Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-10-20 / 84. szám

5 rendőrségi intézmény fenntartására állami támogatást kell kérni, tekintettel arra, hogy a közrendészet fenntartása állami kötelesség. A választmány ehhez a javaslathoz hozzájárult, kibővítve még Beliczey Géza elnöknek olyan értelmű indítványával, hogy a mezőrendőrök ne legyenek postai kézbesítési szolgálatokra felhasználhatók. E bővítésekkel együtt fogadta el a választmány a javaslatot. Az államsegély. Most a választmányi ülés legfontosabb tárgya következett. Gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter ugyanis megunván az egyesületek örökös kéregetését, azt a kijelentést tette, hogy a gazdasági egyesületek jelenlegi formájukban szegénységük folytán nem felelhetnek meg hivatásuknak. Szükséges ennélfogva az egyesületek állami segélyezésének rendszeresebbé tétele. Felhívta tehát a miniszter a gazdasági egyesületeket, hogy terjesszenek elébe normál költségvetést a legszükségesebb egyleti kiadásokról és a várható bevételekről. E költségvetéshez viszonyítva fogja aztán a miniszter az egyletek rendszeres állami támogatását megállapítani. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület össze is állított egy normál költségvetést, amelyhez az öszszes megyei gazdasági egyesületek alkalmazkodtak, körülményeikhez képest. Igy a békésmegyei egyesület költségvetése 16,619 korona évi kiadás mellett 9748 korona bevételt tüntet fel. Az állami hozzájárulás tehát 6871 korona lenne. E költségvetés értelmében a titkárnak, segédtitkárnak nagyobb javadalmazása lenne, ezenkívül rendszeresíteni lehetne egy vándortanitói állást, ami az egylet népszerűségét a gazdák köreben lényegesen növelné. E javaslathoz Pfeiffer István titkár meggyőző érvelései alapján a választmány hozzájárult. Versec város a borfogyasztási adó eltörlését kéri a törvényhozástól és Ilyen szellemű feliratának támogatását kérte Békésvármegyétől is. Ambrus Sándor alispán véleményezés céljából kiadta a köriratot a gazdasági egyesületnek." A választmány Pfeiffejr István titkár javaslatát fogadta el, amely szerint pártolja Versec város feliratát, tekintettel arra a rettenetes rombolásra, amit a pálinka élvezése a szegény néposztályban véghez visz. A bor az összes alkohol tartalmú folyadékok között a legegészségesebb, tehát hozzáférhetővé kell tenni a szegény nép számára. Ezután néhány lényegtelen ügy került sorra, amelyeknek ietárgyalása után Beliczey Géza elnök a választmányi ülést berekesztette. Ki fizessen ? Érdekes ügy a közigazgat Í3i bizottság előtt. Móg 1907-ik évben törtónt. A vármegye árvaszéke kót békési árvának egy hagyatékból behajtott 64 ezer koronát kót részletben. A második részlet behajtása után a kiutalásnál történt a tévedés. Az árvaszék ugyanis elreferálván a hagyatéki utalványozási ügyet, a második 32 ezer korona kiutalásánál a véghatározatban elfelejtette a gyulai kir. adóhivatalt arról értesíteni, hogy e 32 ezer korona a békési árvapénztárnak megküldendő. Igy az adóhivatal majdnem egy évig mint letéti pénzt kezelte az összeget három és fél százalók kamat mellett, mig ha az az ösz szeg az árvapónztárnak megküldetett volna, az mintegy két százalékkal többet jövedelmezett volna az árváknak. Az árvák gyámja most 369 kor. 46 fillér kamatkülönbözetet követel a megyei árvaszóktől. Ezt az ügyet bonyodalmassá teszi még az is, hogy a hagyatókügyben eljárt árvaszéki tisztviselők közül Jants o v i t s Péter elnök és Somogyi Ákos referáló ülnök elhalt, egyedül S i n s z k y, akkori jegyző és árvaszéki ülnök van életben. Őt azonban nem terheli mulasztás s ha Somogyi életben lenne, azért, mert a határozatból e leírásnál a rendelkezést kifelejtette, őt lehetne s kellene az okozott kár megtérítésére kötelezni. A kérdéses hagyaték a békési kiskorú Duchon Jolán ós Ilona árváké. A vármegye közigazgatási bizottsága hétfői ülésén tárgyalta ez ügyet hosszasan ós alaposan. D a i m e 1 Sándor. dr. főjegyző referálta e boayadal mas és már két év óta húzódó kamatvesztesógi ügyet. A főjegyző a bizottságtól oly határozati javaslat elfogadását kérte, hogy amennyiben az árvaszék tagjai közül az, ki felelősségre vonható lenne, már nem él; az adóhivatal pedig, mely kezelési szabályaira hivatkozik, amely ugy rendelkezik, hogy a letótpénzek iránti rendelkezési felhívást csak óv végével tartozik megtenni, szintén nem vonható felelősségre, de a békési árvapónztár sem, amely nem sürgette a 32 korona beutalását ? Mivel pedig a véghatározatban rendelkezés nem foglaltatott s az árvák nem károsodhatnak a 360 korona, illetve csak 260 korona kamatkülömbözet kifizetése iránt, tegyen a bizottság előterjesztést a vármegye törvényhatóságához, olyan értelemben, hogy fizesse a vármegye. Dr. L a d i c s László azt vitatta, hogy az ügyben hibás az árvák gyámja is, mert ő megkapta az árvaszék határozatát, azonban rövidesen a pénz Békósre nem érkezvén, sürgethette volna azt, akkor a kamatveszteség nem fordult volna elő. A kár megtérítését mellózni kéri. Ambrus alispán osztja Ladics nézetét. A törvény súlypontja arra esik, élhetett-e az érdekelt fél jogorvoslattal? A gyám tehette volna, de elmulasztotta, igy keresete elvesztette jogalapját, a megye nem köteles fizetni. Veres József ós B e 1 i c e y Géza Géza az árvák érdekében, dr. Daimel javaslata helyességét vitatta. ^ Végre szavazással döntött ez ügyben a bizottság. Ladicsnak az alispán által módosított indítványára, tudniillik, hogy a gyám nem keresheti a kamatkülönbözetet a vármegyén 6 bizottsági tag, az ellennózeten pedig, mely szerint a miniszter igenis a vármegyét fogja kötelezni s az esetleges pert a megye elveszti, szintén hatan szavaztak ; igy az elnök döntött, természetesen Ladics álláspontja mellett. A munkásbiztositó-pénztár és az orvosok. A Békésmegyei Qrvosszövetség közgyűlése. Lapunk olvasóközönsége előtt ismeretes már az a küzdelem, mely a Kerületi Betegsególyző-Pénztár és az orvosok között támadt ez év tavaszán. Az orvosok ugyanis akciót indítottak a kerületi pénztárak az ellen a terve ellen, hogy a pénztári orvosokat fixfizetéses alkalmazottak gyanánt szándékozik kezelni ós nem akar velők szerződóst kötni. A küzdelem még mindig tart és nagyon heves, amennyiben az orvosok valósággal sztrájkba léptek a pénztár ellen. Az áldatlan harc ügyében, amelynek kedvező kimenetele a betegpónztári vezetőség csökönyössógón múlik ; szerdán délután rendkívüli közgyűlést tartott az Országos Orvosszövetsóg békésmegyei fiókja a városháza termében. A közgyűlésen, melyen dr. H a jnal Albert elnökölt, az orvosok elég szép számmal jelentek meg. Az elnök a megjelentek üdvözlése után felolvasta tartalmas évi jelentését, melynek legnagyobb részét a betegpénztári ügyről való referálás foglalta el. Ez ügyben tudvalevőleg a szövetség kiküldött egy őtÖ3-bizottságot azzal a megbízatással, hogy lépjen írinlkezésbe a betegpénztárral. A bizottság tárgyalt is nem egyszer a pénzlári igazgatósággal, de sikertelenül, mert az igazgatóság egyáltalában nem volt hajlandó respektálni az orvosoknak abbeli kívánságát, hogy ne fixfizetóses alkalmazottak legyenek és hogy betegpónztári orvosokul csakis orvosszövetsógi tagok legyenek alkalmazhatók. A tárgyalások most félbeszakadtak. Az éljenzéssel fogadott elnöki jelentés után dr. W a 11 f i s c h Ferenc titkár beszámolt az ötös-bizottság működéséről, mely — sajnos — a pénztár igazgatóságának makacssága folytán nem hozta meg a kívánt sikert s egyben, mivel a bizottság mandátuma lejárt, visszaadta megbízatását a közgyűlésnek. E körül élénk vita támadt. Egyesek i ugyanis abban a nézetben voltak, hogy i az ötös-bizottság mandátumát meg kell hosszabbítani, mivel még nem fejeztettek be a tárgyalások a pénztárral, tehát a bizottság nem végezte el teljesen a feladatát, bár eddigi munkásságáért is megérdemli a közgyűlés háláját és elismerését. Dr. W a 1 1 f i s c h Ferenc azt vitatta, hogy a bizottságra a tárgyalások megszakadása folytán nincsen szükség már. Többek hozzászólása után a közgyűlés köszönetet szavazott a bizottságnak eddigi működéséért ós kérte a tagokat, hogy megbízatásukat tartsák meg továbbra is. Ezután az ötös-bizottság javaslatának részletes tárgyalása következett. Ezt megelőzőleg dr. Kovács Péter (Gyula) felvilágosítást kért az elnökség tői arra vonatkozólag, hogy az országban történt-e már valahol megállapodás az orvosok és a kerületi pénztárak között. Dr. Hajnal elnök azonnal válaszolt a kérdésre. Érintkezésbe lépett az országos orvosszövetsóg elnökségével ez ügyben ós azt a választ kapta, hogy még sehol sem történt az országban megegyezés. Legközelebb ál! ehhez a veszprémmegyei orvosszövetsóg. J)r. Bárdos referált ezután a pénztárral folytatott tárgyalásokról. Az 5-ös bizottság ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy az orvosok ne fixfizetéses alkalmazottai legyenek a pénztárnak, továbbá hogy csak orvosszövetségi tagok legyenek alkalmazhatók orvosokul. A pénztár vezetősége ezt a kívánalmat egyáltalában nem volt hajlandó teljesíteni, sőt az utóbbi kívánalomra azt válaszolta, hogy az törvénytelen s a munkásbiztositó hivatal nem hagyná jóvá. Dr. D é c s i Károly szerint ez a nézet nem áll, mert az orvosoknak törvónyadta joguk van azt követelni. Nem szabad csüggedni az orvosoknak, ki kell tartani, mert nem az orvosnak van szüksége a betegpénztárra, hanem a pénztárnak az orvosra. Igaz, hogy akadnak egyesek, akik beszegődnek pénztári orvosoknak, amivel megbocsáthatatlan inkollegialitást követnek el. Dr. W a 11 f i s c h Ferenc bemutatta a békési orvosoknak dr. Lamberger Manóhoz intézett levelet, melyben kijelentik, neki, hogy boykot alá helyezik, amiért beállott betegpónztári orvosnak. Többek hozzászólása után a közgyűlés kimondotta, hogy ragaszkodik szilárdan az ötös bizottság álláspontjához. Szövőgyár Békéscsabán. Alakuló közgyüle's. Egész csendben, lehet mondani a nyilvánosság kizárásával, egy uj iparvállalattal lett vasárnap délelőtt gazdagabb Békéscsaba. A községgel, némi támogatás iránt folytatott tárgyalás alkalvával közöltük, hogy D e u t s c h Vilmos, D e u t s c h Dezső, D e u t s c h Iván és F u c h s Lajos kötött ós szövött iparárú gyárat akarnak százezer korona alaptőkével létesíteni s azt rövidesen oly arányura fejleszteni, hogy 150—200 munkás nyerne a gyárban alkalmazást, amivel Csaba népének, mely csak az aratási munkálatoknál jut keresethez, módjában lesz az óv minden szakában, különösen a női munkaerő szempontjából magának jövedelmet biztosítani. Az uj gyár műszaki és kereskedelmi vezetése is kitűnő erőkkel van biztosítva, mert a D e u t s c h fivérek hosszú évek Során, mint vezetők működtek külföldi ha'sonnemü gyáraknál, különben kiváló prosperálását a vállalatnak az is biztosítja, hogy a meglevő gyárak nem képesek a keresletet kielégíteni. A fentemiitett alapítók, a községgel a gyár támogatására nézve megállapodásra jutva, gyorsan hozzáláttak az alapítási munkálatokhoz, illetve a szövőgyári részvénytársaság megalakításához, A gyáralapitás pénzügyi része már biztosítva volt a tárgyalás megkezdésekor és az alapítók, hogy némi érdekeltséget a közönség körében is biztosítsanak csekélyszámu részvény jegyzésre bocsájtottak ki s miután ezek gyorsan jegyeztettek, a vállalat alakuló gyűlését is megtarthatta. Az alakuló közgyűlés vasárnap délelőttre, a Magántisztviselők ós Kereskedő-ifjak Egylete helyiségébe volt összehiva. A kötött- és szövőgyár alapitói az igazgatóság elnökéül dr. Zsi 1 inszk'y Endre részvényest kérték fel, aki megjelenteket üdvözölve, az uj iparvállalat közgazdasági és szociális jelentőségét méltatta. Utána D e u t s c h Vilmos tett részletes jelentést az alapítási munkálatokról. A részvénytársaság 500 drb 200 kor. névértékű részvényt bocsájtott aláírásra, amelyek jegyeztettek ós 30%-a a részvénytőkének befizettetett. Az alapszabályok megállapítása után, kimondatott a részvénytársaság megalakulása. A szövő és kötött gyár címe „Hubertus". A gyár,nemcsak harisnyagyártással, hanem elsősorban kötött ruházati cikkek gyártásával is fog foglalkozni. A gyár berendezésére nézve már megtörténtek a rendelések s van remény arra is, hogy addig is, mig az uj iparvállalat gyárhelyisógei, a község által a nagysziken adott területen felépülnek, egyelőre a volt játókgyár telepén 40-50 munkással az üzem már november hóban megindulhat. A részvénytársaság igazgatóiul megválasztattak dr. Zsilinszky Endre Endre elnök, D e u t s c h Vilmos, Dezső, Iván ós F u c h s Lajos. A felügyelő-bizottság tagjaiul megválasztattak : R e i s n e r Ede, R e i sn e r Arthur és dr. H o 11 a n d e r Lipót. Békésvármegye virilistáinak Újjáalakított igizoló választmány A vármegye mindig október havában szokta összeállítani a legtöbb adót fizetőknek a következő évre érvényes névjegyzékét. E kedves jegyzékbe nagyon sokan szeretnének belekerülni. Meg is ragadnak minden alkalmat különösen azok, akiknek valamelyes jogcímük van arra, hogy adójuk kétszeresen számítson. Mint annak idején már megírtuk, az alispán felhívta az összes adóhivatalokat, hogy a legtöbb adót fizető polgárokról terjesszen be hozzá kimutatást. Ezek a kimutatások már beérkeztek a vármegyei számvevőséghez, amely belőlük kiválasztotta a 250 legtöbb adófizetőt és összeállította az ideiglenes névjegyzéket. A névjegyzék e hónap 25-óig közszemlére van kitéve a vármegyei számvevőségnél, ott mindenki megtekintheti és ugyancsak e hónap 25-ig felszólamlással élhet ellene. A nóvjegyóket alkalomadtán közölni fogjuk. A névjegyzék ellen beadandó felszólalások fölött az igazoló választmány fog dönteni, amelynek most az újjáalakítása vált szükségessé. A tagok megbízatása tudniillik lejárt. Az igazoló választmány tagjait tudvalevőleg felerészben a főispán nevezi ki, felerészben pedig a törvényhatósági bizottság választja. A választmány elnökét szintén a, főispán nevezi ki. Főispánja azonban móg mindig nincsen a vármegyének, jeléül annak, hogy Békés és Veszprém vármegyék főispán kérdésétől fázik a kormány. E két állás körül ugy látszik nagyon sok érdek kerül egymással összeütközésbe. Mivel az igazoló-választmányra a virilisták névjegyzékének összeállitása miatt szükség van, Ambrus Sándor alispán felhatalmazást kért a belügyminisztertől arra, hogy az igazoló-választmány elnökét ós három tagját kinevezhesse. Hasonló esetekben tudniillik, mikor olyan teendőkről van szó, amelyek szorosabban a főispán személyéhez vannak kötve, mindig felhatalmazást kell kérni a minisztertől. A miniszter meg is adta a felhatalmazást s annak alapján az alispán kinevezte az igazoló-választmány elnökóvó Márki János dr., gyulai kir. közjegyzőt, tagjaivá pedig D o m b y Lajos, Ladics László dr. ós K o h n Dávid megyebi-