Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-04-14 / 30. szám

244 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 március 27. tennie a lábát. A jelölt boldog volt s mikor hivei eltávoztak, még a kezükbe nyomott egy pár bankót. Az egyik paraszt sürün pislogva, behúzott nyakkal kérdezte most a jelölttől: — Még egyet kérnénk, nagyságos uram. A Kovács Péter nagyságos urat keressük, hol találhatnánk ? — Itt lakik mellettem a szomszédba. Aztán mit akarnak tőle ? — Jelöltnek vinnénk le. — Micsoda ? Hát őt is ? — El is feleljettük megmondani, mi Dunántulról gyötlünk. Fölösleges is mondani, hogy a költekező jelöltnek viszont Erdélyben van a kerülete. Sál Mózes mese-délutánja. Az orosházi Szabad Lyceum a „legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István emlékének — tragikus halála ötvenedik évfordulója alkalmából — kegyelettel adózott. A Szabad Lyceum a Széchenyi-emlékünnepet vasárnap, e hó 10-én, egy „mese-délután" keretében tartotta meg, — mely alkalomra a Lyceum elnöksége Gaal Mózes fővárosi főgimn. igazgatót, a kiváló magyar ifjúsági irót kérte föl. Gaal Mózes, mint a Szabad Lyceumnak nem parádés, — hanem munkás diszelnöke : örömmel engedett a felhívásnak és jött Orosházára, hogy itt az általa „minden király és minden hős között legeslegjobban szeretett legnagyobb magyarról" mondja el tanulságos és p.iratlanúl szép meséit. Az ünnepies » mese-délután" az „Alföld" nagytermében 5 órakor kezdődött. A nagytermet zsúfolásig megtöltötte a Gaal Mózes szép előadása iránt érdeklődő közönség. Pál Ernő, a Lyceum elnöke mondott lendületes megnyitó beszédet. Röviden rámutatott Széchenyinek a nemzeti haladás nagy küzdelmeiben való vezetőszerepére s az ő munkásságának óriási hatására. Ezután P e r g e r Ilonka szavalta Tóth Kálmánnak „A meghalt Széchenyi" cimü szép költeményét. Kedves, értelmes szavallatát zajos tapssal jutalmazta a közönség. — Az emlékünnep programmjának legkiemelkedőbb pontját mindenesetre Gaal Mózesnek a legnagyobb magyarról szóló mesék előadása képezte. — Leírhatatlan az a hatás, melyet Gaal előadásával hallgatóságára gyakorol. Azok a kis gyermekek, kikhez meséjének szavait intézi éppen olyan örömmel, figyelemmel hallgatják, mint a felnőttek. Éppen ugy megértik, éppen ugy okulnak, ismeretet, tudást nyernek belőle és általa. Mert tény az, hogy Gaálnak nem is a szája mesél, hanem a szive; minden szava szivéből jön. — Ezért olyan közvetlen, ezért olyan bájos az ő előadása. Minő lelkesedéssel, minő benső hévvel adott kifejezést annak, hogy ezekből a Széchenyi életét, munkásságát feltüntető mesékből megtanulhatjuk; hogy dolgoznunk kell magunkért és másokért is, s hogy csak az szereti hazáját és nemzetét, aki dolgozni tud nemzetéert és hazájáért. Percekig tartó éljenzéssel és tapssal mondott köszönetet Gaalnak a legnagyobb magyarról szóló kedves meséiért hálás közönsége. Majd Szép Gacsóh Ilona" cimü melodrámát adták elő P1 e s s Rózsi ós H o r o w i c z Anica. Élvezetet nyújtó kedves jelenség volt ez előadás, melyért méltán megérdemelték a tapsokat. Az emlékünnepet a M ü 11 e r Róbert és Ehrlich János tanárok által előadott zongora- és hegedü-duett zárta be, melyet szűnni nem akaró tapssal honorált a közönség. Ezzel a Széchenyi emlékének szentelt ünnepélylyel a Szabad Lyceum 1909-10. évi előadásainak sorozatát fejezte be. Az orosházi Szabad Lyceum négy évi közművelődési tevékenysége által nemcsak Orosházának lett "számottevő intézményévé, hanem jótékonyan hatott egész Békésvármegye kulturális életéra. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára enyhébb, száraz időt jelez. — A gyulai központi választmány ülése. Gyula város központi választmánya e hónap 15-én, pénteken ülést tart, melynek tárgya az országgyűlési képviselőválasztók 1911. évre érvényes névjegyzékének megállapítása lesz. Az összeíró küldöttségek már elvégezték munkájukat és kerületenként beterjesztették a választók névjegyzékeit. Ezeket fogja a központi választmány felülbirálni. — Épül a gyulai jéggyár. A gyulai jéggyár épitési munkálatai is nagyban folynak már, ugy hogy az is át lesz adható rendeltetésének nemsokára. A jéggyárat, mint már annak idején megírtuk, Szabó Emil és társa létesitik, de akként, hogy a város a költségekhez 20.000 koronával járul hozzá. Ennek fejében a gyár köteles megtölteni évrőlévre a városi jégvermeket, tiz év múlva pedig teljesen a város tulajdonába megy át a gyár. Ez a város részéről elég szerencsés megoldásnak tekinthető. — Az öcsöüi vámszedési jog. Többször irtuk már, hogy az öcsödi hidon eddig a község által gyakorolt vámszedési jogot a kereskedelmi miniszter a vármegyére ruházta át, tekintettel arra, hogy a hid fenntartási költségeit a megye vállalta magára. Kimondotta akkor a törvényhatósági bizottság, hogy az öcsödiek is tartoznak vámot fizetni. Nagy felzudulás lett e határozat eredi ménye az öcsödiek részéről. Felebbeztek több izben a miniszterhez, aki most a törvényhatóság előterjesztésére akként döntött, hogy a megye a vámmentességet tartozik az öcsödiekre is kiterjeszteni. Megengedte a miniszter azt is, hogy a vámház jelenlegi helyén maradjon és hogy azoktól, akik a vámházon tul mennek, de a hidon innen maradnak : vám ne szedessék. — A telefon-tilalom. Közöltük a kereskedelmi miniszter ama rendeletét, hogy a telefonelőfizető most már szívességből nem előfizetőnek a telefont beszélgetésre csak a helyi állomásokra engedheti át, mig a megyebeli községek telefonelőfizetöivel csak 60 fillér dij lefizetés mellett beszélhet. A telefonelőfizetőkre is sérelmes ez a rendelet, mert leginkább kereskedő az előfizető s ezek vidéki vevőikkel, megrendelés átvétele céljából, ha nem előfizetők, nem beszélhetnek, vagyis most már a telefon nem szolgálja részükre azt a célt, melyért a költséges telefont bevezették. A békéscsabai Kereskedelmi Csarnok választmánya kedden Havas Mór elnöklete alatt tartott ülésben foglalkozott a kereskedők e sérelmével s a miniszter e rendalete ellen, mely vonatkozhatik az állami, de nem törvényhatósági telefonra, amilyen a békésmegyei is, nagyobb akciót indít. A nagyváradi postaigazgatóságot pedig megkeresi, hogy a vasúti állomáson automatikus telefonállomást rendezzen be helyi beszélgetésre. — Uj tanitó Csabán. A Nagygerendás-puszta egyik üresedésben lévő tanítói állását hétfőn délelőtt 9 órára öszszehivott rendkivüli közgyűlésen töltötte be a csabai ág. ev. egyház íprezsbitériuma. Az állásra egyhangúlag P ov á z s a y Lászlót válsztották meg, ki ebben az iskolában mindenki megelégedésére már több, mint félév óta működik. Benne képzett fiatal tanerőt nyer az egyház. — A Dombay-pár előadásai. A magyar színművészetnek két sok dicsőséget aratott és a kultura terén sok érdemet szerzett alakja búcsúzik harminc évi működés után a világot jelentő deszkáktól. A Dombai párt fölösleges külön bemutatnunk, Ismeri őket a csabai publikum, mégpedig előnyösen. De ismeri az ő szubtilisen finom, nemes művészetüket az egész ország is. Első előadásukat ma, csütörtökön este tartják a színházban. Ez alkalommal Szigligetij nek „Kolostorból" cimü kedves kis vig . játéka kerül szinre, mely a nagy író akadémiai székfoglalója is volt. Pénteken ifjúsági előadást tart a Dombaypár. Aztán legközelebb hétfőn ós kedden lépnek fel. Melegen ajánljuk a mii* | vészpár előadásait a közönség figyelmébe. -- Méhészkedők gyűlése. Forgács Lajos állami méhészeti vándortanító vasárnap délután három órára értekezletre hivta össze a békósmegyei móhószkedéssel foglalkozó egyéneket. Az értekezleten, amely Békés község tanácstermében tartatott, mintegy 50 méhész jelent meg. Forgács Lajos tartott elsősorban nagyobbszabásu előadást az alföldi méhószkedésről. Majd a f, évi augusztus 19-én Budapesten tartandó nemzetközi méhészkongresszuson s ezzel kapcsolatos méhészeti kiállításon j való részvételt beszélték meg. KimonI dották, hogy azon nagy számban vesz1 nek részt. — Közgyűlés a Gazdasági Egyesületben. Bókésvármegye Gazdasági Egyesülete vasárnap, április 24-ón délelőtt tartja gróf Wenckheim Dénes elnöklete alatt rendes évi közgyűlését, ezt megelőzőleg pedig választmányi ülését. A közgyűlés és választmányi ülés, az egyleti ház átalakítása folytán a Casinó termében fog megtartatni. A választmányi, 9 órakor kezdődő ülés tárgysorozata a következő : 1. Elnöki jelentós a megkezdett építkezésről. 2. Föidmivelésügyi miniszter ur leirata a katonai, raktárakban összegyűlő korpa kiosztását illetőleg tett felterjesztésünkre. 3. A közgyűléshez teendő évi jelentés. 4. Számvizsgáló-bizottság jelentése és az 1909. éviszámadások bemutatása.5. Folyó ügyek. 6. Indítványok. — A közgyűlés tárgysorozata: a Gazdasági Egyesületnek mult évi működéséről szóló jelentós, az egyesület 1909. évi számadásainak bemutatása s titkárnak a felmentvény megadása, végül esetleges indítványok. — Az ebadó haszna. A mgyar ember nem szívesen fizet adót. De ha muszály hát belenyugszik mégis. Azonban az „ebadó"-ba nem tud belenyugodni soha. Ezért mondja mindenre amit kényszerűségből tesz, hogy „ebadó"-ba megy. Pedig, hát annak is megvan a maga haszna, még pedig mint Bókésvármegye jó példával mutatja, igen humánus ós célirányos is. Ugyanis a belügyminiszter a napokban, a vármegye alispánjának előterjesztésére megengedte, hogy, az ebadó felét a kórház berendezésének beszerzésére fordíthassák. — Felebbezés a csabai gazdasági intézői állás ügyében. A csabai gazdasági intézői állás tudvalevőleg W i 1 i m István lemondása folytán a mult óv őszén megüresedett. E Csaba gazdasági fejlődése szempontjából oly fontos állásra pedig alkalmas és rátermett egyént taálni nehezen lehet. Ennélfogva Csaba képviselőtestülete egyik közelmúltban tartott közgyülósón szótöbbséggel kimondotta, hogy a szabályrendeletnek a^t az intézkedését., mely szerint az állás gazdasági oklevélhez van kötve: módosítani fogja olyképen, hogy az ne köttessék gazdasági oklevélhez^ hanem csak rátermettséghez. Egyszóval olyan egyén választassék meg rá, akiben garancia van arra nézve, hogy állásában Csaba gazdasági érdekeit céltudatos intézkedéssekkel, tervekkel és okos kereskedelmi szellemmel előbbre tudja vinni. És ez a helyes álláspont, [mert Csaba község mezőgazdálkodást, az öntözött-réti szénatermelésen kivül nem folytat. Az örök felebbező, Áchim L. András azonban más véleményen van, mert minden helyes ügynél elmaradhatatlan felebbezósét már benyújtotta a törvényhatósághoz. A felebbezósben felhozott úgynevezett érvek, mint máskor, ez alkalommal sem állhatnak meg, ugy hogy elutasítása bizonyosra vehető. — Áz Orosháza—szentesi ut építése. Az Orosháza—szentesi ut Mágocslól Orosházáig terjedő 134 kilométernyi szakaszának tervezési és költségszámítási munkálataival a kereskedelmi miniszter nem a szentesi államépitészeti hivatalt, — ahogy eredetileg tervbe volt véve — hanem Nóvák Antal váci mérnököt bízta meg. Nóvák tartozik a teljesen kész terveket ez évi május 15-ig a miniszternek bemutatni, amelynek alapján azonnal kitűzik a közigazgatási bejárás idejét. Eképen bizonyosra vehető, hogy e közlekedósileg nagyfontosságú útszakasz az idén kifog épülni. — Búcsúvacsora. Dr. Kiss László csabai tb. főszolgabírót, mint már megírtuk, az alispán J a n t y i k Mihály szolgabíró helyetteséül Gyomára helyezte át, amely állásra a legnagyobb valószínűség szerint meg is fogják választani. A szimpatikus egyéniségű és közkedveltségnek örvendő fiatal tisztviselő barátai ez alkalomból ma, csütörtökön este búcsúvacsorát rendeznek a „Fiume" éttermében. A búcsúvacsorán dr. Kiss László rainden jó ismerősót és barátját szívesen látják. — Uj iskolák Füzesgyarmaton és Körösladányban. Az iskolák túlzsúfoltsága régi mizériája járásunk minden községenek. A népnevelés e kerékkötőjének elhárításán buzgólkodik most Füzesgyarmaton a református egyház és Körösladányban a református és róm. katholikus egyház. A gyarmatiak központi iskola építésén fáradoznak. Körösladányban pedig a református egyház három éj iskola építését és ugyannyi tanítói állás szervezését határozta el április 3-án tartott egyház tanácsülésén. A róm. kathólikus pedig amellet, hogy templomuk újjáépítését, illetve nagyobb szabású renoválását vette munkába, egy uj iskolát épít ós tanítói állást szervez. Az uj állások államsegélyesek lesznek. Csak elismerés illeti a sok terhaik dacára a kulturáért igy áldozni kész egyházakat. — Az eladott gyermek. Szánalmas külsejű, körülbelül 16 éves leány jelent meg kedden délelőtt a csabai rendőrségen. A szerenssótlen teremtés sirva panaszolta el, hogy a közkórházból jött ki és cselédkönyvet kért magának. Illetőségi helyéről azonban nem tudott semmiféle felvilágosítást adni, mert, amint mondta, lelketlen szülei még kétéves korában eladták egy vándor komédiáscsapatnak ós hihetetlen kínzások között ott szenvedett mindaddig, míg a sok nélkülözés ós különböző nemű kínzások miatt beteggé nem lett, el nem csúnyáit. Ekkor kidobták a díszes truppból. Szegény leánynak a fél szemevilága is elveszett a kalandos élet folyamán. Sírva kérte a rendőrséget, hogy adjon neki cselédkönyvet, mert elpusztul éhen. A törvény értelmében azonban cselédkönyvet áz illetőségi hely nélkül nem lehet kiadni. Itt sem sem kapott és tanácstalanul, vigasztalanul ment csavarogni tovább. Talán rátalál illetőségi helyére, vagy beáll a társadalom bűnös páriái közé . . . — Közgyűlések Békésen. Békés község képviselőtestülete a mult héten két közgyűlést is tartott. A 6-iki gyűlés egyik érdekesebb tárgya volt a vashalmi szőlőtelep bérbeadása. Ez alkalommal megállapították a feltételeket, mely szerint a bérbeadás 6 évre történik, még pedig 1000 nógyszögölenkint 100 koronás átlagban. A másik közgyűlésen, mely szombaton volt, az Andrási János főpónztáros ós K i s k ó ry János ellenőr felfüggesztése folytán szükségessé vált helyettesítéseket ejtette meg a képviselőtestület. Andrásit hivatalában való tehetetlenség, Kiskóryt pedig hosszas betegsége folytán előállott kisebb szabálytalanságok miatt függesztette fel a főszolgabíró. Andrási helyettesítésével O s i Lajos segédgyámot, Kiskéry helyettesítésével Bökő János községi írnokot, ezek helyettesítésével pedig V i t á 1 y o s Lajos nyug. gátbiztost ós G y ő r f f y K. Béla ügyvédi Írnokot bizta meg a képviselőtestület egohangulag. — A csabai szélhámos öngyilkossága. Mult számunkban hirt adtunk már arról, hogy egy fiatal ember mily furfangos módon akarta becsapni J eszenszky Lajos csabai asztalosmestert. Megrendelt nála 21000 korona értékű karót parcellázási célokra. Mikor azonban az 500 korona előleg átadásáról lett volna szó, a magát egyik helyen Baloghnak, másik helyen pedig Bartának nevező „mérnök ur" megszökött. Az aradi lapok szerint át ment a marosparti metropolisba, ahol hasonlóképen akarta befonni Kiss Gábor asztalosmestert is, aki átadott neki négy darab 50 koronás bélyeget. Alig érezte markában az értéket, futásnak eredt, de üldözőbe vették. Valósággal hajtóvadászatot rendeztek reá. A csaló, mikor már látta, hogy nincsen menekülés, beleugrott a Maros folyóba ós odaveszett. Az aradi rendőrségnek sikerült megállapítania, hogy az öngyilkos rossz útra tévedt fiatal ember előkelő biharmegyei családból származik. Neve nagyszalánki Szalánczy Antal. Csabán özvegy H u s z k a Lászlóné és B i r ó Benedek házaiban is lakott, de igazi nevét mindkét helyen eltagadta. Most a Maros sebes hullámai véget vetettek szélhámosságainak. — Meglopták a vonaton. Szomorú, elkeseredett ábrázattal állított be hétfőn a gyulai rendőrségre egy kigyósi aszszony, Argy elán Györgyné. — Mi a baja? — kérdezte a kapitány. — Kérem szépen, kiloptak a zsebemből a vonaton 10 horonámat. — Hogyhogy? — Csabán egy csinos fiatal emberrel szállottam egy kupéba. A fiatal em. ber mellém ült, beszédbe elegyedett ! velem. Olyan szépen tudott beszólni! Egészen jól mulattam. Mikor aztán a gyulai állomásra értünk, akkor vettem észre, hogy nyoma sincs a pénzemnek. Az áliomási rendőri kirendeltség azonnal nyomozást indított, de bizony nem akadt sem a nyájas beszédű fiatal emberre, sem az Argyelánné 10 koro• nája nyomára. I — Öngyikossági kísérlet. Egy fiatal I béreslegény Kollár György akarta magától hétfőn eldobni az életet. Gyui faoldatot ivott, azonban a gyorsan elő; hívott orvosi segély megmentette az életnek. Vallomása szerint azért akart ön! gyilkos lenni, mert olyan bűnnel gyanúsították, amit ő nem követett el.