Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám
1910-07-24 / 59. szám
10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba l r i,0 julius 17 imberhust, mint Braziliába, Stambulba sppugy, mint Brüsszelbe. Már többször •ajtakapták, de nem igen törődött vele, nert busás jövedelméből könnyen tudta i csekély pénzbírságot megfizetni. (Sajios, a mi kihágási törvénykönyvünk 'endkivül csekély büntetést szab a lelíetlen leánykereskedőkre!) Haller Juianna, mint ügyes fodrásznő, még a legelőkelőbb házakba is bejárt és kiderült, hogy több urileányt döntött romlásba. Ma éppen huszadszor került rendőrkézre. A detektívek rábizonyították, hogy két magyar leányt liferált Berlinbe. Ezért jutalmul szabadságvesztésre is elitélték : negyven napi elzárásban részesül és tetejébe móg ezer korona pénzbírságot is kap a jeles nőcske. Tanácsülés Békéscsabán. A munkásházak ügye. Békéscsaba elöljáróságának pénteken délután tartott tanácsülése kivált a többi ülések közül, amennyiben néhány érdekes, sőt közérdekű tárgy került rajta elintézés alá. E tekintetben első helyen említhető a csabai munkásházak ügye. Tudvalevőleg a vármegye Békéscsabán 24 munkásházat szándékozik építeni. Annak idején fel is szólította a községi elöljáróságot, hogy lépjen érintkezésbe egyes vállalkozókkal és kérjen tőlük ajánlatot. A vállalkozók azonban olyan drága ajánlatokat nyújtottak be, hogy azokat a vármegye munkásházépitő bizottsága egyáltalán nem akceptálhatta és már-már arra gondolt, hogy a Csibára tervezett munkásházakat más községnek juttatja. Ekkor Csaba elöljárósága arra kérte a vármegyét, hogy utalványozza ki kezeihez a munkásházakra szánt összeget s majd ő gondoskodik arról, hogy az összeg keretén belül maguk a munkások építhessék fel a házakat. A munkásházépitó bizottság ei is fogadta az elöljáróság ajánlatát, de biztosítékot kivánt arra nézve, hogy a házak a vármegye által megállapított tervek szerint és az előirányzott öszszeg keretén belül épülnek fel. Ezért arra utasította a községet, hogy lépjen újból érintkezésbe a kijelölt munkásokkal. Az a napokban megtörtént ós a tanács pénteki ülésén foglalkozott véle. E szerint a munkásokkal a következőkben történt megállapodás: A házak valamivel nagyobbak lesznek a vármegye által tervezetteknél, amennyiben hoszszabbak lesznek. Egy-egy ház 1100—1200 koronába kerül és a munkások ígéretet tettek arra nézve, hogy a jövő óv április 15 re valamennyit elkészítik. A pénzkezelést maga a község végzi s a munkások részletekben kapják meg a szükséges összeget. A házakat annak idején az államépitészeti hivatal fogja átvenni, de az elöljáróság felkéri az államépitészeti hivatalt arra is, hogy az építkezést ellenőrizze. A tanácsülés egyéb tárgyai a következők voltak: A vármegyei közigazgatási bizottság, mint már megírtuk, legutolsó ülésén felhívta Békéscsabát arra, hogy Erzsébethelyen óvodát építsen, mert az Albrechtovicsné-fóle óvoda beköltözése óta az ottani gyermekek a szükséges óvodai nevelés nélkül maradnak. A tanács a közigazgatási bizottság leiratát megfelelő határozathozatal céljából a közgyűlés elé fogja terjeszteni, de már most felhívja Erzsóbethely elöljáróságát, hogy megfelelő és alkalmas telek után nézzen. H a n g y á s i Pétert halott kémül alkalmazták Gerendáson halottankint egy korona javadalmazással. Ezt az összeget Hangyási kevésnek tartja és azzal a kérelemmel fordult a községhez, hogy adjon neki 200 kor. évi fizetést. A kellően meg nem indokolt kérelmet a tanács nem teljesítette ez idő szerint, hanem javaslattétel céljából kiadta a gerendási kirendeltségnek. A közigazgatási bizottságnak az altisztekre vonatkozó rendelete, amely szerint csak igazolványos altisztet lehet írnoki, vagy szolgai állásra megválasztani, tudomásul szolgál. A kevesebb idejű altisztek ilyen állásokra meg nem választhatók. Naeveerendás puszta orvos-szük- « ségletének ellátása ügyében tudvalevőleg a megyegyülós utasította a községet, hogy lépjen érintkezésbe dr. Koltay Ármin erzsébethelyi községi orvossal és jusson vele megállapodásra. Ez ügyben a tanács egy bizottságot küldött ki, melynek tagjai a biró elnöklete alatt: Korosy László főjegyző, dr. R e i s z Miksa ügyvezető-orvos és a gerendási kirendeltség fejei. Az értekezletre azonban meghívót kapnak az érdekelt gerendási birtokosok is. K r u z i c s Andrást a szegényházba felvette a tanács. A község faszükségletének szállitá- j sára beérkezett ajánlatok közül Schwarz • Gáborné és társa ajánlatát fogadta el, ; mint legolcsóbbat. A Máv. igazgatósága, mint már megírtuk, kérte a vármegyét arra, hogy a közlekedési zavarok elkerüléfe céljából a csabai határban levő „Soprony" állomás nevét változtassa meg. A vármegye javaslattétel céljából áttette az ügyet a községhez, mely pénteken foglalkozott vele és vagy a „Békéscsabai tanyák", vagy az „57 számú őrház" elnevezéseket hozta javaslatba. Ezután a tanácsülés véget ért. KróniKa. Hogy már itt van kánikula, fizt nagyon sok ember érzi Én ha kövér embert látok, E látvány a szivem vérzi. Mert hát, kérem, sovány testtel Tűrhető még élni máma, fiz az ember csak a boldog, Rkinek most nincsen hája. R.hájasok izzadoznak. Homlokukról hull a harmat, fiz a harmat, mely nem áldás, fimely soh'sem hagy nyugalmai. Ily időben az is lázas, Ki a béke hirdetője, Fiát még aki ideges már ! — Mentsen meg az Isten tőle. fiz olyan tud őrült agygyal Kiirtani egy családot, Hiszen egyik borzalomról írtak is már az újságok. Rzt a szegány postaszolgát Nyomorúság vitte rája, S ha meggyógyul, életében Sohasem lesz csöndes álma Éjjelenkint, hajnalonkint R kicsinyek visszajárnak És nyomában lesznek folyton Vádló árnyak, véres árnyak. 5 ezt a nyomort csak elnézi Részvét nélkül a bölcs állam, Hogyha mindig tőle várok, Felkopautik jól az állam. Mert az állam takarékos Ily ügyeknél szörnyű módon, Katonára kell a sok pénz, Felfogása olyan ódon. Legjobb máma, bizony Isten, flnnak, aki özvegy szalma, Különösen Papucs urnák Csöndes akkor a nyugalma. Járhat-kelhet erre arra, Be is csiphet büszkén, bátran, Ha hazamegy, nem orditoz; Jaj a pofám, jaj a hátam, Nincs otthon a házi sárkány, fiki végig agyusztálja, Papucs urnák az örömtől Megremeg a szive tája, Korcsmákba jár, olyanokba, Rhol lányok szolgálnak ki, Mert ő rája, amint mondja, Csakis a nők tudnak hatni. Dicséri a feleségét, Hogy jó asszony, hogy szép dáma cs titokban búsan sóhajt I Hej kevés nap van már hátra. Igy van ez már kéremásson, Máma nem őszinte senki, Ha van olyan, felemelem, Hogyha nékem bejelenti. Szarvason nagy szenzációt Szült e forró kánikula, Haviárék lobogóját Nagy szomorú szellő fújja, Lesz majd másik közjegyzőség, Ezf suttogja ott a fáma, Repül a sok ezres bankó S Haviár csak sir utána. Gyulán is még felszínen van fiz a hires plágium-vád, De hogy mi lesz a harc vége? — Folytatják, mig meg nem unják, Guy A tűzrendészet államosítása. Érdekes irat a megyeházán. Régi és nagyon igaz közmondás az, hogy a saját kárán tanul a magyar. Mihelyst valami hátborzongató történik, előállnak az úgynevezett álbölcsek ós kétségbeesetten konstatálják, hogy a megfelelő előleges intézkedések nem történtek meg, hogy ezt is kellett volna tenni, amazt is kellett volna tenni. Különösen a tüzkatasztrófák szokták mozgásba hozni a lelkeket Egy-egy nagyobbszabásu és tragikus kimenetelű tűzvész után hasábokon keresztül foglalkoznak a lapok a tűzrendészet kérdésével, -azonban az akció belefúl mindjárt a katasztrófák után az érdektelenség tengerébe ós valami ujabb veszedelemnek kell történnie, hogy a kérdés újból felszínre kerüljön. Élénken emlékezhetik például még , mindenki arra, hogy a párisi nagy áruház égése után mennyire követelték j mindenfelé a tűzrendészet államosítását, ! illetve a tűzoltóságnak minél modernebb eszközökkel való felszerelését. Ez azonban csak jámbor óhajtás maradt, 1 mert a kellő intézkedések nem történtek meg az illetékes fórumok részéről. | Az ökörirtói világszenzációt alkotó ka• tasztrófának kellett megtörténnie, hogy a kérdés ismét felszínre vetődjön. Most ) Szeged város törvényhatósága indított akciót a tűzrendészet államosítása érdekében. Legutóbbi közgyűlésén ugyan is elhatározta, hogy körirattal fordul az ország összes törvényhatóságaihoz, melyben felkéri akciójának támogatására. Mielőtt azonban ez a felkérés megtörtónt volna, az Országos Tűzoltó Szövetség is hasonló szellemű köriratot küldött a törvényhatóságokhoz, közöttük Békésvármegyéhez is. E körirat megdöbbentő adatokat tartalmaz, különösen a községi tűzrendészet állapotáról. Az ország 15000 községe közül ugyanis mindössze 3000 községben van tűzoltóság, 1200 községben minduntalan ki van téve az ököritói borzalmaknak. Ez a helyzet most már tarthatatlan. Valóságos ázsiai állapot, amelyen segíteni kell. A törvényhatósági bizottság legközelebbi közgyűlésén foglalkozik Szeged város ós a Tűzoltó-Szövetség átiratával ós minden valószínűség szerin csatlakozni is fog az akcióhoz, melynek nemes, áldásos célja a tűzrendészet országos érvényű szabályozása a törvényhozás utján. A telefonhasználat korlátozása. A rendelet bővebb magyarázata. A nagyváradi postaigazgatóság a telefon állomás használata tekintetében a következők közlésére kérte fel lapunkat : A kereskedelmi miniszter ama rendelete, mely szerint a távbeszélő „Szabályzat" 42. pontjában foglalt ama kedvezmény, hogy az előfizető távbeszélő állomását díjtalanul használatra másoknak átengedheti, csakis a helyi forgalomra terjed ki. A távolsági (interurbán, környékbeli, törvényhatósági) forgalomban, tehát az előfizető állomását az évi átalány ellenében, csakis az állomás tulajdonosa használhatja. Az ezen viszonylatokban az előfizetői állomásokról mások részéről kezdeményezett beszólgetósek díjkötelesek s ezen dijakórt az állomás előfizetője szavatol. Minthogy ezen rendelet értelmezésére ós végrehajtására vonatkozólag több oldalról kérdés merült fel s e tárgyról egyes hírlapokban oly cikkek jelentek meg, amelyek félreértéseket idézhetnek elő, ezeknek elkerülése végett s a közönség tájékoztatására a m. kir. posta- és távírda vezérigazgatóságnak folyó évi junius hó 22-ón 7683. sz. a. kelt rendelete alapján a következőket kívánom közölni: Önként értetődik tehát, hogy a pénzintézetek, részvénytársaságok, hivatalok, vállalatok stb. részére bérelt állomásokról nemcsak maga a felelős előfizető, hanem az illető intézet, társaság, vállalat, hivatal stb. összes alkalmazottai is jogosultak az állomás használatára. Az egyletek, társaskörök, vendéglők, kávéházak és egyéb nyilvános helyiségekkel rendelkező előfizetőknél berendezett állomások használata a helyi forgalomban nincs korlátozva. Minthogy azonban ez a használati jog a fent idézett rendelet értelmében a helyi forgalmon tul nem terjed, a távolsági forgalomban az előfizetési díj fejében beszélgetéseket ilyen állomásokról is csak maga a felelős előfizető (az egyleti megbízott, a vendéglős, a kávés stb.) ós alkalmazottjai folytathatnak, ellenben az egyletek, társáskörök tagjai, illetve a vendéglőben, kávéházban megforduló vendégek stb. részéről kezdeményezett beszélgetések díjkötelesek. Azok az előfizetők, akik e korlátozás miatt távbeszélő állomásukat a tá volsági forgalomban használni nem kívánják, az azért járó kapcsolási dij további fizetésének kötelezettsége alól a fölmondásra megállapított egy hó elteltével fölmentetnek. Nagyvárad, 1910. julius 19. Siket, kir. postaigazgató. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző ál lomás mára meleg időt jelez, zivatarokkal. -- Békéscsaba közgyűlése. Békéscsaba képviselőtestülete e hónap 28-án, csütörtökön délelőtt közgyűlést tart, melynek tárgysorozatán nagyobb jelentőségű vagy nagyobb érdeklődést igénylő ügyek egyáltalán nem szerepelnek. A tárgysorozat a következő: 1. M, kir. igazságügyi miniszter ur íeiraa a telekkönyvi betótszerkesztós tárgyában. 2. Törvényhatósági határozatok : a) katonai főzőkonyhák elhelyezése; b) katonai barakkok visszatérítési összegének megállapilása ; c) mult évi községi számadások jóváhagyása ; d) husvizsgálati szabályrendeletek jóváhagyása tárgyában. 3. Közigazgatási bizottság felhívása „Soprony" állomás nevének megváltoztatása iránt. 4. Alispán ur felhívása Krassómegyei árvízkárosultak ; Bencsik Mihály s Bocovszky György illetősége ügyében. 5. Sugár uti telekeladás, munkásháztelkek, Varga György szabályozás s nagygerendósi telekbővités ügyében szavazás megejtése. 6. Polgári leányiskola évi jelentése s jövő évi segélyezése. 7. Deutt-ch Vilmos és Iván gyáralapítási üayében bizottsági javaslat. 8 AEGV. megkeresése terű eti átengedés targyában. 9. Iparos ós kereskedő tanonciskolák évi jelentése s költségvetése. 10 Nagygerendás-i halottas kamara 11. Havi jelentések.. 12. Kórvenyek : ű) ÖZV. Bartos Jánosnó szerződós-átruházás ; b) Va astyán János és Paulik János segélyezés ; e) Kovács Pál lakositás; d) Bors Simon „Kakas"-vendéglő névváltoztatása iránt. — Békés v llanyos bizottsága. Békés község legutóbbi képviselőtestületi közgyűlése alkotta meg a villanyüzem kezelését és összes ügyeit ellenőrző-bizottságot. A bizottság tagjai a határozat szerint a mindenkori biró, a főjegyző, az ügyész, a mérnök és öt választott tag, akiket a közgyűlés azonnal meg is választott. A bizottság választott tagjai: Dr. br. D r e c h s e 1 Gyula, K ö r b e r Tivadar, dr. Szegedi Kálmán, dr. Török Gábor ós K o c s o r András lettek. — Házasság. Szentgyörgyi József, gyulai kir. tanfelügyelősógi tollnok aug. 12-én vezeti oltárhoz S t o 11m a n n Szeréna csabai áll. iskolai tanítónőt. — A vármegyei központi választmány kedden dr. Márky János kir. közjegyző elnöklete alatt ülést tartott, melynek tárgya az 1911 évre érvényes választói névjegyzék kiigazítása volt. Dr. Grerasperger József csorvási lakos kifogást emelt Sárközi András ellen, kiről a vizsgálat folytán kiderült, hogy nincs szavazati joga, minek következtében nevét a választmány a névjegyzékből törölni rendelte— Halálozis. F ü rst Ignác, a békési takarókpénztár igazgatója és a békési izr. hitközség volt elnöke, 78 ik étetóvében Békésen szerdán meghalt. . Füredi Gyula, a Magyar Jelzálogbank ! cégvezetője és fővárosi bizottsági tag j és dr. F ü r s t Mátyás budapesti ügyj véd az elhunytban édes atyjukat gyá i szólják. Temetóse^Bókésen pénteken délután ment végbe, nagy részvét mellett.
