Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-11-13 / 91. szám

Békéscsaba 1910 nov. 13. 3 tik, mert a pénzügyi nehézségek, me­lyek ma még a szép terv megvalósítá­sának útjában állanak, addig teljesen elhárítva lesznek. Vásárhely hatóságához ugyanis egy átirat órkezett az arad—csanádi egye­sült vasutak igazgatóságától, melyben azt tudatja dr. Fábry Sándor igaz­gató, hogy teljes mértékben méltá­nyolva a tótkomlós—vásárhely —tisza­parti keskenyvágányu vasútnak kivá­lóan fontos gazdasági jelentőségét és tekintettel arra is, hogy a tervezett vasút lesz tulajdonképpen az ACsEV. kezelésében álló alföldi első mezőgaz­dasági vasútnak természetes kiegészítő része és levezető vonala : javaslatot fog beterjeszteni a ACsEV. legköze­lebbi igazgatósági ülés elé, hogy a tótkomlós—vásárhely—tiszaparti vasút részvényeiből jegyezzen 50,001) korona értékben s ezzel segítse elő a régen vajúdó vasút kiépítését. Nincsen ós nem forog fenn semmi kétségünk az iránt, hogy az ACsEV. igazgatósága elfogadja az előterjesztést ós jegyezi fogja az 50,000 korona név­értékű részvényt, kétségtelen jeleit szol­gáltatván ez által annak, hogy a terve­zett keskenyvágányu mezőgazdasági vasút életképességében, jövőjóbén bí­zik, ami csak természetes dolog, mert hiszen az Arad- ós Békésmegyókben már kiépült 200 kilométer hosszúságot jóval meghaladó mezőgazdasági vas­utaknak az uj vasút fog lenni a tulaj­donképpeni levezető ós gyűjtő vonala, melyen keresztül az emiitett várme­gyék gabonaforgalma a Tiszára tere­lődik, vagyis a sokkalta olcsóbb vizi­uthoz jut a már kiépített rakpart fel­használásával. És móg inkább fogja nö­velni a keskenyvágányu vasút jelentő­ségét a közelben létesítendő Duna-Tisza­csatorna, melynek állítólag Csongrád­nál lesz a betorkolása s igy nekünk és az emiitett vármegyéknek csaknem egye­nes irányú vizi összeköttetésük le3z a fővárossal. Az ACsEV. igazgatóságának ez az elhatározása, amely egyebek mellett köz­gazdsági jelentőséggel is bir, buzdító ós lelkesítő hatással kell legyen azokra a földbirtokosokra is, akiknek földje mel­lett lesz a vasút ós akik eddig megle­hetős rószvótlenséggel viseltettek a kis­vasút ügye iránt s vagy egyáltalán nem jegyeztek részvényt, vagy pedig ezt olyan kis mértékben tették, ami ép­penséggel nem áll arányban azokkal az előnyökkel és hasznokkal, melyeket a vasút kiépítése után élvezni fognak. az életéből. Nincs többé Anna néni, Andró bácsi, Pál keresztapa. A hideg­ség, a magány, az üresség érzete oly durván szakad reá, mintha csakugyan egy jeges és sötét mélységbe dobta volna valaki. És ami móg a legrosszabb : látja miként távozik Irma Chóronnal és ho­gyan beszól neki arról a boldogságról, amiből ő most már ki van zárva ! . . . Az ő Irmája 1 Nem, ez túlságosan sok! Ezt nem bírja ki! Úgy érzi, hogy a vi­lágosság, az élet távozik el tőle, kis szive megáll, minden önuralmának vége s ájultan esik össze. Nagy gondossággal, hűséges ápo­lással magához térítik a kétségbeesett gyermeket. De senki se érti, ismeri nyomorúságát, móg az a csekély vigasz­talása sincs meg, hogy olyanok vegyék körül, akik tudnának arról, ami fáj. Rose becézi, kétszersültet ad neki és jó vörös bort. De a legjobb az egészből az, hogy szabad oda ülnie, ahová akar. Leült hát Chéron mellé, akivel Irma beszélt. Ah, ah, hogy nézi, hogy szolgálja, szinte belólegzi őt! Ajkai megremegnek, s arca élessé válik. És a kis Georgesból olyan magnetizmus árad ki, hogy Chéron, anélkül, hogy tudná miért, szinte akaratán kivül, oda­hajolt hozzá s odanyújtja csókra arcát, amely olyan értékesé vált az Anna néni, Pál keresztapa és Andró bácsi kísértete által. A kis Georges nem halt belé ebbe az első csalódásba, mert a borárusnál még mindennap kap egy mártásba áz­tatott kenyérdarabot és mert az isko­lában egy olyan arcot csókolhat meg, amely a hozzádörzsölődött az Irma so­kat emlegetett családjához. Léon Frapié. Megjegyezzük egyébiránt még, hogy a vasút ügyeinek intézésére kiküldött bizottság már legközelebbről gyűlést tart a legsürgősebb teendők megbeszé­lése céljából. ZsilinszkyMihálybaleseteBécsben Elütötte egy automobil. A lába eltört. Bókósvármegye, közelebbről Békés­csaba kiváló fiát: Z s i 1 i n s z k y Mi­hály v. b. t. t., országgyűlési képviselőt sulyo3 természetű baleset érte szerdán este 8 órakor Bécsben. E baleset híre részvétet keltett mindenfelé, mert a je les államfórfiut mindenütt szeretik ós nagyra becsülik. Különösen részvétet keltett azonban Békósmegyében, mely­nek Zsilinszky Mihály nemcsak szülötte, de hathatós szavú pártfogója is volt mindenkor ós ezután is lesz. Csabán és Szarvason, amely kót községhez legtöbb kötelék fü'.i ZPilinszkyt, mély sajnálattal értesültek a balesetről és őszintén, me­leg szívvel kívánja mindenki, hogy ki­váló politikai vezérfórfiunk minél ha­marabb épüljön fel s újra friss egész­ségben, lankadatlanul teljesíthesse hiva­tását. A sajnálatos baleset következőkép­pen törtónt : Zsilinszky Mihály, mint a djlegáció egyik tagja, jelenleg Bécsben tartózko­dott ós a „Klom ser "-szállóban lakott. Szer­dán este Zsilinszky egyik delegátustár­sával a Ring-strassen sétált. A Kártner­strasse sarkán elvált társától s egyedül igyekezett átjutni a túlsó oldalra. Mi­kor a kocsiutra lépett, egy automobil közeledett feléje. A gépkocsi olyan se­besen haladt, hogy az államtitkár csak nehezen, nagy ügygyel-bajjal tudott megmenekülni a teljes elgázólástól. Hirtelen egy lépést tett hátrafelé, de az automobil kereke hozzáért és elütötte. Az öreg ur fel se tudott kelni a földről, csak a járókelők állították talpra nagy­nehezen. Minthogy lábszárában fájdal­mat érzett, bérkocsit hoztak, amelyen a Klomser-szállóbeli lakására vitték. Dr. N e u r a t h Rudolf orvos,] akit hirte­len odahívtak, megvizsgálta a fájós lá­bát és megállapította, hogy az államtit­kárnak lába a tórdizületben eltört s egyidejűleg első segélyben részesítette. Később a beteghez elhívták báró Eiselsberger orvosprofesz­szort, aki a tört lábat helyreigazította. Az államtitkárt ezután a Loew-féle sza­natóriumba szállították. A seb fájdal­mas. A gyógyulás előreláthatólag hosz­szabb ideig fog tartani. A szerencsétlenség hire hamarosan elterjedt s nagyon sok delegátus ós ki­váló politikus kereste fel Zsilinszkyt a szanatóriumban. Az orvosok remélik, hogy az öreg ur állapota annyira javul, hogy a törött lábat gipszbe tehetik. Ha ez sikerű 1, Zsilinszky elhagyja a szana­tóriumot és hazaszállítják Budapestre, ahol még hosszabb ideig kell majd or­vosi kezelés alatt állania. A beteg állapota iránt K h u e n­Héderváry Károly gróf miniszter­elnök is több ízben érdeklődött. Békéscsaba közgyűlése. Az érdekesebb ügyek. Békéscsaba község képviselőtestü­lete e hónap 17-ón, csütörtökön tartja j novemberi közgyűlését. E közgyülés­! nek egyik legérdekesebb tárgya lesz j S a i 1 e r Gyula, a csak nem régen megválasztott gazdasági intéző lemondó levele. Megírtuk már, hogy Sailer Gyu­lát micsoda okok késztették a lemon­dásra. Elsősorban késztette az a sok herce-hurca, melynek ki volt téve a parasztpárt részéről. E rövidlátó párt­nak a hepciáskodásai nagyon elkeserí­tették és nem látva garanciát arra nézve hogy a jövőben nem lesz kitéve indo­kolatlan támadásoknak, amelyek a zaj­talan, csöndes ós eredményes munká­nak igazi veszedelmei: lemondott ar­ról az állásról, melyet a parasztpárt örökós felebbezóse miatt még alkalma se volt elfoglalni. A képviselőtestület mást úgysem tehetvén, bizonyára elfogadja a lemon­dást és újból pályázatot hirdet az in­tézői állásra. Most aztán az a kérdés, hogy talál-e olyan arra termett embert, mint Sailer Gyula? Már néhány nevet hoztak is forgalomba és kombinálgat­nak. Mind e kombinálgatások között legtöbb alappal bir az, amely Z a h o­r á n Pál gazdatiszt nevéhez fűződik. Zahorán Pál csabai ember, fia id. Sa­horán Pál tekintélyes birtokosnak és bátyja dr. Zahorán Mátyás ügyvédnek. Zahorán kiváló képzettségű gazda, aki azonban nem egyoldalú ember, hama­rosan beletudja élni mugát az intézői állással járó fontos teendőkbe is. Jelen­leg jól dotált állása van, de odahagyja, csakhogy szülővárosában, Csabán tele­pedhessen le. Benne lelkiismeretes és ambiciózus tisztviselőt nyerne a község. A közgyűlés többi tárgyai a kö­vetkezők lesznek: A központi választmány tagjainak mandátuma most lejárt, tehát a választ­mányt ujjá kell alakítani. Ezt is a kép­viselőtestület hajtja végre. A törvényhatósági bizottság által hozott ós leküldött határozatok közül különös pikantéria izével hat, hogy kö­zöttük szerepel a Sailer Gyula szemé­lyi pótlékáról szóló jóváhagyó határo­zat is, melyet Áchim L. András és társai természetesen a miniszterhez is megfelebbeztek. Most már fölösleges a határozat is, a felebbezós is. Tárgyta­lanná váltak mindaketten. Ugyancsak az alispáni leiratok kö­zött van a vármegye jóváhagyó hatá­rozata a Deutsch-testvórek kötőgyári telepe számára átengedett 1 hold földre, valamint a gerendási községháza építé­sére vonatkozólag is. Ezeket csak tudo­másul fogja venni a képviselőtestület. Ez év végén lejár a választott kép­viselőtestületi tagok mandátuma is, szükséges tehát az uj választásra meg­tenni az előkészületeket. A csütörtöki közgyűlésen a községi választókerüle­teket fogja megalakítani a képviselőtes­tület. A választás napját a főszolgabíró fogja kitűzni. Ezeken kivül csak kisebb jelentő­ségű személyi ügyek szerepelnek a közgyűlésen. A debreceni „kántus" Csabán. Hangverseny a református templom javára. December közepén nem közönségea műélvezetben lesz része a csabai és békésmegyei publikumnak. A csabai ref. egyház akkor rendezi ugyanis hang­versenyét ós táncmulatságát a refor­mátus templom javára. Ezek a hang­versenyekmindig hoznak Csabára valami érdekességet s innen van, hogy a kö­zönség felekezeti különbség nólkül öröm­mel keresi fel ezeket az estólyeket s szívesen áldoz a nemes és hazafias célra. A csabai társadalomnak igazán dicséretére válik, hogy azt a kis egy­házat olyan szeretettel karolta fel és dédelgeti. Ha a templom felépül, abban nagy érdeme lesz az áldozatkész csabai társadalomnak is. Az idei református hangverseny fe­lülmúlja azonban az eddigieket is. A rendezőségnek ugyanis sikerült meg­nyernie közreműködésre a debreceni akadémisták énekkarát, az országos hirü kántust. Alig van Mzgyarországon in­telligensebb ember, aki nem hallotta volna e kitűnő énekkar hírét. Jókainak nagyon sok regényében van róla szó. Hamarjában elég csak a „Kiskirályok"at, a „Kőszívű ember fiai u-t, a „Debreceni lunátikus"-t említenem. A nagy költő mindenütt meleg szeretettel ír a kán­tusról, azokról a derék fiukról, akik a művészi zene-interpretálás szolgálatá­ban állanak. A debreceni kántus különben leg­régibb dalos-egyesülete az országnak. Az ezerhatszázas évek végétől fogva, mondhatni, szakadatlanul fennáll ós mű­ködik. Középszerű, vagy gyönge soha­sem volt, mert anyaga elsőrangú. Nem is lehet ez másképen, ha meggondol­juk, hogy tagjai csupa intelligens fiatal­emberek, jogászok, theologusok, tanár­jelöltek s 7—8-ik gimnázisták. Körül­belül 1000 diákból válogatják ki a leg­jobb hanguakat ós zeneértőket, körül­belül 40—50 et. Ilyen kiváló anyaggal nagyszerű dolgokat tud produkálni a mostani jeles karmester, M á c s a y Sán­dor ének- ós zenetanár, aki számtalan dalt és éneket alkalmazott már férfi­karra, úgyhogy e tekintetben is orszá­gos szaktekintély. A kántus jó hirót eléggé bizonyitja az, hogy messze földekre elhívják sze­repelni. Egy-egy nagy temetésre vagy hangversenyre móg Erdélybe ós a Du­nántúlra is mennek. Pedig otthon is van dolga elég, mert a vasárnapi isteni­tiszteletek alkalmával a templomban kell énekelnie. A kántust hangversenyeknél a zenei élvezeten kivül már csak azért is szí­vesen látják mindenütt, mert a fiuk nemcsak énekelni tudnak, hanem — táncolni is. Ahol a kántus megjelenik, ott ugyan egy leány, vagy fiatal asz­szony sem árul petrezselymet egy per­cig sem. Bírják azok a táncot akár kót éjszaka is egyfolytában. Előre megmondhatjuk tehát, hogy az idei hangverseny sokáig emlékeze­tes fog maradni BékÓ3megyóban. Kü­lönösen a lányoknak marad az. Az endrődi Koröshid nem épül. Zúgolódik a lakosság. Endrőd községet a Hármas-Körös folyó tudvalevőleg két nem egyenlő részre osztja, amennyiben csaknem a község közepén megy keresztül. A két rósz elég közel van ugyan egymás­hoz, közlekedósileg azonban annál mesz­szebb. A Körösön ugyanis nincsen hid s a kót résznek egymással való érint­kezését egy régimódi komp közvetíti, amikor közvetíti. Mert szigorú télen, amikor a Körös befagy, a komp ter­mészetesen nem ér semmit. Gyalog le­het ugyan akkor átmenni egyik partról a másikra, jármüvei azonban már nem. Az nagyon veszedelmes volna. Alapjá­ban véve tehát hid nélkül Endrőd kót része a térbeli közelség dacára is olyan messze van egymástól, akárcsak Makó Jeruzsálemtől. Ha valaki az egyik rész­ből valami nehezebb ós nagyobb szál­lítmányt akar a másik részbe eljuttatni, le kell kerülnie egészen a gyomai hí­dig és azon átmenni a túlsó oldalra. A 14,000 lakossal biró Endrődnek régi vágya már, hogy a Körösön át a kót rész között hid épüljön. Meg is in­dították az akciót s Fábry Károly, a kerület akkori képviselője lelkesedéssel állott a mozgalom élére. Küldöttség járt a kereskedelmi miniszternél, aki az ál­lamépitészeti hivatalt meg is bizta a hid tervezésével. Ugy látszott már a mult évben, hogy a hid ügye dűlőre jut, azonban a politikai viszonyokban be­állott nagyarányú változás miatt a híd­építés ügye ismét elaludt. Pedig a hidra hogy milyen nagy szükség van ós a lakosság mennyire el van keseredve a hid hiánya miatt, bizonyitja az a levél is, melyet egy te­kintélyes endrődi polgár intézett szer­kesztőségünkhöz. A levél a következő : Legújabb szabású (Sliefer) átmeneti felöltők Az őszi és téli idényr e fnnfl pn jj ajánlom a nagyérd. közönség figyelmébe 1111 II UH II Minden szerdán és szombaton olcsó gyermekruha árusítás. KLEIN GÉZA ruhatelepe Békéscsabait, a Nádor-szállodával szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents