Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-10-13 / 82. szám

Békéscsaba 1910 szept. 29. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 13 a betegeket és magukat esetleg ujabb szerencsétlenségnek kitegyék. Indítványozza, hogy a kórházi bizottság, az alispán támogatására, szakértőkkel, de nem államiakkal, kibővítessék. Dr, S i m o n k a György teljesen egyet ért dr. Martossal. A kórház építési ügyénél a közbiztonság szempontja mellett ép oly fontos az, hogy a vármegye ne károsodjék. A vasbetonmenyezet jóságát nem magyar szakértőkkel vizsgáltatná meg, mert ez speciális építési mód, hanem'külföldiekkel. Azt is óhajtja tudni, hogy az építkezésnél a kereseti munkadíj miképen és mily arányban utaltatott ki, nem haladja-e meg a vállalkozó fedezetét a károsodás ? Ha igen, azok privátvagyonukból szolgáltassanak biztosítást. Veres József szintén a kórház építésének fontos ügyével akar foglalkozni és nem csiri-biri községi dolgokkal. A kórház létalapja, a betegek biztonsága, a vármegye erkölcsi repulációja és anyagi károsodásáról van itt szó. Ha az alispán által adandó felvilágosítás meg nem nyugtatná, akkor bizottság kiküldését szintén ajánlja. Most Ambrus Sándor alispán szólalt fel azért, hogy az alispáni jelentésnek a kórházi építkezésre a megyebizottsági tagok által tett kérdésekre a megnyugtató választ megadja. A közkórházi építkezéshez a terveket Jendrássik müépitész készítette és értök a megye meglehetős nagy összeget, 15 ezer koronát fizetett. Az építkezés felügyeletével is a müépitész van megbízva, A vasbetonmenyezet 55 i e 1 i n s z k y Szilárd, a vasbeton első szaktekintélye terve szerint készült, vállalkozó által. A kórházi szerencsétlenség után a vármegye részéről az alispán megtett minden intézkedést arra nézve, hogy a vármegyét erkölcsi és anyagi szempontból károsodás ne érje. A vasbeton hordképessége felől az aggályok eloszlattak. Az ellenőrzést az állainépitészeti hivatal gyakorolta kezdetben, de az eddig inkább a hidépitkezési munkálatokat és nem magas építkezést ellenőrizte. Közbenjárt tehát a kereskedelmi miniszternél, hogy oly egyén ellenőrizze a kórházi munkálatokat, ki a vas- ós magasépitkezésben kiváló szakértő. Ilyent ki is küldött a miniszter. Az anyagi kérdés tekintetében is megnyugtathatja a törvényhatóság tagjait. A vasbetonmenyezet próbaterhelése két hónap óta, szilárdság szempontjából minden négyszögmóterre kiható részletességgel történik. Az eddigi próbaterhelések jó eredinénynyel jártak ; ott, hol repedés, vagy elhajlás észlelhető, a menyezetet lebontják és ujat építenek. Ha a megejtett próbaterhelés után is aggályok lennének, egyik menyezetet a vármegye annyira terheltetne meg, hogy beszakadjon. Igy konstatálva lenne a sulyviselés. A vasbetonmenyezet átvételébe a vármegye csak akkor fog belemenni, ha a kereske delmi minisztériumban tartandó szakértői tanácskozmány teljes határozottsággal a vasbeton mellett szólana, ellenkező esetben lebontatják és vastraverzen ujrajjépitik. Ez képezne aztán a vármegyei közkózi alap ujabb megterhelését, mely kiadás azonban az ápolási dij csekély felemelésével, — hiszen a mi kórházunkban, a 63 vármegyei kórház közül még csak egynél ily alacsony az ápolási dij, — rövidesen megtérülne. Az építési vállalkozóknak a járandóság kereseti kimutatás alapján van kiutalva. A vasbetonvállalkozó, a szerencsétlenség előtt, 25 ezer koronát vett fel, de a megyét a károsodás elől annak fedezete biztosítja. Külön bizottság kiküldését nem óhajtja, hanem az építkezési bizottság kiegészítését kéri, de olyanokkal, akik a bizottsági ülésre el is jönnek. Dr. Mar t o s tudomásul veszi az alispán megnyugtató intézkedéseit, azonban arra hivja fel figyelmét, hogy a kereskedelmi miniszteri szakértő nincsen mindig jelen, mert még három állami építkezést kell ellenőriznie. Ambrus alispán : Erről nem volt tudomása s ez a szakértőt kiküldött minisztérium rovásárs tudandó be. El fog járni, hogy ez a baj is orvosoltassék. A közgyűlés az építkezési bizottság tagjainak számát dr. Martos Józseffel, P f a f f Ferenccel és Áchim L. Andrással bővítette ki, az alispán felvilágosítását pedig megnyugvással tudomásul vette. A novemberi esküdtbirák. A gyulai törvényszék nagy tárgyalási terme nemsokára benépesül, mert megkezdődnek az esküdtszéki tárgyalások. Már megtörtént az esküdtbirák kisorsolása is, G a Ibory József törvényszéki elnök vezetése alatt. A tárgyalás alá kerülő ügyeket legközelebb ismertetni fogjuk. A kisorsolt esküdtbirák a következők : Gulyás József lapszerkesztő Békéscsaba, dr.Szemző Gyula ügyvéd Szarvas, Supkégel 3yula vaskereskedő Orosháza, Becker György gépész Gyula, Drucker Simon fakeceskedő Orosháza, Dolesch József árm. hivatalnok Szarvas, Merksz Ferenc kádái Gyula, Rosenzweig Hermannfakerestedő Gyula, Schmidt Gyula vaskereskedő Gyula, Fehér Imre koporsós Orosháa, Oszaszki János vendéglős Gyula, Leitner Menyhért keztyüs Gyula, Iöbreczeni Károly gyógyszerész Békif, dr. Kerényi Soma ügyvéd Békéscsaba, dr. Török Gábor ügyvéd Békés Faragó László tanár Békés, B'.euer Hrmann szikvizgyáros Mezőberény, lalka István mérnök Békés, Goldstein Mór kereskedő Gyulavári, Simkó Gyla kereskedő Szarvas, Lipcsei Gábo. szabó Békés, Serli Kálmán kasznár Oosháza, Biró Benedek asztalos Gyors, Domokos Benedek földműves Gy<na, Reisner Ede gőzmalomtulajdonos Jyula, dr. Grünwald Dezső ügyvéd Mfőberény, Roth Mihály kovács GyulíN. Kukla István földműves Gyu'a, dr Müller Jenő ügyvéd Orosháza, Kőrii János földműves Békés. A békésegyei jegyzők rdekes tárgyak. A Bé'emegyei Jegyzőegyesület az idén Békésabán tartotta meg szokásos évi kgyülését. Sajnosan kellett ez alkalomm is tapasztalni, hogy a községi jegyz legalább itt, Békésmegyében, nemagyon érdeklődnek a saját ügyeik irt. A létszámhoz képest igen kevesen jintek meg a közgyűlésen. E hiányért inban kárpótolt mindenkit a tárgyalácomoly ós magas színvonala, amel téren a községi jegyzők mintául sgálhatnának a jelentősebb testületekn is. A tárgysorozatba csupa közérdekűjlgok voltak felvéve, amelyek fötöttim egyszer magas színvonalon állóita keletkezett. Üdvözölnünk kell lékésmegyei jegyzők egyesületének íaz elhatározását is, hogy ezután, ha ami különös alkalom nem lép fel, Csai fogja tartani közgyűléseit. Kultur és gazdasági szempontból is helythető ez a terv. Csaba a vármegye kakedési központja. A megyének mint valamirevaló vasutvonala itt fut ?e, tehát legkönnyebben és legolcsón megközelíthető. Már takarékosságempontjáből is tehát érdekükben ái községi jegyzőknek, hogy küzgyÍ3iket itt tartsák. A vasári közgyűlésről egyébként részlet<udósitásunk a következő : P e t n e z y Ferenc, köröstarosai főjegyzőiök üdvözölvén a megjelenteket, mcította a közgyűlést és felkérte P a Károly gádorosi jegyzőt, hogy a-gysorozaton szereplő ügyeket adja p

2pp Károly, mint az —

c

u * "i-'F aiu

i v.it 1 egyesületi főző volt előadója összes ügyeki A n.yomtaan megjelent elnöki jelentést, amennak idején lapunkban is megjt, minden észrevétel nélkül tudom vette a közgyűlés. Ezzel kapcsom elhatározta, hogy az elhunyt tagmlékét jegyzőkönyvben örökíti m J a n d ó Ily békésszentandrási segédjegyző aíyban szólalt fel, hogy a vármegye ala a megüresedett állásokról szóló ázati hirdetményt a „Községi KözUben, mint a jegyzők hivatalos numában is tegye közé. Többek Ászólása után a közgyűlés határosr kimondotta, hogy felfogja kérni lispáut a pályázati hirdetményekn „Községi Közlönyben való közzé^re. Az ország őinek régi óhajtása már, hogy érdi nyomatékos hangoztatása céljátagyobb terjedelmű ! napilapjuk legyudapesten. Ebben ! az irányban a \g[ jegyzők orszá; gos; egyesületelót is indított ós részvényaláirásiívást bocsátott ki. A lap fenntartásból mintegy 4000 aláírásra lett vcszükség, azonban csak 791 aláiró jelentkezett. Ennyi aláíróval pedig budapesti politikai lapot csinálni lehetetlenség. A közgyűlés kimondotta, hogy ilyen körülmények között a lap alapításához nem járul hozzá és felszólítja a budapesti központot, hogy a már befizetett rószvónydijakat az illetőknek fizesse vissza. Az egyesület még régebben mozgalmat indított az iránt, hogy a jegyzők szabadságidejéről fennálló szabályrendelet módosíttassák. Ez a módosítás azt kontemplálja, hogy a jegyzők szabadságideje évenkint hat hétben, a segédjegyzőké ós egyéb községi alkalmazottak szabadságideje pedig évenként négy hétben állapittassók meg. E módosításhoz a közgyűlés egyhangúlag hozzájárult, azonban a törvényhatósági bizottság hétfői ülésén nem teljesítette a jegyzők ily irányú kérelmét, amenynyiben a jegyzők szabadságidejét négy hétben, a segédjegyzőkét pjdig 3 hétben állapította meg. Az elnökség javaslatához Korosy László békéscsabai főjegyző szólott elsősorban. Nem tartja helyesnek, hogy a jegyzőegyesület a szabadságidő kérdésében a vármegyéhez folyamodik. Abban ő fölösleges gyámkodást és a községi autonomia sérelmét látja. Ilyen ügyekben minden községnek külön kell határoznia. Csabán például már régen meg van állapítva a tisztviselők szabadságideje. Hasonlóképen kellene cselekednie minden községnek, akkor nem kellene a vármegyéhez folyamodni. Eoyébként helyesnek tartja a javaslat intencióját, de nem bizik sikerében. Felfogását egyébként a megyebizottsági határozat is igazolta. A közgyűlés Petneházy elnök indítványára felkérte Korosy Lászlót, hogy ebben az irányban is legyen képviselője a megyegyűlésen a községi jegyzők érdekeinek. A községi ós körjegyzők országos egyesületének ügyrendje minden észrevétel nélkül tudomásul szolgált. Kifő gása csak Jandó Károly békésszentandrási segédjegyzőnek volt abban azi rányban, hogy az országos központ a fontosabb ügyeket nem ismerteti a Községi Közlönyben. Javaslatára a közgyűlés kimondotta, hogy ez irányban megkeresi a budapesti központot. A jegyzők nyugdija és egyebek. Huzamosabb vitát provokált Péterma n n József gyomai jegyző beadványa a községi jegyzők nyugdijszabályrendeletének olyan értelmű módosítása ügyében, hogy a nyugdíjjogosultságba a magánmunkálatokból eredő jövedelmet is be kell számítani ós hogy a teljes nyugdíjigényt 40 évről 35 évre kell leszállítani. Ezzel kapcsolatban felmerült az egyéb községi alkalmazottak nyugdíjügye is amelyre vonatkozólag az volt az indítványozó konklúziója, hogy a községi alkalmazottak részére külön nyugdijalapot kell létesíteni. Tóth László pártolja az indítványt. Csabának van már tiszti nyugdijalapja, tehát a csabaiakra az indítvány nem vonatkozhatik. A többi községekre azonban annál inkább. Helyesnek tartaná, ha az egyesület ebben az irányban megkeresné az alispánt. Kimondandónak véli azonban azt is, hogy a csabai nyugdijalap és a vármegyei nyugdijalap között a viszonosság megállapittassék, mert előfordulhat az az eset, hogy valamelyik csabai tisztviselőt más községbe választanak meg. Abbanaz esetben nyugdíjjogosultsága tönkre megy, hiába fizeti éveken keresztül za illetékeket. P a p p Károly egyesületi főjegyző hozzájárul Tóth László indítványához. Korosy László nem tartja helyesnek az indítvány azon intencióját, hogy a vármegyei jegyzői nyugdijalapnak a segédjegyzők is tagjai legyenek. Ebben a jegyzők megrövidítését látja, mert jegyző csak a 24-ik életév betöltése után lehet valaki, segédjegyző ellenben 16 éves korában is lehet. A vármegyei jegyzői nyugdijalap különben is meglehetős siralmas állapotban van. Nem birja meg még a jegyzőket sem. Annál kevésbbé a segédjegyzőket. Ha a jegyzők nyugdijalapja ilyen nyomorúságosan áll, el lehet képzelni, hogy az egyéb alkalmazottak számára létesítendő nyugdijalap hogy állana ! V e r s é n y i Elemér pártolja az indítványt. Kimondani kéri, hogy a nyugdíjban a segédjegyzői szolgálat is visszamenőleg beszámittassók. Többek hozzászólása után a közgyűlés hozzájárult az indítványhoz. K n e r Izidor gyomai nyomdatulajdonosnak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a közgyűlés azért az elhatározá- i sáért, hogy a fali naptárakból eredő jö- i vedelmet a jegyző-árvaház javára aján- ! lotta fel. A barsmegyeitjegyzőegyeüslet köriratban kérte fel a békésmegyei jegyzőegyesületet arra, hogy tegyen meg minden lehetőt a jegyzők segélyegylete érdekében. Többek hozzászólása után a közgyűlés kimondotta, hogy külön segélyegylet alapítását nem tartja célravezetőnek, hanem inkább a köztisztviselők nyugdijpótló és segélyegyesületébe való beiratkozást tartja helyesnek. Az Országos Központi Jegyzőegyesület 1909. évi és 1910. évi rendkívülgyűléséről szóló jegyzőkönyvek tudói másul szolgáltak. Az 1909 évi számadások szerint az egyesületnek 736-38 kor. bevétele és 367 36 kor. kiadása volt. A tagdíjhátralék 53410 kor. A rendes tagok száma 84, a pártoló tagoké 23. Az évről szóló és Papp Károly főjegyző által felolvasott jelentós tudomásul szolgált. Ezután az üresedésben levő tisztviselői állások betöltése következett. Jegyzők lettek: Kovácsik István (Kondoros) és J a n d ó Pál (Békésszentandrás), pénztáros Németh Kálmán (Tótkomlós), ellenőr P o p o v i c s Kornél (Csorvás). Az országos egyesület közgyűlésére kiküldettek az elnökön kivül Papp Károly főjegyző és J a n d ó Pál jegyző, Rajtok kivül részt vesz a központi közgyűlésen K o 1 o z s y Endre alelnök és Németh Kálmán pénztáros is. A jövő évi közgyűlés helyéül arra az esetre, ha valamelyik község meg nem hivja az egyesületet, Csabát állapította meg a közgyűlés. A köröstarcsai segódjegyzők ós egyéb községi alkalmazottak mozgalmat indítottak az iránt, hogy fizetésük rendeztessék és alapul 1200 korona állapíttassák meg. A közgyűlés a mozgalomhoz való csatlakozást mondotta ki, tekintettel arra, hogy a segédjegyzők ós egyéb községi alkalmazottak nyomorúságos helyzetben vannak. Molnár Mihály azt indítványozta, hogy az egyesület tűzzön ki pályadíjat olyan irodalmi műre, amely a községek közszükségletót tárgyalja. A közgyűlés az indítványt elfogadta ós pályadíj gyanánt 50 koronát szavazott meg. Néhány jelentéktelen indítvány letárgyalása után Petneházy Ferenc elnök köszönetet mondott Csaba községnek, a sajtónak és a közgyűlést berekesztette. Morzsák a megyegyiilésről. A hétfői megyegyülés csak az alispáni jelentós és a gyulai „szegény" mészárosokat érdeklő ügynél volt érdeke és élénk menetű. Hol boszankodui, hol mosolyogni kellett egyes „Szolnokok" kiszólásain. A parasztpárt vezére az^ utóbbi időben, mint törvényhozóhoz illik, gyors egymásutánban használja a latin szavakat, tessék : gyönyörködjetek nagy szókészletemben. Egymásután jöttek ki fogai gödényéből a sic itur ad astra, ad graecas calendas, extra muros stb. kifejezések. Mikor az öreg Közlöny kikap. Még a legutóbbi képviselőtestületi közgyűlésen, az utcák keresztelésónél történt, hogy a Lencsési-utat Corvin-utnak nevezték el. — Persze, a Közlönynek is kell egy utat ajándékozni, hogyannál jobban szórja reám a rágalmakat, — mondotta Áchim. A hétfői megyegyűlésen, midőn a kulturház épitése körül a Bányaiékon eseett állítólagos sérelem miatt debachált, halkan közbeszólt a Közlöny, hogy a vállalkozás megosztásánál a muzeumi-bizottság szegény embereket támogatott. Gyorsan felkapta a suttogást Áchim s mintha jussát féltené, mert a szegények érdekeit csak ő monopolizálhatja, következően riposztozott: — A Közlönynek csak a közgyűlési terem falain kivül van jussa észrevételeinek megtevésére. Ugy tudjuk, csak nem régen az ev. egyház kerületi közgyűlésen egy országgyűlési képviselőnek mondotta az egész közgyűlés : „Extra muros !

u A jól értesültség. Ragyogó ábrázattal jelentette ki Áchim L. András a megyegyűlésen, hogy ö lent Csabán és fent Budapesten mindenről jól van értesítve. Budapesten ugy informálták, hogy azért nem kapunk főispánt, mert sok az aspiráns és nagy a tülekedés, mármár attól féltünk, hogy neveket fog említeni. Azonban Csabán határozottan roszszul informálják hírvivői, arrjl a megyegyűlésen is meggyőződhetett. Nem volt a teremben, mikor Veres József felszólalt s azt mondotta, hogy nem kell a megyegyűlésen csiri-biri községi ügyekkel előhozakodni. Alig hogy bejött a vezér, egyik szomszédja tellovalta: