyarországi gyárról sem. Nem tudom elképzelni, honnan szedik azokat a képtelen hireket. — Mégis, mitől származnak azok a bőrdaganatok ? — Kérem, az minden kezdő munkásnál meg szokott lenni Azoknak a kezeik még nincsen hozzászokva az örökös meleg vízhez. De csak kezdetben van ugy. Később már hozzászokik a kéz. Az aratási szünet után gyakran fordul elő a rógi lányoknál is, de csakis azért, mert kezük eldurvult két hét alatt a mezei munkában ós elszokott a meleg viztől. De ezután már ez sem fordult elő. A gyár bérlője ugyanis küldött Olaszországból egy folyadékot, amelybe, ha a munka előtt és munka után belemártják a kezüket nem történik semmi baj. Ez pedig kötelezővé van téve. Minden lánynak meg kell tenni. A lányok ugyanis kapnak egy számot, melyet a kézmosó edénynél álló felügyelőnőnek át kell adniok munka után, munka előtt, reggel pedig ugyanott ki kell váltaniok. Tehát mindegyik megmossa. — Operációt tehát egyik leány kezén se végeztek ? — Ki van zárva. Nem is történhetik meg. Ez az eset csak akkor állhatna elő, ha valamelyik lány orvosi kezelés igénybevétele nélkül vágná fel a bőrdaganatot ós vérmérgezóst kapna. Ugy hisszük, az orvosnak ós az igazgatónak fenti nyilatkozatai képesek lesznek a rosszakaratú híreszteléseket megszüntetni. A közigazgatási bizottság üléséből. A községi pénztárak egységes kezelése. A Kner—Jantyik ügy. Mint mult számunkban már jeleztük, a vármegye közigazgatási bizottsága jövő havi rendes ülését augusztus hó 8-án, kedden fogja megtartani. Ez az ülés eltórően a néhány megelőzőtől, egy pár érdekességgel kínálkozik, amelyek felkeltik iránta a vármegye érdeklődését. Egyik fontos tárgya lesz például az alispán féléves jelentése, mely szintén ezen az ülésen kerül előterjesztésre. A vármegye közigazgatásáról szóló féléves jelentéseket mindig a belügyminiszterhez kell felterjeszteni és a törvény értelmében fel kell kérni a miniszter figyelmét egyes, a félév alatt tapasztalt fogyatékosságokra, melyeknek orvoslása a vármegye érdekében áll. A mostani jelentésben kérni fogja az a ispán, hogy a miniszter egységes pénzkezelési szabályzatot készítsen a községek részére és az ahhoz való alkalmazkodást kötelezővé tegye. Ezt a kérelmet teljes mértékben indokoltá teszik azok a nagy eltérések, melyek az egyes községek pénzkezelése között fenállanak. Minden községnek meg van a maga külön szervezési szabályrendelete, mely a pénzkezelésről az illető község speciális viszonyaihoz mérten rendelkezik. A kisebb községben egészen más a pénzkezelés, mint a nagyobbakban. Ezen kivül egyenként is nagy eltérések vannak a községek között. Ez a körülmény természetesen megnehezíti az ellenőrző fölöttes hatóság működését. A vármegyei számvevőség minden községben más-más rendszert talál a pénztárvizsgálat alkalmával, amely rendszereket előbb át kell neki tanulmányoznia, ha az ellenőrzést kellő pontossággal és lelkiismerettséggel akarja végrehajtani. Ebből a szempontból tehát nagyon indokolt az alispán kórelme s a minisztérium azt előreláthatólag teljesíteni is fogja, mégpedig olyképpen, hogy az ország valamennyi községére nézve egységes pénzkezelési szabályzatot alkot, amelyhez való alkalmazkodást rendeletileg le3zi kötelezővé. Csakis ily módon lehet a községi háztartás egyöntetű és zavartalan működését biztosítani. Ugyancsak az alispáni jelentés kapcsán fog tárgyalás alá kerülni a KnerJantyik ügy is. Ez ügy szálai viszszahuzódnak az elmúlt télen lefolyt megyei választásokig, amikor tudvalevőleg betöltésre került többek között a Rohoska Mihály nyugalomba vonulása folytán megüresedett gyomai főszolgabírói állás is. Ez állásra nógy pályázó jelentkezett. Közöttük volt Jantyik Mihály, a gyomai szolgabíró is. Nagyban folyt meg.yeszerte a korteskedés, ami hasonló alkalmakkor elkerülhetetlen s természetesen nem válogattak a korteskedések eszközeiben, különösen azok, akiknek valamelyes érdekük függött a választás eredményéből. Kner Izidor gyomai nyomdatulajdonos a választás előtt pár hittel egy röpiratot adott ki „Nyilt levól Dőry Pál főispán" úrhoz" cim alatt, amely röpiratban különböző leleplezéseket közöl Jantyik Mihály szolgabiróról. Meglehetősen irónikiis, sőt haragos, támadó hangon ugy rajzolta le Jantyik közhivatalnoki egyéniségét, hogy hanyag, ítéleteiben elhamarkodott, következetkezetlen, sőt együgyü is, hogy vezetésre képtelen ós megválasztása valósággal istencsapása volna a gyomai járásra nézve. Jantyik a nyilvánosság előtt egy, a mi lapunkban közölt nyilatkozat által tiltakozott először a röpiratban megjelent és hivatali becsületét sértő vádak ellen, majd pedig az alispántól maga ellen a fegyelmi eljárás megindítását kérte. A vizsgálat meg is törtónt márs az alispán meghozta az elsőfokú határozatot, mely szerint Jantyik ellen a fegyelmi eljárás megindítását nem tartja indokoltnak, nincs rá semmi alap. Egyben felhatalmazta Jantyikot arra is, hogy Kner ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt a büntető feljelentést tegye me. Kner Izidor most az alispáni határozatott megfelebbezte a közigazgatási bizottsághoz. Felebbezésóben kéri Jantyik ellen a fegyelmi eljárás megindítását. A felebbezóst a bizottság előreláthatólag el fogja utasítani már csak azért is, mert Jantyik időközben lemondott állásáról. A rágalmazási pör egyébként már folyamatban van a csabai járásbíróság előtt, amennyiben a tanúkihallgatások folynak. ítéletet azonban majd a nagyváradi esküdtszék fog hozni. Nyári érdekességek. Az elhagyott Margitka. — Dupla válópör. - Külön fővárosi tudósítónktól. Egy ártatlan kis, egyhónapos csecsemőt tett ki ismeretlen mamája a hires József-város Déry-utcájában, egy ház