Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-07-17 / 57. szám

35 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Endre, Csanádi János, H u g y e c János, Bányai András, R e i s z Sándor és D o r n József. Az előljárósági ülésen megnyilatkozott hangulatból következtetve az iparosság nagy zöme T i m á r Endre szabó mellett tömörül, aki tehetséges, szimpatikus tagja az iparos-társadalomnak, ő igazán méltóképen léphet Wagner József örökébe s benne szintén odaadó és buzgó elnököt nyer az ipartestület. Megválasztása bizonyosra is vehető. Bejelentette végül dr. Debreceni elnöklő szolgabíró, hogy Márton József és Petrányi Gyula előljárósági tagok állásukról lemondottak. E két tagsági hely betöltéséről szintén a julius 31-iki közgyűlés fog gondoskodni. Ezek után dr. Debreceni Lajos elnök az előljárósági ülést berekesztette. Levél a fegyházból. Fischer Ernő — iró, kiadót keres. Az országos hirre vergődött szélhámos : F i s c h e r Ernő csabai géplakatos, ki e téren szárnypróbálgatásait ezüst órák kicsalásával kezdte, majd nagyobbra vállalkozott és álnevek használásával szerencsésen operált az országban, bár többször rajtaveszett és börtönt ült. Ha onnan kiszabadult, régi szédelgéseit újra kezdte s most is Lipótváron ül, mert a budapast-bécsi gyorsvonaton vagy két év előtt huszárfőhadnagynak öltözve, Széchenyi Viktor grófnőtől sok ezer korona értékű ékszert ellopott. Ma lapunk kiadójához levelet intézett, melyben felkéri, nem lenne e hajlandó irodalmi müveit kiadni. Az érdekes levél igy hangzik: „Elképzelem, milyen meglepetést fog jelen soraim okozni, de szabadjon remélenem, hogy azokat meg fogja válaszolni. Azon kéréssel fordulok Tekintetességedhez, nem vol a-e hajlandó három sajtó alá rendezett könyvemből, melyek közül egy Versek, egy Novellák a fegyház életéből és eev Feevencek ósgazriminyu) nyos Sö telérte, " jafiize•rona al a jtben ibadiényjssek >, de álatásából mikai hogy 'ogva sra s cet is ltokat rno. >pololákért s ha móg hivői kiadnak ?akran üiönöbbször ik kegyulólyenek rozs-, maguk '. igaz^yetéíikként, ra-io yandó, yt kell ott termeszteni, amelynek a szikrák nem árthatnak. Uyek a zöld vetemények : a krumpli, tengeri, konyhavetemények s más egyebek. Ezt a szabályt azonban szigorúan igen kevés vidéken tartják be. Hiába van kisajátítva a szükséges terület, legtöbb hfelyen fokozatosan elszántanak belőle a gazdák, úgyhogy egészen a vasúti töltés melletti árok szólóig ér a vetés. Hogy ilyen esetben könnyen történhetik tüzveszedelem, az természetes. Más oldalról a MÁV. igazgatóságának is gondoskodnia kellene arról, hogy a mozdonyok kéményei szikrafogókkal láttassanak el, olyanformán, mint az a cséplőgépeknél is tapasztalható. Mert a kicsapó szikrákat a szél sokszor tekintélyes távolságra elröpiti ós mindig tehetnek nagy károkat. Szombaton délután M o n o r i Mihály gyulai gazdának a bicerei dűlőben levő száraz buzavetését gyújtotta fel egyik tehervonat mozdonya. Nagylihegéssel vonszolta súlyos terhét a mozdony Csabáról Gyulára. Kómónyóből szakadatlanul pattogtak ki a szikrák. Azon a vidéken éppen akkor nagy volt a szól ós hordta szanaszéjjel a szikrákat. Egyszer egy nagy tömeg a Monori vetésére hullott. A száraz szalma csakhamar tüzet fogott ós rövid idő múlva már lángokban állott a vetésnek a vonat felől eső része. A szól szította a tüzet, amely terjedt rohamosan, akár csak a Mexikóban fellépni szokott borzalmas prerie-tüz, mely horribilis nagyságú területeken szokta nyár idején elpuszti ani a tenyészetet. A négy katasztrális holdnyi buzavetós csakhamar a lángok martaléka lett. Szerencsére a búzatábla három oldalról kukorica-vetéssel volt körülvéve, mert ha a szomszédságában is vetések vagy keresztek lettek volna, óriási kár keletkezett volna. Szomorú látványt nyújt a vonatról az a különben szép terület. Fekete, mint a korom a megszenesedett szalmától és kalászoktól. Itt-ott a fekete sivatagból oázisként kiemelkedik egynéhány szál eléggó épen maradt, de bárnára pörkölt buzaszál. Monori Mihálynak ez a táblája nem volt biztosítva, ennélfogva kártérítési pört indított a MÁV. ellen. Ö 1292 koronában állapította meg a kárt, amenynyiben holdanként 12 métermázsa búzát számított 24 koronájával. A csabai osztálymérnöksóg megjelent a helyszinén, szemlót tartott, de túlságosan magasnak találta Monori követelését. A MÁV. csak azt az összeget hajlandó kártérítésül megadni, amennyi a tüzeset napján volt a buza árfolyama. Igy tehát pörre kerül a dolog s a legnagyobb valószínűség szerint nem a Monori Mihály kívánsága fog teljesülni. Kereskedelmi tanfolyam Csabán. A Kereskedelmi Csarnok akciója. Hogy Békéscsaba az Alföld egyik legnagyobb és folytonosan fejlődő kereskedelmi gócpontja, azt a viszonyokkal ismerősek közül senki se vonhatja kétségbe. Vasúton összesen hat oldalról érhető el, úgyhogy keleti ós délkeleti Magyarországnak úgyszólván összes személy ós teherforgalma rajta keresztül bonyolítható le csak. Nagymértékben emelte forgalmat a Baja báttaszéki hid megnyitása is, mely Kelet-Magyarországot és az Alföldet megnyitotta az Adria felé. Ilyen óriási forgalom mintegy természetszerűleg maga után vonja a kereskedelmi fejlődést is. Épen Csaba kereskedelmének e szemmel látható fejlődésénél fogva különös, hogy nincs itten olyan iskola, mely a fiatabb generációnak kereskedelmi műveltséget adjon. A mult évben a „Békésmegyei Közlöny-ben" megjelent cikkeink hatása alatt nagyarányú mozgalom indult meg ugyan arra nézve, hogy Csabán az állam egy kereskedelmi iskolát álllitson fel, de az akció sikertelen maradt, amennyiben a koalíciós kormány kultuszminisztere, illetve az ő illetékes közegei kijelentették, hogy a felső kereskedelmi iskola felállítására ez idő szerint nincsen semmi, mert az állam a hasonló irányú mozgalmakat egyáltalában nem támogatja. Epen azért örömmel kell fogadnunk a csabai Kereskedelmi Csarnoknak azt az akcióját, amelynek célja az hogy a Csabán már 1907 óta fennálló, de mindezideig csak magánjellegű Kereskedelmi szaktanfolyam az országban fenálló, hasonló tanfolyamok mintájára állami felügyelet alatt álló, egységes szervezetű kereskedelmi szaktanfolyammá alkuljon át. A Kereskedelmi Csarnok e hó 7-én tartott ülésen tárgyalta e hézagpótló intézményt s a kultuszminiszteri iparokt. főigazgató utján előzetes engedélyt kért a tanfolyam szervezésére. Mihelyt az engedélyt megadják a miniszter által kibocsátott tanterv ós utasítás alapján az e célra megválasztott szervező bizottság elkészíti a tervezetet és felterjeszti jóváhagyás végett. A szervező bizottság tagjaiul megválasztattak : R os e n t h a 1 Ignác, Korosy László, R o s e n t h a 1 Adolf, Fekete Sándor, Klein Gusztáv, Havas Mór, B o hn e r t József, D u s b a b a Vilmos, és Fábry Gáza. A tervezet szerint a tanfolyam két részre oszlik, férfi ós női tanfolyamra, Nyolc hónapig tart s a vizsgálatok a vallás és közoktatásügyi, valamint a kereskedelmi m. kir. miniszter által kiküldött biztosok jelenlétében s felügyelete mellett tartatnak. A hallgatók államérvényes bizonyítványokat kapnak. Az érdeklődők figyelmét előre felhívjuk e fontos kulturális intézményre annál is inkább, mert a Kereskedelmi Csarnok a tanfolyamot sikerrel elvégző növendékek elhelyezéséről is gondos kodni óhajt. A beiratások szeptember hóban tartatnak, melyről bővebben a szervező bizottság fog annak idején tájékoztatót kibocsátani. Hogy a kultuszminiszter a Kereskedelmi csarnok kérelmét teljesíteni fogja, az kétségtelen, mert a szaktanfolyammal szemben nem állhatnak fenn azon skrupulusok, amelyeket a miniszter a felsőbb kereskedelmi iskolával szemben támasztott. Sikkasztó gyulai törvényszéki irnok. Hatvanegy koronáért -- hat hónapi börtön. A mai társadalmi élet fonákságai sok jóravaló és tehetséges ernbart taszítanak le az egyenes, rendes útról a pusztulás és romlás örvényébe. Különösen olyan emberekre áll ez, akiknek nincs kellő akaratuk és ellenálló képességük az egyre feltoluló csábitó alkalmakkal szemben. Az ilyen emberek, még ha eleinte lelkiismeretük valamelyes undort is támaszt bennük a könnyelmű cselekedetek elkövetése után: lassankint teljesen a hatalma alá vetik magukat a csábításoknak, szakítanak minden jó társadalmi konvencióval s sülyednek egyre mélyebbre, mig aztán eléri őket a nemezis ós vagy az öngyilkosság karjaiba menekülnek, vagy pedig engedik, hogy a törvény sújtó keze megbélyegezze őket és kitolja a tisztességes emberek sorából. Ilyen ember Orbán Antal, gyulai törvényszéki irnok is. Kollegái és feljebbvalói tanúsága szerint egyik legképzettebb, legokosabb ós leghasználhatóbb tagja volt a törvényszék kezelő személyzetének, akire bármilyen nehéz feladatot is rá lehetett bizni. Csak volt ám egy nagy baja. Szeretett nagy lábon élni, különösen pedig szeretett kártyázni. Ez a szenvedély valóságos démoni erővel kerítette hatalmába, úgyhogy nem tudott tőle menekülni. Nem is érezte jól magát, ha egy napig nem kártyázhatott. Pedig szép családja volt. Fialal kora dacára felesóge ós négy gjermeke tekintett reá bizalommal, szeretettel. A családi kör azonban nem vonzotta Orbánt, csak a kártyaszoba, a kávéház és a korcsma. Felesóge sokszor kérte szeretettel, hogy hagyjon fel a kirtyázással ós mulatozással, térjen viszszi családjához. — Eh, unom magamat ón itthon — mondogatta. — Dolgozom eleget, talál csak kell egy kis szórakozás is 1 És ment a kompániájába. Igen gyakraa megtörtónt, hogy hivatalából haza se ment, hanem egyenesen a kártyasz)ba felé tartott, ahonnan csak késő éjjel, vagy hajnalban került haza. A családi viszály e miatt természetesen mindennapos volt a háznál. Felesóge végre is megsokalta a dolgot s egy szép napon a négy gyermekkel együtt ott hagyta. A válópört is megindította ellene. Orbán ettől a naptól fogva még mélyebbre sülyedt, móg jobban elzüllött. Adóssága már addig is olyan nagy volt, hogy hitelképességét teljesen elvesztette. Ekkor tért át aztán teljesen a bün útjára. A mult óv elején Szelezsán János kétegyházi lakos, egy telekkönyvi kérvényt nyújtott be a gyulai kir. törvényszékhez, mint tejekkönyvi hatósághoz. A kórvénynek az Orbán kezén kellett keresztülmennie. A kérvényen 61 korona értékű bélyeg volt. A pénzzavarban levő Orbán gondolt egyet és levette a kórvényről a bólyeget. Az iktató könyvben aztán bevezette, hogy a kérvény bélyegtelen, tehát okirathamisitást is követett el. Móg akkor nap értékesítette az elsikkasztott bélyeget ós csinált egy jó napot magának. A dolog azonban nemsokáig maradt titokban, kitudódott ós Orbánnak megtörten kellett bevallania, hogy a bélyeget ő sikkasztotta el. Az eljárást természetesen azonnal megindították ellene. A törvényszék tekintettel a nagyon sok súlyosbító körülményre, Orbánt hat hónapi börtönre és hivatalvesztésre itólte. A szerencsétlen ember felebbazett ekkor a nagyváradi királyi táblához, mely a törvényszók Ítéletét helybenhagyta. A Kúriához benyújtott semmiségi panasznak is elutasítás lett az eredménye s igy Orbánnak a napokban meg kellett kezdenie a büntetését, miután halasztást nem kapott. Egy tanitó kálváriája. A jószívűség áldozata. A jótékonykodás sem mindig a leghálásabb foglalkozás s a jótéteményért jót várni suliaatíiii azaXjddr Szomorúan kellett tapasztalnia ezt L e n g y e 1 Lipót füzesgyarmati tanítónak, aki hetven éves korában meggondolatlan humanizmusáért állását vesztette el s még hozzá börtönbe is jutott. A megrendítően tragikus eset a mult év junius havában törtónt Füzesgyarmaton. Özv. Klei n Sámuelné arra kérte Lengyel Lipót tanitót, hogy az elemi iskola ötödik osztályába járó unokája, K r a u s z Albert részére a hatodik osztály elvógzósóről állítson ki bizonyítványt. A fiu unokaöccse volt a tanítónak s különben is az öreg Kleinné annyit könyörgött unokája érdekében, hogy a tanitó Krausz Albertnek a hatodik osztály részéről adott bizonyítványt. Ismeretes, hogy az ötödik és hatodik osztálynak közös tananyaga van s ezért nem vétett olyan súlyosan a tanitó a törvény ellen, mikor az éles eszű, jó tanuló fiúnak hatodik osztályról szóló bizonyítványt adott ki. A törvény azonban nem ismer érzelmi és méltányossági momentumokat s mikor Krausz Albert a polgári fiúiskola első és második osztályáról öszszevont vizsgát akart letenni, valaki észrevette a dolgot ós az ügyészség a harminckilenc óv óta tanítóskodó Lengyel Lipót ellen közokirathamisitás büntette miatt megindította az eljárást. Ugyancsak közokirat hamisítás miatt került a vádlottak padjára a fiatal Krausz Albert s bűnpártolásért özv. Klein Sámuelné is. a gyulai törvényszék mind a három vádlottat bűnösnek találta s Lengyel Lipótot és Krausz Albertet 6-6 hónapi fogházra, özv. Klein Sámuelnét pedig 5 hónapi fogházra ítélte. A vád ottak, kiket a főtárgyalás utan letartóztattak, az ítélet ellen fellebbezést jelentettek be. ^ nagyváradi kir. itóiőtábla, hétfőn és kedden foglalkozott ez üggyel. A vádlottakat dr. K o t z ó Jenő, dr K aufman Gyula ós dr. F e h ó r Adolf védték s azzal az érveltek, hogy a közokirathamisitás bűntettét megálapitani nem lehet, mert a bizonyítvány kiállításával jogsérelem senkin sem esett s különösen nem lehet bűnösnek tekin| teni Lengyel Lipótot, akit a bizonyítvány kiállításakor semmiféle magánérdek nem vezetett. ! A kir. tábla mindezek dacára megállapította a vádlottak bűnösségét és Lengyel Lipót 6 hónapi fogházbüntetését helybenhagyta. A Krausz Albert 6 hónapi fonházbüntetósót 4 hónapra