Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-11-13 / 91. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 298 Tekintetes Szerkesztő Ur: Becses lapja hasábjain szíveskedjék ismét foglalkozni a Körös hid ügyével, hátha az arra hivatott felsőbb hatóság gondolkozóba esik. Múlhatatlanul szükséges már a hidat mielőbb megvalósítani, mert az 14000 lakossal bíró községünknek ez a jelenlegi állapot a legnagyobb nyomorúsága. Most meg ez a nyomorult kompunk sem jár rendesen.' Gyoma felé kerülni sem tanácsos, mert nagyon rossz az ut. Pedig a Körösön tuli rész lakóinak muszáj átmenni lisztért, daráért stb. a másik részbe. De itt is van egy bökkenő. Endrőd a jószágbetegségek folytán zárlat alatt áll, tehát ha Gyomán megyünk keresztül, lovaink takarmányát a határon nem engedik át és ki vagyunk téve annak, hogy amikor őröltetni megyünk, hogy ne éhezzünk, akkor lovainknak éhezniük kell annyira, hogy kidőlnek a hámból s mi pedig talpalhatunk. E sok bajunkon csak az segíthet, ha a Körösön minél előbb elkészül a hid. Tisztelettel : Uhrin István. Ez az egyszerű levél is találóan jellemzi az endrődi nép hangulatát. A hid, mint annak idején megirtuk, a mostani komp helyén épülne, mert az a községre nézve legelőnyösebb. De hogy mikor kerül építésére a sor, az még a jövő titka. Mindenesetre helyesen cselekednének, az arra rendelt tényezők, ha a hid mielőbbi felépítését illetékes helyen szorgalmaznák. Esküdtszéki tárgyalások. Érdekes bűnesetek. A gyulai esküdtbíróság a közönség fokozott érdeklődése mellett folytatta le tárgyalásait e héten. A két első napon, hétfőn és kedden két, csaknem minden vonásaiban egyező bünügy szerepelt az esküdtszék előtt s talán ennek lehet tulajdonítani, hogy a közönség nem nagyon érdeklődött. A bét másik négy napján azonban érdekesebbnél érdekesebb bünügyek merültek fel. Mindegyikben más körülmények, más lelki motívumok szerepeltek ós a biróság elé került bűnösök is méltóbbak voltak a megfigyelésre. A szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton lefolytatott tárgyalásokról tudósításunk a következő : Felmentett vádlottak. A szerdán és csütörtökön kihallga" tásra kerülő vádlottak szerencsésen jártak, mert a biróság valamennyiüket felmentette. Szerdán — mint mult számunkban már megirtuk — Komócsni Mária 16 éves leány fölött ítélkezett. A biróság előtt a leány azzal volt vádolva, hogy Köröstarcsán és Mezőberényben több, nagy károkkal járó gyujtogatást követett el. A kir. ügyészség szándékos gyújtogatás címén helyezte vád alá Komócsni Máriát, akinek már a megjele nésén és a beszédmodorán is látható volt a gyengeelméjűség. Szerdai kihallgatása alkalmával a leány kereken tagadott mindent és nem is lehetett rábizonyítani egyik gyujtogatást sem. A közvádnak legfőbb érve az volt, hogy mindég akkor támadt tüz a sértetteknél, mikor ott cselédeskedett a leány. Ez pedig véletlenül is megtörténhetett. Az esküdtek nem bűnösnek is mondták ki Komócsni Marit, akit ennek alapján a biróság is felmentett. Csütörtökön délelőtt egy kissé komikus szerelmi dráma került az esküdtszék elé. Az egyáltalában nem tragikus szerelmi dráma hőse egy füzesgyarmati fiatal ember : G 1 ü c k Sándor, hősnője pedig egy csinos, karcsú, pikáns arcú kaszirnő : M a c z k a i Ilona. A szép Hona Gliick nagybátyjának, Neumann Miksának a kávéházában volt alkalmazva, amelynek a fiatal Glück törzsvendége. Ilonát látni és megszeritni Glücknél egy pillanat müve volt. A szerelmet már ugy, ahogy, Ilona is viszonozta, amely körülmény még vadabb szerelmessé tette a lobbanékony fiatal embert. Valóságos Oílheló lett belőle, annyira féltette drága kincsét. Még rá se vo.'t szabad nézni ember fiának. Ez óv április 28 án Glück a kávéházban volt. Éjfélig kurizálgatott szerelmesének, aztán elindult hazafelé. Útközben eszébe jutott, hogy meggyőződik, hü-e hozzá a tündér Ilona ? Visszament tehát és bemászott nagy titokban az udvarra. Rettenetes indulat fogta el, mikor látta, hogy egy férfi alak kilép az Ilona szobájából. Előrántotta revolverét és rálőtt a férfira, aki nem volt más, mint a nagybátyja, aztán berohant a szobába és a leány felé is eresztett egy golyóbist. Az utóbbi lövés nem talált, az előbbi azonban megsebezte Neumannt a karján, de csak könnyen. A sértetteknek a vádlottra nézve kedvező vallomása után az esküdtek nem bűnösnek mondtak ki Glück Sándort s a biróság felmentette. Agyonvert házigazda. Pénteken délelőtt gádorosi magyarok állottak az esküdtszék előtt. Okos, nyílt fejű, tiszta beszédű emberek, akikkel öröm volt tárgyalni a bíróságnak. Ezt a tárgyalást G á 1 b o r y József törvényszéki elnök vezette, szavazóbirák dr. A i g n e r Dezső ós H u b a y Lajos törvényszéki birák voltak. A vádat dr. L i s z y Viktor, kir. főügvészhelvettes, a védelmet pedig dr. Major Simon ügyvéd képviselték. A jegyzőkönyvet dr. Tóth Imre vezette. A vádlott, Kovács János, középtermetűnél valamivel magasabb, cson íos, szikár, szurószemü ember. A hangja is sivító, akár csak a vércséé. Egyébként e nem valami előnyös külső tulajdonságai dacára sem került még összeütközésbe a törvénynyel, mert büntetlen előéletű. Mostani rettenetes bűnére is az indulat vitte rá. Kovács ugyanis lakója volt Szabó Sándor gádorosi gazdának. Egy egész kis falusi házat kibéreltek, ahogy már ez szokás. Egyébként adjuk át a szót a vádlottnak: — Egyszer hazamegyek a munkából, hát sirva találom az asszonyt, a feleségemet. Kérdezem tőle, hogy mi a baja'? Elmondta ekkor, hogy Szabó Sándor ott járt és összeszidta, minden nek elmondta azért, mert a disznók felturkálták az udvart. Nagyon megharagudtam ezért és gondoltam, hogy majd a szemére lobbantom az öregnek. Másnap találkoztam vele künn a krumpliföldön. Kapa volt a vállán, nálam meg semmi. Odaszólok neki: — Sándor bácsi, mért bántotta a feleségemet tegnap? Nem valami nagy virtus megbántani egy nyomorult aszszonyt! — Mért turatjátok fel a disznótokkal az udvaromat ? Enyém az a ház j tán, nem a tiétek! — válaszolta ő. — De meg lehetett volna azt mondani szépen is. — Igen, ha nem volna olyan nyelves a feleséged. — Szó szót követett, nagyságos elnök ur és összevesztünk. Szabó Sándor •nagyon mérges volt, ugy, hogy felemelte rám a kapát. Nekem nem állott kezem ügyébe semmi, csak egy ásó. Hirtelen felkaptam és fejére vágtam. Összeesett azonnal. Azután még egy ütést mértem a fejére és elfutottam. Csak később hallottam, hogy meghalt. A vádlottal szemben a tanuk csaknem egybehangzólag azt vallottak, hogy nem volt Kovács és Szabó között semmi szóváltás. Sztruhár György a koronatanú szerint már akkor az ásó kezében volt Kovácsnak, mikor Szabóval találkozott. Az ütést pedig akkor mérte Kovács a Szabó fejére, mikor az hátat fordított neki és távozni akart. Szabó egyáltalában nem emelte fel a kapát Kovácsra. Érdekes volt, hogy Sztruhár mindig „Kovács barátom"-nak nevezte a gyilkost. Egyszer nagy derültség közepette fel is sóhajtott: — Jobb lett volna, ha engem ütöttél volna agyon 1 Dr. Major Simon védő ellenezte a koronatanú meghiteltetését, a biróság azonban mégis letétette az esküt. Dr. Major ez ellen semmiségi panaszt ja lentett be. A kérdések megállapítása, továbbá a vád- ós védelem meghallgatása után az esküdtek tanácskozásra vonultak visza és Kovács Jánost emberölésért 7 évi fegyházra itólte. A védő semmiségi panaszt jelentett be, mert a biróság megtagadta a bizonyítást. Az itólet nem jogerős. A dobozi gyilkosság. A mostani esküdtszéki ciklus legérdekesebb bűnesetét szombaton tárgyalták. Lapunk olvasói már ismerik azt az esetet, hiszen nem egyszer foglalkoztunk már vele lapunkban. Az egósz történet emlékeztet a deli, pezsgő vérű népek rettenetes szokására a „ven detta"-ra, vagyis a vérbosszúra. A bosszúálló itt egy elkeseredett apa volt, aki halállal fizetett fia véletlen gyilkosának. Dobozon, mint igen sok magyar községben, a legények legkedvesebb Szilveszter-esti mulatságai közé tartozik a lövöldözés. Meglehetősen ártalmatlan mulatság, mert csak puskapor van a pisztolyban. Az 1908, óv Szilveszter-estéjón azonban váratlanul szomorú tragédiának volt okozója a fojtásos pisztoly. Egy Patai János nevű legény j ugyanis közvetlen közelből rálőtt D. Szatmáry Gábor szintén fiatal legényre, akinek koponyáját a nagy légnyomás teljesen szétroncsolta, úgyhogy meghalt. A fiatal Patai gondatlanságból okozott emberölés vétségéért három l hónapi fogházat kapott s azt le is ülte, Az öreg Szatmárit ez a büntetés nem elégítette ki. Nem egyszer emlegette : — Hát egy emberéletért csak három hónap ? Majd megmutatom ón, hogy lesz az több is ! És állandóan revolverrel járt. Ez év május havában az öreg Szatmári a Reisz-fóle vendéglőjében borozgatott néhány ismerősével, mikor belépett a i fiatal Patai. Szathmáriban felforrt a vér, : mikor meglátta Patait. Dühösen rái kiáltott: — Itt vagy, te nyomorult tót ? — Nekem mondja ezt, bátyám ? — kérdezte Patai. — Neked hát, te gyilkos I — Ejnye bátyám, legyen csendesebben. — De az vagy, az vagy! És szörnyű káromkodás tört ki Szatmáriból. Aztán folytonos szitkozódások közt kiment a korcsmából az udvarra. Patai meg utána. Egyszerre a vendégek lövést hallottak, amely után nemsokára megjelent Patai sápadtan a korcsmaajtóban. A ruhája a mellén véres volt. Rekedt hangon kiáltott: — Egy pohár bort! Adtak neki. Alig hajtottta fel a poharat, összeesett ós rövid kinlódás után meghalt. Szatmári meg akkor éjjel bement Gyufára és panaszt emelt Patai ellen súlyos testisértés miatt. Mutatta is arcán és karján a sebeket. Szombaton Ítélkezett a bosszúálló I öreg ember fölött az esküdtbíróság, de a kihallgatandó sok tanú miatt a tárgyalás valószínűleg csak késő éjjel nyert K ró ni Ka. Mártonnapi hajnal, Megdicserni félek: Te lettél a szülőanyja Rz idei télnek. Fehér hólepellel Volt a tájék fedve, Rzt állítja, akinek van jókor kelni kedve. Én ugyan nem láttam Nyomát sem a hónak. De erejét éreztem a Semmirevalónak. Téli szellő fujkált, flmerre csak jártam, Nem egyszer lett libabőrös Rz én széles hátam. Történt pedig mind ez Gyula felé járván, Folyton késő vonatomat Káromkodva várván. No mert Gyulán voltam, R nagy törvényházban, Mostanság ott sok ember van Kellemetlen pácban. Rabló, gyilkos, tolvaj, Ej, de nagyon fáznak ! Reszketnek a félelemtől Ugy, mint akit ráznak. Komoly esküdtbirák ítélkeznek róluk, És alig van az árváknak Mondanivalójuk. Igy jár, aki egyszer Rossz fát tesz a tűzre. E tettének haláláig Megérzik a bűze. Jót kell cselekedni És nem lesz baj semmi, Különös szép, különös nagy Jóltevőnek lenni. Ime, a Nőegylet Mindig ezt csinálja, Száll is ám a szegényektől, Ezer áldás rája. Tegnap a finn-estély Már lezajlott szépen, Csodás dolgok történtek ott, Akár a mesében. R Vigadó terme Rózsákkal volt telve, Rki látta, öröm áradt, Mindenik emberre. És ez többször lesz igy Mondhatom, a télen S fehér rózsák, piros rózsák, Tövisssek, kérem, Ifj'urak, a szivet Láncra kell ott verni, Különösen aki nem tud Rája jól ügyelni I Felvonulnak kecscsel A „Gyurkovics lányok", R színházban ezer szem fog Tekintgetni rájuk, Tanítóké lesz ez, Templomé a másik, Kálvinisták hangversenye, Rád mindenki vágyik. Ősi Debrecennek Sok deli diákja, Énekel, mint az angyalok Fönn a manyországba'. Rzt már meghallgatni K k. kötelesség, 5 ha nem ugy lesz, a fejemet Beverhetik, Tessék ! . . , Guy ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára változékony, szeles, hűvös időt jelez, sokhelyütt csapadékkal. — Személyi hir. Jankó Ágoston, Torontálvármegye alispánja a pénteki napot Csabán töltötte ismerőseinek meglátogatása céljából. — Összeomlott a remetei hid Békés és Bihar vármegyék határán van a Körös folyó egyik nagy régi hidja, a remetei hid, mely sok nézeteltérésre adott már alkalmat a két vármegye között. A hid ugyanis már rozoga állapotban volt, úgyhogy a közlekedés rajta egyenlő volt a veszedelemmel. Békósvármegye ennélfogva a hid ujraópitósót határozta el s a tetemes költséghez való hozzájárulására felkérte Biharvármegyót is, amelynek ép olyan köze van a hídhoz, mint a mi megyénknek. Biharmegye azonban hallani sem akart a hozzájárulásról. Abban a nézetben volt, hogy elég erős móg a hid. A kérdés hivatalosan móg mindig nincs elintézve, a hidat azonban elintézte az idő. Az utóbbi időkben beállott nagy esőzések ugyanis annyira meggyöngítették amúgy is gyönge oszlopait, hogy összeomlott az egész alkotmány. Most aztán lehet csinálni másikat. — Kataszteri felmérések Békósmegyóben. Mint annak idején megirtuk, az országgyűlés elhatározta az uj földadó kataszter felvételét ós megállapítását. A kataszteri felmérési munkálatok, melyek nagy körültekintéssel történvén, termószetesen sokáig tartanak : a jövő, 1911. évben veszik kezdetüket. A pénzügyminiszter most értesítette a vármegyét, hogy a jövő évben Bókésmegyéban csak két helyen, Csabán ós Újkígyóson történnek mérnöki helyszínelések. A csabai járásban veszik fel tehát legelőször az uj katasztert. — Eliegyzés. W e r t h e r Mór Békéscsabán eljegyezte Friedmann Lipót szerencsi magánzó leányát, írónkét. — Előadás a népszámlálók f számára. Megirtuk, hogy november 15-én a m. kir. központi statisztikai hivatal egy kiküldöttje a számláló és felülvizsgáló biztosok számára előadást fog tartani, melyre az alispán behívta a főszolgabirákat és a községek közigazgatási jegyzőit is. Most — mint értesülünk — az alispán akként intézkedett, hogy a számláló biztosoknak nem kell bemenni az előadást végighallgatni, hanem csak a felülvizsgálóknak. — Halálozás. Néhai Michnay Mihály ág. ev. tanitó özvegye csütörtökön élte 75 ik évében elhunyt. Michnay Gyula fővárosi tornatanár az elhunytban édesanyját siratja. — Közmivelödési egyesületi felolvasásek. A békéscsabai fiu- és leányiskolák . tantestületei ma vasárnap, nov. 13-án j kezdik meg a minden vasár- és ünnep| napon délután 3 órakor a polgári fiuí iskola tornatermében tartandó ismeretterjesztő, díjtalan felolvasásokat. A mai délután 3 órakor megtartandó előadás műsora a következő: 1. Szózat. Énekli a polgári fiúiskola énekkara. 2. Petőfi Sándor élete ós költészete. Felolvassa | Osváth János dr, polgári fiúiskola ! igazgatója. A felolvasas keretébe bei illeszthető költeményeket szavalják: j Székely Margit I. o., F r e i b e r g e r Boriska, Vaj nai János, D e u t c he ns c h m i e d Ernő IV. o. növ. Közbe a polgári fiúiskola énekkara Petőfi-dalokat ad elő. 3. Jóslás. Monológ, előadja 1 A c h i m L. Mária IV. o. növ. 4. Himnusz. Énekli a polgári fiúiskola énekkara. — A felolvasásra tisztelettel meghívja az érdeklődőket a rendezőség.