Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-01-23 / 7. szám

1 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY ha figyelembe vesszük, hogy az ország 63 megyéjéből mindössze 40 szakember lehet tagja az országos bizottságnak ós e 40 tag közül kettő békésmegyei. Hány vármegye van, amelyik egyáltalában nincs képviselve a bizottságban ! Már ezt a körülményt is kedvező előjelnek lehet tekintenünk arra nézve, hogy az uj kataszter sokkal előnyösebb lesz a békésmegyei gazdákra nézve, mint a régi ós meg fognak szűnni azok az aránytalanságok ós igazságtalanságok, melyek a földadózás terén a mi rae gyénkben fennállanak. Uj rendszer, uj emberek. A politika kulisszái mögül. — Külön fővárosi tudósítónktól. — A Wekerle-kormánnyal egész serege a magasrangu hivatalnokoknak, expo­nens állásokban levő embereknek távo­zik el helyéről. Nem minden keserűség nélkül, de hiszen ez érthető. A hatalom megszokuttsága ós kényelme számtalan kiváltságot biztosit az élvezőinek. Másutt majdnem minden évtizedben egyszer­kétszer kicserélődnek a pártok és a ve­zérek, nálunk csak a szabadelvüpárt bukásakor diadalmaskodott először a pártok változandóságának gondolata. Akkor a csodával határosnak találták ezt a politikai rendszerváltozást s ma, négy év után az okoz izgalmat, hogy a koalíciós rendszer nem tartott negyven évig, mint a szabadelvű uralom. Khuen-Héderváry gróf csak a jövő héten fog hozzá a függőben hagyott miniszteri távozás betöltéséhez, az ál­lamtitkárok kinevezéséhez, a főispáni kar szervezéséhez és sok fontos pozí­ció elintézéséhez. Minthogy az alkot­mánypárttal való szövetkezésnek elvi ellentétek immár nem állják útját, sze­mélyi téren pedig szintén nagyértékü közeledés törtónt, nagyon valószínű, hogy a kormány elsősorban ebből a pártból szerzi be Khuen az uj minisz­tereket. Zichy János gróf még nem mondotta ki azt a határozott nem-et, amely az ő nevéhez kapcsolt kombiná­ciónak végét jelentené. Alighanem már néhány nap múlva újra felkéri őt Khuen a kultusztárca vállalására. Ha addig bár­mely oknál eltolódás történik a hely­zetben, egész komolysággal nyomul előtérbe Herceg Ferenc miniszteri jelöltsége. Az illusztris iró ugyan cáfolja ezt, de mondhatjuk, hogy ő van legke­vésbbó tájékozódva azokról az élénk személyi kombinációkról, amelyek most az uj életre kapott Nemzeti Társaskör­ben folynak. Herczeg jelöltsége magá­ban véve is az irodalmi siker, a szellemi érték és a művészi egyéniség legmaga­sabb fokú megbecsülését jelenti. Az államtitkári állások között, már csak a küszöbön álló választások miatt is, legfontosabb a belügyi. Khuen két államtitkárt fog kreálni. A politikai államtitkár K ú r t h y Lajos volt főispán lesz, az adminisztratív teendőket J e­szenszky Sándor nyugalmazott mi­niszteri tanácsos, a nemzetiségi ügyek régi szakértője fogja végezni. Föld­mivelésügyi államtitkárnak báró S o 1 y­mossy Lajos van kiszemelve. A többi államtitkárság valószínűleg az alkot­mánypártnak jut. Horvát miniszter újra Josipovich Géza lesz. R a u c h Pál báró, a horvát bán, megtartja állását. Jelentékeny változások lesznek a főispáni karban. A régiek közül csakis azokat tartja meg Khuen, akik feltótle­nül garantálni tudják, hogy a válasz­tásokon a kormánypárt jelöltjeit be tudják hozni. A függetlenségi főispánok majdnem kivétel nélkül távoznak, ellen­ben az alkotmánypártiak közül sokan megmaradnak. Neveket itt egyelőre cél­talan említeni, mert a horoszkóp napról­napra változik. Mindjárt a képviselőház ülése után megjelenik a hivatalos lap­ban a régi főispánok fölmentése és néhány nap múlva az ujak kinevezése. Sokat beszélnek a sajtóirodáról is. Ennek eddigi főnöke, Ábrányi Kornél miniszteri tanácsos egy évi szabadságra ment és most Klein Ödön osztálytanácsos helyettesíti, aki a jövő­ben is vezetni fogja a sajtóirodát. Werner Gyula volt szabadelvű kép­viselőt fogja valószínűleg kinevezni mellé Khuen. Képviselőjelölt természetesen egész hadsereg van. Rendre-sorra visszajön­nek Tisza István gróf gárdistái, de vannak ujak is. Az agg C s á k y Albin gróf is mandátumot vállal. Szarva­son lép föl, a Justh-párti H a v i á r Dániel kerületében, melyet már egy izben képviselt. Khuen valószínűleg Temesváron, Hieronymi Aradon, Lukács Körmöcbányán, Serényi Putnokon, Hazai Zólyomban lép föl. Beszélik, hogy Tisza István gróf Budapesten, a Belvárosban fogja jelöl­tetni magát. A lapokat olvasó közönség már tudja, hogy Andrássy Gyula gróf, — Hohó uracskám! Ön olyan ügy­ben avatkozik, amihez ... — Amihez nekem jogom van! Ah ez meglep engem ! Ha szabad tudnom, honnat vette ön ezt a jogot ? Szeretem ! Érti szeretem. És esküszöm, hogy mi­előtt ön ... — Csak lassan, csak lassan. Ez még nem jog. A kérdés az, hogy ő sze­reti-e önt ? — És ha igen. Pedig ón őt bol­doggá akarom tenni. És ön azt hiszi, hogy tudná ? Külömben is előbb velem kell számolnia ! Majd számolni fogunk ! Adósa bizonyára nem maradok ! Bizto­sítom, hogy ön sem. — Majd elválik 1 Most azouban, hogy a bárókisasszonyt hosszú tárgyalássuk ne nyugtalanítsa, kérem térjünk vissza .. — De kérem ... — No, no, csak nyújtsa a karját. Mikor odaléptek a remegő leány­kához, Endre Kirántotta a karját a grófóból, aki nem tudott egy inosolyj visszafojtani. — Báróné, mondá a gróf, emlékszik mit fogadtam önnek, midőn ódes'atyja, > ' rí. ÜT íint ya& — Megígértem, hogy leányodat bol­doggá teszem. — Nyugodt vagyok, hogy szavadat beváltod. — Nyugodt is lehetsz. íme bevál­tom. Megkérem a kezét Kopácsy Endre köz- ós váltó ügyvéd ur részére.. . — De kérlek... Hát.'.. én ... én nem értem. — Pedig a dolog igen egyszerű. Leányodat csak ez a szerencsés ember teheti boldoggá. Ők szeretik egymást.. . — De . .. de ... hát.. . hogy is. — Itt nincs habozni való A leányod boldogságáról van szó... Ők szeretik egymást. Kopácsy ur, az én leendő jogtanácsosom majd gondoskodni fog róla, hogy a borshalmi birtokom a kastélyai együtt, melyet tőlem megvet­tél... — Én? — Hát nem emlékszel ? ... (És na­gyot rántott a báró frakkján.) — Hja, ugy, na persze, a borshalmi birtok... — Igen: a leányod nevére írassék mint hozománya .. . A gróf hirtelen eltávozott magukra, hagyva a két elképedt férfit. Egy ablakmólyedósbe húzódott ós onnan nézte, mint ragyog fel sugár fónvhon n hár/itiaaoainnv aánarlt arnc. A p p o n y i Albert gróf levélben v tek bucsut minisztériumaik tisztvise karától. Darányi papa ötezer koi nás bankettet adott az Orsz. Kaszin ban a saját ünnepeltetósére. K o s s u t Ferenc és volt jobbkeze, S z t e r é n 3 már praktikusabb oldaláról fogták a b csut. Mint följegyezték, Kossuth kön^ nyezett is s a tisztikarnak is könny esi logott a szemükben, mert ki tudja, gor dolták, lesz-e még egyszer olyan kereí kedelmi miniszter, ki majd kibocsáj „miniszterségem utolsó hetében", ig< irta rendelkezésében Kossuth, — oh rendelkezést, hogy a kereskedelmi mi niszterium összes tisztviselői között, ai odaadó munkálkodásért száznegyven ezet korona jutalmul szétosztassák. A „szegény"" Szterényire e 140 ezer koroná­ból csekélyke 12 ezer korona jutott, mig a miniszteri tanácsokra 4—4 ezer. És akkor még jajgatunk, hogy nincsen az államnak felesleges pénze Közgyűlés Békéscsabán. A postapalota ügye. Fontos tárgyak. Békéscsaba képviselőtestülete e hó­nap 20-án, csütörtökön tartotta meg január havi rendkívüli közgyülósót a tagok igen élénk érdeklődése mellett. Ezt a nagy érdeklődést indokolttá teszi az, hogy néhány igen fontos ügy sze­repelt a közgyűlés tárgysorozatában. Ilyen mindenekelőtt a postapalota ügye. E kérdéssel lapunkban már többször foglalkoztunk s ezért nem akarjuk az elmondottakat újból ismételni. Örven­detes tényként jelezhetjük azonban, hogy a képviselőtestület csaknem min­den tagja hozzájárult a tanács javasla­tához, mely szerint a község a beépí­tett tőke 7 százalékát, azaz 7800 koro­nát kér évi bérül a postakincstártól. Egyébként a gyűlés nagyon csöndes lefolyású volt, kivéve azt az egynegyed­órát, amikor A c h i m L. András meg­jelent az ülésteremben és az ő szokott vehemenciájával a közgyűlési terme* csaknem a botrányok tanyájává avatta. Ez a sajnálatos eset, szerencsére, nem történt meg s a képviselőtestületi tagok nagy része a megelógedés érzetével távozott az ülésteremből. A közgyűlésről részletes tudósítá­sunk a következő : Napirend előtt dr. F i s c h e r Arthur, a közkórház újonnan kineve­zett segédorvosa tette le a hivatalos esküt a községi elöljáróság két feje: a biró ós főjegyző kezeibe. Az eskü­tételt szokás szerint állva hallgatta vó gig az egész közgyűlés ós a segédorvos hivatalba lépését tudomásul vette. Az alispán a járási főszolgabirák javaslatai alapján rendeletet küldött az elöljárósághoz a kataszteri felmérések ügyében. A közgyűlés elhatározta, hogy intézkedés történjék mindenekelőtt a birtokhatárjelek pontos felállítására uia­sitja, másrészt pedig a kataszteri felmé­rést eszközlő bizottságok mellé, katona­viselt emberek között megejtendő pá­lyázat utján, egy szolgai állást rendsze­resít. E javaslatókhoz a képviselőtestület egyhangúlag hozzájárult. A vágóhídi szabályrendelet módo­sításait az alispán jóváhagyó értesítése alapján jóváhagyta a képviselőtestület is ós elhatározta, hogy a szabályrende­let ez óv február hó elsejétől fogva ér­vénybe lép. Csaba község még 1899-ben két barakkot épített a tartalékos és póttar­talékos katonák számára, abból a cél­ból, hogy a lakosságot az elszállásolás kellemetlenségeinek ki ne tegye. Az ilyenfajta kiadásokat azonban a várme­gye köteles fedezni. Bókésvármegye garanciát is vállalt arra, hogy az épít­kezés költsógeit a községnek visszafizeti a iraVíaa^állásniási alan terhére. A 1 1 T F 1 9 a n m vi aj fo sz ér az 0I3 ah* he) ma ter ma tok nel haj lék íiz( kin am Azt 12 mó idő em var pO£ vét kin haj ver 30 ( nin por tan; örü köz Utó 12 « hát rá í hasi sek Hoz szói csat párt bük! töbt '4

Next

/
Thumbnails
Contents