Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-06-26 / 51. szám

4 BÉKÉSMEGTEI KÖZLÖNY melve. Munkatársunknak alkalma volt e kérdésről beszólni dr. Zsilinszky Endrével, aki a következőket jelentette ki: — Nevemmel kapcsolatban ugy a régi, mint az uj kombinációk alaptalanok. „A Nap"-ban megjelent hir sem egyéb kacsánál. Különben, bogy mily alapos az értesülése, semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy engem „ügyvéd" nek tesz meg. A mi értesüléseink szerint a kormány legtöbbször és leghuzamosabb ideig tárgyalt a főispáni állás dolgában Ambrus Sándor alispánnal, akit nagyon szeretett volna megnyerni arra az állásra. Ambrus Sándor alispán azonban a méltóság elfogadását — igen helyesen — a választások eredményétől tette függővé, mert ha esetleg a kormány nem tud magának többséget szerezni, házfeloszlatá?, esetleg kormányválság is következett volna be s akkor a főispánság nem lett volna egyéb pünkösdi királyságnál. Most már a parlamenti állapotok konszolidálódtak ós előreláthatólag megindul a nemzet a békés fejlődós utján. Tehát semmi akadálya nincs annak, hogy Ambrus Sándor a föispánságot elfogadja. Ennek a kombinációnak van legtöbb alapja ós Békósmegyónek csak gratulálni lehet, ha olyan főispánja lesz, mint Ambrus Sándor, aki tehetségének, erélyének, imponáló fölényének már számtalan tanújelét adta a megye egész közönsége előtt. Őt bizonyára örömmel látja a főispáni székben mindenki. Fél 5 órakor Zsilinszkyre 759, Haviárra csa c 472 szavazat adatott le. A záróra elteltével a választási elnök kihirdette az eredményt. Leadatott Zsilinszky Mihályra 805, Haviár Dánielre 527 szavazat, igy 278 szótöbbséggel Szarvas képviselőjéül Zsilinszky Mihály választatott meg. Zsilinszky győzelme őszinte örömet keltett. á szarvasi választás. Zsilinszky Mihály győzelme. Az egész országban legutolsó pótválasztás a szarvasi volt, mely tegnsp, szombaton zajlott le. Zsilinszky Mihály nemzeti munkapárti ós Haviár Dániel Justh-párti képviselőjelöltek küzdöttek ott a mandátumért. A küzdelem nem volt valami heves, mert már a kora délutáni órákban .látható volt Zsilinszky Mihály félénye. Övé is lett a győzelem pálmája. Zsilinszky Mihálynak a szarvasival együtt két mandátuma van, mert Liptószentmiklóson is megválasztották a tót nemzetiségi Bella Methóddal szemben. Zsilinszky régebben tett Ígéretéhez képest, a szarvasi mandátumot tartja meg. A választáshoz igazán gratulálni lehet a szarvasiknak, mert Zsilinszky Mihályban olyan képviselőt nyertek, akire mindenképen büszkék lehetnek. Zsilinszky Mihály Békésmegyének egyik legkiválóbb fia. Szülővárosa, Csaba, hálátlanul viselkedett vele szemben akkor, mikor helyette egy ismeretlen, kis értékű embert választott meg és épen azért örülni lehet Szarvas állásfoglalásának, amikor kiköszörülte a Csaba-ütötte csorbát, Haviár Dániel bukásán nem lehet nagyon csodálkozni. Ő megszakításokkal körülbelül 23 éven keresztül képviselte a szarvasi kerületet. A polgárság, mely hosszú időkön keresztül lelkesedéssel kitartott mellette : ujabban elferdült tőle zárkózott természete miatt, melylyel sokat ártott népszerűségének. A pártok felvon'uiasa szombaton reggel szép rendben történt. Pontban 9 órakor nyitotta meg dr. Reismann Adolf választási elnök a választást, mely tízes turnusokban történt. Kezdetben igen egyformán állottak a pártok, mert mindkettő egyformán bocsátotta turnusait az urna elé. A pártok számaránya volt : Délelőtt 10 órakor : Zsilinszky Haviár 183 175 Krónika. No, hál' Istennek vége van már I Könnyebbült szivvel igy kiáltok, Ti kortesek, izgalmas órák, Még gondolni sem jó reátok. Mert este, reggel, nappal, éjjel Két szót hallhattunk itt csupán : Hogy éljen, abcug s szinte vágytunk Valami más beszéd után. Egy kérdés hangzott: van kilátás ? Egy vélasz volt csak : Győzelem 1 Rz ellenpártot lebecsülték: Eh, nincs reményünk semmisem I De ám titokban mindenik párt Aggódott, drukkolt szörnyen is, Mert hát ilyenkor oly közel van S ugy lesújthat a nemezis. Lesújtott itt az mi reánk is, A sorsunk rossz lett: a bukás, Nem használt a nagy lelkesülés, Mivel nagyobb volt a tudás. Akart vezetni minden ember És senkisem volt közlegény, Régi bajunk ez, régi kárunk És nagy betegség, annyi tény. Most aztán sirunk és kesergünk, Mindannyiunk egy Máriusz, Sóhajtunk: óh, ha te élnél, Tevéled győzünk, Dáriusz I Okoljuk ezt is, meg amazt is, Szemünkben a harag cikázik, S fogadkozunk, hogy ezzel-azzal Szóba sem állunk jó sokáig. Pedig ez itt már késő bánat, Nekünk most siránkozni vétek. Siránkozhattak — s mennyi joggal ! — A színészek, azok, szegények. Nap-nap után üres a szinház És a kasszában semmi nincs, A szavazót a párttanyákról Elcsalni: nem volt annyi kincs. ' Ők ettek-ittak és a gárda Nyomorgott itt pár héten át, Astán elmentek felkeresni Valami másik, jobb hazát. Helyettük itt van már a cirkusz, Csal a mozi ezer csodával, Ez kell Csabán, mert ez a népség Színházba menni bizony átall, De cirkuszon, mozin keresztül, Egy téma ismét talpra áll: A főispáni méltóságra, Hogy kit emel fel a király? Erről trécselnek mostanában Imitt-amott és mindenütt, A királyi kegy fénysugara Vájjon kinek fejére süt. A stréberek már lesben áJJj?^,, Várják buzgón az^táj- napot És amikor jő -'igy köszöntik: Oh dicső férfi, ég hozott I szemük a boldogságtól, De tiz kérvényt már zsebrevágtak. Lesz dolga itt majd, bárki jöjjön A mi megyenkbe főispánnak ! , , , Guy | Délután 1 órakor: Zsilinszky 322 Haviár 264 A délutáni órákban már mindinkább kidomborodott a Zsilinszky-párt fölénye. Délután fél 3 órakor: Zsilinszky 528 Haviár 423 Itt már egyre növekedett Zsilinszky előnye, mivel a Medvegy-párt nagy része Zsilinszkyhez csatlakozott. Ekkor már biztosítva volt a győzelem. Fél 4 órakor: Zsilinszky 597 Haviár 444 Nőgy órakor kitűzték a zárórát mert az egyik küldöttség előtt alig szavaztak. Az endrödi Körös hid ügye. Mit eredményezett a közigazgatási bejárás ? Lapunk több izben foglalkozott már az endrődi polgárság azzal a törekvésével, hogy a községnek csaknem közepén keresztül folyó Körösön át a mostani kompköziekedós helyett hid-közlekedós létesíttessék. E törekvés megvalósításának azonban sok akadálya volt, sőt van még ma is. Legnagyobb akadálya az, hogy a tetemes építési költségeket a község nem birja fizetni, a vármegye közúti alapja teljességgel ki merült, az állam pedig a még mindig rendetlen politikai viszonyok miatt nincsen abban a helyzetben, hogy a költségekhez megfelelően hozzájárulhasson. Az endrődiek tehát, ha nem akarják a kompot nagyobb terhű kocsijukkal igénybe venni, kénytelenek még most is, ós talán sokáig, lekerülni a több kilométer távolságban levő gyomai hidra és azon átmenni a túlsó partra. A hid érdekében megindult mozgalom határozottabb formát csak akkor öltött, mikor Fábry Károly, a kerület volt országgyűlési képviselője kezébe vette az ügyet és Budapesten is eljárt a kereskedelmi minisztérium illetékes ügyosztályában. A felülről kapott biztatás folytán a község elöljárósága pár óv előtt kérvónynyel fordult a törvényhatósági bizottsághoz, mely a kérvény folytán az államépitészeti hivatallal el is készittette a terveket és a költségvetést. E szerint a hid a mostani kompközlekedés helyén 260,000 koronába került volna. Itt azonban az ügy egy mérnök hanyagsága és a beállott politikai zűrzavarok miatt megakadt, s csak a jelenlegi kormány hivatalba| lépése után került szőnyegre ismét. A mostani kereskedelmi miniszter ugyanis junius 22-ére, azaz e hót szerdájára kitűzte a közigazgatási bejárást, i A közigazgatási bejárás meg is történt az endrődi érdekelt közönség élénk részvétele mellett. Azok közül csaknem 100 an jelentek meg. Jelen voltak rajtok kivül: a kereskedelmi miniszter í képviseletében B u d a y Béla műszaki tanácsos és Perszina Alfréd, az államépitészeti hivatal képviselője, a földmivelésügyi miniszter képviseletében Bodoky Kálmán folyammérnök, a vármegye képviseletében pedig dr. Daimel Sándor főjegyző. A bizottság beható tanácskozás után a következőkben állapodott meg: A hid célszerűségi okoknál fogva nem a mostani komp helyére fog épülni, hanem a közeli utca folytatásában. A hidon tul levő girbe-gurba utcát egyenesre fogják hozni. Az eredeti terv szerint 3 méter széles volna a hid, a bizottság ezt a tételt 4 méterre javította ki. Bodoky Kálmán, a földmivelésügyi minister képviselője annak az óhajtásának adott kifejezést, hogy a hid az eredeti tervnél 1 méterrel magasabbra építtessék. Az óhajtás teljesítésre talált a bizottság részéről. Mindezen határozmányok azonban a hid költségeit az eredeti 26.000 koronáról 35 000 koronára emelik. Felmerült az az eszme is, hogy a pallózat fa helyett betonból legyen. Ez még 10—15.000 1 oronával emelné a költségeket. A költségebre nézve dr. Konkoly Tihamér gyomai főszolgabíró kijelentette, hogy ö egy küldöttséggel már járt a földmivelésügyi miniszternél, aki kilátásba helyezte a támogatást. Számit ezen kivül a bizottság a vármegyére, a kereskedelmi miniszterre, az Ivánfenéki és Körös-Tisza-marosi Ármentesitő társulatokra, amelyeknek szintén érdekükben áll a hid felépítése. A község a maga részéről már teljesítette kötelességét, amennyiben 40.000 korona hozzájárulást szavazott meg. Mezőtúr és Turkeve községek is megígérték a hozzájárulást. E nagy érdeklődés dacára a költséget előteremteni nehéz, ugy hogy jó idő telik el, mig a hid építéséhez hozzáfognak. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos v*—ti időjelző ál lomás mára meleg luot jelez, elvétve csapadékkal. jonóscsaba kö2gyülóse. Békéscsaba közság képviselőtestülete e hónap 30-án Csütörtökön közgyűlést tart, melynek az alispani leiratokon kivül igen fontos tárgya lesz a kataszteri felmérési munkálatok ügyében való intézkedés. E felmérési munkálatok vonatkoznak nemcsak a külterületek, hanem a város belterületének pontos megállapítására ós helyszínelésére is. A munkálatok 40 -50,000 koronát iganyelnek. Mivel a polgárság úgyis sok oldalról és nagy mértékben van már megterhelve, a tanács azt a javaslatot terjeszti a közgyűlés elé, hogy a költségeket a földvóteli pónztár fölöslegéből fedezzék. Másik fontos tárgy a Vandhát-sikkonyi állami iskola építése lesz. Az iskola dologi kiadásait tudvalevőleg a község vállalta magára. E kiadások azonban túlságosan magasak, mert a tanfelügyelő által elkészített tervek és költségvetés szerint az épület ós a berendezés 18,300 koronába kerü ne, holott ugyanolyan méretű ós beosztátú épületet a felszereléssel együtt a községi mérnök tervai szerint 9000 koronából is ki lehet állítani. Ennélfogva a képviselőtestület előreláthatólag és igen helyesen nem lesz hajlandó belemenni a tanfelügyelői terv keresztülvitelébe. E két fontos tárgyon kivül csak kisebb fontosságú ügyek fognak szerepelni a közgyűlésen. — Esküvő. Özv. Schreyer Józsefnó leányát, Ellát, szjrdin vezeti oltárhoz a budapesti dohány-utcai izr. templomban B o d i s Zsigmond, budapesti mérnök. — Egyházmegyei közgyűlés. Az aradbókési ág. hitv. ev. egyházmegye ez évi közgyűlését julius 20-án Békéscsabán tartja dr. Zsilinszky Endre egyházmegyzi felügyelő és Csepregi György esperes elnöklete alatt. — Bajok egy választói névjegyzék körül. Csinos kis kavarodás támadt a békési képviselöválasztók 191 l-re szóló névjegyzéke körül. A névjegyzék ugyanis későn készült el. Ezért dr. Török Gábor egyik képviselőtestületi közgyűlésen heves támadást intézett S z a t hm á ry Gábor főjegyző ellen és indítványozta, hogy a főjegyző ellen indíttassa meg a képviselütestület a fegyelmi eljárást. S z e g e d y Kálmán ezenkívül számos hibát is talált a névjegyzéken, amit tendenciózusnak mondott. Hosszas vita után a központi választmány elé utalta a névjegyzéket a képviselőtestület. A megejtett vizsgálat során kitűnt, hogy ugy késedelmes elkészítésért, mint a névjegyzékben levő hibákért csak az összeirók okolhatók teljes joggal, amenynyiben nem teljesítették lelkiismeretesen kötelességüket. A képviselőtestület sz- rdán tartott közgyűlésén ezt tudomásul vette és kimondotta azt is, hogv éppen ez okból nem tartja szükségesnek a fegyelmi eljárás megindítását a főjegyző ellen. — Halálozás. Súlyos csapás érte K elemen Lászlót, a nagygerendás pusztai közigazgatási kirendeltség jegyzőjót. Édesatya, Kelemen László kereskedő Békésen 70 éves korában elhunyt. A köztiszteletnek örvendő öreg urat, akit hat gyermeke gyászol: szerdán, e hónap 22-én temették nagy részvét mellett. — Kik a csabai maturusok ? Nyolc évi szorgalom eredményéről kellett az elmúlt héten beszámolniok a békéscsabai Rudolf-főgimnázium nyolcadik osztályt végzett tanulóinak. Huszonkilencen állottak a vizsgáló-bizottság elé. Az eredmény kielégítő volt, amennyiben nem buktnk meg sokan, de a jelesen érettek száma nem volt annyi, mint a mult évben. Az eredményt pénteken délelőtt 11 órakor hirdette ki a diákoknak Bukó v s z k y János igazgató. Eszerint jelesen érettek: Rosenthal Rózsi és Schaffer László; jól érettek: Kallós Sándor, Galli Boriska, Havas Gyula, Nagy László, Sándor Mihály, Sebők B^la, Sonnenfeld Dezső és Török Dezső; egyszerűen érettek: Csák József, Hegyesy Gergely, Horváth Gyula, Jancsik Mihály, Jurányi Lijos, Kiss István, Kolpaszky László, Perszina Géza, Pető Ernő, Rovács István, Szeberényi Gusztáv ós V. Szakmáry Arisztid. A többiek közül hat visszalépett, hatot két hónapra, egyet pedig egy évre visszavetett a vizsgáló-bizottság, melynek elnökei dr. S z 1 á v i k Mátyás ós C s e pr e g i György voltak. — Elhunyt fiatal tiszt. Egy reményteljes fiatal élet pusztulásáról kell ez alkalommal is beszámolnunk. Barray Ödön, a 101-ik gyalogezred hadnagya, e hónap 23-án délelőtt meghalt 26 éves korában. A fiatal tiszt már évek óta betegeskedett. Kinos, halálos kór őrölte, emésztette szervezetét. Sokszor lehetett látni roskatag lábakkal, beteg sápadt arccal sétálni az utcákon. Mindenki sajnálta a szimpatikus fiatal embert. Csütörtökön aztán megváltotta szenvedéseitől a halál. Elhunytát édesanyja és bátyja, Barray Jenő főhadnagy siratják. Temetése katonai pompával szombaton délután 3 órakor ment végbe. Résztvett rajta a csabai zászlóalj tisztikara teljes számban és sokan a csabai polgári társadalom részéről is. A gyászindulót a 101. gyalogezred zenekara játszotta, mely ez alkalomra átjött Nagyváradról. — A Krassó Szörényi árvízkárosultakért. Országsztrle megdöbbenést keltett az a nagyarányú árvízkatasztrófa, mely Krassó-Szörény vármegye egy részének lakosságát suiytotta a nagy esőzések miatt. A segítő, gyámolító részvét azonnal megnyiizttiozott a szerencsétlenek iránt országszerte. Maga a király volt az első, aki magánpénztárából nagyobb összeget juttatott a nagyon megkárosult népnek. Most Khuen-Héderváry miniszterelnök lelkes hangú felhívást intézett a törvényhatóságokhoz, városok ós községekhez, hogy a maguk körében indítsanak gyűjtést a szerencsétlenek számára és lehetőleg saját pénztárukból is szavazznak meg valamelyes összeget. A felhívást Ambrus alispán megküldötte az összes községeknek. — Magántisztviselők gyűlése. A Békéscsabai Magántisztviselők ós KereskedőIfjak Egyesülete 1910. évi jultus hó 3-án, vasárnap délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyen az alapszabálymódosítást letárgyalja.