Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-10-13 / 82. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1010 okt. 13. sem gazdálkodik helyesen. Igy gazdasági intézőül oklevólnólküli klikkemberüket választották meg s mig az azelőtti, aki diplomás ember volt, csak 3000 koronát kapott, addig ennek 5000 kor. fizetést szavaztak meg, könnyelmű spekuláció­ból .. . Ambrus alispán : Ne tessék gya­núsítással a képviselőtestületet illetni. Áchim: Alaptalanok ama vádak, rágalmak, melylyel a parasztpártot ille­tik, hogy ők az urakat gyűlölik. Gyű­lölik a rendszert, a pártoskodást. A köz­tisztviselők úriemberek legyenek, jog­végzettek és ne üveges- ós bolfossegé­dek, félig letört exisztenciák. Kár, hogy nincsen a vármegyének főispánja, de ez is azért van, ugy értesült, mert na­gyon sokan tülekednek és sok az aspi­ráns. Meg van győződve az alispán igaz­ságos érzetéről s reméli, orvosolni fogja azt is, ami a csabai kulturház építési munkalatai kiadása körül törtónt . . . — Ez tisztán községi ügy ! - szól­tak közbe sokan. Ambrus alispán : Halljuk csak, mik azok a bajok, melyek a mintavár­megye elnevezést csorbítják. Áchim: A kulturház építését nem a legolcsóbb ajánlattevőnek adták oda, hanem Wagner építész pallérjának és Wagnert bízták meg az építés felügye­letével, magas százalókkal. Móg körülcifrázta ezt az ügyet szo­kott hangulatkeltő kiszólásaival s azzal fejezte bei, hogy szolgáltasson a várme­gye ez ügyben igazságot. Áchim Gusztáv, Csaba főmér­nöke, az építési árlejtés részleteit felso­rolva, megdöntötte Áchim ferdítéseit. A muzeumi bizottság az ópitósi munká­latok kiadásánál 1200 koronát takarított meg, mert csoportonkint adta vállalatba, tehát olcsóbban, mintha az Áchim által pártfogolt vállalkozónak adta volna. Y a r s á g h Béla csak azt jegyzi meg Áchim hangulatkeltő ós a ténye­ket teljesen ferdítő felszólalására, hogy a kulturház épité.3Óre rendelt összeg ke­zelése a leglelkiismeretesebb, az ügyet tisztességes emberek vezetik. A munká­lat kiadásakor a bizottságot éppen a kisemberek érdekei vezették, mert így egy ember helyett nyolc munkáltató jutott munkához ós az egyesület tekinté­lyes összeget takarít meg azzal, hogy nem Bányaiókat, hanem a kisembereket támogatta. A felügyelettel {megbízott építész pedig a mórnökegyesület által megállapított díjszabásnál két százalék­kal olcsóbb díjazásért látja el azt. K. Horváth Sándor azt kérdezte ezután, hogy ki fogja viselni annak költ­ségét, ha Pusztaföldváron a kath. isko­lánál 12 óv előtt megépített kerítést majd át kell helyezni? (Derültség.) Természetesen ezt a bizottsági tag hosszú lére eresztve mondotta el, kidül­lesztett mellel, a teremben körültekintve ós felszólalásának hatását keresve. Zelenyánszky Mihály szép Oh, annak a csodás világnak hány fönséges, magasztos, hány rémes és hány elbájoló kedves képe tűnik fel lelki szemeim előtt ? S épp oly boldog vol­nék, ha a körvonalak soha sem mosód­nának el, mint amily szívesen nyujtot­tottam volna meg ottlétemnek minden percét ós óráját. De tovaröppent az a tizennégy hót, mint egy pillanat — s most képzeletben ismét ott vagyok a hajó állomásnál. Móg néhány perc s indul velem a „Tátra" kis otthonom felé, mintha érez­ném is már drága szüleim, testvéreim ölelését, csókját. És mégis a búcsúszavaknál szivem ugy elszorul — a sok megszokott ked­ves arc oly bánatosan vésődik lelkembe. Végsőt tutul a hajó, lassan eltávo­lodunk a kikötőtől. Móg hallatszik egy pár Isten hozzád — móg látszik néhány üedves alak — aztán csak fehér ken­dőik lobognak felém s bánatos virág­jaim integetik vissza szerető, sajgó szivem búcsúját. Repül a hajó... A leáldozó nap arany fénye oly szomorúan játszik most a lassankint eltünedező tájon. Könnyeimen át még egyszer szeb­ben, még ezerszer tündöklőbben ragyog felém a fehér kis város, a bíborban uszó Dalmát hegyek, az imádott tenger s mig hajónk vigan siklik tova, ón ká­bultan rebegem ahoz a gyönyörű szét­foszladozó látványhoz : várj, várj, szép délibáb, ne szállj, ne szállj tovább... Három nap telt el azóta. Rég elszáradtak a virágjaim, messze elmaradt a tündér sziget. Komoran hallgat körülöttem a fenyvesek vadre­gényes tája. Minden fehéren úszik az őszies köd hegyen, völgyön, én pedig melegen átölélem lussini rózsákkal töl­tött kis párnámat s szinte félálomban suttogom. Óh, lassan szállj és hosszan énekelj, haldokló hattyúm, szép em­lékezet 1 Karácson Juliska. tenor-hangon azért panaszkodott, hogy ő neki nem küldött a megye a közgyü­, lésre meghívót. K. Schriffert József a szók­1 hely vámos utjának kétoldali kikövezó­] sót ajánlotta az alispán figyelmébe. Ezután a közkórház ópitkezéséről törtónt felszólalás, amiről más helyen szólunk. Az alispán, mielőtt jelentése tudo­másul vételét kimondotta, kioktatta arra Achimot, hogy az általa elpanaszolt és csak vélt sérelmek tisztán a község ön­kormányzati jogához tartoznak. Az in­tézői állás felebbezóse folytán a megye­gyülés előtt van, a kulturház építése majd szintén ide jöhet. Zelenyánszkyval se esett sérelem, mert tudomást szerzett a közgyűlésről ós jelen van. Kertész Horváth padig elnézheti, hogy mint al­ispán, a sok fontos teendők között nem bir tudomásul a vitás keritós-kórclésrő', de hiszen az úgyis a belügyminiszter előtt van. Schriffert is ki lesz elégítve, mert a kérdéses ut kikövezóse a jövő óvi utiprogrammba fel van véve. A közgyűlés u*y az alispáni jelen­tést, mint a számonkórő szók jelentését a tisztviselők dicséretes muakálkodásá­sáról tudomásul vette. A vármegye önkormányzatára szük­séges 30 ezer koronát 1% pőtadó ki­vetése által javasolta az állandó választ­mány fedezni. Ambrus alispán reámutatott arra, hogy a megye e csekély 1% pótadót önmagának, a szükséges kiadások fede­zésére szavazza meg. A pótadó az or­szág többi vármegyéiben 5—14 száza­lókig rug s hogy nálunk nem emelke­dik, az a megye céltudatosságának az eredménye. Zelenyánszky Mihály : Nem szavazza meg a pótadót, mert ez már mégis borzasztó, hogy a gazdálkodók mennyire meg vannak terhelve. — A névszerinti szavazásnál a tisztvise'ők, kik adót nem fizetnek ós a virilisök nem szavazhatnak. A pótadót megszavazta 95 bizott­sági tag, ellene 33 voksolt. A költségelőirányzat elfogadása után, jóváhagyást nyert a közüli költségelő­irányzat is. A vármegyei közutakból az útalapnak 1910-ben 2 millió 440 ezer korona, 1912-ben pedig már csak 541 ezer korona lesz a bevétele. Ez az esés onnan van, hogy a vámosutakat a[<köz­sógek vették át a megyétől s ezek tar­tozása kifizetést nyer. Veres József egy fontos orosházi ügy, Schriffert József pedig a sze­gény mészárosokat érdeklő szabályren­deletnek soronkivüli tárgyalását kérték, mit az elnök el is rendelt. Tótkomlós és a többi községek oly határozatot hoztak, hogy a vármegye irjon fel az állategészségügyi törvény­nek oly értelmű módosítása céljából, hogy a közsógbeli vásárokra felhaj­tandó marhaleveleken ne kelljen min­den tiz napban az egészségi bizonyít­ványt megujitaní. A megyei állatorvos ellenző véleményt adott. V r a n k a Mihály szólalt fel első­nek, felsorolva ezen intézkedés sérel­mes voltát a gazdákra. Nem a dij fize­tést sokallják, hanem azt a hiábavaló fáradtságot, hogy sokszor 10—15 kilo méterről kell már előző nap befáradni a községbe, hogy az érvényességet, melyet az illető község látatlanul megad, megszerezzék. Veres József szintén hosszabban ós meggyőző érvvel mutatta ki a ren­delkezés zaklató, az állattenyésztésre való sérelmes voltát, kérve a megye részéről a felterjesztést s annak a többi vármegyék részéről való pártolását. — A közgyűlés ezt el is határozta. Gyula város képviselő :estülete hus­vizsgálati szabályrendeletet alkotott, melyet a miniszter is csekély módosí­tással jóváhagyott M'ir életbe is tépett ós a városi hu3vizsgálatra állatorvost is választott 800 korona fizetéssel és a husvizsgálati dijakkal, melyből a mult évben az orvosnak 3590 korona jöve­delme volt. Most a gyulai mészárosok megso­kalták az állatorvos jövedelmét s feleb­bezést nyújtottak be, melyben a hus­vizsgálati dijak leszállítását, illetve a szabályrendeletnek Gyulaváros általa módositását kérték. K. Schriffert József kelt vé­delmére a „szegény" mészárosoknak, kik kénytelenek vásárról-vásárra járni a levágandó marháért s móg vizsgálati dijat is kell fizetniük. Martos József dr. a kórdós el­bírálásánál a közönség érdekét és a közegészségügyet kéri tekintetbe venni, mert csak ugy van biztosítva a közön­ség érdeke, ha az állatorvos jövedelem tekintetében a mészárosoktól függetle­nítve van. B e r ó n y i Ármin dr. nem sajnálja az állatorvos jövedelmét, de az legyen fixösszegben megállapítva, ne legyen a köztisztviselő gyanúsításnak kitéve. A szabályrendelet e pontja orvoslást igé­i nyel, azt teljesítse a képviselőtestület. Ily értelemben határozott is a köz­; gyűlés. A többi tárgyak. ! A közigazgatási bizottság féléves I jelentését, melyet lapunkban már több­ször ismertettünk: tudomásul vette a ; közgyűlés. A kereskedelmi miniszter tudvale­, vőleg több kifogást tett a vármegye I építkezési szabályrendeletének módosi­i tásai ellen. E kifogások között egyik ! legfontosabb volt az, amely a jövőre | szólólag nem tartja megengedhetőnek i a vert falú házak építését. Á kiküldött ! szaktanácskozmány azt javasolta a tör­i vényhatósági bizottságnak, hogy a mi­niszter e kifogásához ne járuljon hozzá egyrészt a szegény emberekre való te­kintettel, másrészt pedig azért, mert a vert falak megfelelő szilárdsággal bír­nak, tehát biztonság szempontjából nem lehet ellene kifogása. A törvényhatósági bizottság ilyen értelemben is határozott. Jásznagykuaszolnok vármegye tör­vényhatósága köriratban kérte egyik feliratának a pártolását, mely a hus­vizsgálat tárgyában kiadott miniszteri szabályrendelet módositását célozna. A megyegyülés a kórelmet egyhagulag teljesítette, sőt kibővítette a módosítá­sokat azzal, hogy 6 hónaptól harmad­féléves korig a marhák ne legyenek levághatók. A Békésmegyei Községi Jegyzők Egyesülete azzal a kérelemmel fordult a törvényhatósági bizottság elé, hogy a magánmunkálatokért járó dijakat emelje fel. Mint megirtuk, a megyebizottság ügyvéd tagjai nagy akciót indítottak e kérelem teljesítése ellen, azzal érvelve, hogy a jegyzők az ügyvédek elől veszik el a magánmunkálatokkal a kenyeret. A várt nagy vita azonban elmaradt, mert a csaknem üres teremben az ügyvédek elállottak a szótól. Nem akartak az ott ülő néhány embernek beszólni. Igy a megyegyülés egyhangúlag elfogadta az állandó választmány javaslatát és ahhoz képest a kórelmet elutasította. Pusztaföldvár községnek azt a ké­relmét, hogy neve „Nagyföldvár"-ra vál­toztassák, pártolólag terjeszti a megye­bizottság a miniszter elé, bár az orszá­gos törzskönyvezési bizottság már ki­mondotta, hogy az elkeresztelést a többi „Földvár" nevű községekre való tekin­tettel nem tartja helyesnek. Mezőberóny község képviselőtestü­letének azt a határozatát, mely szerint egyes beruházások eszközlése céljából 60.000 korona kölcsönt vesz fel: jóvá­hagyta a törvényhatósági bizottság. Úgyszintén jóváhagyásra talált Bé­késcsaba községnek a nagygerendási pusztán rendszeresített elöljárói kiren­deltség számára építendő községháza tárgyában. A kirendeltség tudvalevőleg most bérelt házban foglal helyet, amely­nek tulajdonosával sok kellemetlenség van. Emellett a lakás drága is, ameny­nyiben a tulajdonos nagyon is kihasz­nálja azt a körülményt, hogy a környé­ken más alkalmas épület a községháza céljaira nincsen. Bókóssámson község képviselőtes­tülete tekintettel arra, hogy a kultusz­miniszter pénztiiány miatt nem képes a Cserepes-pusztára ígért állami elemi iskolát felépíteni, egy ideiglenes jellegű községi iskola felállítását határozta el. Ezt a határozatot a megyegyülés jóvá­hagyta. A vármegyei községi jegyzők egye­sülete olyan értelmű beadványnyal for­dult a törvényhatósági bizottsághoz, hogy a jegyzők szabadságideje hat hét­ben, a segedjegyzőké pedig négy hét­ben állapíttassák meg. A megyegyülés ezt a kórelmet nem teljesítette, hanem szabadságidőül a jegyzőknél négy he­tet, a segódjegyzőknél pedig három he­tet állapított meg. Az elutasítást más köztisztviselőkre való hivatkezással in­dokolta meg a közgyűlés. Békéscsaba község képviselőtestü­lete tudvalevőleg 2000 koronával emelte Sailer Gyulának, az újonnan válasz­tott intózőnek a fizetését. Ez a határo­zat borzasztó módon fájt a parasztpárt­nak, különösen pedig Áchim L András vezér urnák, aki a megyegyűlésen mind­járt az alispáni jelentós kapcsán szóba hozta az ügyet. Azonb in röstelt őma­gassága ott maradni addig az ideig, mi­kor a fizetósemelósi ügy tárgyalás alá került. Délbe hazautazott. Igy a dél­utáni gyűlésen minden különösebb vita nélkül elfogadta a törvényhatósági bi­zottság a csabai képviselőtestület hatá­rozataf, vágyik Áchim ós társai felebbe­zósót elutasította. Gyöngyösi Gusztávnak, a Bé- : kóscsabai Városi Zenede igazgatójának 1 még a mult évben 500 korona segélyt ' szavazott meg a képviselőtestület, tekin­tettel arra a nagy kulturális fontosságra, melylyel a zenede bir. Ez a határozat se tetszett a parasztvezérnek s megfe­lebbezte a határozatot a vármegyéhez, melynek gyűlésén Áchim nagy kiroha­nást intézett a kórelem ellen és a több­ségben levő gazda megyebizottsági ta­goknak sikerült is keresztülvinni Áchim felebbezósének kemónyszavuságát. Ek­kor meg Gyöngyösi fellebbezett a mi­niszterhez, aki ujabb határozathozatalra leküldötte az ügyet a törvényhatósági bizottsághoz. A bizottság hétfőn kimon­dotta a kérelem teljesítését, amit azért tehetett meg, mert a népvezér és tábor­kara már akkor nem volt jelen. Ezek voltak a hétfői megyegyülés órdekeseb tárgyai. Délután mindegyi­ken hamarosan keresztül ment az ugyan­csak megcsonkult megyegyülés. Csak­nem százötven ügyet intézett el délután. Ambrus Sándor alispán este 7 órakor rekesztette be az őszi közgyűlést, mely érdekesség szempontjából nem veteke­dett más megyegyűlésekkel. A megyei kórházi építkezés a közgyűlés előtt. Éri-e veszteség a vármegyét ? Jő lesz-e a vasbeton-menyezet ? A vármegyei közkórház kibővítésé­nél, mint tudva van, a vasbeton-épitke­zés országos szaktekintélye, dr. Z i e­1 i n s z k y Szilárd műegyetemi tanár terve szerint az uj pavillonok építkezé­sénél a menyezetek vasbetonból készül­tek. Már e vasbeton-menyezetek próba­terhelése folyt, midőn augusztus végén az egyik pavillonban a még készülő beton-menyezet leszakadt és még há­rom menyezetet átszakított. Oly bor­zasztó szerencsétlenség történt e miatt, hogy a munkások közül ketten meg­haltak, hatan pedig súlyosan megsebe­sültek. De okozott e menyezetszakadás nagy anyagi kárt is. Nem folytathatják az építkezést, igy most móg nem lehet tudni, mikor vehetik majd használatba a kórtermeket ? A vasbeton-menyezet meghagyása esetleg távozni kényszeríti a kórháznak országos nevü főorvosait. Ha pedig a vasbeton-menyezet ujabbi, szigorú megterhelésével annak szilárd­sága és hordkópessége nem lesz meg­felelő, azt le kell bontani és helyébe vastraverzen nyugvó menyezetet épí­teni. Ez az időveszteségen kivül ujabb, igy kétszeres költségbe kerül és súlyo­san terheli majd a közkórház alapját. A megyegyülés elé terjesztett alis­páni jelentésben Ambrus Sándor alispán terjedelmesen számolt be a kórházi építkezésről, a szerencsétlen­ségről, a vasbeton-menyezet próbater­heléséről. A hétfői közgyűlésen, az alispáni jelentéssel kapcsolatosan hosszabb vita keletkezett. Elsőnek Áchim L. András akarta megnyirbálni a vármegyei köz­igazgatás mintaszerüsógót, felpanaszolva két, teljesen a község önkormányzatába tartozó ügyet: a már agyontárgyalt gazdasági intézői állás ós a kulturház építése kérdését. De erről a közgyűlés­ről szóló cikkünkben referálunk. A közkórháznál történt építkezés biztonságát dr. Martos József tette szóvá. Midőn felszólal, — mondotta — nem egyes községi ügyekkel akar fog­lalkozni, hanem az egész vármegyét legeminensebben érdeklő kérdésben kór felvilágosítást és megnyugtatást a vár­megye alispánjától. A vármegyei köz­kórház kifejlesztése miatt tetemes be­ruházást eszközölt a vármegye. Az építkezés már befejezéshez közelgett, midőn, nem tudni, hanyag vagy felü­letes eljárás következtében, nagy sze­rencsétlenség történt. Ezzel nemcsak az építkezés nyert hosszú időre eltolást, de a vasmenyezet hordkepessége az ujabb teherpróbáknál is, nem megfele­lőnek bizonyult, mert repedések támad­tak. Erkölcsi és anyagi károsodástól óhajtaná a vármegyét megóvni. Kérdi, van-e a vasbeton vállalkozóktól oly fe­dezet, mely az anyagi károsodást és a követeléseket biztosítja, mert már az eddig beépített tetemes összeg, az épü­let el nem készülte miatt, kamatozatla­nul hever. A próbaterhelésnél ós épít­kezésnél szigorúbb ellenőrzést óhajt. Kérdi, hogy nem kellene-e a vasbeton­menyezetet teljesen felcserélni a vas­traverzekkel, mert már is hallani, hogy a közkórház jeles orvosi kara, pedig ezeknek köszönhető a közkórház felvi­rágoztatása, inkább eltávozik Gyuláról, minthogy a vasbeton meghagyásával

Next

/
Thumbnails
Contents