Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-09-15 / 74. szám

4 - BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 szept. 4. kat azoknak az utaknak a tartozékául tekinti, melyekből kiágaznak s ennek a módszerváltozásnak azután lényeges je­lentősége van akkor, mikor a tervezet az utak fenntartási költségeit tárgyazza. Ami a törvényhatósági utakat illeti, a tervezetből megtudjuk, hogy ugy mint eddig, ezután is a vármegyékben az alispán, városokban a polgármester lesz az útügyi hatóság. Ámde az uj tervezet is ugy, mint a régi törvény, városokban csak a kül­területre terjed ki, eként minden város kénytelen lesz belterületére külön köz­lekedésügyi szabályrendeletet készíteni. A 6000 kilogrammnál súlyosabb járó müvekre ezt maga a törvény teszi kö­telességévé. Egyik legmélyrehatóbb ujitása a törvénytervezetnek az, hogy a hajtás irányát jobbra teszi kötelezővé. A „balra hajts" elve helyett tehát ezután a „jobbra hajts" lesz az elv és természe­tes, hogy hozzá kell igazodnia a vasúti és villamos közlekedésnek is ehez az elvhez, valamint a közüli hid közleke­désének is. Érdekes ennek az újításnak az indokolása, mely szerint a nemzetközi automobilforgalom nagysága teszi ezt szükségessé. A kontinens többi államá­ban a jobbra hajtás elve áll fenn, s a forgalom biztonsága megköveteli, hogy a hajtási szabályok az egész kontinen­sen egyöntetűek legyenek, ami iránt különben nemzetközi megegyezés is van folyamatban. Ez a kicsi újítás az átmeneti időszakban még bizonyosan sok szerencsétlenségnek lesz az okozója. A városokra kedvező ujitást foglal magában a 44 ik szakasz 6-ik pontja, mely kimondja, hogy a vasúti pálya­udvarok előtt a személy- és kocsiköz­lekedésre szolgáló előterek, valamint az ezen területekhez vezető feljárók, ugy j a már meglevő, mint a jövőben épi- ! tendő állomásoknál is az illető vasút által s annak költségén lesznek létesí­tendők és fentartandók. A vámokra vonatkozólag rendkívül j fontos és határozott ujitást tartalmaz a i tervezet 68-ik szakasza, amely egyene­sen kimondja: ha az utcákon, tereken, kövezeten lefektetett iparvágányokon való szállítás a vámtárgy használatának nem minősithető, az ilyen vágányokon szállított áruk után tehát kövezetvámot szedni nem szabad, (a csabai gőzmalom­tól tehát jövőre nem követelhető), — sőt, miután a törvény parancsolólag intézkedik, még közös megegyezéssel sem szedhető kövezetvám, mert a tör­vény ellenére kötött szerződés semmis. Ez újítás, ugy véli a javaslat, nagy mér­tékben fogja a városokban fejleszteni az ipart és kereskedelmet, mert sokkal olcsóbbá teszi a szállítást ós ez által ver­senyképessé az árut. Még azok az ipar­vágányok is, melyek a közterület áten­gedése ellenében szerződésileg kötelez­ték magukat a vámfizetésre, felszaba­díthatják magukat a vámfizetés alól. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára változékony, hűvös időt jelez, elvétve csapadékkkal. — A vármegye közgyűlése. Bókésvár­megye törvényhatósági bizottsága ok­tóber 10-én fogja tartani őszi rendes közgyűlését, melynek igen sok érdekes tárgya lesz. Ez a közgyűlés fogja neve­zetesen tárgyalni a vármegye 1911 évi költségvetését is, melynek összeállítása most van folyamatban. A költségvetés a moslani évitől nem sokban különbö­zik, mivel olyan tételeket nem tartal­maz, amelyek a mostaniban nincsenek benne. A közúti költségvetést is ez a közgyűlés fogja két évre megállapítani. Ez a költségvetés — mint annak idején megírtuk — már szerepelt a közigaz­gatási bizottságban. Le is tárgyalták, közszemlére is volt kitéve, felszólalások azonban nem érkeztek be ellene s igy még csak a közgyűlés jóváhagyása hiányzik. Választás azonban nem lesz ezen a közgyűlésen, bár az egyik szolgabírói állás, a gyomai üresedésben van. Választás a főispán hiány miatt nem lesz. — Uj országúti hid. A most épülő­félben levő gyoma—körösladányi uton egy hid építése vált szükségessé. A ke reskedelmi miniszter által a hidra kiirt árlejtésen Kemény Manó aradi vál­lalkozó győzött, akit a kereskedelmi miniszter meg is bizott a hid építési­vel. A hid vasbeton szerkezetű lesz éj 6000 koronába kerül. Mivel a közúti alapban erre a célra csak 5000 korona van, a még hiányzó 1000 koronát a ke­reskedelmi miniszter az alispán kezei­hez kiutalványozta. — Alapszabályjóváhagyás. A belügy­miniszter az orosházi ipartestület mó­dosított alapszabályait jóváhagyta. — Az erdészeti albizottság ülése. Békés­vármegye erdészeti albizottsága Amb­rus Sándor alispán elröklete alatt ülést tartott, melynek legfontosabb tárgya a békési erdőirtás volt. Jelen volt az ülé­sen Koloxsi Gyula erdőfelügyelő is. A békési erdőirtás ügyében kimondotta a bizottság, hogy a földmivelésügyi miniszternél a házi kezelésben való ir­tást fogja javaslatba hozni, mert az előnyösebbnek tartja, mint a fának lá­bon való eladását. A bizottság arra is felkérte a minisztert, hogy az erdőir­tásnak még ez évben leendő végrehaj­tásához, illetve megkezdéséhez járuljon , hozzá, mert a községnek fontos gazda- j sági érdeke az, hogy az erdő mielőbb j kiirtassák ós a kiirtott területet már a ; következő évben művelés alá vegye. ! Kérni fogja végül a bizottság a minisz­tert arra is, hogy a kihágási és érték­szabályzatot a következő három évre hagyja változatlanul. — A vasárnapi állatdijazás. A Békés­vármegyei Gazdasági Egyesületnek va­sárnap, e hó 18 ára kitűzött állatdija­zása szép sikerűnek ígérkezik. A gazdák minden felől sok szép jószágot jelente­nek be. Már eddig is több, mint 100 drb. ló ós 80 darab szarvasmarhát jelentettek. Különösen érdekes és tanulságosnak ígérkezik a J u r e n á k-féle eke-bemu­tató és összehasonlító szántás a Sack­ekével. A bemutatás délután 3 órakor a földmives iskola telepén történik. A díjazásra állat-bejelentéseket vasárnap reggelig még mindég elfogad a titkári hivatal. — A köröslfdányi vágóhíd kibővítése. A Köröladány község által a közvágó hid kibővítésére meghirdetett árlejtés üayóben a héten e hó 6-án tartott gyűlé­sén döntött a községi képviselet gyűlése. A mintegy 11 ezer K. kölséggel előirány­zott építési munkálatot a gyűlés egyhan­gúlag ifj. Ferencsik Károly vállakozó­nak adta, ki a 7 százalék árengedményt tett szemben két vállalkozóval, akik 8 százalékon felül fizetés mellett tettek ajánlatot az építésre. ^ — Üles az ipartestületben. A csabai ipartestület elöljárósága ma délután 4 órakor tartja Tímár Endre elnöklete alatt rendes havi előljárósági ülését. — Pénzügyminiszter rendelete az ex lexes késedelmi ad) kamatairól. Lukács László pénzügyminiszter hétfőn ren­deletet küldött az összes pénzügyigaz gatósághoz az exlex-beli vitás adóról, helyesebben az 1910. évi I., II. és III. negyedből származó adók után szed­hető késedelmi kamatról s annak mód­járól. A miniszter kimondta a rende­letben, hogy az I., II. ós III. negyedbeli egyenes adók ós illeték egyenértékek után, ha ez évi augusztus 15-ig be nem fizették, kamat nem szedhető, csak aug, 12-től — vagyis az |1910 évi III. t. c. életbelépte napjától számítandó kése­delmi kamat. Aki pedig már kamatot fizetett, az összeget betudják az utolsó negyedévi adóba. — A csabai vasutas-telep. Nem egy­szer megemlékeztünk már a csabai vas­utasok mozgalmáról, melynek célja egy vasutas-telep létesítése. Hogy a telep hol fog épülni, az a kérdés még nin­csen elintézve, mivel a képviselőtestü­let nem foglalkozott vele. A telep végre­hajtó-bizottsága egyébként hétfőn este ülést tartott, melyen Zsilinszky Endre, a bizottság uj társelnöke elnö­költ. Az elnök mindenekelőtt üdvözölte D u s b a b a Vilmost, az Aradi Ipar- és Népbank csabai fiókjának igazgatóját, aki intézete nevében kijelentette, hogy a financiákat illetőleg az intézet kész­séggel áll az érdekeltség rendelkezé­sére. Ezután elfogadta a bizottság dr. H e r z o g Henrik által készített ós a j képviselőtestület elé terjesztendő memo­' randum tervezetét. — Halál a kútban. Tragikus végű szerencsétlenség törtónt Újkígyóson va­j sárnap délután. Egyik vendéglőben Pap Aurania cselédleány italokat akart hűtés céljából a gémes ós kávás kut­! ba ereszteni. A kut körül elterülő sár­! ban azonban megcsúszott ós beleesett : a kútba. Nagy rémület támadt a szeren­' csótlensóg láttára. Azonnal sokan oda­; siettek a szerencsétlenül járt le ány se­gítségére élükön Szondy Lajos járás­orvossal. A leányt sikerült is kihúzni a kútból, de az életnek már nem lehetett j visszaadni, mert a nehéz vasvödörben : fejét olyan súlyosan megsértette, hogy agyrázkódást szenvedett és rövid kín­lódás után meghalt. — Eperfák a munkásházaknál. B e z e­r ó d j Pál államtitkár, a selyemtenyész­tós országos felügyelője nagy szeretet­tel ós akaraterővel mindent elkövet arra nézve, hogy a selyemtenyósztést a ma­gyar köznéppel megszerettesse és hasz­nos voltáról felvilágosítsa. Most legutóbb például akciót indított az iránt, hogy az állami támogatással épülő munkás­házak udvarán ós előtt eperfákat ültes­senek el az érdekeltek. Megkereste ez ügyben a bókésmegyei községeket is. Az eperfákat, mint a megkeresés mondja, ingyen adja ós szállítja az érdeklődők­nek az állam. — Kazánrobbanás. S z r n k a Pál szarvasi gépész K o n d á c s Pálnak a kondorosi határban levő tanyáján csé­pelt. A gép már meglehetősen öreg jószág s igy nem volt valami nagyon bátorságos vele bajlódni. Hétfőn is baja támadt a gőzkazánnak. Egyik csavarja a tetőn meglazult. Szrnka Pál megakarta igazítani. Mikor már fönn volta létrán, a kazán nagy robajjal felrobbant és egyik darabja olyan erővel vágódott Szrnka homlokához, hogy koponyare­pedóst szenvedett. Súlyos sebével esz­méletlen állapotban szállították be a gyulai közkórházba. Felépüléséhez ke­vés a remény. — Áthelyezés. Az igazságügyminisz­ter Szabó Géza járásbirósági írnokot saját kórelmére a gyulai törvényszék­hez helyezte át. — Esküdtválasztás Orosházán. Oros­háza polgársága szombaton délelőtt töl­tötte be választás utján az üresedés­ben levő tanügyi esküdti állást. A pol­gárság az állásra közfelkiáltással egy­hangúlag Csizmadia Pétert válasz­totta meg. — Nincs viz a Körös-csatornában. A terjedő kolera miatt országszerte köte­lező és szigorú intézkedéseket tettek a h t'sigok. Ezek az intézkedések főként a tisztaságra vonatkoznak, mert a járvá­nyok ellen legsikeresebben tisztasággal lehet védekezni. E nagy járvány köze­ledtekor kétszeresen is feltűnő, hogy a Kör; s-csatornában nincsen viz. A régi szennyes vizet levezettetto ugyan az Ármentesiiő Társulat, de másikat nem bocs it bele. A környékbeli lakosságnak most azt a mocsárbüzt kell belehelni, amely tele van bacillusokkal. Elvárjuk, hogy az Alsófehérkörösi Ármentesitő Társulat minél hamarább segit e tartha­tatlan állapoton. — A gerendáspusztai temető. A nagy­gerendáspusztai lakosoknak a külön közigazgatási kirendeltségen kivül egyik sarkalatos kívánságuk volt az is, hogy a község szakítson ki nekik külön te­metőt s ne kelljen halottaikat a messze­fekvő Csabára behozni. A képviselőtes­tület teljesítette is ezt a kérelmet. Mikor aztán a temető megnyilt, az itteni róm. kath. egyház azt kérte a képviselőtes­tülettől, hogy különítsen el a temetőből egy részt a katholikus halottak szá­mára. A község azonban ezt a kérelmet nem teljesítette, mert akkor a temető elveszítette volna köztemető jellegét. A köztemetőben minden felekezetű halot­tat lehet temetni. Felebbezés folytán a kérdés az alispán elé került, aki most érkezett leiratában nem helyesli a köz­ség felfogását. Szerinte a köztemető jel­leg akkor is megmarad, ha a temető­ben az egyes felekezetek sírhelyei el vannak egymástól különítve. — A csabai földmives iskola vizsgája­Előkelő, diszes közönség hallgatta vé­gig vasárnap délelőtt a csabai földmives iskola végzett növendékeinek a vizsgá­ját. Ott voltak: a kormány képviseleté­ben Juhász Vilmos kir. tanácsos, a cíákovai földmives iskola igazgatója, Vidovszky Károly, O ni a z t a Gyula kir. közjegyző, V á r a d i S z a b ó' Já­nos, T i m k ó György és Baleneg­g e r Róbert állami geológusok, W a 11­f i s c h Ferenc dr., P f e i f e r István, Farkas Gyula, M a k a i István ós mások. A növendékek valamennyien szép, szabatos feleleteket adtak a hoz­zájuk intézett kérdésekre, ami annak a jele, hogy az intézet kiváló tanári kara élén Kállay Ödön igazgatóval : ala­pos munkát végzett. A vizsga után a jelenlevők megtekintették a csinosan és ízlésesen elrendezett kiállítást az in­tézet terményeiből és a növendékek munkáiból. Délben kedélyes hangulatú társas ebéd volt, melyen számos felkö­szöntő hangzott el. — A Kossuth-szobor megkoszorúzása. Szeptember 19-én, hétfőn lesz a nemzet nagy fia : Kossuth Lajos halálának 16-ik évfordulója. Ez alkalommal az elöljáró­ság, régi határozatához ós fogadásához hiven, meg fogja koszorúzni kis ünnep­ség keretében a szobrot. Az ünnepi be­szédet Zsilinszky Sándor hagya­tékügyi jegyző tartja. — Névváltoztatás. Nem magyarosí­tásról lesz az alábbiakban szó, hanem inkább másról; egy kissé szomorú ügy­rői. A hivatalos lap legutolsó száma ugyanis közli, hogy a belügyminiszter Farkas Ferenc orosházi lakos veze­téknevének „R e n c s i s o v s z k i "-ra való változtaiását megengedte. Nem történhetett volna ez megfordítva, a magyar név javára? — Gyújtogatás Szeghalmon. Hétfőn éjjel kigyulladt Szeghalmon M o s k o­k o v i c s Izidor ottani kereskedő háza és teljesen leégett. A tüz elhamvasz­totta Moskovics üzletében az összes árukat is. A kár többre rug 5000 ko­ronánál. A megejtett vizsgálat során az a gyanú támadt, hogy a tüz gyujtoga­tásból keletkezett. A csendőrség most le van foglalva Vitális Imre üldözésé­vel ós azóta a környéken csaknem min­den éjjel támadt kisebb-nagyobb tüz. — Meglopott gazda. L i s z k a i Já­nos békési embernek volt egy lova, amelylyel a nyáron együtt dolgozgatott. Hogy a munka dandárján ez idényre már túlestünk, no meg hogy ilyenkor még a lovaknak lehetős ára van, Lisz­kai alkalmatosnak találta az időt arra, hogy hűséges társán túladjon. Be is kö­vetkezett a gyulai vásárra. Kiállította a pejkót; megjáratta, nyerittette. Hamaro­san akadt is rá vevő, ki hosszas alku és esküdözés után 54 koronáért magá­hoz váltotta a lovat. Liszkai az 54 ko­ronát a tarka keszkenőjébe kötötte s el­rejtette azt a kislajbija belső zsebébe. Mint aki dolgát rendben ós jó ered­ménnyel végezte, bement a Weisz Mór bódéjába egy adag hosszú lépést be­venni. Mikor a gurgulázáson is átesett, kiment a bódé elé. Itt öt-hat cigány kö­rülvette, megbátyámuramozta, megölel­gette, megtapogatta, miközben a kesz­kenő a féltve őrzött pénzzel együtt el­tűnt. Észrevette ezt azonnal Liszkai, el is kajátotta magát, de a jószívű cigányok elfüstölögtek. A rendőrség azután mégis csak segített a károsult emberen. El­fogta a tolvajokat Nagy Póter 17 éves, Farkas József 17 éves és ugyancsak Farkas József 19 éves kóbor cigányok szemólyéban. Igy az ellopott pénzek Liszkaihoz kerültek, a cigányok meg a járásbíróság elé. — Tüzek Békésen. A veres kakas e hót elején két helyen is tett látogatást Békésen. Hétfőn délután Tar K o v á c s István tanyáján gyulladt ki a csür. Ha­már észrevették és elfojtották, Mind­össze néhány gazdasági gépben esett kár. — Kedden reggel Csuvarszky Mátyás csabai gazdának a békési ha­tárban levő tanyáján égett négy szalma­kazal, amelyek biztosítva voltak. — A Békés-Csabai takarékpénztár-egye­£ ület jelzálog-köloönöket földekre első helyre állandó 5V 2% kamatláb mellett folyósít. — Öngyilkos gazda. Kedden délután öngyilkosságot követett el Mezőberény­ben Braun József jómódú gazdaem­ber. Az udvarán levő kútba ugrott ós mire észrevették, belefúlt. Tettét való­színűleg pillanatnyi elmezavarában, má­moros állapotban követte el, mert Braun nagy barátja volt az alkoholnak. — Kifogták az öngyilkos leányok holt­testét. Közöltük mult számunkban, hogy két fiatal gyomai leány : K i s s Juliska ós D i n y a Ilonka pénteken délután közös elhatározással a Körös folyóba vetették magukat és eltűntek a hullámok között Mindenfelé keresték a szeren­csétlen leányok holttestét, de csak hét­főn délután találták meg. A leányok kö­téllel voltak egymáshoz kötözve, hogy valamelyikük meg ne meneküljön. Szer­dán délelőtt temették őket nagy részvét mellett. — Tüz. A korhányi-pusztán Nagy P. Imre körösladányi gazda tanyája kigyuladt s egy góró és egy szín teteje teljesen leégett. A kár biztosítás utján megtérül. - Német nyelvben való oktatást elvállal kezdők és haladók részére Schreyer Györgynó Csabán, Aradi Ipar- és Nóp­! bank-épület. — A gerendatol aj. P f a f f Ferenc gyulai építőmester észrevette már ré­gen, hogy Reisner-féle gőzmalom előtt , összerakott állványgerendáit valaki ala­| posan dézsmálja. Egy hót alatt csaknem \ 200 korona értékű gerendáját szállította • el az idegen. Pfaff végre is kénytelen I volt megfigyelőt állítani a farakás melló ; egyik alkalmazottja személyében, aki­nek sikerült is elcsípnie a tolvajt, Ker­tes Jánost. A Kertes lakásán megej­tett házkutatás alkalmával az udvaron ; kilens darab gerendát találtak. A tol­| vaj ellen a rendőrség megindította az eljárást.

Next

/
Thumbnails
Contents