Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-09-18 / 75. szám

4 BÉKÉSIÍEGYEI KÖZLÖNY 4 uton nyerni remélt 400 korona évi jö­vedelemtöbblet nem érdemli meg azt a sok kellemetlenséget. Az egységes tan­dijemelés sokkal célszerűbb volna. Többek hozzászólása után az elöl­járóság a jegyző álláspontjára helyez­kedett ós elhatározta, hogy a legköze­lebbi közgyűlés elé más értelmű javas­latot terjeszt és előző határozatának megváltoztatására fogja birni. U h r i n András pénztáros olvasta fel ezután az augusztus havi forgalom­ról szóló pénztári jelentést, mely sze­rint a bevétel 449 31 korona, a kiadás pedig 279 84 korona volt. A maradvány tehát 167-47 korona. A jelentést tudo­másul szolgált. Horváth Mihály jegyző tagfor­galmi jelentése szerint augusztus ele­jén 702 tagja volt a testületnek, augusz­tus végén pedig 708 A szaporulat te­hát 6. Iparigazolványt 8-an váltottak, Horváth Viktor fényképész pedig önként vétette fel magát a testületbe. T.inonc augusztus végén 481 volt. Az iskolaköteles tanoncokat összeírták. Az érkezett ügyiratok közül a kö vetkezők érdemelnek említést: Az aradi kereskedelmi ós iparka­mara 600 koronás ösztöndijat tűzött ki olyan törekvő fiatal iparosok számára, akik ismereteiket külföldön is gyarapí­tani akarják. Az ösztöndíjra Csabán is akadt pályázó, Orvos Endre tehet­séges fiatal müfestő személyében. Kocziszky György szabó se­gély kérvényét, arra való hivatkozással, hogy nem tagja már a testületnek : el­utasította az elöljáróság. Indítványok. L á z á r Pál a kovácsok ós kerék gyártók nevében szólal fel. Nem tartja nevezetesen helyesnek azt, hogy az ipa­rostanonc iskolában a kovács- és ke­rékgyártó tanoncok szakrajzoktatásban nem részesülnek s csak olyan rajzokat kell kósziteniök, mint a lakatosoknak, vagy asztalosoknak. Indítványozza, hogy ez ügyben az elnökség lépjen érintke­zésbe az igazgatósággal, talán lehetne a tantervbe a kovács-kerékgyártó szak­rajzot is beilleszteni. P a t a j András szerint az iskolába iparosokat kellene állítani minden szak­mából, mert a tanitók nem órtenek a szakdolgok oktatásához. Horváth Mihály jegyző : Az ott levő tanitók valamennyien végeztek tanfolyamot, tehát értenek az elmélet­hez. A gyakorlatot úgyis alkalmuk van a tanoncoknak elsajátítani. Egyébként az elnökség készséggel tesz eleget Lá­zár Pál kívánságának ós érintkezésbe fog lépni mihamarabb tanonciskola igaz­gatóságával. V 1 c s k ó Lajos tudomása szerint ebben az évben 25 ik óvforduja lesz a testület fennállásának. Illőnek tartaná ennek a megünneplését. Timár Endre elnök hasonló né­zetben van és indítványozza, hogy egy bizottság küldessék ki az ünnepség elő­készítése céljából. Kován Endre szerint jobb volna jövő nyárra halasztani ós népünnepóly­lyel egybekötni. Horváth Mihály jegyző szerint nem mulatság kell első sorban, hanem komoly és maradandó hatású ünnep­ség. Utána aztán mulatság is következ­het. Csatlakozik az elnök indítványához. E felszólalások után az elöljáróság kiküldötte a bizottságba az elnökséget, továbbá P a p p Sándor, Kovács Károly, Botyánszky János V1 c s k ó Lajos ós F e l b e r Sándor előljárósági tagokat. Timár Endre elnök végül fel­hívta az elöljáróságot, hogy a nemso­kára bekövetkező kamarai választások iránt érdeklődjék s aztán bezárta az ülést. A köröstarcsai írnokok helyzete. Szűkkeblű képviselőtestület. Tessék megélni 800 koronából. Megható panaszos irat érkezett most a vármegyeházára. Az az irat is szo­morú világot vet arra a tarthatatlan állapotra, melyben még most is seny­vednek a községeknek különösen se­géd-alkalmazottjai. Intelligens uri emj bereknek olyan fizetésből kell csalá­dostul megélniök, amelyhez képest egy urasági kocsis vagy béres fizetése való­sággal miniszteri. Elképzelhető most már ezeknek a szegény embereknek az élete. Kötelességük magukat alávetni a társadalmi konvencióknak. Kanászokkal és más hasonlókkal egy nívóra nem sü­lyedhetnek, jobb társaságba kell járniok, mert ezt elvárja tőlük ugy felettes ha­tóságuk, mint az a polgárság, amelynek érdekeit szolgálják. Ugy maguknak, mint családjuk tagjainak tisztességesen kell öltözködniök, itt is, ott is meg kell je­lenniük, mert ezt szintén elvárják tőlük. Elvárják, de nem kérdik, miből fedezik az azzal járó kiadásokat ? Igazán érthe­tetlen, hogy mikor valamennyi társa­dalmi osztály helyzete lényegesen ja­vult az utóbbi években, a községi al­kalmazottaknak mórt kell még mindig, e szörnyű mértékben emelkedő drága­ság idején is nyomorúságos cselédbérórt munkálkodniok a közjóra ! Békósmegye sok községében feljaj­dultak ujabban a segéd-alkalmazottak. És csodálatos, hogy a képviselőtestüle­tek csaknem mindenütt ridegen elzár­kóztak a kétségbevonhatatlan adatokkal megindokolt kérelmek elől. A nagyob­bára kevés intelligenciával biró és pi­rasztikus, egyszerű életmódot folytató képviselőtestületi tagok bámulatos rö­vidlátósággal nem tudják megérteni, hogy mért nem lehet megélni évi 800 koronából mai napság egy intelligen­sebb embernek ? Legutóbb a köröstarcsai segéd-jegy­zők ós írnokok jártak hasonlóképen. Csodálkozunk ezen nagyon. Köröstarcsa a megye legszebben fejlődő községei közé tartozik, lakossága értelmes, józan gondolkozású, úgyhogy nem egyszer volt már alkalmunk megdicsérni. Ért­hetetlen tehát, hogy nyomorult 100 ko­ronás fizetésemelést mórt nem akar megadni szegény alkalmazottainak ? Az a mindössze óvi 1000 koronát kitevő kiadás-többlet talán tönkreteszi azt a vagyonos községet? Rossz lelkű és meggondolatlan, aki hasonlóan gondol­kozik. A dolog historikuma a következő : Szabó László segódjegyző, P u s­k o v i c s Imre, J e n e i Fülöp, vala­mint M e i s z 1 e r József községi írno­kok azzal a szépen megindokolt kóre­lemmel fordultak nem régen a képvi­selőtestület elé, hogy jelenlegi 800 kor. évi fizetésüket emelje fel 1000 koronára. A képviselőtestület többsége móg ezt a szerény kórelmet sem volt hajlandó teljesíteni és elutasította őket. Ekkor a nevezettek megfelebbeztók a határozatot a törvényhatósághoz, hol a felebbezés áttanulmányozása után érthető megüt­közést keltett a képviselőtestület szük­keblüsóge. A felebbezők előadják, hogy a község pátadója a többi községekhez képest csakély és méltánytalan gondol­kozásra vall a kérelem elutasításakor annak a nagyságára hivatkozni. A hely­zet illusztrálásául mellékelnek egy pá­lyázati hirdetményt, melyben Karánse­bes közsógi kocsist keres 800 korona fizetéssel, lakással, fütóssel, világítással, ruházattal és három óvenkint 60—60 korona korpótlókkal. Micsoda óriási differencia ez Karánsebes 03 Körös­tarcsa között! A felebbezóshez egy kimutatás is van csatolva egy háromtagú család óvi nélkülözhetetlen szükségleteiről. Az ér­dekes ós jellemző kimutatás a követ­kező : Lakbér 150 kor. 40 drb kenyér 80 „ Napi i/a kg. Írós 219 „ Fűtés 104 „ Bolti kiadások 240 „ Napi IV, 1. tej 65 „ Piaci árúk 60 » Zsír, 1 1. hetenként 114 „ Világítás 43 „ Ruha 240 „ Cseléd 96 „ Összesen tehát a legminimálisabban számítva is 1400 koronára van szüksége j évente egy háromtagú családnak, ha nem akar nélkülözni. Hol marad aztán móg egy kis szórakozás, amire szintén szükség van! Minden gondolkozó ember láthatja i már ez adatokból is, hogy 800 koroná­. ból tisztességesen megélni a szó szoros értelmében lehetetlenség. A vármegye előreláthatólag a kére­j lem újból való tárgyalására fogja uta­j sitani a képviselőtestületet, mert azt egy humánusan érző ember sem tűr­heti, hogy annyi intelligens család nyo­morogjon. Színházi érdekességek. j (Újházi mester és a pincér. — Tizennégy ragyogó nő.) - Külön fővárosi tudósítónktól. ­Ki ne ismerné az örökké vidám, derék Ujházy mulatságos eseteit. A Mes­tert bár deresedő fejjel és meggyengült látással sétálgat még mindig a dunai korzón : nem hagyja el friss, eredeti humora, amelylyel jó barátait szórakoz­tatja. Mindig jó kedve van, különösen akkor, ha egy kis társaság verődik össze. Itt aztán elmondja Ujházy sorjá­ban fiatalkori élményeit állandó nagy derültség között. A hétfő estét a Gambrinus étterem egyik diszkrét sarkában töltötte el Uj­házy ós szük társasága, A vacsora után, borozgatás közben jobbnál-jobb anek­dotáit mondotta el a Mester. Rövid idő múlva távozásra kérte a társaságot. Föl­készültek. A pincér odasietett és elsőnek persze Ujházy kabátját segítette föl. A felöltő feladása után az úgynevezett „kabát­rángatási szakmüvelet" következett, mely abból áll, hogy a pincér az alsó kabá­tot hátul a balkezével, a felső kabátot pedig a jobbkezóvel két ellenkező irány­ban rángatni kezdi. (Ezen azt hisszük, már minden férfi átesett!) Az előzékeny pincér is ugy tett a Mesterrel. De alig tette meg az első mozdulatot, a Mester igy kiáltott fel ijjedten : — Maga marha ! Mit csinál velem ? A zavarban levő pincér nem tudta hamarjában, hogy miben hibázott s csak a társaság hahotájára jött rá, hogy a Mesternek nem a kabátjába, hanem a nadrágjába markolt nagy gyorsaságában és előzékenységében. Nem kis meglepetés volt a „leleple­zett mestert" látni. De azért a pincér jó borravalót kapott a vendégektől. Móg szerencse, hogy a kis eset nem a nagy­közönség szemeláttára történt. * Beöthy László, a Magyar- ós Király­színházak igazgatójáról azt mondják­hogy nagyon ügyes kezű ember. Majd, nem igy is áll a dolog. Mert ha tekin­tetbe vesszük, hogy Budapesten csak egy operette-szinház van, mig Bécsben vagy más világvárosban több is van, nincs nagyon nehéz helyzete Beöthy­nek, mert a konkurrenciától mentes ós ha nem is hoz nagy áldozatokat, van Budapesten az operettek számára elég nagy publikum. Igy hát jó dolog igaz­gatónak lenni. De most az egyszer ki akar magáért tenni Beöthy is. Előadja Rubens Pálnak, a Hollandi-leány hírneves szerzőjének egy uj, nagyszerű darabját, a „Balkáni herceget". Ezzel az uj operettel akarja az idei „slágert" megcsinálni. A darabban szükség van tizennégy gyönyörű nőre, akik a bilkáni herce­get vezetik be a színpadra. A hölgyek megszerzése . egy kis fejtörést okozott Beöthynek. Összetoborozta tehát Buda­pest legszebb hölgyeit. Száznál több meseszép nő jelentkezett az igazgató irodájában s igy nem volt nehéz a vá­lasztás. Egykettőre kiválasztotta a tizennégy ragyogó szép hölgyet, akik már nagy­ban próbálnak is a darabból. De most, ha már gomb van, a kabátot is be kell szerezni. És ezért Beöthy egy balkáni herceget is keresett. Sikerült is meg­találnia Kertész Mihály személyében, aki egyike a vidék legtalentumosabb, nagyszerű megjelenésű színészeinek. Most már csak a jó publikum kell s a tervezett siker biztosítva lesz. A da­rab jó, a hercag kitűnő ós — ami a fő — a nőcskók is szépek. Hja, nem kell kétségbeesni, van móg Pesten elég szép nő! A Értekezlet a megyeházán. Ambrus Sándor alispán, hogy a fontos miniszteri rendelet intencióinak minél, pontosabban megfelelhessen, e hónap 26-ára általános értekezletet hí­vott össze a vármegyeháza nagy ter­mébe. Ez értekezleten részt fognak venni az összes járási főszolgabirák és azok a községi jegyzők, akiknek ügy­osztályába a népszámlálás tartozik. Az értekezlet célja általános tájékozás nyúj­tása ós az egyöntetű eljárás megállapí­tása. Az általános értekezlet után a fő­szolgabirák járási értekezletet hivnak össze, amelyen a számláló és felülvizs­gáló biztosokat jelölik ki ós részletes népszámlálási tervet állapítanak meg. Ugyanez értekezleteken állapítják meg a számláló ós felülvizsgáló biztosok na­pidijait is, melyeket az alispán fog majd kiutalványozni. A megyei népszámlálások fölött a főellenőrzést az alispán fogja gyako­rolni. KróniKa, A jövő óv első napjaiban ország­szerte kezdetét veszi a nagyfontosságú népszámlálás, amelynek célja hiteles adatokkal megmutatni, hogy Magyar­ország nöpessóge az utolsó 10 óv alatt mennyivel szaporodott, vagyis a ma­gyar nemzet ereje fogyóban van-e, vagy növekedőben ? Különösen fontos ez a népszámlálás ez utóbbi szempontból. A népszámlálás eredménye mutatja meg j hitelesen azt az arányt, amelyben a ; magyarság áll a körülvevő nemzetisé- j giekkel Ha ez az arány a magyarságra j nézve kedvezd, tehát a tíz év előtti álla­potokhoz képest haladást tüntet fel : mindenesetre alkalmas a nemzeti önér­zet emelésére és a nemzetiségi fenn­héjázások letörésére. Nemrégiben kivonatosan ismertet­tük a belügyminiszternek a törvényha­tóságokhoz intézett terjedelmes rende­letét, mely a törvényhatóságok fejeinek részletes utasításokat ad a népszámlá­lás körül követendő eljárásra vonatko­zólag és lelkiismeretes ellenőrzésre utasítja őket. A rendelet szerint a nép­számlálás 1911 január 1—10 napjáig esz­közlendő. Ez idő alatt be kell fejezni az egész országban. ' Romlott hústól, Bacsillustól Nem pusztulunk könnyedén, Hiszen végre, Csaba népe Folyton azzal éi szegény. Tisztaságot: Szamárságot Nem talál, ki erre jár, fi Körösben Úsznak többen, Pedig az csak bűz mocsár. Most tehátlan, Egész bátran, Jöhet hozzánk bármi vész, Nézünk széjjel, S a veszélylyel Szemünk bátran szembe néz. De van ám egy, Epénk rámegy, fiz az aztán a nagy veszély' Kitalálják: Titulálják Ugy is, hogy a népvezér, Ő előtte, (Jrak főztje Undorító eledel. Itten harcol, Ottan sarcol, fihogy annak lenni kell. fiz egyházat Nem gyalázat Megzavarni őneki, Most mutatta, Lelkemadta, Hogy a békét szereti: Ott járt Pesten, Állott lesben És kirohant, mint a vad. De hiába, fi szó árja Érte félbe nem szakadt. De elég már. Itt a célnál Másról szóljon a rege: Nem szól másról, Csak válásról Csaba ifja, örege. Igy nem édes, Szörnyűséges Rózsaláncot fűzni már. fimor nélkül, Hő sziv nélkül Csak válópér átka vár. . . . Guy

Next

/
Thumbnails
Contents