Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-07-17 / 57. szám

Békéscsaba, 1910 julius 17. Pénteken már volt egy kis viharozás is a Házban. Csinálta , vala pedig ezt a néppárt egyik legtemperamentumosabb tagja, Huszár Károly. Olyan zajos hangon, olyan veszekedő kedvben beszólt, hogy igazán viharozni kezdett a Ház ós a viharzás meg se szűnt ebéd idejéig. Huszár harcos ellenzék gyanánt akart bemutatkozni s a tizenhárom tagu párt ez egy tagja a többi tizenkettő Helyet i

s hozzálátott a hadakozáshoz. Különösen Rudnay Alajost, a privigyei mandátum birtokosat támadta nagy előszeretettel. Rudjnayra dühös a néppárt, mert kibuktatta a jelöltjét. Ilyesfólet vágott oda neki: — Ha van valaki a Házban, aki egy bitorolt mandátum birtokosa, akkor ő az. Természetesen nagy lett a kavarodás. Rudnay nem is maradt adós. Leleplezte azt a terrorizmust, melyet a néppárt a kerületben elkövetett. Huszár lapult is az igaz szavak súlya alatt. * A politikai világot most az is nagyon érdekei, hogy mi lesz a kettős mandátumokkal? A békésmegyeiek — tudom — érdeklődéssel várják, hogy Z si lins z ky Mihály melyik mandátumot tartja meg, a szarvasit-e, vagy a lipótszentmiklosit? Szarvasra nagyon rossz volna, ha még egy harmadik választást is el kellene szenvednie. Eleinte az a hir volt elterjedve, hogy a liptószentmiklósi mandátumot tartja meg. Szarvasra pedig Kozma Bandit, a jeles irót és poétát küldi a nemzeti munkapárt. Most azonban már elintézett dolog, hogy Zsilinszky Mihály megmarad Szárvasnak és szülőmegyéjónek, ami önökre nézve csak nagy szerencse lehet. Liptószentmiklóson egyik verzió szerint K a r á t s o n Lajos, az uj honvédelmi államtitkár veszi fel a küzdelmet a csabai születésű Bella Methóddal, aki tevékeny részt vesz a nemzeti.sógi mozgalmakban 03 programmja is egy a nemzetiségi párióval. Nehéz, nagyon nehéz küzdelemre van kilátás. Másik verzió szerint Karátson államtitkár Versecen fog fellépni. Géza. — Kérem, én a jelenre gondolok — erősítette Mezőssy. Ez vonatkozik arra, hogy Székely Ferenc igazságügyminiszter kőbányai beszédében igen egyoldalúan nyilatkozott a fogyasztási kérdésekről. Modern technika az öntözött réten. Dolgozik már a villanymotoros szivattyú. M'mt tudvalevő, a mult évben a Weszei-hidon Mül levő s a kigyósi ós békéscsabai csapadékvizeknek a régi Körös gerlai ágába való átvezetésére szolgáló syphon összedűlt. Ennek folyománya az lett, hogy a rét sem a mult, sem a folyó évben nem volt oly módon öntözhető, mint az előző években, tudniillik az Élőviz-csatorna felduzzasztásával. A mult évben a 215 kat. holdnyi terület ügygyel-bajjal volt csak öntözhető, mert ki kellett bérelni egy lokomobilt s egy nyolc hüvelykes centrifugális szivattyút. A bedőlt syphon épitóse pedig az Alsófehérkörösi ármentesitő társulat nemtörődömsége miatt huzódik-halasztódi s igy a folyó évben a rét még mindig nem öntöztethető a régi módon. Természetesen az elöljáróság minden lehetőt megtett a földmivelésügyi kormánynál, hogy az igenis ritkaság számba menő, ügyesen vezetett s kezelt rét jövőjót biztosítsa. Ezért ismételten államsegélyt kórt ós kapott. Ez államsegélyből készült kora tavasz óta az öntöző viznek géperővel való kiemelésére a berendezkedés. Munkatársunk szakértők kalauzo1 Uiium » Ul laianui ea kuuh^cudii uu^a gyors forgásba a hatalmas átinóretü szivattyút, az pedig önti a vizet akár egy zuhatag, át a Körös gátján, egy csatornába, mely viszont elvezeti a rétre, hol a vizet rendszeres öntözésre használják fel. A szükségelt óriási mennyiségű víz ilymódon való kiemelésének tervezete, költsógelóse és keresztülvitele agilis s minden munkában ponto3 községi mérnökünk, Áchim Gusztáv érdeme, ki a legnagyobb odaadással oldotta meg különben is nehéz feladatát. Igy a rét öntözésének kérdése végleges megoldást nyert s kár is lett volna a megoldást elhalasztani, mert a rét itt közgazdasági tényezővé vált, hiszen gazdaközönsógünk itt szerezi be takarmányszükségletét s a községre, tehát a közre is hasznos, mert mig 1902-ben, tehát első évében a rét jövedelme 8459 kor. 86 fillér volt, addig a mult 1909-ik évben már 31,866 kör. 46 fillér. A rét első öntözése az idén most e hó 11-én vette kezdetét s tart körülbelül 8—10 napig éjjel-nappal. Csak az a baj, hogy az ármentesitő társulat igen szükkeblüen bánik a Körös vizével. A próbák alkalmával is 25 centiméterrel volt alacsonyabb a vízállás a rendes vízállásnál, igazán érthetetlen az a nemtörődömség, amelyet Csabával szemben tanúsít a társulat. Ez ellen már tenni kellene valamit. Rövid félórai séta után mindenki könnyen elérheti s megtekintheti a praktikus, szép vízmüvet, mely — ismételjük — Áchim mérnök elévülhetlen érdeme. | lása mellett tekintette meg vasárnap a berendezkedést s az ott látottak egész elragadták. Ne várjon senki azonban , rendkívüli dolgot. A modern technika | egyik igen érdekes vívmánya működik odakünn, amely megtekintésre mindenképen érdemes. Az egész mű elkészülte a következőképpen történt: Először is készült 15 darab vasbeton, több méter hosszú pilóta, amelyeket óriási munkával bevertek az Élővizcsatorna medrébe. Ezek beverése után a vasbeton pilótákra egy vasbeton házacska épült, amely házacskában van elhelyezve a tizenkét hüvelyes centrifugális szivattyú. A szivattyú hajtása — Szívesen megadom, — mondok — C3ak használjon. — Az. orvos biztosított, hogy okvetlenül használni fog. Nagy nehezen rávettem a gazdámat, hogy bejöjjön velem a doktorhoz, persze nem mondtam meg neki, hogy mi célból hívom, de mert épen a torka fájt neki, hát ráijesztettem, hogy majd megszűkül a torka és nem csúsznak le a nagy kortyok. Ez azután használt. — Hát aztán használt-e az oltás? — Igen, — mondja a beszédes néni — használt, amennyiben az oltás helyén egy lúdtojás nagyságú fájdalmas daganat támadt, fizettem érte negyven koronát s azóta — még többet iszik! áz ösztön. Irta: Déry Jenő. Az orvos fejét csóválta, a baba menthetetlenül elveszett. A betegség ? Bólgyuladás. Nehéz ételekkel táplált gyerek, akinek tán tej helyett bort adtak, vagy még a rosszabbat. A kis hegyi kunyhó, szegénységről beszólt alakóinak hátramaradottságáról, tudati anságáról. Az apa, sovány marcona ember, zárkódzott, merev arccal várta az orvos nyilatkozatát, az asszony finom, majdnem csinos asszony, megható izgalommal, halálos aggodalommal arcán emelte rá könyörgő tekintetét. Még is megkell ett mondani az igazságot. Komolynak nagyon komolynak mondta az esetet, csodáról beszólt. — Csoda nincs kizárva! De csodának kell történnie! Távozása után mintha hihetetlen árny zuhant volna a szobára. Az apa szótlanul ült le egy kis3Ó távoleső székre. Az anya a bölcső mellett maradt, a gyermek fölé hajolva. A kis arc, amelyben az élet csak fájdalmas, görcsös vonaglások alakjában nyilvánult, mintha már feloszlóban volna. A lólegzó3 alig hallatszott. Nem volt már ereje, hogy sikoltson ós ökölbe szorított kezecskéi mind jobban elhidegültek. Eleinte nem gondolkozott az aszszony. A fájdalom, a rémület egószen megbénította az agyvelejét. A gyermeke oly kicsi volt még, ugy érezte, mintha még hozzá tartoznék, mintha most szakadna ki másodszor a testéből, de ezúttal nem hogy a ragyogó életbe lépjen, hanem a halálba, a sötét, kétségbeesés közzé. Az anyai szeretethez egy másik érzés is csatlakozott. Péterke, az ő kis fia, nemcsak, hogy napsúgarat hozott egy durva, féltékeny fórj oldaian folytatott nyomorúságos életbe, hanem egy ábrándnak, e^y beteljesült álomnak élő emléke volt. Az emlék felébredt 03 sebzett, súlyos röptű madárként vonult át gondolatain. Férje akkor vonult be négy heti hadgyakorlatra. Egy vadász ' haladt arrafelé ós kipihente magát a kunyhóban. Finomak voltak a kezei, a mosolya gyöngéd és olyan szavakat tudott mondani, melyektől megnyílik az asszonyi szív. A hogy elment, az asszony ábrándokba merülve gondolt reá. Majd vissza jött ismét ós ismét s az asszony mind édesebb könyeket hullatott utánna. Mintha a láthatárszólén kék ég mosolygott volna rá, visszaemlékezett fájó vágyással gyermekkorára. A fiatalember mosolya első áldozása napjának, ragyogó világosságát varázsolta lelki szemei elé, a hangja az ima lágy szavát, az orgona zegésót jutatta eszébe. Valami vakító villámként szaggatta szerte kedélyén a nyomasztó ködöt. Kábultan engedett a szerelem csábító szavának. Majd elment a vadász nemsokára, de nem jött vissza többé, de a gyermek megszületett, az ő gyermeke szép, miként ő, a boldog órák emléke, az asszony boldogsága. Egy zokszó hangzott fel a bölcső felől. A halálfélelem felélesztettette az asszonyban a vallást. Büntetés legyen ez ? Lelkismereti furdalások gyötörték. Majd az orvos szava viszhangzott lelkében : csoda ? Ez a két gondolat kergette, üldözte egymást, összekeveredett, összefolyt agyában. Hogy c3oda történjék, nem kell-e feláldoznia magát ? Fogadalomra gondolt, arra a fogadalomra, miszerint ha a gyermeke meggyógyul, mindent megvall az urának és ahogy ezt a fogadalmat megtette, reménykedve, bizakodva várakozott. Dj az árnyék továba is ott feküdtek a gyermek elkékült arcán. Akkor megérintette, hogy ez a fogadalom nem elégséges, hogy mielőtt valami bocsánatot! várna az égtől, neki kell feláldoznia magát. Megváljon mindent ? Habozott! És ha férje megölné, mi lenne a gyermeké bői ? Lázas kábulatában gondolkozni igyekezett... Nem gyanakodott-e már különben is? Sohasem becézte a gyermeket, nem szerette, sőt mintha észre vette volna, hogy titokban alatomos gyűlölettel nézegeti. Vallomása után nem türi meg magánál, annyi szent. Jó! Elfog menni a gyermekével együtt... Még ha a csoda megtagadtatik, úgysem ér az élet semmit... A kísértés hangosabban jeletkezett ós izgató mámorral kerítette hatalmába. Igen, vallani, fog hogy a csoda megtörténhessék. Nóma hangon beszéltek hozzá, láthatatlan kezek tanították, ahogy hirtelen felugrott a gyermek hörgósóre: — János ! — mondta. Feléje indult, térdre esett az ember előtt. Az mozdulatlanul, kifürkészhetetlen tekintettel hallgatott. És ekkór megszólalt az asszony: Ki lesz a csabai ipartestület uj elnöke? Az elöljáróság jelölése. Tudvalevő dolog, hogy a két képviselőválasztás között, az áldatlan politikai harcok közepette Wagner József, a csabai ipartestület sok érdemet szerze'.t elnöke állásáról lemondott. Szolidárisak voltak vele az alelnökök — Áchim László és Zlehovszky János — is, akik szintén benyújtották lemondásukat. Wagner lemondásának tulajdonképeni inditó oka az volt, hogy az iparosság egy része nem őt, a munkapárt jelöltjét, hanem dr. U r s z i n y Jánost támogatta szavazatával az első ilasztáskor. Lemondása mindenképei jnálatos volt, mert benne az ipartes let igazán agilis, tehetséges és áldó tkész elnököt veszített, aki sokat fá dt mindig a testület érdekében. Mikor a választási mozgalmak hul mai elsimultak, nemcsak az iparos got, de a társalom többi rétegeit i ; a kérdés foglalkoztatta, hogy vajjoi ragner vissza fogja-e vonni lemondá it, vagy ha nem, ki lép az örökébe A vezető nélkül maradt ipartestük Elöljáróságát az elsőfokú iparhatósáj képviseletében dr. Debreceni Lajo szolgabíró kedden délutánra ülésre hivt egybe az elnöki állás ügyében. Ez ülés nék — mint mult számunkban már me£ irtuk, egyhangú határozata az volt, hog Wagner Józsefet küldöttség utján kisé reljék meg maradásra bírni. Mindjái az ülés után elment egy küldöttsé Horváth Mihály jegyző vezetése ala a betegen fekvő Wagner lakására, al kijelentette, hogy lemondását semr körülmények között sem vonja viss>'2 A keddi ülés határozatából kifoly lag pénteken délután 5 órakor ism< ülést tartott az elöljáróság ugyancsa dr. Debreceni Lajos elnöklete alatt, a ülésen szép számban jelentek meg t előljárósági tagok. Dr. Debreceni Lajos az ülést mej nyitván, felkérte Horváth Mihály jeg; zőt, mint a küldöttség vezetőjét, hog | utjuk eredményéről tegyen jelentós Hor Váth Mihály néhány szóv^ éiőadt hogy Wagner nem hajlandó megm radni továbbra az elnöki állásban csak mint közkatona szándékozik ezutf munkálkodni a testület érdekében. Az elöljáróság e jelentes nyomí sajnálattal elfogadta Wagner József t a vele szolidáris két alelnök lemond sát ós Kován Endre indítványé Wagner Józsefnek sikeresés órdemdi működéséért jegyzőkönyvi köszönet szavazott. Dr. Debreceni Lajos kijelentette e után, hogy az ipartörvóny órtelmób< addig, mig elnök nem lesz, ő végzi testületben az elnök kötelességeit. Mii hogy azonban a főszolgabíró betegséj miatt neki kell vezetni a szolgabírói 1 vatalt is, az pedig nagy terhet ró VÍ laira, kéri az elöljáróságot, hogy az < nöki ós alelnöki állások betöltéséről n előbb gondoskodjék az által, hogy b ÍÍ-