Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-10-20 / 84. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 okt. 20. még mai nap is 3 koronát kereshetnek. A napszámbér 2 kor. és 3 kor. 60 fillér között váltakozott. Csorváson az üresedésbe jött segédjegyzői állásra Márk Simon, pénztári ellenőrré Sass István választatott. A Békéscsabán üresedésbe volt segédjegyzői állásra Horváth István választatott. A vármegyei közkórháznál a vasbeton mennyezetek teherpróbái folyamatban vannak, az eredmény kielégítőnek mutatkozik, amennyiben a mennyezetek nemcsak az előirt 320 kilogrammos?, hanem 360 kilogrammos négyszögméterenkénti terhelést is jól bírják, egyes vasbeton-gerendáktól eltekintve, melyek a próbaterhelés eredménye alapján átvétetni nem fognak. A megyei állatorvos jelentésének meghallgatása után, a megyei képviselőválasztások egy epilógusa került tárgyalásra. Ugyanis K. Horváth Sándor orosházi lakos feljelentette Sümegi Kálmán, M ül 11 e r, Keller stb. állami lanitókat, dr. V a n g y e 1 szolgabíró és M a nc s u Aurél kétegy házai segédjegyzőt, hogy a legutóbbi képviselőválasztás alkalmával Reck Géza munkapárti jelöltet koríesutjában Pusztaföldvárra és Tótkomlósra kisérték, sőt Mancsu azt is megcselekedte volna, hogy szavazókat gyűjtött, azokat Orosházára szállította s a szavazóhelyiségbe is ő dirigáíta. A törvény tényleg tiltja ilyesmitől a megyei és községi köztisztviselőket. A beadott feljelentésre az ilispán azt javasolta a közigazgatási bizottságnak, hogy amennyiben az állami tanítók nem közhivatalnokok, hanem állami alkalmazottak, a törvény e szakasza rájuk nem vonatkozik. A két közhivatalnok, Vangyel és Manc3u pedig eljárásuk igazolására hivassanak fel. Ehhez a közigazgatási bizottság is hozzájárult. A Kner-Jantyik, áltlaunk többször ismertetett ügyben Moldoványi János jegyző olvasta fel az összes inkriminált vádpontokra vonatkozólag megej • tett vizsgálatról szóló jegyzŐKönyvet. A vizsgálat minden tekintetben igazolta Jantyikot s így a bizottság hozzájárult az alispáni határozathoz, elutasítva Kner ama kérelmét, hogy ő az iratokba tekinthessen és az általa megnevezett ujabb tanukat hallgassák ki. Kivételes nősülési engedélyért 64-en folyamodtak a honvédelmi miniszterhezE kérvények pártolólag terjesztetnek fel. Dr. Z ö 1 d y János tiszti főorvos a közegészségügyi állapotot kielégítőnek mondotta. A kolera-járványra az óvintézkedések megtétettek. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő egész sereg tanító kérvényét terjesztette elő az államsegély ós korpótlék kiutalványozására vonatkozólag. A bizottság valamennyit pártolólag terjesztette fel, egyedül A r d e 1 e á n Emánuel gyulai gör. kel. tanítóét nem, mivel az egyház ]ó anyagi körülmények között van. Öcsöd és Gádoros községek ovodafelállitás iránti kérelme ügyében felkéretett a tanfelügyelő, hogy e tekintetben a tárgyalásokat folytassa le. Az államépitészeti hivatal főnökének szelid szeme lázban égett. Egy nap aztán ágynak is esett. Egy éjjel, amikor nála virasztottam, megfogta a kezemet és halkan, elhaló hangon mondofta: — Milyen jó őn, hogy útra bocsájtott. Már két hónapja megyek, megyek. ... a szülőföldem felé. Szeméből kilobban a láz, vonásai ismét a szokott bájosságot és kedvességet vették fel, de azért éreztem, hogy a fiatal élet végleg kilobbanni készül. Megcirógadtam homlokát. — Ne beszélj Taton, az árt neked. Aludj fiackám ! De ő megint beszólni kezdett, mindinkább elhaló hangon, oly gyöngéden és halkan, mint a nyári éjek virágot csókolgató szellője. — Ön oly jó . . . én önt nagyon szeretem . . . attól féltem már, |hogy sohasem érem el a célt. Oy fáradt voltam ! Képzelje csak, már két hónapja megyek éjjel nappal . . . Szülőföldem felé! De tegnap végre megláttam az én szép kazámat. Csak egy-két perc és célnál vagyok !.. . Felséges ország az, óh igen . . . Csupa fényesség . . . Es a végéig el se lát a szem. Mily jól érzem majd ott magam : Mintha szivem vasmarokkal összeszorították volna : — Taton ! Taton ! — kiáltottam ne beszélj ilyeneket. — Cjupa égi fényesség ! — mondotta Taton. — Igen ... végre ott vagyok . .. Igen ... Kis feje visszahanyatlott a párnára. Csöndesen, panaszkodás nélkül vált meg az élettől. Csak a keskeny keze, mely az enyémbe nyugodott, reszketett meg egy pillanatra. A halál suhant el mellette és érintette öt is. jelentésében a következő érdekesebb ügyek fordultak elő: Mint már megírtuk, az öcsödi hid restaurálási munkálatait a vármegye B a r t o n Vencel szarvasi vállalkozónak adta ki, mint legolcsóbbnak. E döntést Bányász és Andrási megfelebbezték arra való hivatkozással, hogy ők 20 cm. széles pallókra adtak be ajánlatot, Barton pedig 25 cm -re és ezért volt olcsóbb a Barton ajánlata A bizottság a felebbezést elutasította, tekintettel arra, hogy Barton hajlandó ugyanazért az árért 20 centiméteres pallókat is alkalmazni. Szebenvármegyének a kereskedelmi miniszterhez^intézett olyan értelmű feliratot, hogy az Erdély felől közlekedő két gyorsvonat ne a nyugati, hanem a keleti pályaudvaron álljon meg: nem fogadta el a bizottság, hanem a körirat fölött napirendre tért. Sárossy Gyula árvaszéki elnök jelentése szerint a megyei árvaszékhez 3/4-ed év alatt 11,704 ügy darab érkezett, amelyek közül 32 maradt elintézetlenül. Békéscsaba árvaszékének ugyanezen idő alatt 3881 darab volt a forgalma és elintézetlenül mindössze 45 maradt. A két árvaszék forgalmának ez örvendetes eredményét megelégedéssel vette tudomásul a bizottság. Dr. Liszy Viktor kir. főügyészhelyettes je'entésében érdekes volt az az adat, hogy a gyulai törvényszék fogházában a m'ult hónapban 60 férfi és 7 nő fogoly volt, akik az államnak 342 koronát, maguknak pedig 45 30 koronát kerestek. A jelentések meghallgatása után Ambrus Sándor alispán a bizottsági ülést berekesztette. A tankötelesek összeírása. Állítsák vissza a régi gyakorlatot. Felirat a miniszterhez. Csak három éve, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter által alkotott és a törvényhozás által jóváhagyott népoktatási törvény életben van. A gyakorlati élet azonban már is kimutatta, hogy a zöldasztal mellett ülő tőrvénytervező a régi és bevált gyakorlatot oly újításokkal bővítette ki, melyek nincsenek a népoktBtás előnyére, sőt határozottan hátrányára van. Ilyen a népoktatási törvénynek sz az intézkedése, hogy a tankötelesek összeírását nem a községek közegei teljesitik, mint azelőtt, a tanév kezdetén, hanem a tanítók, a beiratás után és pedig akkor, midőn a tanév rég megkezdődött. Az ilyetén összeírás városokban még némiképpen kielégítő, de községekben, hol a lakosság elszórtan, tanyákon lakik, a beiratás október végével nyer csak befejezést, az összeírást a tanító csak november vége felé teljesítheti s mig az iskolakötelesek végre beirattatnak, akkor már a többiek az oktatásban jó előre haladtak. Ily helyzettel szemben a tanulási eredmény sem lehet kielégítő és nem is követelhető. A vármegye közigazgatási bizottsági ülésén, a tanfelügyelő előadmánya kapcsán, Veres József tette szóvá az iskolakötelesek összeírását. Mióta az uj összeíró intézkedés van életben, nagyon is megszaporodott az iskolamulasztók száma. Maguk az egyházak is oly helyzetbe jutottak, hogy a hatóság által e tekintetben kért kimutatásokat nem állíthatják ki. Kéri a tanfelügyelőt, hogy az iskolakötelesek tekintetében a közegek járjanak el szigorúbban. Dombi Lajos szintén károsnak tartja a népoktatásra az uj gyakorlatot, sőt azt is, hogy az összeírást a tanítók a szorgalmi időben teljesitik, mikor pedig nem szabadna mulasztaniok Örvend, ha a tanítók némi mellékjövedelemhez jutnak, de ez ne menjen a tanítás rovására. Az összeírást a vakációban lehetne teljesíteni. Indítványozza, hogy írjon fel a vármegye a miaiszterhez a sérelmes rendelkezés megváltoztatása céljából. Mikler kir. tanfelügyelő a régebbi összeirási eljárást helyesebbnek tartotta, bár most sem mulasztottak a tanítók sokat, mert Gyulán hat tanító négy nap alatt elvégezte. Orosházán meg fog győződni, az összeírás helyesen történt-e és oly nagy-e a mulasztók 1 száma. Ambrus alispán ugy véli, hogyha már a bizottság felír a tankötelesek uj | összeirási rendelkezésének megváltoztatása végett, azt adatokkal is támogatni kell, igy felkérendő a tanfelügyelő azok megszerzésére. - Ezt a bizottság helyeselte is. * A gyomai iskolaszék pályázatot hir' detett a gazdasági ismétlőiskolai tanítói i állásra. A választás vezetésére a közigazgatási bizottság Mikler tanfelügyelőt küldötte ki. A tanfelügyelő két izben is kitűzte a tanitóválasztási gyűlést, de az iskolaszéki tagok nem jelentek meg határozatképes számban. Pályázó három akadt, de egynek nem volt ismétlőiskolai képesítése, egynek meg nincsen gyakorlata. Most utasítást kért a tanfelügyelő arra, hogy harmadszorra is tűzze e ki f a választást ? A gyomai iskolaszék pedig uj pályázat hirdetésére kór enge[ délyt. A tanfelügyelő ellene van az uj pályázat hirdetésének, mert igy decemberig tanitó nélkül maradna az iskola. Ve r e s József csodálkozik a tanfelügyelő azon kitételén, hogy az egyik tanítónak nincsen gyakorlata. Hiszen a képezdókből kikerült tanítók mindegyi| kére áll ez s ha nem választják meg, • hol tegyen gyakorlatra szert? Ambrus alispán ellene van az uj pályázatnak, a tanfelügyelő ejtse meg harmadszor is a választást. A közigazgatási bizottság szintén hozzájárult ehhez s a tanfelügyelő óhajára, az iskolamulasztók összeíró sérelem felirattal kapcsolatban utasítást kér a minisztertől arra nézve is, hogy a tanítói választóülés kétszeri eredménytelensége esetén az elnök mihez tartsa magát. Erről ugyanis nem szól az utasítás. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület köréből. Igazgató-választmányi ülés. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület vasárnap délelőtt 9 órakor a Kaszinó nagytermében igazgató-választmányi ülést tartott, melyen a tagok elég szép számban jelentek meg. Az ülés sok érdekes és fontos tárgya között legérdekesebbnek és legfontosabb nak lehet tekinteni a földmivelésügyi miniszternek az egyesület támogatása ügyében kelt leiratát. Ha a miniszternek a költségvetéshez való anyagi hozzájárulása ténnyé válik, mondhatni uj korszak nyilik meg az egyesülót életében és nagy horderejű feladatainak sokkal inkább megfelelhet, mint a jelenlegi körülmények között. Remélhetőleg el is fogadja a földmivelésügyi miniszter az összeállított és felterjesztendő normálköltségvetést, ugy hogy a jövő évtől kedve már megszaporodott és jobban díjazott személyzettel dolgozhatik az egyesület. Az igazgató-választmány üléséről tudósításunk a következő: Jelen voltak B e 1 i c z e y Gáza elnöklete „alatt: Gróf Széchenyi Antal, Kállay Ödön, Áchim Gusztáv, Morvay Mihály, Badics Elek, Galgóczy Géza, Neumann Manó, Wagner József, idősb és ifjú Kocziszky Mihály, Zsiros András, Reisz Simon, Bérezi Gábor, Kiss Albert, Bajcsy Gusztáv, Benedicty Kálmán, Szalay Lajos, Kohn Dávid, Seiler Elek igazgató-választmányi tagok, P f e i f f e r István titkár és Mázor Pál s. titkár. B e 1 i c z e y Géza igazgató-elnök megnyitván az ülést, jelentést tett a szeptember 18 án rendezett állatdijazás eredményéről. A választmány örvendetesen vette tudomásul, hogy a díjazás kitűnően sikerült. Ezzel kapcsolatban az elnök bejelentette azt is, hogy az állatdijazáson megjelent gazdáknak a földmivesiskolában bemutatták a Jurenákféle ekét. A választmány megbízta a titkárt, hogy az ekéről ismertető értekezést irjon. Tudomásul szolgált az elnöknek az a bejelentése is, hogy az uj egyesületi ház munkálatai két hót múlva befejezést nyernek, ugy hogy november közepén a helyiségek átadhatók lesznek rendeltetésüknek. Wagner József™ művezető előadása szerint az előirányzott költség elegendő, c aipán a kut és a fáskamara készítése okoz 5—600 korona tulkiadásí, amelyek nem voltak felvéve a költségelőirányzatba. A tenyészsertések kiosztása céljából közé tett felhívásra a vármegye községeiből 720 gazda jelentkezett. A 110 koronába kerülő tenyészsertések árának 30 százalékát a földmivelésügyi miniszter téríti meg a kisgazdákmk, ezáltal is előmozdítani akarván a sertéstenyésztést. A sertések kiosztása csak a jövő év tavaszán, március hónap végén fog megtörténni. Az elnöki jelentés tudomásul vétele után következett az alispán véleménykérő átirata a gyulai városi legelő felosztása ügyében, melyre vonatkozólag P f e i f f e r István titkár tett javaslatot. Pföiffer István titkár megjelent a helyszínén és ott szerzett tapasztalatai alapján javasolta, hogy mivel Gyulán a városi legelő mellett is elég lege ő van, ugy hogy a város saját legelőjét kénytelen idegen városbelieknek bérbe adni: fel kell osztani a legelőt. A választmány a titkári javaslathoz hozzájáru't. A mezőgazdasági terményeket mostanában sokan és igen sokszor hami« sitják, ugy hogy a földmivelésügyi miniszter szükségesnek látja egy szigorú rendelet kibocsátását. Ennek megtörténte előtt azonban megkérdezte a gazdasági egyesületeket is a kirovandó büntetésre vonatkozólag. Az igazgatóválasztmány Pfeiffer István titkárnak ide vonatkozó javaslatát elfogadta. Csupán Bajcsy Gusztáv szólalt fel abban az irányban, hogy a miniszteri leiratra adott tervezetnek a tejtermelékre is ki kellene terjeszkedni. Mivel azonban erre vonatkozólag sok közegészségügyi és rendőri intézkedés van, a választmány nem tartotta szükségesnek, hogy a javaslatot ilyen értelemben kibővitse. Aföldmivelésügyi miniszter a megye területén a mintagazdaságokat szaporítani akarván, felkérte a gazdasági egyesületet, hogy ajánljon egy Orosháza környékén lakó kisgazdát. Az egyesület által kiirt felhívásra jelentkezett is F ek e t e József orosházai kisgazda. Ez azonban visszariadt a teendőktől, mikor megtudta, hogy csak 2000 korona évi támogatást kaphat. Le is mondott a vállalkozásról. Az igazgatóválasztmánynak ennek következtében ujabb javaslatot kellett tenni. Pfeiffer István titkár indítványozta, hogy Morvay Károly nevü intelligens kisgazdát jelölje az egyesület. Morvay Károlynak a békési határban, központi helyen van a birtoka s igy mindenképen alkalmas mintagazdaságnak. Morvay Mihály ilyen értelemben szólalván fe), a választmány felkérte őt, hogy lépjen érintkezésbe Morvay Károlylyal, közölje vele a feltételeket és eljárása eredményéről tegyen annak idején jelentést. Az aranka a gazdák egyik legnagyobb ellensége, úgyhogy a földmivelésügyi kormány büntetés terhe alatt tette kötelezővé irtását. Az irtásra természetszerűleg a mezőrendőrök ügyelnek fel, akiknek kötelességük a hanyag gazdákat büntetés céljából a hatóságnak bejelenteni. E nem valami kellemes funkció miatt a mezőrendőrök állandóan szálkák a gazdák szemében, úgyhogy az orosházi gazdák kérvényt nyújtottak be a miniszterhez, a mezőrendőrség intézményének megszüntetése érdekében. A miniszter az orosházi gazdák e kérvényét leküldötte az alispánhoz azért, hogy kérje ki az egyes községek véleményét. Ez meg is tört. nt. Békés kivételével valamennyi község a mezőrendőrség eltörlése mellett nyilatkozott. Csupán az egy Békés volt az, amelyik azt az álláspontot tette magáévá, hogy a mezőr^ndőii intézményre szükség van, hanem a mezőrendőrök fizetésének terhét n -m kell csak a községekre bízni. Járuljanak hozzá az érdekelt birtokosok is Ezáltal jobb javadalmazást lehet adni a mezőrendőröknek és lehet az állásra intelligens ós erélyes embereket kapni. Pfeiffer István titkárnak ide vonatkozó javaslata az volt, hogy a mezőrendőri intézmény az orosházi gazdák véleménye szerint eltörlendö, amennyiben nem felel meg mai formájában a követeimé nyeknek. Sánta, béna és öreg embereketalkalmaznak nyomorúságos fizetésért legnagyobbrészt,'azoktól pedig nem lehet várni, hogy 15—20,000 holdra terjedő területükön eleget tudjanak tenni kötelezettségüknek. Elég volna egy-egy mezőrendőrnek legfeljebb 3000 holdnyi terület is. Ebben az értelemben szaporítani kellene a mezőrendőröket vagy pedig az egész intézményt eltörölni. K o h n Dávid gyulai példákra hivatkozva azt javasolta, hogy a mező-