Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-04-14 / 30. szám

Békéscsaba, 1910 április 10. BÉKÉSMECrYEI KÖZLÖNY 5 erővel feküdt rá a kerületre és bar a vá" lasztás határideje még bizonytalan mesz­szeségben, a pártok ugy szervezkednek, mintha csak pár nap választaná el őket a nagy percektől. Különösnn Ivánka Imre dolgozik nagy apparátussal. Tá­mogatására vasárnap is leérkezett Buda­pestről két jó svádáju népszónok. Kecskeméti Ferenc vasárnap dél­után tartotta meg programmbeszédét a városháza udvarán mintegy 3—400 főre menő hallgatóság előtt, A nagy tiszteletű ur a Justh-párt ismeretes elveit han­goztatta. Szidta a kormánypártot, a Kossuth-pártot és sokat beszólt az ál­talános, egyenlő és titkos választójog­ról, melynek mint nagynevű ós nagy­tüdejü vezére, feltétlen hivéül vallotta magát. A programmbeszédet azért hallgat­ták meg olyan kevesen, mert a Kecs­keméti-párt gyűlésével egyidejűleg az ellenpárt is gyűléseket tartott mégpedig a tanyákon: Kamuton és Rosszerdőn. A tanyai közönséget ezek a népgyűlé­sek foglalták le, ugy hogy a választó­polgároknak az a része a Kecskeméti programmbeszédjéről csaknem egészen távolmaradt. E népgyűléseken Ivánka Imre és L á s z 1 ó András tartottak be­szédeket a megjelentek nagy tetszésé­től kisérve. Ebben a kerületben mindenestre igen erős küzdelemre van kilátás, mert mind a két párt erős! Mégis tárgyila­gosan szemlélve a fejleményeket, meg­állapítható, hogy az Ivánka-párt foko­zatosan erősbödik ós sok hivet szerez nap-nap után maga számára a Kecs­keméti-pártból. Nem is lehet ez más­képen, ha meggondoljuk, hogy Békés józan polgárságának nagyobb része sohasem volt barátja Justh handa ban­dázásainak s in ább Kossuth Ferenc mérsékeltebb, bölcsebb politikája hívé­nek vallotta magát. Ezért Ivánka Imré­nek igen nagy kilátásai lehetnek a győ­zelemre. Orosháza. Az orosházai választókerületben is vannak jelöltek fölös számmal. Bikádi Antal dr. mellé, mint már megírtuk, K. Horváth Sándor ós T á b i t Mihály csorvási gyógyszerész nyomultak fel, mindketten kisgazdapárti programmal. Ez utóbbi ujabban nyilatkozatot tett Gyulán megjelenő lapjában közzé, mely szerint a jelöltségre nem reflektál, attól visszalép. Általánosan feltűnést keltett megye­szerte, hogy Veres József esperes, aki sok cikluson keresztül képviselte már az orosházai kerületet: egészen a legújabb időkig nem adott életjelt ma­gáról. Ennek oka abban rejlett, hogy S c h o 11 z Gusztáv bányakerületi ág. ev. püspök a politikától való tartózkodásra intette a papságot és tanítóságot való­színűleg felsőbb nyomásra. A budapesti nagy napilapok részéről e miatt táma­dásoknak is volt kitéve, különösen S a m a s s a József egri biboros-érsek gyönyörű pásztorlevele után, mely egyenesen meghagyja a papoknak és tanítóknak, hogy a népet a választási mozgalmakban is irányítsák. Scholtz püspökre hatottak is a támadások ós nem régen kinyilatkoztatta, hogy ő nem akarta a papokat és tanítókat eltiltani a politizálástól. Körlevele csak szelíd figyelmeztetés akart lenni. Különben is érdeke az egyháznak, hogy a parla­mentben pap képviselők is üljenek. Veres József ennélfogva terjedelmes ós tartalmas nyilt levelet intézett az orosházi választókerület polgárságához. Csak idők kérdése most már, hogy ha­tározottan fellépjen, amit egyébkent nagyszámú hivei is melegen óhajtanak. Sokan ugy vélekednek, hogy ha Veres József nem lép fel, ők vagy nem sza­vaznak, vagy képesek inkább szociál­demokratára szavazni, mint dr. Bikádira, E hangulatból itólve Veres József meg­választása, fellépese esetén biztosra vehető. Gyoma. A gyomai kerületben most nyuga­lom uralkodik. Terjesztenek ugyan kalandos hireket. Egyik szerint abban a kerületben nemzeti munkapárti prog­rammal dr. Jeszenszky Géza fővá­rosi ügyvéd lép fel, Kossuth-párti prog­rammal pedig if. Mikszáth Kálmán Nagyon kevés alappal bir mindkét hí­resztelés, különösen pedig az utóbbi Ifj. Mikszáth Kálmán 24—25 éves fiatal­ember, akinek egészen más ambíciói vannak, mint, hogy olyan fiatalon be­lemenjen egy bizonytalan kimenetelű választási küzdelembe. Fábry Károlynak, aki az * egész kerületnek úgyszólván osztatlan bizal­mát birja, eddig két egyáltalában nem komoly ellenfele van. Egyik K r i e s­haber Leó, aki Endrőd ós Gyoma után leutóbb Szeghalmon próbált egy programmbeszéd-fólót mondani nevet­ségesen csekély érdeklődés mellett. Szeghalmon különben van egy helyi aspiráns is M a k a i Márton dr. ügyvéd személyében, aki kisgazdapárti pro 7? rammal szándékozik fellépni. Fábry Ká­roly ellen azonban hiábavaló minden küzdelem Fábry Károly különben va­sárnap délután Mezőberényben az egyes olvasókörökben tesz látogatást. Az a hir, hogy Justh Gyula e hé­ten Békéscsabára és Békésre jönne és ez útjában Fábry Fároly is elkísérné, alappal nem bir, utóbbi részében any­nyival kevésbé, mert Fábry pártárnya­lattól szabadon lóvén mint 48-as füg­getlenségi jelölve, a függetlenségi pár­tok testvérharcában részt nem vesz. Szarvas. A Nemzeti Munkapárt itt is állit jelöltet. Az elmúlt napokban L i s k a János főgimn. igazgató vezetése alatt nagyobb küldöttség járt Budapesten ós Zsilinszky Mihály nyug. államtit­kárt kérték fel a jelöltség elfogadására. Mint lapunkkal tudatják, Zsilinszky Mihály a jelöltséget elfogadta ós ígére­tet tett, hogy megválasztatása esetén, mert több helyen van jelölve, a szarvasi mandátumot tartaná meg. A Nemzeti Munkapárt vezetői erősen hiszik, hogy jelöltük zászlaját diadalra viszik. Békésvármegye közigazgatásából. A közigazgatási bizottság ülése. Békésvármegye közigazgatási bi­zottsága kedden délelőtt tartotta ápri­lis havi rendes ülését. A gyűlés, melyen a tagok a szokásos számban jelentek meg, igen csöndes lefolyású volt. A tárgyak egyike sem volt olyan termé­szetű, hogy vitát provokált volna. Az egyes jelentések is úgyszólván minden vita nélkül mentek keresztül, s emiatt az ülés a rendes időnél korábban vé­get ért. Tudósításunk az ülésről a követ­kező : Jelen voltak: Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt: dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Z ö 1 d y Géza tiszti főügyész, R o e d i g e r Gyula pénzügyigazgató, M i k 1 e r Sándor tan­felügyelő, P e r s i n a Alfréd, az állam­épitészeti hivatal főnöke, S á r o s s y Gyula árvaszéki elnök, B e 1 i c z e y Géza, Haraszti Sándor, V a r s á g h Béla, dr. L a d i c s László, dr. T ö r ö k Gábor, Veres József, M o r v a y Mi­hály és Pfeiffer István bizottsági tagok. Ambrus Sándor alispán a tagok üdvözlése után az ülést megnyitván, bejelentette, hogy ő megbízást kapott ugyan a főispáni teendők ellátására, de azt a kikötést tette a belügyminiszter, hogy olyan ügyeknél, amelyek mindig a főispán személyéhez vannak kötve, mindig külön előterjesztéssel kell élnie. Ilyen most például az árvaügyi felebb­viteli küldöttség üléseinek vezetése. Ő ez irányban előterjesztéssel élt, de a mi­nisztertől válasz még nem érkezett. En­nélfogva az az ülés most nem lesz megtartható. A fegyelmi választmány ülése azonban délután megtörténik s kéri az alispán a választmányi tagokat, hogy vegyenek részt rajta. Dr. Daimel Sándor főjegyző ez­után felolvasta a március havában elő­fordult közérdekű eseményekről szóló alispáni jelentést, melynek nevezetesebb adatai a következők: A személybiztonság 12 esetben testi­sértéssel támadtatott meg, még pedig súlyosan 4, könnyen 8 esetben. Gyil­kosság volt 1. Verekedés volt 9. A va­gyonbiztonság 31 esetben lett megtá­madva, amelyek között volt: lopás 28, betöréses lopás 2, csalás 1. Orgazdaság volt 1. Baleset 14, mel.vek közül 2 sú­lyos kimenetelű volt. Öngyilkosság 10, öngyilkosság kísérlete 2 esetben törtónt. Tűz volt 24, mely legnagyobb részben takarmányfélékben tett kisebb kárt. A több mint nyolc hete tartó szá­raz ós hideg időjárás a növényzet fej­lődését nemcsak visszavetette, de a hi­deg iránt érzékenyebbekre határozottan károsan hatott. Mig a tulbuja fejlődésü őszi kalászosok idő előtti szárba indu­lását késleltette meg csak, addig a szép fejlődésnek indult lucernafólóket, gyep­legelőket s a korán kikelt tavaszi kalá­szosokat s a korai gyümölcs virágait az éjjeli fagyok leperzselték, érzékeny károkat okozván ezzel a gazdáknak. A tavaszi szántás-vetés a száraz idő­járással akadály nélkül volt bevégezhető, a nedves földbe esett mag ki is kelt régen, mig a szárazabb talajba vetett nem tudott kikelni, mig a föld meg nem ázik, az elmúlt heti kiadós eső e panaszt is megszüntette. A tavaszi munkálatok közül már csak a tengeri ós csalamádó szántás­, vetése van hátra, sőt sok helyütt ez is ; már javában folyik. Néhol a trágyázás, dohány alá a talaj előkészítése, acato­lás és apróbb mezei munkák adnak foglalkozást a népnek. Munkásaink, mig a kaszálási idő­, szak beáll, idegenben keresnek ós talál­nak leginkább kubikmunkálatokkal fog­lalkozást és kenyeret. Az ipar ós keres­kedelem jelentősebb fellendülést nem mutatott. A vármegyei és községi igazgatás menete ellen panasz nem emeltetett. A gyomai járás főszolgabirája Kor­csok János endrődi másodjegyzőt és Lelkes Gyula ugyanottani segédjegy­zőt fejenként 10 korona rendbirság­gal sújtotta. Az alispáni jelentés felolvasása ós tudomásul vétele után dr. Daimel Sándor a törvényhatósági főállatorvos i jelentését terjesztette elő, mely szerint j az állategészségügy egészben véve, ki­| elégítő volt. Ragadós állatbetegségek csak kis számmal fordultak elő s lefo­lyásuk mindenütt enyhe volt. A szintén távollevő dr. Z ö 1 d y János tiszti főorvos jelentésót is dr. Daimel Sándor olvasta fel. A jelen­tés szerint a vármegye közegészség­ügyi viszonyai márciusban általánvéve rosszak voltak, de mégis jobbak az előző hóaapéinál, amennyiben a halá­lozások száma 4 százalókkal volt ki­sebb. A heveny ragadós betegségek kö­zül a diftéria 140, a vörheny 59, a ka­nyaró 221, a.tífusz pedig 21 esetben fordult elő. Összesen 464 heveny-raga­dós megbetegedés volt, amelyek közül 58 végződött halállal, azaz 12 százalék. Halvaszületett 22. A köztisztaságra a hatóságok mindenütt kellő gondot for­dítottak. R o e d i g e r Gyula pénzügyigaz­gató jelentése szerint március hónap­ban 345,547 koronával kevesebb adó folyt be, mint a mult óv megfelelő hó­napjában. Ez a nagy különbőzet az ex­lexes állapot folyománya. Bejelentette ezután, hogy N o r a n t István gyulai adótárnok 40 évi szolgálat után nyuga­lomba vonulván, helyébe a pénzügy­miniszter R á c z Károly szócsónyi adó­tárnokot helyezte át. A pénzügyigazgató jelentése kap­csán egy kis vita merült fel egy adó­törlési ügynél. Az ivánfenéki Ármente­sitő Társulatnak ugyanis Endrőd hatá­rában van egy gátőr laka, melyben he­lyet foglal egy tiszti szoba is. E tiszti szobára a pénzügyigazgatóság adót ve­tett ki, azzal érvelve, hogy a törvény értelmében csak a gátőr lakása ós a hozzá tartozó mellékhelyiségek adó­mentesek, a tiszti szoba pedig nem tar­tozik egyikhez sem. Az ármentesitő tár­sulat megfelebbezte ezt a közigazgatási bizottsághoz A felebbezést a pénzügy­igazgató elutasítani javasolta. Ambrus Sándor alispán kérdi, hogy az ármentesitő társulatok hivata­los helyiségeire van-e adó kivetve ? Roediger: Nincsen. Ambrus alispán: Akkor a tiszti szobára sem lehet adót ktvetni, mert az is hivatalos helyiség. Baj ese­tén ott is dolgoznak a mérnökök és tisztviselők. P e r s z i n a Alfréd és dr. L a­d i c s László hozzászólása után a bi­zottság az alispán álláspontjára helyez­kedett. A tanfelügyelő jelentese. M i k 1 e r Sándor tanfelügyelő je­lentése szerint ő és a segédtanfelügyelő március hónapban, a húsvéti vakációra való tekintettel összesen 8 napot töltöt­tek külső szolgálatban. Többek között megvizsgálták a csabai, nagygerendás­pusztai iskolákat, melyek egyikében sem merültek fel különösebb intézke­dést igénylő dolgok. A csabai ovodaügy fejlesztése céljá­ból a tanfelügyelő javaslatára kimon­dotta a bizottság, hogy utasítani fogja Csabát az óvadakötelesek összeírására. A szentetornyai községi iskolák fenn­tartó hatósága nem kérte az ottani ta­nitók fizetésének kiegészítését annak idején, holott erre az állam határnapot tűzött ki s a határnap több, mint egy évvel ezelőtt lejárt. Az iskolaszók csak most nyújtott be kérvényt eziránt. A tanfelügyelő azt javasolta, hogy a bi­zottság ne pártolja a kérelmet, mivel az már úgyis késő, hanem adja vissza a községnek azzal az utasítással, hogy gondoskodjék saját terhére a tanítók fizetésének kiegészítéséről. Veres József nem járul hozzá a a javaslathoz. Nézete szerint fel kell a kérvényeket terjeszteni a kultuszminisz­terhez, mégpedig pártolással. Hátha megadja a kiegészítést a miniszter! Eb­ben az esetben nem lesz teher a köz­ség lakosságára. Ha nem adja meg, mondja ki ő az utolsó szót. A bizottság ne vágja útját az esetleg kedvező elin­tézésnek. Mivel ez indítványhoz a tanfelügyelő is hozzájárult, a bizottság olyan érte­lemben határozott. Néhány kiválóbb tanítót minden évben javaslatba szokott hozni a köz­igazgatási bizottság a vallás- ós köz­oktatásügyi miniszternél a kitüntetés számba menő és nyugdíjba is beszámí­tandó személyi pótlókra. A bizottság a tanfelügyelő javaslatára az idén a követ­kező nyolc tanítót hozza javaslatba: ü h r i n Károly Békéscsaba, Pová­z s a y Gábor Tótkomlós, B e c k e r Endre Gyula, S z 1 o v á k Pál Szarvas, Podsztrelen György. Orosháza, Weinberger Simon Öcsöd, S t é­p á n József Füzesgyarmat ós K o p­p á n y i György Füzesgyarmat. Paulovics József, az orosházi állami elemi iskola igazgató-tanítója el­len Kiss István tanitó feljelentést tett a tanfelügyelőnél azért, mert Paulovics durván, kíméletlenül bánik nemcsak a gyermekekkel, hanem kartársaival, a tanítókkal is. A tanfelügyelő igazolásra szólította fel Paulovicsot, aki igazolá­sában viszonvádat emel Kiss István el­len, akit többek között tiszteletlenség­gel is vádol. Emiatt Kiss István fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen. A tanfel­ügyelő" javaslatára a bizottság elhatá­rozta, hogy mindkét tanitó ellen meg­indítja a fegyelmi vizsgálatot. Á tiszti főügyész, az államépitészeti hivatali főnök és az árvaszéki elnök jelentései nevezetesebt adatokat nem tartalmazván, azok meghallgatása után Ambrus Sándor alispán a bizottsági ülést berekesztette. A kortesvilág furcsaságai. - Külön fővárosi tudósitónktól. ­(<Oörcsöni és Markos.) A gömörme­gyei Peéren szembe került egymással két klerikális : a néppárti Görcsön i­F r i d r e i c h István, meg a Justh-párti Markos Gyula. Mindketten hírhedtek gyűlölködő, ízléstelen felekezeti fana­tizmusokról, amelyet Görcsöni az Al­kotmányban, Markos pedig a Herkó Pá­terben gyakoról. Még az egymás ellen való választási küzdelemben is ezeket a,mérgezett fegyvereket forgatják, ami legföllebb nekik kellemetlen, a publi­kumnak ellenben derűs perceket sze­rez. Egyelőre még a korteslira vadvi­rágos mezejón tómból a csata, de nem­sokára majd egészen kézzelfogható ar­gumentok lépnek akcióba. Nem foszt­hatjuk meg az olvasókat attól a gyö­nyörűségtől, amelyet a paéri kortesiro­dalom szerez ós itt közöljük az egy­mással viaskodó nótákat. Markos Gyula imígy zeng Görcsöni Dénesről: Előbb Friedreich Ignác, most Görcsönyi Dénes, Zsidóból lett keresztény, De nem veszélyes. Csak egy kicsit tulszerény, Tarnowból szalajtott legény, Talmudbölcs. Fogja meg a görcs. Ne féltse a hitemet, Görcsönyi Dénes. Megvédem én magam is, Vagyok oly kényes. De már azt ki nem állom, Hogy Krisztusra rálicitáljon. Ki oly bölcs, Fogja meg a görcs. Görcsöni Dénes erre a simogatásra a következő finom kis nótával felelt: Markos Gyula lobogója Zsidó asszony bugyogója Zsidó asszony szőtte-varrta, Az is huncut, aki tartja, Éljen Görcsöni ! A szelid célzást Markos Gyula el­értette és kilátásunk van rá, hogy még szenzációsabb lírával fogja fejbekólin­tani disztingvált hangú ellenjelöltjót. Peéren pedig jót kacagnak a kakasvia­dalon ós valószínűleg egy harmadik je­löltre szavaznak, akinek aranyai szeb­ben csendülnek, mint a kortesrigmusok. * (Egy kis tévedés) Egy csomó volt képviselő, akinek most minden gondja az, hogy régi mandátumát megtartsa, Budapesten, a Vadászkürt-szállóban ta­nyázik és innen irányítja a meglehető­sen drága kor'éziát. A mult hét végén az egyik dunántuli kerületből öt jóképű magyar jött fel, hogy a népszerű Kossuth­párti képviselő pénzén jól kimulassa ma­gát. A portástól csak annyit kérdeztek, hogy hol találják a nagyságos urat. Az­tán fölbaktattak a második emeletre ós benyitottak csak ugy találomra az egyik szobába. Nagy tisztessSgtudással mondta az egyik: — A kerületből gyöttünk, nagysá­gos ur . . . A jelölt persze parolázott velük s vitte őket magával az étterembe. Ven­déglőből vendéglőbe, kávéházról kávé­házba mentek. Vigasság, jókedv, bizta­tások, igy tartott ez három napig. A kortesek elmondották, hogy a kerületbe ;jgyan mis emb ernek nom'tanácsos be-

Next

/
Thumbnails
Contents