Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-09-15 / 74. szám

2 - BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 szept. 4. Ezen nagy számnak legnagyobb részét a könnyen gyúlékony takarmányfólókben támadt tüz adja. Oka gondatlanság, gyújtogatás, villámcsapás. Az okozott kár biztositás révén nagy részben megtérül. Baleset 18 esetben volt, amelyek közül könnyű volt 9, súlyos 9 A mezőgazdasági munkák közül a cséplés, dohányszedés, ugorálás volt folyamatban, mely munkálatok munkásainknak 2—4 korona között ingadozó : állandó keresetet biztosítottak. Azok, j akik a cséplést korábban bevégezték, * távolabb vidékeken kerestek kubik- ] munkát. j A cséplés alatt szórványosan, több I helyen fordult elő súrlódás a munká- 1 sok és munkaadók között amiatt, mert

1 a dus szalmaterméshez viszonyítva, csekély szemtermés miatt a napi cséplési eredmény nem volt kielégítő, ellenben a napszámbórek szokatlanul magasak j voltak. Ezek a súrlódások részint a büntető törvényes rendelkezések következtében, részint a szerződéses munkabérek némi javítása következtében elsimultak. Csabán gtzdasági intézővé S a i 1 e r Gyula, főpénztári ellenőrré pedig M edovarszky Mátyás, írnokká Borbély Sándor választatott meg. Kondoroson Il-od jegyzővé K o v á c s i k István, Szarvason a birtoknyilvántartói állásra P e t r i c s Zoltán és a Il-od adótiszti állásra Královszky János választatott meg. Huba István békésszentandrási községi iktató, ki a szarvasi járás főszolgabirája által állásától felfüggesztetett, erről lemondott. A szarvasi járás főszolgabirája dr. Haj a s József békésszentandrási I-ső jegyzőt fegyelmi eljárás alá vonta. Vita a gyulai állomás körül. Az alispáni jelentés után, mely tudomásul szolgált : az állatorvosi jelentós következett, melyekhez első gyanánt dr. L a d i c s László szolott hozzá. Dr. Ladics a legutóbbi vásár alkalmával történt anomáliákat tette szóvá. Neki igen sok vásáros ember panaszkodott az iránt, hogy az állatokat nem lehet idejekorán elszállítani vasúton, mert nem vizsgálják meg az állatorvosok. Nem is lehet őket megtalálni. Kérdi, miért nem teljesítenek vásár alkalmával permanens szolgálatot az állatorvosok ? H e k s Miksa törvényhatósági állatorvos szerint annak, hogy a marhákat nem lehet idejekorán elszállítani, nem az orvosi vizsgálat hiánya az oka, hanem az, hogy szük a gyulai, állomás és nincsen elegendő kocsi. Ők a kisegítő állatorvossal együtt permanens szolgálatot teljesítettek, mindössze az ebéd ideje alatt nem folytatták a vizsgálatot. Hiába is folytatták volna, mert nincsen elegendő számú kocsi. Ambrus Sándor alispán javasolja, hogy irjon fel a bizottság a kereskedelmi miniszterhez és kérje az állomás este a szobámban. Aggódtam érte, bementem Hercnéhez. — Hol a Pétörke ? — Beteg. Tessék benézni. Szegény kis Pétörke ott feküdt egy kifordított rongyos téli bundán. Két orcája lázban égett s csurgott róla a verejték. — Meghűltem . . . szepegte — Az éjjel álmodtam a féderes hintót, puha zsemlyét, olyan boldog voltam s most nem fáj semmim, szép képeket látok, melyek csalogatnak engem és én ugy vágyakozom utánuk. Valami száp, ismeretlen tájakra, hol nincs zúzmara és jégcsak ós boldogan ülök a zöld fűben, sima kék ég alatt . . . Tovább is beszélt ós csillogott a szeme és föltartotta remegő két kezét. Hercnó sajnálkozott, de átmenet nélkül csapott át az urára, kit verekedés miattt az éjjel becsíptek a rendőrök. — Ugy kell a vén disznónak ! — kiabálta teli szájjal. Két nap múlva nem volt Pétörke. Elcsigázott kicsi testét elvitték a halottas házba. Onnan szálitották a rákosi temetőbe. Egyedüli kisérő ón voltam. Még Hercnó sem hagyta el a Zsák-uti sarkot. Több hónap múlva egy kifestett képű, nagy tollas kalapos asszony állított be hozzám, hangosan sirva, sápítozva. — A Hercnó mondja, hogy az ur . . . szerette Pótörkét . . . Elkiserte a temetőbe is. Mondja meg kérem, hol a kis fiam sir ja ? . . . A mint végig néztem ezen a kirivó Ízléstelen öltözeten, az asszony kendőzött arcán, undorral ós végtelen szilaj megvetéssel fordultam el ós kiutasítottam a szobámból. Azt gondoltam, hogy ennek az aszzsonynak nincs keresni valója a Pótörke sirján. Nincs. Kiss Menyhért. kibővítését, egyben pedig mondja ki a bizottság, hogy vásári alkalmakkor az j állatorvosok permanens szolgálatot kö telesek teljesíteni. Dr. Ladics László elfogadja az alispán indítványait. Elodázhatatlanul szükséges már az állomás kibővítése, hiszen megtörténik nem egyszer a rendes napi forgalom mellett is, hogy kocsi hiányában a gyulaiaknak Sarkadra kell hajtani a jószágokat és ott vonatra adni. E felszólalások után a bizottság egyhangúlag hozzájárult az alispán két indítványához. G y u r i c a Mária, Budapesten lakó gyengeelméjü leány már évek óta zaklatja a vármegyét panaszos leveleivel, melyek valami képzelt örökségre vonatkoznak. A bizottság kimondotta nem egyszer, hogy azokat a panaszos leveleket tárgyalás alá sem veszi, de Gyurica Mária valósággal mániákusán írja derüreborura a leveleket. A bizottság ez alkalommal is egyszerűen napirendre tért a kérelem fölött. Dr. M a k a y Márton szeghalmi ügyvéd nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vétsége cimén pört indított Blaskovics János ottani főszolgabirósági irnok ellen. Blaskovics még a választási mozgalmak idején irta az inkriminált cikket a „Sárréti Újság"-ba. A nagyváradi kir. ügyészség Blaskovicsot vád alá is helyezte. Ilyen eseteknél a törvóny értelmében azonnal fel kell függeszteni a közhivatalnokot. A bizottság azonban az el adói javaslatnak megfelelelően eltekintett a felfüggesztéstől, mivel csekély vétekről van szó s a bíróság is előreláthatólag enyhe büntetést fog alkalmazni. Bondovics Gábor-pár végrendelet nélkül halt el. Mintegy 93 holdnyi vagyonát egyetlen fia örökölte, aki dacára g.vöngeelméjüségónek: feleséges ember. Egyik közeli rokona most beadvánnyal fordult a vármegyéhez az iránt, hogy nevezzék gyámul az elmebeteg mellé. A bizottság azonban ezt a kórelmet nem teljesítette, mivel Bondovicsnak van természetes gyámja, a felesége, aki ellen nem merült még fel semmiféle panasz. Dr. Z ö 1 d y János tiszti főorvos jelentése szerint a vármegye közegészségügyi viszonyai kedvezőtlenek voltak augusztusban. Leggyakoribb halálok a tüdővósz volt. A kolera ellen szükséges óvintézkedéseket a községi elöljáróságok mindenütt megtették. A többi jelentós közérdekű dolgokat nem tartalmazott. Építik a esabai kulturházat, A Muzeum-Egyesület gyűlése. So; huzavona után dűlőre jutott vágre a csabai kulturház építésének ügye is. Lapunk olvasói jól tudják, hogy mily nehezen lehetett a község hozzájárulását kieszközölni annak dacára is, hogy a volt kultuszminiszter 100,000 koronát utalványozott ki államsegélyképen s ezenkívül kötelezettséget vállalt arra is, hogy a még hiányzó 80,000 korona törlesztéséhez jelentékenyen hozzá fog járulni, úgyhogy Csabának alig kerül valamibe az az impozás hatású szép épület. A község mostani képviselője még ezt a valamit is sajnálta a „spirituszba ojtott majmok" számára ós irtó]hadjáratot indított ellene ugy a képviselőtestületi, mint a törvényhatósági közgyűlésen. A hadjáratnak azonban nem volt meg az általa kivánt eredménye, mert ugy a képviselőtestület, mint a törvényhatósági bizottság hozzájárult az intézmény támogatásához a képviselő ur szörnyű boszszuságára. A kulturházat azonban ennek dacára sem lehetett még épiteni. Nem lehetett pedig a politikai helyzet miatt. A törvényhatósági határozat épen arra az időre esett, mikor a Wekerle-kormány napjai meg voltak számlálva, egyszóval amikor az ország helyzete a : legzavarosabb ós legnyomorúságosabb j volt. Ezért nem jöhetett le a kultusz( miniszter jóváhagyása a 80,000 koronás kölcsön felvételére vonatkozólag. Most ! már ez utolsó akadály is eltűnt és nem' sokára hozzá fognak a Széchenyi-utcai sarokteleken a monumentális hatású szép épülethez. A Békéscsabai Muzeum-Egyesület ez ügyben szombaton délelőtt választmányi ülést tartott, melyen V a r s á g h Béla elnöklete alatt jelen voltak: dr. Reisz Miksa alelnök, dr. Re 11 Lajos titkár, J ó g e r József könyvtáros, F á b r y Géza pénztáros, továbbá H ar a s z t i Sándor, K o r o s y László, D o n n e r Lajos és W a g n e r József választmányi tagok. Varságh Béla elnök az ülést megnyitván, örömmel jelentette, hogy a kultuszminisztérium ezidőszerinti államtitkára, Molnár Viktor fontos leiratot küldött az egyesülethez. E leirat szerint a miniszter hozzájárul a 80,000 koronás kölcsön felvételéhez és 50 éven át évi 3360 koronát biztosított a köli csön törlesztésére. Az államtitkárnak ilyen értelmű leiratát örvendetesen vette tudomásul a választmány. Ezután Wagner József bemutatta a most már aktuálissá lett áriejtósi hirdetmény szövegét, amelyhez a választmány hozzájárult ós elhatározta, hogy a hirdetményt a „Vállalkozók Lipjá"[ ban, a „Bókésmegyei Közlönyében és ( a „Bókésmegyei Függetlenség"-ben közhírré. teszi. Örömmel szolgált tudomásul az is, hogy még a volt vallás- és közoktatásügyi miniszter egy később meghatározandó célra ujabb 2000 koronát utalt ki az elnökségnek Ezzel az egyesület öszszes vagyona, a házalapot is odaszámítva, 110,667-24 korona. A pályázati hirdetmény lejárati határideje ez évi október 6-i'ka lesz s igy a közgyűlésnek, meg a választmánynak még mindig lesz elég ideje arra, hogy a kulturház alapozási munkálatait megkezdhesse. Már legfőbb ideje is a kulturház építésének, mert a múzeum számára a Rudolf-főgimnáziumban levő kis terem i már rógen szük s csak gátolójául szolgál a múzeum fejlesztésének. A kultur házban már alkalmas, tágas hely fog állani a múzeumi gyűjtemények rendelkezésére s azok a lelkes férfiak, akik a múzeumot alapították ós fejlesztik: ismét hozzá láthatnak a gyűjtés fáradtságos munkájához. Az építkezéshez, ha uo;yan az időjárás erre nézve kedvező lesz, hir szerint már a jövő hónapban hozzáfognak. Védekezés a szanatóriumi visszaélések ellen. - Fővárosi tudósítónktól — Állandó rovat lett az újságokban az „Ép észszel a tébolydában, a „Szanatóriumba hurcolt ifjú" és egyéb kisebbnagyobb érdekesség, ami rendszerint családi perpatvarral kezdődik és a nagy nyilvánosság előtt játszódik le izgalmas folytatásokban. Legutóbb Somoskeöy Géza szerencsétlen feleségének ósW e i s z Béla udvari cukrásznak esete foglalkoztatja a közhangulatot. Idestova a Schwarzernek nevezett idegszanatórium igazságügyi intézmónynyé kezd kialakulni és a fiatalkorú, de legalább is jómódú szerelmesek közvetlenül a fegyház és a börtön után emlegetik azokkal a sikkasztókkal együtt, akik egy meggondolatlan gesztussal trezórokba nyúlnak. Nem kell sokat köntörfalazni, jogászi elme nélkül is könnyen kitalálható, hogy a szanatóriumba hurcolás modern divatja a személyes szabadság nagy elvén üt csorbát. Hiszen a mai ideges világban senki sem tudhatja, mikor válik veszedelmessé az embertársai részére, azt meg éppenséggel nem is sejthetjük, mikor kívánja valamely önző családi érdek, hogy orvosi segédlettel eltegyenek a láb alól. A szanatóriumokkal való visszaélések ujabban már az igazságügyi minisztérium kodifikáló osztályát is foglalkoztatják. Hiteles értesülésünk van róla, hogy a szanatóriumi botrányok k ülön törvényjavaslat alkotásának tervét érlelték meg. Az akció annyira érdekes és oly mólyen belenyu'ik a társadalmi, gazdasági, sőt családi viszonyokba, hogy érdemesnek tartjuk a közvéleményt a törvónyszerkesztők szándókáról tájékoztatni. Az igazságügyi minisztérium egy főtisztviselője ezekben körvonalazta a készülő reformot: — Valóban elérkezett már az ideje, hogy a személyes szabadság flagrang megsértésének lehetőségét a jogrendből kizárjuk. Természetesen kényes kérdések vetődnek föl, hiszen túlnyomó részt a szülőknek úgynevezett házi fegyelmi jogát érintené a gyökeres reform. Mindenesetre gátat kell vetnünk a könnyelműen kiállított orvosi bizonyítványok elé, amelyek sok katasztrófának voltak már előidézői és m e g kell szigorítani a szanatóriumba való fölvétel módozatait. Egyszóval: a személyes szabadság ujabb garanciáiról kell gondoskodnunk, mert a mostaniak gyöngék és könnyen kijátszhatóak. Kiegészíti ezt a nagyórdekü véleményt az igazságügyi orvosi tanács egyik tekintélyes tagjának erről a kérdésről szóló nyilatkozata : — Maga in is tapasztalom, — úgymond a kiváló professzor, — hogy egyes orvosok kissé elhamarkodva adnak bizonyítványt mindenféle elrao- és idegbajról Az orvost ezért felelősségre vonni nem lehet. Az orvost esküje kötelezi, hogy a diagnózist a legjobb tudása szerint állapítsa meg, legfeljebb arról lehet szó, hogy minden esetben hatósági ellenőrző vizsgálat alapján lehessen szanatóriumba, vagy tóbolydába internálni olyan betegeket, akik huzamosabb ideje magánorvosi megfigyelés alatt állanak. Ebből a kót nyilatkozatból megállapítható, hogy a szanatóriumi kérdés előrehaladott stádiumban van és ha nem is a közeljövőben, de egy-két év muiva okvetlenül maga a törvényhozás dönthet róla. Az ex-lex a közigazgatási bizottságban, Sérelmes miniszteri rendelet. Visszavonta már a miniszter. A közigazgatási bizottság hétfői ülésén váratlanul parázs vitát provokált egy indítvány, mely a pénzügyminiszternek egy nem rógen kiadott rendeletére vonatkozott. E rendelet szerint azoktól, akik az ex-lex alatt nem fizettek adót, tehát hátralékban vannak: kés delmi kamat szedendő. Még hétfőn délig érvényben volt a miniszteri rendelet, ennélfogva időszerű volt véle foglalkozni a közigazgatási bizottságnak, azonban most már nincsen érvényben, mert hé!főn visszavonta a miniszter és elrendelte a késedelmi kamatoknak a felek részére történendő javukra irását. A miniszternek régebbi rendelete dr. Török Gábor bizottsági tagnak, Békés község képviselőtestületi közgyűlésén elhangzóit indítványa kapcsán került a közigazgatási bizottság elé. Dr. Török Gábor azt indítványozta, hogy a képviselőtestület irjon fel a pénzügyminiszterhezrendeletének olyan értelemben való megváltoztatása iránt, hogy azoktól, akik az ex-lex alatt nem fizettek, de a törvényen kívüli állapot megszűnése után azonnal önként jelentkeztek adófizetésre: késedelmi kamat ne szedessék. A képviselőtestület az elfogadott indítványt megfelelő további eljárás, illetve pártolás céljából beterjesztette a közigazgatási bizottsághoz, ahol dr. D a i m e 1 Sándor főjegyző terjesztette elő. Dr. Török Gábornak mindjárt elöljáróban az a kifogása volt, hogy indítványa nincs helyesen megszövegezve. Békésen különben napirenden van, hogy a jegyzők nem szövegezik meg rendesen a határozatokat. nem azt indítványozta, hogy senkitől se szedessenek késedelmi kamatot, hanem, hogy azoktól ne szedessen, akik az ex-lex megszűnése után azonnal megjelentek és fizettek. Ezt az indítványát most, a közigazgatási bizottságnál is fenntartja. Roedieger Gyula pénzügyigazgató felolvasta a miniszteri rendeletet és igyekezett azt az ő javára magyarázni. Ö különben a Török Gábor indítványát nem fogadja el, hanem ahelyet azt indítványozta, hogy a bizottság egyáltalában ne tárgyalja a kérdést, most, hanem várja ..meg a miniszter ujabb intézkedését. Ö ugyanis felvilágosítást kért a ."minisztertől a rendeletben foglalt némely dolgokra vonatkozólag, mert a rendelet nagyon homályos. Dr. Ladics László szerint utasítani kell a közigazgatási bizottságnak a pónügyigazgatót, hogy késedelmi kamatokat addig ne szedessen senkitől, amig a miniszter válasza megérkezik.