Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-09-15 / 74. szám

Békéscsaba 1Q10 szept. 15. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 Roedigor Gyula pénzügyigazgató nem járulhat hozzá. Neki szedetni kell a kamatokat, mert a miniszteri rendelet ellen semmit se tehet. Dombi Lajos szintén abban a nézetben van, hogy az ex-lex idejére késedelmi kamat nem szedhető. A miniszteri rendelet azonban homályos, ezért szintén abban a nézetben van, hogy felvilágosítást kell kérni a minisztertől. R o e d i g e r Gyula volt az utolsó felszólaló, aki kijelentette, hogy a jövő ülésen beszámol a miniszter válaszáról. Erre azonban aligha lesz már szükség, mert, mint fentebb megírtuk, a miniszter visszavonta a rendeletet. Ez a legjobb ós méltányos válasz, amit adhatott. Szövetkezésben az erő. Uj iparvállalat Orosházán, Utóbbi időben az ország sajtója sürgeti, sőt kövoteli a magyar ipar megteremtését, s ma már belátja mindenki, hogy iparunk fejlesztése nélkül a nemzetek versenyében megállanunk nem lehet. Azonban az is beigazolást nyert, hogy akkor, ha iparunkat tényleg fejleszteni, s azt megizmozisitani akarjuk : önerőnkre vagyunk utalva. A célt csak ugy közelíthetjük meg, ha az egyesek részére kicsikart állami támogatás helyet, — mely úgyis csak egyet erősít meg a többi rovására — összefogunk s az összesség érdekeit is kielégítő munkával szolgáljuk az iparfejlesztés ügyót, s ezzel kapcsolatban iparosaink boldogulását. Ez a tudat indított arra több orosházi gépészt ós géplakatost, hogy a özóthuzó erőket egyesítve, anélkül, hogy ezzel az egyesek ellen konkurrens vállalatot lótesitene, tömörüljön s az erők tömörülése révén helyzetén javítva, Orosházán ós vidékén a vasipar fejlesztésére hathatósan közreműködjék. Az eredmény egy részvénytársasági gépgyár megalapítása lett, mely uj vállatat ugyan, de nem olyan vállalat, mely a kisiparos letörése árán kivánna boldogulni, hanem ellenkezőleg : be akarja s be fogja vonni működése körébe a környék szakmabeli kisiparosait. (Részvényei tuinyomólag szakmabeli kisiparosok birtokában vannak.) Célja ideális. Alkalmat, módot kiván nyujani arra, hogy szakmabeli tagjai állandó foglalkozást találjanak műhelyeikben. Hogy azalatt az idő alatt is, mikor különben munka hiánya miatt tótlenül kellene lézengenie, a részvénytársaság anyagából dolgozhassók — tehát befektetés nélkül is — kereshessen, s munkája tisztes diját megkaphassa. A részvénytársaság bevezeti a gépek gyártását, s ezzel a vasipar egyik legjobban jövedelmező ágát honosítja meg Orosházán. Tagjainak kedve ós tehetsége szerint ő osztja ki a munkát: az egyes géprószeket elkészítés véget, a munka beszállításakor pedig kifizeti annak munkadiját. Nem a szó szoros értelmében vett gyár ez az uj vállalat. Nem szerel fel külön műhelyt, nem öli bele a részvénytőkét holt befektetésbe de azért a gépipar körébe eső — s különösen az ezen a vidéken szükséges és használt — gépek mindegyikét készíteni fogja. Gözgépék, motorok, gazdasági gépek, stb. kerülnek ki Orosháza ós környéke gépész- és lakatos műhelyeiből. A tagok a saját műhelyeikben otthon dolgoznak. Egyik hengert, a másik talapzatot, harmadik csapágyakat, a negyedik kereket, ötödik szelepeket, stb. kószit. S a külön-külön műhelyekben készült alkatrészekből állítják majd össze a gépeket, melyek minden alkatrészét szakértő bizottság vesz át. Egy igen szép szociális intézmény lesz tehát ez a vállalat, s elmondhatjuk, hogy az orosházi gépiparosok ellátják az iparfejlesztés, valamint az iparos egzistenciája biztosításának azt a módját, mely a mai viszonyok szerint épugy, mint a jövőt tekintve : legcélravezetőbb s a szó szoros értelmében utánzásra méltó. Ez a szövetkezet olyan, mint amilyet legutóbb Csabán az asztalos mesterek : a bútorok értékes tósére létesítettek, az országos Hitelszövetkezettel. Az orosháziak önerejükre támaszkodnak. Bajok a gyulai közkórház körül. A katasztrófa és a közigazgatósi bizottság, Az a borzalmas katasztrófa, mely két héttel ezelőtt törtónt a kibővítés alatt álló gyulai vármegyei közkórháznál : móg mindig élénken foglalkoztatja nemcsak a gyulai közönséget, hanem a gyulai hivatalos köröket is. A veszedelem óvakodásra ós tartózkodásra inti azokat, akik az építkezés ügyót intézik. Ambrus Sándor alispin, mint a kórházi bizottság elnöke beszüntette az építkezés munkáját ós ujabb teherpróba tartását rendelte el. A katasztrófa is bizonyítja, hogy már elkészült menynyezeteknél a vállalkozó felületesen végezte el a teherpróbát, tehát attól lehet tartani, hogy a többi pavillonoknál is hasonló katasztrófa történik. A kórház egyik főorvosa ki is jelentette már: - Én nem megyek át betegeimmel abba a veszedelemfószekbe. Hiszen nem lehet tudni, melyik pillanatban dől össze velünk. Minek is kisórleteznek ott még kellően ki nem próbált anyaggal! A vasgerenda rendszer jó, alkalmas. Legjobb lesz ahhoz visszatérni. És a főorvosnak igaza is van, mert a vasbeton, mint mennyezet, még nincsen kellően kipróbálva, sőt lehet hallani egyes mérnöki véleményeket is arra nézve, hogy a vasbeton mennyezetnek egyáltalában nem alkalmas. Meglehet, hogy az ujabb teherpróba igazolni is fogja ezeket a véleményeket és a mérleget a vasgerenda rendszerű mennyezet javára fogja billenteni. A katasztrófa ügye hétfőn a közigazgatási bizottság ülésén is szóba került az alispáni jelentós kapssán, mely a következőleg emlékszik meg a katasztrófáról : Őszinte sajnálattal jelentem, hogy augusztus 30 án, délután egynegyed 4 órakor a kórház építkezésénél súlyos következményekkel járó szerencsétlenség történt, melynek két emberélet is áldozata lett, hat ember pedig többókevésbbé súlyos sérüléseket szenvedett. Ugyanis a sebészeti pavillon bal szárnya előrészéban levő nagy kórterem feletti másodemeleti vasbeton tetőmenyezet, amidőn a tetőre a salakbeton döngöltetett, leszakadt, átütötte ós magával rántotta az első emelet, a földszint és az alatta levő pince vasbeton menyezetót, emeletenként mintegy 50 négyszög méter, összesen tehát mintegy 200 nógyszögmóter terű eten. Az összeomlás következtében B. Szabó Ferenc és Handra Dávid napszámosok életüket vesztették, Szatmári István, Pálinkás István, Balla András, Szász Ferenc napszámosok, Spitzer Ferenc és Emhő József kőmives-segódek súlyosan megsérültek. A súlyosan sérültek a kórházban gyógykezeltetnek és előre láthatólag felgyógyulnak. Az esetet azonnal jelentettem a büntető bíróságnak, valamint a belügyminisztériumnak és a kereskedelemügyi minisztériumnak; mindezen hatóságok részéről a vizsgálat megtartatott, a bírói szakértői szemle is befejeztetett, de miután a szakértők hosszabb határidőt kértek véleményük kifejtésére: a bekövetkezett szerencsétlenség okáról ez idő szerint megbízható jelentést nem tehetek. Az azonban kétségtelen, hogy a vármegyét e cimen semmi felelősség nem terheli. A terveket egyik elsőrendű műépítész tervezte, sőt a vasbe:on terveit az ország első szaktekintélye készítette, azokat a kereskedelemügyi minisztérium szakközegei felülvizsgálták, teljesen jónak találtak. Az építkezést a tervező műépítész irányozza, az ellenőrzést külön e célra kirendelt szakértő, állami tisztviselő teljesiti. Az építtető vármegye részéről tehát minden irányban megtörtónt a gondoskodás arra nézve, hogy az építkezésnél se műhibák, se kiviteli hibák ne történhessenek. A beomlás következtében az épületben mintegy 15 ezer korona kár van, 1 melynek kétharmada a beomlás folytán megsemmisült vasbelonmenyezet értéke, egyharmada pedig a falrongálás ós asztalosmunka rongálásának értéke. Miután , a beomlás a vállalkozó munkája közben történt és még át nem vett munkánál, nyilvánvaló, hogy a támadt közvetlen ! anyagi kár a vármegyét nem terhel' heti. Kétségtelen azonban, hogy közvetett kára a vármegyének is van, amely abból keletkezik, hogy az építkezés lényeges késedelmet szenved, annak befejezése legalább 3—4 hónappal elodázódik s e miatt az uj épületek csak 3-4 hónappal későbben lesznek betegekkel benepesithetők. Ennok a közvetett kárnak értéke ma még megközelítőleg sem állapitható meg, de az kétségtelen, hogy ez tényleges kiadásokat aligha fog a vármegyére hárítani s ha pedig e cimen kimutatható kár lenne, az a bíróság által vétkesnek találtak részéről teljes egészében megtérítendő lesz. Az előfordult beomlás a kórházi uj épületeknél alkalmazott vasbetonmenyezet megbízhatóságával szemben kételyeket támasztván, közbenjártam a kereskedelemügyi minisztériumnál az iránt, hogy az összes menyezetek, kivétel nélkül mind uj, gondos és részletes teherpróba alá vettessenek s ennek megtörténtéig az építkezés folytatását felfüggesztettem. Ezen próba folyó hó 10 ón kezdetót vette s folytattatni fog mindaddig, mig az összes menyezeteknél be nem fejeztetik. Remélem, hogy ez a teherpróba mindnyájunkat meg fog nyugtatni. Annak eredményéről s ehez mért további intézkedésekről majd annak idején a tekintetes bizottsághoz jeí lentóst teszek. A bizottság tagjai mindenben helyeselték az alispán intézkedéseit ós egyhangúlag hozzá is járultak. Az ujabb teherpróba alkalmával azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a megterhelés elegendő legyen. A teherpróbáknál egy négyzet centiméternyi területre körülbelül három métermázsa megterhelést alkalmaznak, pedig Jkórházaknál, különösen a bonct tereremben négyszerannyi teher is van rajta. Ilyenkor a veszedelem nagyon könnyen beállhat. A teherpróba csak akkor lesz tehát helyes, ha minél nagyobb teherrel történik. A Terjed a kolera. Budapest. A kolerajárvány feltartózhatlanul terjed tovább az egész országkan. Mindenfelől riasztó hirek érkeznek a belügyminisztériumhoz. Leginkább Pozsony levegője van bacillusokkal megfertőzve, ahova Bécsből hurcolták át a veszedelmet. Szerdán Pozsonyban három uj koleramegbetegedés történt. Baja egyik külvárosában egy Koller Béla nevü munkás koleragyanus tünetek között megbetegedett. Ürülékét megvizsgálás céljából Mküldöttók a bakterologiai intézethez. A szomszédos államok óvintézkedéseket tesznek a határszéleken. Ilyen óvintézkedéseket tett Ausztria és Románia is. Vilm os császár, aki tudvalevőleg Frigyes főherceghez vadászatra fog menni a béllyei uradalomba, a kolera miatt megváltoztatta utitervét. Nem Pécs felé utazik ugyanis, hanem Belmonostor felé, ahol leszáll a különvonatról ós kocsin folytatja útját a béllyei kastélyig. A kolera Dániában. Koppenhágából jelentik, hogy ott több ember koleragyanus tünetek között megbetegedett. Dr. Szőke Jenő birái előtt. A szécsényi dráma egyik hőse, dr. Szőke Jenő ügyvédnek, R e ö c k István gyilkosának bűnügyét hétfőn kezdte tárgyalni a balassagyarmati esküdtbíróság. Móg eddig csak dr. Szőke Jenőt hallgatták ki. A tanukra csütörtökön kerül a sor. j vagy félelemből, vagy rokonszenvből mellette van és gyámolitja. Vitális hol tartózkodásáról mindenféle kalandos hirek keringenek. Egyik verzió szerint sikerült már neki a Sárrétet maga mögött hagyni s most Biharmegye déli részén, Aradmegye határán bujdosik. Egy vadász társaság állítólag el is fogta már egy erdőben, mely Bél ós Bogszeg között terül el. Vörösképü, piszkos, fáradt alakot találtak egy bokorban, aki vagy hülye, vagy pedig tetteti magát. A csendőrőrmester kérdéseire folytonosan ezt feleli : — Szent Péter az apám, Jeruzsálemből jöttem. A vörös idegent ott tartják móg a csendőrök megfigyelés alatt. Hir szerint már többen ráismertek, de ő nem akar ismerni senkit. Másik verzió szerint Vitális móg mindig a Sárréten van, de már a Sárrét békósmegyei részén, Szeghalom ós Füzesgyarmat környékén. Ez a hir onnan keletkezett, hogy pár nappal ezelőtt egy M i k 1 ó s s y Antalnó nevü asszony jelentkezett Herkély csendőrfőhadnagynál ós elmondotta, hogy tudomása szerint Vitálisnak Bókésmegyóben, Szeghalom határában is van szeretője, egy szép fiatal menyecske. Azt bizonyosan megfogja Vitális Imre látogatni. Ezenkívül mások is jelentkeztek Herkóly főhadnagynál, olyanok, akik látták állítólag Vitálist. Igy Füzesgyarmat határában a mezőőr találkozott az országúton egy gyanús emberrel, akire teljesen ráillik a Vitális szemólyleirása. Rongyos vadászruha volt rajta ós puska a vállán. A mezőőr orvvadásznak gondolta és igazolásra szólította fel, de a vadászruhás ember nem reagált a felszólításra, hanem beugrott a kukoricásba és eltűnt. E hirek alapján Herkóly főhadnagy sok csendőrt összpontosított Szeghalmon. A gyulai szárnyparancsnokság is internált oda a megyebeli őrsökből. A csendőrök Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő és Körösladány határában cirkálnak, de mindeddig nem értek el semmi eredményt. A haramia vagy nem érkezett móg arra a környékre, vagy egyáltalában szándéka sincs arrafelé menni. Az is lehetséges, hogy Miklóssyné jó ismerőse Vitálisnak és csak fólre akarja vezetni a csendőrs éget. A sikertelen üldözés egyébként nagy apparátussal folyik tovább. * Lapunk zártakor vesszük köröstarcsai tudósítónktól azt a hirt, hogy egy Rácz Antal nevü gulyás legény szerdán délelőtt találkozott egy füzes mellett Vitális Imrével. Rácz, aki sántikálva, vérző lábbal jelent meg a községházán, ugy beszéli el a dolgot, hogy délelőtt 9 óra tájban egy rongyos ruházatú fegyveres ember kilépett a füzesből, amely mellett ő legeltette a gulyát, ő mindjárt Vitálisnak gondolta ós megszólította. — Mit akar itt kend ? Az idegen erre nem is válaszolt, csak leemelte a puskáját és rálőtt. Néhány sörét a lábába fúródott. A községházáról azonnal értesítették a csendőrséget és most a gyomai, tárcsái óe körösladányi csendőrök együtt üldözik Tarcsa határában a haramiát. A sárréti haramia üldözése. Vitális Békésmegyében ko'boról. Mondhatni, az egész országot lázas izgalomban tartja már az a páratlan hajsza, melyet Vitális Imre az elvetemült, haramia ellen folytat a csendőrség. Még a dánosi rablógyilkos cigányok üldözése sem volt ilyen kaliberű. És az a ravasz betyár hihetetlen ügyességgel tud bujkálni üldözői elől. Majd itt, majd ott bukkan fel torzonborz vörös szakállas alakja. Aztán eltűnik ismét. A csendőrség hatalmas területeket szokott bekeríteni, de hiába. A jó madár mindig kisiklik karjaik közül, A köznép előtt már valósággal legendás alakká lett és hihetőleg azért is sikerül néki menekülni, mert a köznép A közutakról és vámokról. Uj törvénytervezet. A kereskedelemügyi minisztérium ban nagyjelentőségű törvényjavaslat ké szült el, az 1890. évi I-ső törvónycikl átdolgozása a közutakról és vámokról melyből, ugy látszik, hamarabb lesz tör vény, mint az ipartörvény inódositásábó Az uj javaslat 112 szakaszon keres2 tü fontos újításokkal lép elő, általába sokkal áttekinthetőbb, könnyen megér hető, jobb rendszerű a réginél. A tervezetnek mindjárt első szakasz az utak osztályozásánál lényegesen elté a régi törvénytől. A közigazgatási b< osztásnak megfelelően négyféle ut< ismer, úgymint állami, törvényhatóság járási és községi utat. Nem különbö: teti meg a vasúti állomásokhoz vezet utat, továbbá a magánosok által a kö forgalomnak átadott utakat, hanem ez<