Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-09-18 / 75. szám

Békéscsaba 101Ó szept. 169. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY eltávolítani. Az uj szifon felépítése céljából kiirt árlejtési hirdetményre is beérkeztek az ajánlatok, amelyek közül a legmegfelelőbb kiválasztása egyetlen tárgya a választmányi ülésnek. Az ajánla tok felbontatván, kellő mérlegelés és számítás után a választmány legmegfelelőbbnek és legolcsóbbnak Kovács és Társa budapesti vállalkozók ajánlatát találta, akik 40000 koronáért hajlandók az uj szifont felépíteni. Az építéshez a vállalkozók nemsokára hozzá is fognak. Ezzel kapcsolatban a csabai kiküldöttek kérdést intéztek az igazgatósághoz az iránt, hogy miért nincs viz a Körös-csatornában? Panaszkodik a vízhiány miatt a lakosság, mely a kolerától való félelmében teljes joggal lát a csekély vizben bacillus telepet, panaszkodik a selyemfonoda ós a MÁV., amelyek nem tudnak kellő mennyiségű és alkalmas ví7.«t íranní o tt-«- j főmérnc , hogy a eltörött 't kapni h ködheti Ez >gadhat<! i. Utc sók ÓCÍ bán ós t kerék i tésénel nyi mC vei, 1 z nélkül 3; tani m ii, nem i n szépe; vasutí 'k a vizb R fsulat 1 n kivül it Ev. rület szerdán délelőtt kezdte meg toDb napra tervezett közgyűlését Zsilinszky Mihály dr. egyházkerületi felügyelő ós Scholtz Gusztáv püspök elnöklésével Budapesten a Deák-téri evangélikus iskola dísztermében. A megjelent közgyűlési tagok az egész termet megtöltötték. Ott voltak a megyénkből a többi kőzt: Sailer Vilmos, Veres József, Csepregi György, dr. Zsilinszky Endre, Szeberónyi Lajos, Bárdy Ernő, Korossy László, dr. Ladics László, Badics Elek, Ailer András, Sailer Gyula. Az elnöki megnyitót Zsilinszky Mihály tartotta. Beszédének elején megemlékezett a zsolnai zsinat háromszázados jubileumáról és a király nyolcvan éves születésnapjáról, a hazai protestánsokat közelről érdeklő eseményről. Bejelentette, hogy az egyetemes közgyűlés küldöttségileg fogja üdvözölni a királyt. — Annyi bizonyos — folytatta — hogy a mindig éber és hatalmas római egyház az ő központi szervezetével és gazdagságával ügyesen tudja felhasználni a mi széthúzásunkat. Tudjuk, hogy a legkeményebb és legsértőbb enciklika, a Borromeus-enciklika hazánkban a visszavonás ellenére is kihirdettetett ós nyomtatásban elterjesztetett. Ma már nem tartom szükségesnek a tiltakozást ellene. Mi nem vagyunk képesek a Vatikán urainak téves meggyőződését megváltoztatni. Idézte ezután az elnök egy előkelő katolikus pap nyilatkozatát, amely sze- j rint a vatikán minden erős intézkedése éppen a protestánsokat erősiti. Szerintem — úgymond — más irányban kel- | lene tisztáznunk a fogalmakat. A „katolikus" jelző monopolizása sok bajt | okozott ebben az országban. A mi őseink azért megmaradtak keresztényeknek, mert a pápák hatalmaskodása j ellen protestáltak. Tisztáznunk kell az 1848-ban történt nagy alkotmányos átalakulás igaz értelmét és az összes előjogok és kiváltságok eltörlésének nagy jelentőségét. Követelnünk kell az 1848. évi XX. törvénycikkben határozott szavakkal kifejezett tökéletes vallási jogegyenlőséget és viszonosság nagy elvének becsületes ós fokozatos végrehajtását. Követelnünk kell a királyi tetszvényjog szigorú alkalmazását. Hivatkozom Andrássy Gyula példájára, amely szerint pápai dekrétumot királyi engedély nélkül kihirdetni nem szabad. Végre követelnünk kell, hogy a magyar püspökök római esküformájából töröltessék ki az a Krisztusellenes rész, amely más nézetű keresztények, úgynevezett eretnekek üldözésére kötelezi őket. Végül szociális intézkedésekre ós az egyház belügyeire tért át ós különösen a szociális munkálkodást ajánlotta figyelmébe az egyház tagjainak. Ezután Scholtz Gusztáv püspök terjesztette elő évi jelentését, amelyet a közgyülÓ3 részletesen megvitatott. Indítványára a közgyűlés az egyetemes közgyűléshez felterjesztést intéz, hogy a theologiai tanrendszer a gyakorlati lelkészképzés érdekében módosittassók. Kimondta ezután a közgyűlés, hogy újból követeli az államtól az 1848 évi XX. törvénycikk alapján a viszonosság elvének megfelelöleg az állam kellő anyagi támogatását. A jelentés következő pontja a Borromeus-enciklikával foglalkozik. Ezen pont kapcsán kimondta a közgyűlés, hogy az egyházkerület élénk tiltakozását fejezi ki a pápai székből eredő kíméletlen támadás ellen és az egyetemes közgyűlés utján feliratot intéz a kormányhoz, amelyben a királyi tetszvónyjog hatékony alkalmazására intézményes biztosítékokat követel és csatlakozik az összes protestáns egyházak e kérdósben való szolidaritását kifejező mozgalmához. Nagy vita támadt püspök jelentésnek ama része fölött, a mely Mokry Sámuelne ; egy Békéscsabán felállítandó protestáns egyetemre tett alapítványáról szól. Mokry, a ki Békéscsabán volt evangélikus pap és tanár, valószínűleg evangélikus egyetem érdekében tette ezt az alapítványát, a mely 180 000 koronát tesz ki. A protestáns szó állítólag csak tévedésből került a végrendeletbe. Kimondotta ennélfogva a közgyűlés, hogy az alapítványra teljes összegében igényt tart. Itt emiitjük meg, hogy az egyházkerületi közgyűlés előtt délelőtt kilenc órakor Radvánszky György világi elnök és Famler Gusztáv Adolf egyházi elnök elnöklósével az egyházkerületi gyámintózet tartott közgyűlést, melyet istentisztelet előzött meg s azon az egyházi beszédet Kovács Andor orosházi lelkész tartotta. Az egyházi elnök évi jelentésében részletesen foglalkozott Borromeus-enciklikával és annak következményeivel. Kijelentette, hogy a magyar egyházkerületek is tiltakozni fognak az enciklika ellen, de felhívta a megjelentek figyelmét arra is, hogy a németek nemcsak gyűléseztek, hanem százezreket adtak az egyház erősítésének céljaira. Megemlékezett a torzsai (Bácsmegye) árvaházról, amelyet a gyámintózet ötven éves jubileumán fognak falavatni. Jelentette, hogy az évi gyűjtés eredménye a 20000 koronát jóval meghaladja. Végül Kovács Andor indítványára elhatározták, hogy Székács József néhai püspöknek és a gyámintózet megalapítójának Orosházán szobrot emelnek. A békésmegyei községi orvosok lakbére. Leérkezett miniszteri döntések. Még a letűnt koalíciós kormány alkotta meg az uj közegészségügyi törvényt, mely a mult év folyamán lépett hatályba. Az uj törvény, mely a körülmények legmesszebbmenő mérlegelésével támadt: igen sok üdvös és moderu szellemtől áthatott rendelkezést foglal magában, főként a községekre vonatkozólag, amelyekben a közegészségügy i érdekei igen nagy mértékben el voltak hanyagolva. Az' uj törvény foglalja I például magában a kötelező busvizsgá- I latot is, amelyre ezelőtt még a nagy ós népes községekben is alig fordítottak valami figyelmet, úgyhogy ezen a téren a nagyobb városokat kivéve, valósággal ázsiai állapotok uralkodtak. Az állapotok most sem valami rózsásak ugyan, mert sok a maradi gondolkozású állatorvos, de azért mégis hasonlíthatatlanul tűrhetőbbek az előző időkhöz képest. Az uj közegészségügyi törvénynek különösen fontos része az, mely a községi és körorvosok helyzetét rendezi. A községi orvosok helyzete valósággal tűrhetetlen volt már. Nyomorult fix díjazásért és még ennél is nyomorúságosabb látogatási dijakért kellett szolgálniok gyakran 8—10 község egészségügyét, úgyhogy emiatt örökös volt a panasz. Sőt akadt vidék nagyon sok, amelyek orvost egyáltalában nem kaptak, mert nem akadt, aki vállalkozzék reá. Lakbérről, vagy más hasoaló jókról természetesen szó sem volt, sőt természetbeni lakásról is csak nagyon kevés helyen. Mindezekelőtt ezen a hiányon iparkodott segiteri a b 4ügyminiszter, mikor a mult óv elejón felszólította a törvényhatóságokat, közöttük Békósvármegyét is, hogy a községekkel állapodjon meg a lakásviszonyok pontos mérlegelésével az orvosok lakbérére vonatkozólug. A vármegye két alternatívát álliállitott a községek elé, amennyiben felszólította őket, hogy természetbeni lakást hajlandók-e adni az orvosoknak, vagy pedig lakbért ? A községek legnagyobb része a lakbér mellett nyilatkozott. Most már a lakbér nagyságának megállapítása következett s e körül támadtak differenciák. Az „urak"-kal szemben mindig takarékos és nagyobbrészparasztpárti érzelmű T ó t k o m 1 ó s képviselőtestülete például nem volt hajlandó az orvosoknak 250 koronánál nagyobb lakbért adni, holott jól tudta, hogy az ottani drága lakásviszonyok között azért a pénzért még talán 1 szobát és konyhát sem lehet szerezni. Dehát abban a véleményben volt az ottani bölcs kupak, hogy jó az „urak

unak a disznóól is. Sőt voltak olyanok akik még azt a 250 koronát is sokallták. Pedig hát Tótkomlós egyik legvagyonosabb községe a vármegyének. Az orvosok természetesen nem tűrték a képviselőtestület szükkeblüségót és a törvényhatósági bizottsághoz folyamod tak, mely 500—500 koronában állapította meg a lakbért. Ekkor a község felebbezett a belügyminiszterhez, aki most érkezett leiratában elutasította a felebbezóst ós jóváhagyta a törvényhatóság határozatát. Tótkomlóssal egyidejűleg még nahány községre nézve iá hozott döntést a miniszter. Békésen például a törvényhatóság 700 koronában állapította meg a lakbért a község által megajánlott 500 koronával szemben. E határozat ellen felebbezóssel élt a község, de hiába, mert a miniszter szintén jóváhagyta a törvényhatósági határozatot. Öcsödnél épen megfordítva áll a dolog. Ott a község elég humánusan járt el, amennyiben 500 koronát ajánlott meg lakbérül. Ezt a törvényhatóság is jóváhagyta, az orvosok azonban nem voltak megelégedve ós felebbeztek, de a miniszter nem az orvosok, hanem a község ós a vármegye álláspontjára helyezkedett. Hasonló az eset Szeghalomnál is. Ott szintén 500 koronában van megállapítva az orvosok lakbére. Az ügyvezető községi orvos ezt magára nézve sértőnek találta ós felebbezett a miniszterhez, de sikertelenül, mert a miniszter a felebbezóst elutasította. E végső intézkedésekkel most már a vármegye minden községében rendezve vannak a községi orvosok lakbérviszonyai. A csabai ipartestület köréből. Előljárósági ülés. Jubilál a testület. A békéscsabai ipartestület elöljárósága csütörtökön délután 4 órakor több tekintetoen érdekes előljárósági ülést tartott. A közérdeklődésre a tárgyak közül leginkább számottarthataz,amelyik a testület fennállása 25-ik évfordulójának megünneplésére vonatkozik. A testület 25 éves élete gazdag volt eseményekben és eredményekben. Kiváló vezető emberei révén nemcsak a csabai társadalom, de a megye, sőt az ország iparos-közvéleménye előtt is becsülést szerzett magának s igy mindenképen érdemes arra, hogy nemsokára elkövetkező örömünnepén ne csak kizárólag iparosok vegyenek részt, hanem a társadalom többi rétegei is, mindazok, a kik méltányolni tudják a magyar iparosság nagy gazdasági és kulturális szerepét. Az ülésről egyébként tudósításunk a következő : Jelen voltak Ti már Endre elnöklete alatt: Kován Endre alelnök, Horváth Mihály jegyző, Uhrin András pénztáros, továbbá Kovács Károly, Papp Sándor, Thiesz János, Víski Dazső, Botyánszky János, Gajdács Mátyás, Staszenka János, Lázár Pál, Timkó András, Subasicz Károly, Nyemec Lajos, Felber Sándor, Kiszely Pál, Korek Antal, Pataj András és Vicskó Lajos előljárósági tagok. Megjelent ezen kivül Uhrin Károly, az iparos tanonciskola uj igazgatója is Timár Endre elnök a megjelentek szives üdvözlése után megnyitván az ülést, szives szavakkal üdvözölte Uhrin Károly iparostanonciskolai igazgatót. Uhrin Károly meleg hangon köszönte meg az üdvözlést, Kérte az elöljáróságot, hogy mindég jóindulattal támogassa nagyfontosságú munkájában az iskolát. Maga és a tanitói kar részéről biztosította az elöljáróságot, hogy őket mindég az iparosság érdeke vezérelte és fogja vezérelni ezután is. Ha néha talán sérelmesnek is látszik az igazgatóság egyik-másik intézkedése, nem kell a jóhiszeműséget megtagadni. Kölcsönös megértéssel ós kimagyarázással sok látszólagos hibát helyre lehet hozni. Megígérte végül, hogy mindég készséggel áll az iparosság rendelkezésére. Az éljenzóssel fogadott beszéd után Horváth Mihály jegyző a mult ülés jegyzőkönyve kapcsán elintézett ügyekről tett jelentést. Igy örömmel jelentette, hogy a szabóipirosokuak Csabán tartandó tanfolyamára 16 iparo3 jelentkezett. Eíután általánosságban beszámolt a zsolnai iparoskongresszm eredményéről. A kongresszuson az elnökön és jegyzőn kivül Wagner József ós Könyves T. Kálmán tagok képviselték a testületet. A tárgyalás során beható vita alá került az ipartörvány revíziója ós a betegsegélyző pénztári intézményreformálása, melyek legégetőbb megoldandó kérdései az iparosságnak. Illetékes helyről Ígéretet kaptak, hogy mindkét ügyet közmegelégedésre fogják rövid időn belül elintézni. Az iparosnyugdíj kérdését is beható tárgyalás alá vették. A tervezet szerint minden tanonc fizet a nyugdijalap javára ugy a belépéskor, mint a felszabaduláskor. Mikor pedig valamelyik iparos ön* önálló iparjoghoz jut, 20 koronát tartozik fizetni a nyugdijalapra. Egyébként az egész ügy később kerül részletes tárgyalás alá." A fokozatos tagdij. Jelentések. Még a tavaszon tarlott közgyűlés elfogadta — mint annak idején megírtuk — a progresszív adó fizetést, amely szerint a fizetett egyenes adó arányában vetnék ki a tagdijat 2, 4, 6 ós 10 koronánként az egyes tagokra. A közgyűlés már akkor megbízta az elöljáróságot, hogy gondoskodjék az adóhivatalnál az iparosok kereseti adójának kiírásáról. Most Horváth jegyző jelentette, hogy a kiírás nem sikerült, mert az adófőkönyvek, különösen az ex-lex megszűnése óta folytonosan el vannak foglalva. Különben a jegyző véleménye szerint nem helyes a progresszivitás behozatala, egyrészt azért, mert sokakra nézve sérelmes, másrészt pedig, mert az óvenkinti kiirás nagyon is megterheli ugy az irodát, mint az esetleg kiküldendő bizottságot. Az ez Az iskolaidény kezdetével ismét aktuális lett A legolcsóbbnak és megbízhatónak bizonyu t: KLEIN GÉZA fiu és gyermekruhák bevásárlási forrása marul, tcioitoi GS KDIPWÜ BEL^ V*^. pH" Minden gyermeköltönyhez egy értékes ajándéktárgyat adok.