Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-01-23 / 7. szám

Békéscsaba 1910 január 23 3 Hetvenezer korona a szegényeknek. A vagyon a gazdagok kezében le­het áldás és lehet átok is. Sok gazdag ember van, aki vagyonát csak arra használja fel, hogy embertársait meg­károsítsa, tönkre tegye. Gondoljunk csak a zugbankárokra és uzsorásokra, akik nagy városokban szokták kifejteni „áldásos" tevékenységüket s akiknek hálójában ezerszámra vergődnek az ál­dozatok. A lapok hirei között úgyszól­ván napról-napra olvashatunk szenzá­ciós öngyilkosságokat, vagy bűnügyi tárgyalásokat, amelyek mindegyikét a társadalomnak ezek va ravasz élősdiei idézték föl. Az áldozat, ha gyöngelelkü, negijjed és a halálba menekül, ha pe­y ig szilárdabb jellemű és nem fél a nyilvánosságtól sem, egyszerűen — és igen helyesen — feljelentést tesz az uzsorás ellen. És ekkor meg van az az elégtétele, hogy fizetnie sem kell és szipolyozóját is megbüntetteti. Azoknál a gazdagoknál azonban, akiket nem csábit a még többet szerzés őrületes vágya, akik tudnak élni a ke­zükben levő vagyonnal, akik érző szív­vel figyelik a társadalmi jelenségeket és látják a nép millióinak a modern idők szülte hallatlan nyomorát : a vagyon valóságos áldássá válik. E gazdago'- közé tartozik Wenck­h e i m Frip- rófaő, a legdúsabb A községi bábákra vonatkozó sza­bályrendelet elfogadásra talált. A nagygerendási köztemető létesí­tését elrendelte a közgyűlés s ezzel egyidejűleg halottkémül H a n g y á s i Pétert választotta meg, aki letette már az erre szükséges vizsgát. Szükségessé vált már a gerendási kirendeltség mellé egy szolgai állás rendszeresítése. A tanács azt javasolta, hogy havi 10 korona fizetéssel fogad­jon fel egy szolgát a község. Kovács András albiró nem he­lyesli ezt a javaslatot. Annak a szolgá­nak a takarítás és fűtés mellett köte­lessége a postát is elhozni Csorvásról, tehát a 10 korona fizetés nem elég. K o r o s y László főjegyző : Ha hajdúi állást rendszeresítünk ott, annak a fizetése évi 1000 koronát emészt föl. Arra pedig még most nincs szükség. Elég a megajánlott 10 korona, hiszen Gerendáson nemsokára postaügynökség fog létesülni, amelynek kezelésével a jegyzőt bízzák meg; nem kell a szol­gának Csorvásra menni a postáért, mert a segédjegyző kap az államtól megfe­lelő fedezetet egy szolgai állás rend­szeresítésére. A közgyűlés hosszabb vita után a tanács javaslatát fogadta el. A római kath. plébánia-hivatal azt a kérelmet intézte a képviselőtestület­hez, hogy az újonnan alakítandó geren­dási köztemetőben külön parcella legyen katholikusok számára. Dr. T a r d o s Dezső szerint az ilyen elkülönítés nem helyes. A halál­ban egyenlők az emberek. Különben is a köztemető jellegével nem egyeztet­hető össze az ilyen parcellázás. Élénk vita után, melyben Sz e bé­ré n y i Zs. Lajos is részt vett: a köz­gyűlés teljesítette a róm. kath. egyház kívánságát. Bartos János, a „Fiume" bérlője a most folyó átalakítással kapcsolatban több kérelemmel fordult a községhez. Kéri nevezetesen egy uj és nagyobb jégverem építését, uj' kályhák vételét, a két konyhában uj takaréktüzhelyek be­állítását és a kávéházi szélfogó átalakí­tását. A közgyűlés azonban e kívánsá­gok közül csak egyet teljesített, neve­zetesen uj takaréktüzhelyet fog elhe­lyezni. 1 Ligeti János felső ipariskolai ' tanulónak 100, a Békésmegyei Egyetemi Ifjak Egyletének pedig 50 kor. segélyt szavazott meg a közgyűlés. Ezután a Kovács Sz. Ádám birónak megszavazandó bizalom vitája követke­zett, melyről külön cikkben emlékezünk meg. Egyéb tárgy a közgyűlésen nem fordult elő. Gróf Wenckhsim Frigyesné magyar mágnások egyikének felesége is. A nemes lelkű mágnásasszony szám­talan tanújelét adta már annak, hogy ismeri a nép nyomorát. Igyekezett is segíteni, amennyire tőle telhetett. Hol nyíltan, hol titokban osztogatott szét kisebb-nagyobb alapítványokat. A leg­több jótettet azonban titkon követte el. Százezrekre megy már azoknak az ado­mányoknak összege, melyekben a ne­mes grófnő részesítette a szegényeket. Legutóbb is 70,000 koronát osztott szét alapítványként Békésmegye 4 köz­sége között. Az összegből 40,000 koro­nát B é k é s, 20,000 koronát Újkí­gyós, 5—5000 koronát pedig Puszta­földvár és Tótkomlós szegényei élveznek. A grófnő az alapítványok ke­zelésével a vármegyét bizta meg, a ka­matok odaítéléséről és szétosztásáról azonban mindenik községben egy erre a célra választott bizottság gondosko­dik. A bizottságok már beterjesztették javaslataikat Ambrus Sándor alis­pánhoz, aki ennek folytán gondosko­dott a megfelelő összegek kiutalványo­zásáról. Gróf Wenckheim Frigyasné fejére tehát most is sok szegény család áldása száll. Bizalom a csabai birónak. Botrány egy közgyűlésen. Békéscsaba képviselőtestületének csütörtöki közgyűlésén ismét tombolt a vihar, ami sohasem marad el, ha Áchim L. András jelen van. Mig ő meg nem jelent, a közgyűlés lefolyása egészen higgadt, csöndes volt, de mihelyt ő 10 óra után betette lábát a közgyűlési terembe, mindjárt lett zaj, lárma, meg egy kis botrány is. Áchim L. András heves temperamentuma nem szereti a csöndet, a békét. Olvasóink előtt ismeretesek már azok a vádak, amelyekkel Áchim L. András illette Kovács Sz. Ádámot, a csabai bírót egyik mult évi vármegyei közgyűlésen. Legfontosabb e vádak kö­zött az volt, hogy Kovács Sz. Adám vesztegetés utján jutott a bírói székbe. A megyegyűlésen elhangzott vádak miatt az alispán fegyelmi vizsgálatot indított a biró ellen, mely azzal az ered­ménynyel végződött, hogy Kovács Sz. Ádámot teljesen felmentették a vád alól és teljesen rehabilitálta. Ennek dacára Áchim L. András folytatta rágalmazásait Kovács Sz. Ádám biró ellen. A nyilvánosság mfnden esz­közét felhasználta arra, hogy a birót dezavuálja és lehetetlenné tegye. Leg­utóbb a parasztpárt uj organumában, a „Szabad Föld" című lapban irt egy mocsárizü kifejezésekkel teli cikket, melyben a legkülönfélébb rágalmakkal illette Kovács Sz. Ádámot. A cikk meg­jelenése után mi azonnal foglalkoztunk lapunkban a rágalmakkal és igyekez­tünk kellő értékükre leszállítani. Az ügy azonban nem maradt annyi­ban. A rágalmak olyan nyilvánosak vol­tak, hogy lázba hozták Csaba egész társadalmát. Mindenfelé a megbotrán­kozás hangján tárgyalták az esetet, En­nek a folyománya volt néhány képvi­selőtestületi tagnak a csütörtöki köz­gyűlés elé terjesztett az az indítványa, hogy a képviselőtestület szavazzon bi­zalmat az igazságtalanul megrágalma­zott birónak. Ez érdekes indítvány tárgyalásának tartamára Z a h o r á n János albiró vette át a közgyűlés vezetését. K o r o s y László főjegyző felol­vasta a fentemiitett indítványt. Dr. T a r d o s Dezső szólott először a felette kényes kérdéshez.Mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a rágalmazókkal egyáltalában nem rokonszenvez. Ennek dacára azt javasolja, hogy az indítvány vétessék le a napirendről, mert nem tesz a közgyűlés jó szolgálatot a birónak az által, ha a bizalomszavazást vita előzi meg. Előre látja, hogy a vita heves lesz és újból kiteszik a birót az ismeretes támadásoknak. JSlmcs itt szük­ség bizalomnyilvánitásra. Ha támadták a birót és jogtalanul: keressen elég­tételt a független bíróságnál. Ez a biza­lomnyilvánitás már csak azért is el­hibázott dolog lenne, mert befolyásolná a bíróságot az ítélethozatalban. Indít­ványozza még egyszer, hogy ezt a kér­dést vegyék le a napirendről. Áchim L András kijelenti, hogy a biró ellen a támadó cikkeket ő irta. A vádakért helyt is áll akármely biró­ság előtt. Nem kell szépségflastromot ragasztani a biró arcára. Ha sértve érzi magát, álljon a b'róság elé, ő is oda áll. Vagy ha ezt nem akarja tenni, álljon ki a nép elé, mely őt megválasz­totta és attól kérdezze meg, hogy sze­reti-e, vagy sem ? Ő a maga részéről támadni fogja mindaddig, mig csak ki nem pusztul a bírói székből. Az utóbbi kifejezéseket Áchim L. András valósággal ordítva mondta, ugy hogy Korosy főjegyző kénytelen volt csendre inteni. Erre még jobban neki tüzesedett a népvezér. Harsány hangon kiáltotta oda a főjegyzőnek : — Hallgasson! Maga nekem nem parancsol! Maga fizetett alkalmazottja a községnek! Nekem semmi! Nekem nem adhat utasítást arra nézve, hogy hogyan viselkedjek! A bizalomnyilvá­nitás csak akkor szép, ha egyhangú, ha egy tömegnek spontán megnyilat­kozása. Itt pedig előre lehet látni, hogy nem lesz egyhangú. Dr. S a i 1 e r Vilmos abban a né­zetben van, hogy ha egy köztisztvise­lőnek a bírósággal van valami dolga, nincs helye a bizalomnyilvánitásnak. Csakhogy itt más eset forog fenn. Kovács Sz. Ádámot az ellene lefolyta­tott fegyelmi vizsgálat során teljesen rehabilitálták. Helyes tehát, ha bizalma szavaz neki a képviselőtestület. Hogy a bizalomnyilvánitás nem lesz egyhangú, az nem von le semmit annak értékéből. Korosy László főjegyző : A bi­zalomnyilvánitás nem a dolog érdemére vonatkozik. Erre vonatkozólag a bűn­vádi eljárás már meg van indítva. Itt csak arról van szó, hogy a birónak az őt ért durva támadásokkal szemben valamelyes elégtételt kell adnia a kép­viselőtestületnek. Ezt megkívánja már az állás tekintélye is. Ezután H a a n Béla szólott pártoló­lag az ügyhöz. Nagyon halkan beszélt ós ez alkalmat adott Áchim L. András­nak a következő szójáték kibökésére: — Haangosabban beszéljen! Még Kraszkó Mihály és K o­v á c s András gerendási albiró szólal­tak fel. Ezek után az elnök elrendelte a névszerinti szavazást, melynek az lett az eredménye, hogy a képviselőtestület 33 szóval 12 ellenében bizalmat szavazott a birónak. Egy betörőbanda letartóztatása. A csabai csendőrség sikere. Csak mult számunkban irtunk arról, hogy a csendőrség a Tisza-órának leg­tökéletesebb, sőt mondhatni, egyik leg­üdvösebb alkotása és már is egy igen szép sikerről kell hírt adnunk, melyet a csabai csendőrség egyik tagja, K é r y József őrsvezető, ért el. Ez a siker be­csületére válna a leghíresebb londoni j detektivnek is, mert valósággal nagy detektivtalentum kell egy olyan vesze­delmes és furfangos banda elcsipésé­! hez ós letartóztatásához. Pár hónapig tartó fáradtságos munka ós kuta*' eredménye az a szép siker, amei^ tekintve büszkeség dagaszthatja a derék csendőr keblét. Még élénk emlékezetében vannak a csabai közönségnek azok a betörések, melyeket a mult év őszén követett itt el egy, akkor még ismeretlen és ki nem nyomozott, diszes kompánia. Csak a füszerkereskedósekre pályáztak. Igy sze­rencséltették nagybecsű látogatásukkal V i s k i Hermann főtéri füszerkereske­dőt két izben is. Meglátogatták ezenkí­vül a Friedmann-, Fischer­és B a u m-fóle üzleteket is. Érdekes, hogy árukhoz nem nyúltak, csak leg­feljebb a szivarokhoz ós bélyegekhez. Pénz azonban kellett nekik. A kasszát rendesen feltörték, tartalmát elvitték, sőt uem egy esetben azt a tréfát is megcselekedték, hogy a kasszafiókot szintén elszállították, aztán valahol el­dobták, bogy a vizsgálat helyes irányba ne terelődjék. Az érzékenyen megkárosított keres­kedők feljelentései alapján ugy a rend­őrség, mint a csendőrség széleskörű nyomozást intézett a gazemberek után, de eleinte sikertelenül. Ugyanabban az időben Gyulán, Békésen és Mező­berényben is úgyszólván napirenden voltak a betörések. E jelekből nem lehetett másra következtetni, mint arra, hogy itt egy kitűnően szervezett betörő­banda garázdálkodik. A kereskedők és a közönség is szinte megkönnyebbült, mikor a Gyulán ülő E n y e d i Lajost elfogni sikerült. Enyedi magára vállalt mindent s igy azt hitte mindenki, hogy ő a betörő. De kisült aztán később, hogy Enyedi uram nagyon szereti a dutyit és hazudik, csakhogy minél na­gyobb büntetést kapjon. A csabai be­törések közül nem lehetett mást rábizo­nyítani, mint azt, amely a Fekete Sándor Vasut-utcai üzletébe törtónt. A nyomozás tehát ez irányban nem ígérkezett sikeresnek. Helyes nyomon. A csendőrségen K é r y József őrs­vezetőnek volt kiosztva az ügy. Kóry őrsvezető, aki hasonló bűnügyi nyomo­zásoknál már nem egy sikerre tekint­het vissza, november 20-ika óta fárad­hatatlanul nyomozott az ügyben. Sike­rült is neki csakhamar megállapítani, hogy a betöréseket egy országosan szer­vezett betörőbanda követte el, amely­nek vezére egy Tóth Kálmán nevü többszörösen bünteteti notórius gazem­ber. Ezt ugy tudta még Kéry örsvezető, hogy régóta figyel már egy F ü h r e r Jakab nevü gyanús embert,' aki Csabán lakik, és akinél gyanús alakok szoktak megfordulni. A betörések idején ál­landó látogatója volt 4 idegen, akik csak i "elé távoztak el Führer laká­sáról, ' mindig ott tartózkodtak. A bet „ T K és si hogy dája. a bet aztár tehál látni Az i< mor évei böz Kés hel; bar lak má Kf Jó k Í la) sé YÍ b C k tf ü 1 ( ék, ha fáj a feje, jjEBETVÍ .náljon azonnal == ' -fi STIL LAT

Next

/
Thumbnails
Contents