Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám
1910-12-22 / 102. szám
388 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 dec. 18. ismeretlenség homályából és léptek az ismert nevek helyébe. Általában feltűnő az intelligencia lemaradása az egész vármegyében. A gazdaosztály nyomult előre csaknem mindenütt. Igazán értékes erőket veszitett el a törvényhatósági bizottság és bizony nagyon kétséges, hogy azok, akik helyükbe léptek, tudják-e inajd őket méltóképen pótolni? Az újonnan választott megyebizottsági tagokat, a félreértések elkerülése végett, egyébként figyelmeztetjük, hogy az ö mandátumuk 1911 január 1 én kezdődik, tehát a december 30-án tartandó megyegyűlésen még nem birnak szavazati joggal. Ennélfogva kár lesz oda befáradniok. A hétfői választás eredményét az alábbiakban közöljük: Csaba négy választási kerületre volt felosztva. Mindegyik kerület külön szavazott. A parasztpárt szavazó cédulája — miuő malicia! — fehér volt, az egyesült pártoké pedig piros. Bizony egész napon át jóval több fehér cédulát lehetett látni a választási termekben, mint pirosat. A parasztpárt, mint mindig, most is kitűnően voltak szervezve. A kortesek előállítottak minden velük konekszióban levő szavazó polgárt. A koaláit pártnál ehhez hasonló buzgalom, saj-nos, egyáltalában nem volt tapasztalható. Délután 4 órakor lett vége a szavazásnak, mely után a szavazatszedő küldöttségek összeszámolták a szavazatokat. Megválasztattak : I. kerületben : Lipták L. Pál 161 Maczák Ádám 161 Machlik György 161 II. kerületben ! dr. Zsilinszky Endre 176 Wagner József 265 dr. Tardos Dezső 245 Reisz Hermán 220 Kohn Ignác 173 III. kerületben: dr. Székely Lajos 154 Hrabovszky Pál 154 Bohus M. György 156 IV- kerületben: Bohus M. Márton 172 Csiernyik Máíyás 155 Pollák Arnold 158 szavazattal. A nemtörődömségnek, a széthúzásnak, mint látható, az lett az eredménye, hogy a parasztpárt még a második kerületben is keresztülvitte hivatalos jelöltjét : K o h n Ignácot. A vármegye többi községeiben lefolyt választások eredménye a következő: Megyebizottsági tagok lettek: Kétegyháza: Popovics Aurél, Grosz Vazul, Neumann Antal. Békés: Sebők Sándor, Durkó Gergely, dr. Török Gábor, br. Drechsel Géza, Hidvégi Imre, dr. Telegdi Lajos, M. Csapó Gábor, Dohányos János. Gyula : Grünfeld Jakab, Berkes Sándor, Domby Lajos, Ravai Gábor, Hack Márton, Ritsek János, Schmidt József, dr. Jeszenszky Nándor, Schneider János. Szarvas: Mocskonyi József, Darida Mihály, dr. Déri Henrik, Haviár Dániel, Hajnal Béla, dr. Mázor Elemér, dr. Salacz Aladár, Grün Mór, Kiss Mihály, Benka Gyula, Medvegy Mihály. Békésszentandrás: Dr. Hajas József, Aszódi Imre. Öcsöd-. Csonka László. Csorvás : Dr. Hajnal Albert. Köröstarcsa : Petneházy Ferenc, Pusj kás László, Szabó János, Nagy Antal, i dr. Petneházy László. Szeghalom-. Czeglédi István, Such ! István. Füzesgyarmat: Nagy A. János, dr. ! Makai Marton, Hári József, Turi István, ; Bökfi János. Gyoma : Debreczeni Endre, Fazekas j Zsigmond, Ailer András, Oiáh István, ! Házy Imre. 'Endrőd-. Viskovics Ignác, Kovács János, Farkes Imre, Osapay Lajos, dr. Kovács Péter, Kalmár Vince, Kurilia Mihály. Orosháza : Kun Mihály, Torkos Kálmán, dr. Bertóthy Károly, Csizmadia András, Freuder Mór, K Horváth Mihály, Bokor András, Szikora István. Mezőberény: Kolozsy Endre, Nun Márton, Mász Ádám, Szabó Árpád, dr. Grünwald Dezső. A csabai gazdasági intézői állás. Egy szakember véleménye. E hónapban fogja Csaba képviselőtestülete betölteni a gazdasági intézői állást, mely Sailer Gyula lemondása folytán ismét üresedésben van. Érdekesnek tartjuk leközölni erre vonatkozólag egy gazdasági szakember véleményét, mely oda konkludál, hogy intéző csak okleveles gazda lehet. A vélemény a következő: Békéscsaba egyik legnagyobb nevezetessége az öntözött szikes kisérleti I telepe. Hogy erre a magaslatra emelem ! a községnek ezt az ingatlanát, az e tej rület gazdasági jelentőségéből magya| rázható meg. A mig a község szemí pontjából tekintélyes jövedelem forí rása az öntözött rét és legelő, addig másrészről az állam bőséges anyagi áldozatai révén, a mezőgazdasági tudományos kutatások világhírű kisérleti helye, melynek a szikes területek megjavítása, termőképességének emelése körül elért eredményeit nemcsak a me' zőgazdasági kérdések megoldásával fogLábai elé temérdek ajándékot raktak, majd pedig meggyújtották a sok picinyke gyertyácskát, hogy csak ugy csillogott a szép, a sudárnövésü karácsonyfa. Mikor estére azután beeresztették a sok apró, örömtől kipirult arcú gyermekeket, a szegény karácsonyfa nem tudta, hogy örömében hová legyen. Harmadnapra kilökték az udvarra, megfosztva minden ékességétől A második fenyőből, deszkákat készítettek. A deszkákból koporsót ácsoltan a még harmadnap bele is fektették örökös !eK6}<ií.. A halottat nagyon szerették hozzátartozom a a fenyőfának kívánsága beteljesedett, mert' 0tt zokogtak, ott tördelték a kezeiket, ou ^úsztak előtte a porban a megtört, lesuj tott emberek. S a fenyőfából készült, koporsó örömmel látta mindazi s boszszuját kielégítve találta. De nem sokáig örvendhetett az emberek fájdalmában, mert másnap elérkezett a tememetés s a koporsót, a benne levő halottal egyetemben, hat láb mélységre sülyesztették a föld alá, majd pedig reászórták mind azt a földet, melyet a sirgödörből kiástak. A harmadik fenyő erősen szuroktartamu volt. A fakereskedő fáklyakószitönek adta el őt s a fáklyakészitő egy szokatlanul nagy fáklyát készített belőle: Rendelésre készült, valami különös, nagyfontosságú alkalomra. Sötét éjszaka volt. Az 'összeesküvők megvitatták még utolsó teendőidet. Majd vezetőjük, egy hatalmas, >riás termetű férfiú kezébe ragadta a endkivül nagy és ez alkáli— kézült fábiTrA* - 51n i mieliág, I, a nyirkos, a dögletes börtön odúiban, csak azért, mert a hatalmasoknak az ő igazságos tanai kellemetlenek. Most ütött a: cselekvés órája. A börtönőrök a mieink. Ők nem fognák ellenünk tenni. A katonaság nagyrésze is velünk tart. A bátor nem t fél a rettenestől. Aki mer, az nyer. Utánnam hát bajtársak, verjük le a rabbilincset azok kezéről, kikére azt az önkény hatalma csatolta. E percben ezer és ezer fáklya fénye gyúlt ki a sötét éjszakbába. A fáklya rőtt fénye félelmetes világosságot hintett szót maga körül. De ime a vezér hatalmas fáklyája, miként a napfény, hatalmas fehér fényben izzott s bevilágította a siket éjszakát. Mindenki az óriás fáklya tündéries fényét bá| muitu. Majd harsány ordítás tört fel a ! magas egekre A vezető, elől rohanva I fákályval egetverő ordítással száguldott I a kihalt utcákon keresztül. Nyomában az ezenyi, ezer néptömeg apró fénycsóváival, mint tüzes kobold tömeg hatott. Minden visszatartás nélkül érkeztek a börtönökhöz. Pillanat alatt ki volt szabadítva az apostol s mindazok, akik tanait követve börtönbe kerültek, i Az örök a néppel tartottak. A királypárti katonák némi színleges ellenállást tanúsítottak ugyan, de rövidesen az egész város a felkelők hatalmában volt. A zsarnok ott reszketett a fogságban s várta a hasadó hajnalt, mely Ítéletét is magával hozza. A fáklyák pedig lobogtak. A szól belekapaszkodott s lobogtatta vérvörös lángjukat. A diadalt kivívták. Messze keleten felbukkant a nap aranyos korongja. S . a felkelők a fáklyák üszkót az utca sarában oltották el. A vezér volt az első, . ki fáklyáját egy sárgödörbe hajította. lalkozó tudós világ kiséri feszült figyelemmel, hanem hazánk sok ezer holdat kitevő szikes területeinek tulajdonosai is a legközelebbről érdekelve vannak. Igy az a subvenció, amit az állam a békéscsabai öntözött szikterület berendezésére és fenntartására fordított mind a mai napig, aminek eredményeképen a terület már annyira javult, hogy tízszeres jövedelmet hoz a múlthoz képest, egyike a leghasznosabb állami befektetéseknek. Mivel azonban a legközvetlenebb haszon ebből Békéscsabára háramlik, mi természetesebb, mint ha a község mintegy revanzsképen, mondhatnánk kötelességének ismerné, hogy a legnagyobb figyelemmel legyen az öntözött rőten folyó kísérletekkel szemben és ne gördítene kicsinyes okoknál fogva nehézségeket az ott folyó kísérletek eredményei elé. Most, hogy a községi gazdasági intézői állás betöltésének kérdése foglalkoztatja az illetékes köröket, mivel a müréten folyó gazdasági munkálatok vezetése szintén az ő körébe esik, önként merülnek fel ezek a gondolatok azok előtt, akik az öntözött rét kezelését a Köröspart kaszálásával nem húzzák egy kalap alá, noha mindkettő gazdai foglalkozás, hanem különbséget tudnak tenni, minekutána az egyik tudományos, a másik gyakorlati gazdai munka. A gyakorlati gazdák a mult kipróbált ösvényein járva, biztosan haladhatnak, az öntözött réten folyó munkák és kísérletek azonban uj utakat keresnek, amelyekre csak a tudomány világossága vezethet. Tudományos képzettség nélkül nem lehet e kisérletek egyes munkálatainak célját megmagyarázni, hogy lehessen akkor azoknak vezetése körül helyesen eljárni ? Mezőgazdasági állam vagyunk s igy a gazdasági kérdések mindnyájunkat érdekelnek. Fel kell tűnni ilyenformán mindenkinek, hogy mig a természeti adományok fejlődése szembeszökő, addig nem látjuk ezt annak alkalmazott ágánál, a mezőgazdaságnál is. Ennek oka pedig tisztán a magyar gazdaközönség saját, hibájából ered. A mi gazdáink jó része ugyanis nem az előretörő, tudományos haladás zászlaját követi, hanem még mindig a fatengelyes, régi világ maradi hagyományait tekinti a gazdálkodás szentkönyvének. Ez a szellem uralkodhatik abban a községben is, ahol a XX. században ugy haladtak előre, hogy amely állásra eddig csak qualificátiós gazda volt alkalmazható, kimondják rá, hogy jó lesz ezután ide valaki anélkül is. Amikor mindinkább tért hódit a szociális paedagogia azon felfogása, mely szerint a munkaadóknak érdeke, hogy a munkás minél tanultabb legyen, mert a tanultabb munkás többet és jobban tud dolgozni szakmájában, akkor Magyarország szivében akad egy pont, ahol a munkaadók a jövőben még a munkások vezetőemberénél, a munkák intézőjénél is kevesebb szaktudással is beérik, mint annakelőtte. Azt mondják, hogy aki nem halad, az marad. Mi nem maradunk, hanem haladunk — hátrafelé, Mindenesetre érdekes jelenség a magyar kultura történetében. Vagy talán Amerikát akarjuk utánozni, mert manapság ez nagy divat ós nekünk ilyen divatos, amerikai szabásra szervezett állásra van szükségünk ?! Csakhogy akkor szükség volna a magyar társadalom felfogását is ehhez az amerikai rendszerhez átalakítani. Elismerjük, hogy a legideálisabb felfogás az övéké, ahol nem a diplomák, hanem az egyén munkájának, tudásának értéke után osztogatják az állásokat; de nálunk, azon igen kivételes esetektől eltekintve, amikor az egyéni képességek szinte praedestinálnak valakit egy állásra, ez nem ugy van. Ahol a protekció akkora hatalom, mint magyar földön, ott az amerikaiak felfogása csak irott malaszt tehet. Épen azért a szakmabeli qualificátiónak diplomához kötése szükséges kerékkötője a protekció túlkapásainak. Amig a protekciós rendszer fennáll, csakis a diploma nyújthat az egyén felől némi garanciát. A kettő együtt még megállhat valahogy, de, ha a diplomát lejáratjuk, a protekciót pedig meghagyjuk, igen könynyen érdekes magyar furcsaságok állhatnak akkor elő. R-ch B-a. A csabai képviselő „beszámolója". Kabaré a városházán. Aki azt mondja, hogy Csaba országgyűlési képviselője nem felel meg honz nagyon téved. Igaz, hogy még mindössze egy rövid kis interpellációt mondott el a t. Házban, amelyről azt irta egy komoly és nagy budapesti napilap, hogy „a tőle megszokott teljes tájékozatlansággal" ! mondta el: de azért ki kell nyilatkozI tatnunk mindjárt eleve, hogy ő még lel| kiismeretesebb, miat az összes honatyák. | Tudniillik még egy képviselő sem érezte | eddig szükségét annak, hogy beszámol| jon a politikai helyzetről, de ő szüksé! gesnek tartotta ezt. Az aztán más kér| dós, hogy mik voltak a tulajdonképeni | inditó okai a beszámoló tartásának. Az j ország ügyeiről ugyan édes-kevés szó I esett vala abban a nevezetes beszámolóban, de annál több a városról, a megyéről, meg a csabai ág. ev. egyházró'. Hogy a politikához mi köze van ezeknek, azt talán csak a követ ur tudná megmondani. Ő bizonyosan érezte magában annak a régi közmondásnak az igazságát, hogy: aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. Neki a nagy országos politika terra incognita, amelyen megmozdulni sem tud, aminek fényes tanújelét adta zseniális hallgatásával, melyet az országgyűlésen kifejtett eddig. Félig-raedoig való elvbarátja, a kisgazda Szabó István egymásután aratja a sikereket, a lapok vezércikkben foglalkoznak vele, miniszterek mennek hozzá gratulálni, de Csaba világrenditö lángésznek feltüntetett követe hallgat, hallgat. A vasárnapi beszámoló tehát nem volt beszámoló, hanem közönséges kortesbeszéd a legordinárébb fajtából, tele ferdítésekkel, lázító ós becsületsértő kifejezésekkel, amelyekért - mint értesülünk — a biróság előtt kell számolnia a követ urnák, még pedig nem is egyszer, sőt nem is kétszer, hanem sokszor. Ez igy van rendjén. Mert nem lehet tűrni, hogy egy ember, bármennyire is élvezi a felséges nép kegyét, büntetlenül gázoljon tisztességes közhivatalnokok becsületében Ez még a demagógiánál is több. Egyébként, eltekintve a bosszúságtól, mulatságos volt az a beszámoló. Valóságos kabaré, hogy részletes ismertetésénél nem lehet a komolyságot megőrizni. Ennélfogva lapunk humoristáját biz'uk meg azzal, hogy ismertesse a beszédet olvasóinkkal. Ő ezt meg is tette. Ismertetését az alábbiakban közöljük: A nagy beszámoló. (Tragédia, vígjáték, bohózat, dráma, vagy ahogy tetszik Hangos előjátékkal, 4 képben, de néma utójátékkal. A végén a szokásos görögtűz elmarad. Úgyszintén a bengáli gyufa-fény is. Legfeljebb fáklyás macskazene adható.) Személyek: A nagyságos képviselő ur, pártvezér, demagóg, vagy éppen második Dózsa György. ízlés dolga. A fő, hogy egy személy. Továbbá nép, mely pipázik és a képviselő ur beszédének vaskosabb kifejezéseire nagyokat köpdös. Nem tudni, hogy a kifejezéséseire-e, vagy a nikotin miatt ? Aztán egy potrohos korcsmáros, mint alvezér. Hivatalból, hogy több pálinka fogyjon és okosodjon a nép. Még azután egy pár „dr." (ügyvéd és ügyvédjelölt), mint pártügyész ós pártügyész-helyettes. Elnökök, alelnökök. Az elnökök közül az egyik a nagyságos képviselő urnák beszéde alatt mindig vizet tölt a poharába. A háttérben a főszolgabírónak kell jelen lenni. Ott is van, de hiába. Idő: jelenkor. Az előjáték vasárnap délelőtt fent a városháza emeletén, a többi jelenet délután két órától lent az udvarion történik, mig bealkonyodik. Előjáték. (Vasárnap délelőtt a publikálás előtt Pártelnök a jegyzőhöz: A nagysá gos képviselő ur küldötte minket, ki len vár a kocsijában, hogy tessik publikálni a dilutáni beszámolóját. Jegyző : Ilyet nem lehet publikálni. A képviselő urnák, mint megyebizottsági tagnak és mint érdemes városi képviselőnek tudni kell azt. Azon kivül fizetni is kell. Pártelnök és jegyző hosszabb e zmecseréba bocs itkoznak. A „nagyságos" képviselő ur megunj i az alat: lent a várakozást ós mint parasztpárti vezérhez illik, 9 krajcáros szivar! sziva, megjelen a végszóknál. A képviselő ur: Publikáltatni kell, fizelek ! (Átadja a pénzt.) Jegyző : Kérem, ez lyukas hatos!