Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám
1910-07-24 / 59. szám
Békéscsaba Í910 julius 24 BÓKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 sokban tartatnának. Ez óhajt a kerület elé fogják terjeszteni. A Zsedényi-fóle alapítványra a közgyűlés Uhrin Károly, K1 e n k Samu és Laczó Endre tanítókat ajánlotta. Az iskolaszék tagjaiul P e t z József és M a z a n János békéscsabai tanítókat választották meg. Végül a kerületi közgyűlésre kiküldettek az egyháziak részéről: L i f f a János, Jeszenszky Károly, F r i n t Lajos, Zsilinszky Endre, S z e b erényi Lajos és BárdyErnő lelkészek. A világiak részéről: K o r o s y László, S a i 1 e r Gyula, Áchim Gusztáv, K o v á c s L. Mihály, Institorisz Kálmán, báró Solymossy Lijos, dr. L a d i c s László, W i n t e r Ádám, B a d i c s Ele.<, A i 1 e r András és P u r g 1 y László. A jövő évi közgyűlés helyéül Békéscsabát tűzték ki. Ezzel a közgyűlés véget ért. Délben közel' száz terítékű bankett volt, melyen számos felköszönt) hangzott el. Utazás a szarvasi közjegyzőség körül. Második közjegyzőség. A koalíció uralminak megszűnése és az uj politikai helyzet, ugy látszik Szarvason okozza a legnagyobb galibát. Azt mindenki tudja, hogy mig a megyebeli községekben csak választások alkalmával szervezkednek a pártok, Szarvason mindig éles pártkeretek állottak és állanak fenn. Különösen a függetlenségi, helyesebben mondva a Haviár párt nézett ós intézett el eddig is mindent rideg, nemcsak rideg, de kórlelhetlen pártszempontból. Ha kisbíró vagy irnok választásáról volt szó, csak a függetlenségi párti elvek jöttek •ós vétettek tekintetbe. Ez a folytonos pártszempont, különösen H a v i á r Gyula, a jelenlegi kir. közjegyző részéről teremtette meg a mai kiélesedett helyzetet. A volt szabadelvű pártiak, most munkapártiak is a pártszempontokat érvényesítik. S ki veheti azt rossz néven ? Évekkel ezelőtt törtónt,* hogy a Haviár-párt folyton elégedetlenkedő elemei mozgalmat indítottak Szarvason oly irányban, hogy néhai M i k o 1 a y Mihály kir. közjegyzőnek konkurenciát csináljanak s a kormánynál Szarvason egy második közjegyzősóg felállítását keresztül vigyék. Az ily irányú kérteién fehéren áll a márvány oroszlán s haragosan nézte az alatta elhaladó vidám csapatot Ettore Gaotinnak eszébe jutott álma s a többiek bátorítására felkúszott a talapzatra. — Nos, fickó — szólt — itt a karom, harapd le! És a karját beledugta az oroszlán torkába. De a többiek mérhetetlen bámulatára, fájdalmasan felszisszent ós karját gyorsan visszarántotta. A holdvilágnál látszott, hogy arca halálsápadtra vált. Mély megdöbbenéssel köréje gyűltek ós ijedten kérdezték: — Mi az? Mi történt? Mi bajod Ettore ? — Nem tudom — szólt Ettore. De valami metsző fájdalmat éreztem, mintha tűzbe nyúltam volna . . . most is pokolian ég ... Talán mégis megharapott... És erőltetve nevetett, de csakhamar újra fölszisszent és karját fájlalta. A fiatalemberek, kiknek jókedvét alaposan elrontotta a rejtelmes eset, a lakására kisérték Ettorét. Mire odaértek, ennek karja rettenetesen feldagadt, szemei előtt fekete foltok táncoltak és csakhamar elvesztette • eszméletét. Mire orvost találtak, ez már í csak a vérmérgezt's következtében be- I állott halált konstatálhatta. A megrémült és megrettent kis csapat visszament a piazettára s fáklyafénynél n.egvizsgálta a gyilkos oroszlán torkát. Csakugjan rá is jöttek a borzalmas titok nyitjára. A kőüregben skorpiófészket találtak, három szokatlanul nagy, kifejlett skorpióval. vényt megszerkesztették, több száz aláírást gyűjtöttek. A kérvényben H a v i á r Dániel, az akkori képviselő és dr. Havi á r Gyula, a mostani kir. közjegyző megdönthetetlenül érvelnek amellett, hogy Szarvason a második közjegyzőségre égető szükség van. Nagyszámú tagból álló deputáció nyújtotta át a kérvényt az akkori igazságügyminiszternek, ki ugy tett, mint minden miniszter, tudniillik a kérelem teljesítését igérte. Azonban a szabadelvű érát a koalíció váltotta fel, a Szarvason köztisztelt ós becsült M i k o 1 a y Mihály kir. közjegyzőt pedig a halál fosztotta meg a szarvasi jól jövedelmező közjegyzősógtől. A koalíciós éra alatt aztán a függetlenségi párt egyik alelnökének, Havi á r Dánielnek könnyű volt a pírtszempontot ismét érvényesíteni és Havi á r Gyula dr. lett a szarvasi kir. közjegyző. Azonban Justh Gyula bankállásfoglalása megbuktatta a koalíciót ós az utóbbi választás a nemzeti munkapártnak tetemes többséget hozott, sőt Szarvason a függetlenségi, az az a Haviárpárt egyeduralma is megtört, nagyon sokak örömére. Ez az öröm egy régen feledésbe ment közóhajt is újra felélesztett. Ha már évekkel azelőtt, éppen a jelenlegi közjegyző érvelése alapján szükség lett volna Szarvason a második közjegyzőségre, most, mikor a község is nagyot fejlődött, több pénzintézete is van, akkor még inkább. És a mozgalom mostani megindítóinak határozottan szerencséjük van e tekintetben, mert s második közjegyző ség felállítása iránti, sok száz aláírással ellátott kérvény még mindig ott van elintézetlenül az igazságügyminiszteriumban és ez a kormány, mely a nép jogos óhajának teljesitésót is programmjául tekinti, nem lehetetlen, hogy Szarvason a második közjegyzőséget felállítja. Igy évek multán teljesedésbe megy az a példabeszéd: Aki másnak vermet ás, maga esik bele. Szarvason most erről beszélnek ós a kárörvendők nevetnek azon, hogy most a függetlenségi pártszempontot és szükségességet igyekszenek megsemmisíteni azok, kiknek veszteséget okoz majd az oly szükségesnek tartott második közjegyzősóg. Az orosháza—szentesi ut. Egy régi o'haj megvalósulása. A vármegyék kulturális fejlődésének egyik főfeltétele a közledós szabad és akadálytalan lebonyolítása ugy magának a vármegyének a belterületén, mint az egyes vármegyék között. Különös fontossággal bir ez épen náiunk, az alföldi vármegyékben, ahol a forgalom nagy befolyással bir a mezőgazdaság szempontjából, mert az egyes piacoknak könnyen megközelithetőknek kell lenni, eltekintve a jó utaknak egyébként is nélkülözhetetlen voltáról. Hogy az orosháza—szentesi ut megépítése ma a megvalósítás állapotában van, azt a vármegye közönsége gróf Károlyi Imrének köszönheti, kinek vármegyéje iránti vonzalma ós ragaszkodása ós annak kulturális fellendítése iránt táplált nemes törekvései ma a legszebb példáját nyújtják, egy igazi magyar mágnás hazafias szereplésének. Gróf Károlyi Imre a mult év őszén 25 000 koronát ajánlott fel az ut megépítésének céljaira, azonkívül kötelezte magát arra, hogy az összes anyagokat a saját költségén a helyszínére száliitja, ami szintén igen tetemes áldozatot jelent, mert hiszen közludomásu dolog, hogy az utak építésére előirányzott ösz szeg egy tekintélyes részét a szükséges nehéz anyagok helyszínére való szállítása szokta felemészteni. E<ek szerint az ut építésének feladata a következőkben nyert megoldást: Az Orosházától Szentesig kiépítendő müut költségeit körülbelül felerészben az állam, másik felerészben pedig a fenntemlitettekben j gróf Károlyi Imre ós Oroskáza közj ség vállvetve viselik, az utóbbi annyi' ban, hogy 800 méter ut kiépítését maI gára vállalta. A kereskedelmi miniszter különös figyelme a vármegye iránt tehát szintén nagy jelentőségű, mert ezidőszerint a vármegyei közúti aU*p az utóbb megejtett utépitósek következtében úgyszólván egészen kimerült. A közigazgatási bejárás f. hó 19-én, kedden történt meg, a kereskedelemügyi miniszter képviseletében megjelent Markó Gusztáv műszaki tanácsos vezetése mellett megjelentek dr. D a i m e 1 Sándor vármegyei főjegyző, Bálint István mérnök, a gyulai államépiteszeti hivatal képviseletében, Hódmezővásárhely város, Orosháza község ós a mágocsi uradalom kiküldöttei. Az útnak Csongrádmegyére eső része 14 kilométer hosszúságban már készen áll. Az érdekeltek amaz óhajtásuknak adtak kifejezést, hogy maga a kőpá ya 3 méter széles legyen, sajnos azonban, ezen óhajtás nem teljesülhetett, mert ez így sokkal több anyagot emésztett volna fel, amit a számitások nem engednek. Az egész ut 3 méter szóles lesz, melyből a kőpálya 2 és fél méter. Örömmel üdvözöljük vármegyénk gazdasági fejlődésének emez egyik lényeges alkotórészét, mely a forgalom szempontjából már csak azért is nagy fontossággal bir, mert összeköt bennünket virágzó kis fürdőhelyünkkel, Gyopírossal. Az ut építését a közeli hetekben kezdik. A rend küszöbén. — Budapesti levél. — Igen, oly sok balszerencse, zűrzavar ós oly sok viszály után végre küszöbén állunk a rendnek. Nemsokára még azt is elfelejtjük, hogy valaha ex-lex volt Magyarországon. Csütörtökön ugyanis befejeződött a végeszakadatlannak látszó meddő szalmacséplés, a felirati vita. Elmondható, hogy nagyon szép befejezés volt. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök mondott egy kilenc negyedóráig tartó hatalmas beszédet és ez a sokat próbált államférfi bámulatos rutinirozottsággal szedte szét, tépte darabokra az ellenzéki szónokok által felhozott érveket. Ez az önérzetnevelő s az ellenzéktől is figyelemmel kisért okos beszéd nagy hatással volt különösen a munkapárti honatyákra, akik diadalmas tekintettel mérték végig az ellenzékieket, mintha mondták volna: — Látjátok, mennyit tud a mi vezérünk? Nem olyan az, amilyennek ti kikiáltottátok ! A miniszterelnök beszéde egészben véve a 67-es alap védelme volt, Helyesen emelte ki, hogy a nemzet azért fordult a nemzeti munkapárthoz, mert az a 67 es alapra állott, a magyar élet és fejlődós egyetlen biztos alapjára. A történelem majd itólni fog arról, hogy mindazok után, amik történtek, kik őrizték meg nálunk ezt az állapotot abban az épségben, hogy egy restauráló nagy vállalkozás teljes súlyával rá lehessen ma telepedni? Khuen nagy beszéde alatt érdekes képe volt a t. Háznak. Csaknem mindenik honatya benn ült lehetőleg a helyén, mert hallani akarta mindenki a miniszterelnököt, aki akár hogy van is, de mégis csak nagy ur. A karzatok is tele voltak szép hölgyekkel. Meglepetéssel tapasztalta az egész Ház, hogy Khuen öntudatos biztossággal mozog a politika bozótos berkeiben, kitépi az útjába kerülő csalánokat keztyüs kézzel, hogy a maga kezét meg ne sértse, de azután megsuhogtatva a maró szurásu szavakat, fjjó sebeket is üt ellenfelein. Beszédének a biztosságot természetesen elsősorban az a légió adta, melyet a választásokon szerzett. Ahány helyeslés, ötleteit honoráló derültség ós tetszószaj jutott hozzája, az ,' mind erősítette őt és mihamar odáig ; jutott, hogy a máskülönben nehéz kór- ' d-sekről is könnyedén szólott. A beszédnek természetesen nagy volt a sikere, már csak azért is, mer képes volt elhallgattatni az ellenzék úgynevezett oroszlánjait. Pénteken mái Ischlbe utazott Khuen a királyhoz. Az utazás, mint ő kijelentette, a bán lemondása folytán bekövetkezett horvát válsággal áll összefüggésben. Az audiencia szombat délelőttre esett. Egynémely lap még arról is tudott, hogy Ischlben egy államtitkárságról, a fiumei kormányzóságról ós pár főispáni állásról is lesz szó. Ezt azonban nem erősítették meg hivatalosan. A Ház pénteken már az indemnitással foglalkozott, a íi első feltétele az ex lex megszűnésének ós az állami rend visszaszállásának. Bűnös emberek. — Bécsi csaló Budapesten. — A szobalányok réme. — Egy iszonyú fubileum. — - Fővárosi tudósítónktól Mahler Károly bécsi származású, harminc esztendős, elegáns úriember. Ösmerősei azt hitték róla, hogy gizdag, szolid üzletemb ^r ós állandóin fölkeresték vegyészeti irodáj'iban. Nemrég nősült meg nagy pénzzel. De költekező életmódot folvtatotj s igy a pénz gyorsan fogyott. Természetes volt ezek után, hogy nagy anyagi zavarokba jutott. Összevásárolt százféle holmtt: vegyészeti cikkeket, lámpákat, drága szőnyegeket és képeket. Persze, hitelbe vette a tárgyakat. • A hitelezők, miután értesültek Mahler dolgairól, följelentést tettek ellene. A rendőrség kiderítette, hogy Mahler körülbelül hatvanezer koronával cssapta be hitelezőit, aránylag nagyon rövid idő alatt. A napokban kihallgatták a vegyészeti gyár hivatalnokát is, ki nem is sejtette, hogy főnöke milyen furfangos csaló. A könyvekből kimutatta a főkönyvelője, hogv több mint hatvanezer korona értékű holmit vásárolt az utóbbi hetekben Mihier, aki mindezt pAnz nélkül eszközölte. De most az elkönyvelt holmiból már semmi sincs meg. Eltűntek a tárgyak. S^nki sem tud róia. A csaló vegyész kedden este bement a házmesterhez ós szomorúan mondta: — Beteges a feleségem; el kell utaznunk. Öt nap mu'va visszajövök... Azóta nem mutatkozott. A vizsgálóbíró a följelentések alapján körözőlevelet adott ki ellene. Valószínűnek tartják, hogy Amerikába menekült. Húsznál több csinos és takarékos szobaleányt fosztott ki Bolgár Kázmér kereskedősegéd, aki most már a rendőrség börtöneben hűsöl. Megunta a kiszolgálást, megpróbálkozott a kényelmesebb mesterséggel. Nyitott még detektiv irodát is, majd sorsjegyek eladásával is foglalkozott. Közben pedig szélhámoskodott. Följelentette a többi között Kovács Eszter szobaleány, aki teljes két évig kitartotta, — mig el nem fogyott a leány pénze. Aztán faképnél hagyta a kalandor. Nemsokára Németh Matild szobaleányt kerítette a hálójába ós megígérte Bolgár, hogy feleségül veszi, ha megfelelő hozományt kap. Az anyakönyvi hivatalban már kihirdették őket, amikor feljött a leány vidéken lakó anyja. S ép kelengyét vásárolt a boldog anya és még ketezer korona kós/p *nzt is adott vejének. Azonban alig, hogy az anyósa eltávozott, a pénzt a turfon eljátszotta. Aztán folyton ütötte az aszszonyt, sőt még a lakásból is ki akarta dobni, hogy most már a bútorokat adhassa el A szerencsétlen teremtés lassankint meggyőződött róla, hogy egy bru á.is és pénzsóvár emberrel került össze s följelentést tett ellene a rendőrségnél. Bolgárt ezek után a rendőrség letartóztatta többrendbeli csalás miatt. Sok veszedelmes leánvkereskedŐ rejtőzik Budip isten. Mt sikerült a rendőrségnek a legveszedelmesebbek eg/ikén a port elverni. A bestiális p írszonát Haller Ju.iannának hivjik. Tucatszamra adja el a szép magyar leányokat és Bukarestbe éppúgy szállított már Ne tétovázzék, ha fáj a feje, BERETVA S-PASTILLAT hanem használjon azonnal amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. - A i o/-\ Kapha'ó minOivosok által ajánlva M[cl 1 den gyógyszer tárban. Készíti Beretvás Tamás gyógyszerész Klspeiten. — 3 dobozzal ingyeu postai szállítás.