Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-06-26 / 51. szám

* BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 A Gerendás-puszta orvos szükséglete. Állandó orvost, Csaba széles kiterjedésű határának legtermékenyebb ;s ennélfogva legsűrűbben benépesített része a nagygerendási puszta. Igen sok csabai polgár lakik, vagy legalább ie huzamos ideig tartózkodik ez istenáldotta földterületen. Helyenkint, mint például a róm. kath. templom körül utcasorok keletkeztek, úgyhogy valósággal falu jellege van. Ennek dacára a jelentékeny számú gerendási lakossáp, mely tehetős adófizető polgárokból áll: jogok tekintetében hasonlíthatatlanul távolt áll a városi lakosságtól. Akármilyen csekély ügyes-bajos dolga támadt, be kellett neki jönnie 20—25 kilométernyi távolságról Csabára. Természetesen ez oknál fogva felébredtek és évről-évre határozottabb formát öltöttek náluk a szeparatisztikus törekvések, melyeket a sokkal közelebb eső Csorvás is buzgón táplált, sőt táplál ma is. Csaba képviselőtestülete e törekvések ellensúlyozása céljából a mult év folyamán közigazgatási kirendeltséget létesített Gerendáson, mely 1 segédjegyzőből, 1 albiróból és 1 esküdtből áll. Mindez azonban kevés volt a gerendásiaknak. Kívántak temetőt, hogy ne kelljen halottaikat a messze távolból behozni Csabára. Ez a kívánságuk is teljesült, csak legnagyobb és főkivánságuk teljesülése van még függőben. Ez pedig nem más, mint, hogy Csaba állandó orvosi állást rendszeresítsen odakünn. Az eddig és most is fenálló szokások szerint a gerendási orvosi teendőket valamelyik, leginkább az erzsébethelyi községi orvos látja el, aki tartozik hetenkint legalább egy napot odakünn tölteni. Legutóbb egyik képviselőtestületi közgyűlésen, hosszas ós szenvedelmes vita után dr. K o 11 a i Ármin erzsóbethelyi községi orvost kötelezték arra, hogy meghatározott napon Nagy gerendásra kijárjon. Mindezekért padig megszavaztak neki 600 koronát, mondd hatszáz korona óvi javadalmazást ! Ez a horribilisán csekély összeg még távolról sem elég arra, hogy az orvos fuvarköltsége megtérüljön. Kát még a fáradtság kárpótlása hol marad ? Az ilyen határozat csak arra jó, hogy letörje egy fiatal orvos ambícióját, »ki tehetséggel felruházva, humánusan és lelkesedéssel — Tekintetes királyi törvényszék, méltóságos elnök ur ! Miről van szó ? Egy képzeletbeli, papíron levő, de nem effektuált folytonossági hiányról, Védencem, megengedem, hogy jogi tévedésben volt, midőn azt hitte, hogy törvényes jussa van késedelmi kamat fejében amaz ötven deka kötszövethez a panaszos testéből. Kérdés vajon végrehajtotta volna-e a véres sebészi műtétét. Nagy kérdés, tekintetes királyi törvényszék, hogy védencem, a számitó börzináer, az utolsó pillanatba nem refüzálta volna-e a font hust, mely 3000 aranyába került volna. Az bizonyos, azért az összegórt sokkal több s talán jobb minőségű hust is kaphatott volna. Én védencem bizonyára igen jól ismerte a velencei húsárakat. De bármint tekintjük is mi a dolgot, kétségtelen, hogy mig egyrészt védencem legálisnak vélte követelését, másrészt volenti nón fit injuria. Ismétlem, tekintetes királyi törvényszók, hogy csupán jogi tévedésről lehet szó, meiy azonban következmények nélkül maradt. Törvényünk értelmében ez nem képez ! büntető cselekményt. Kérem védencem felmentését. A törvényszók félórai tanácskozás után bűnösnek mondja ki Shylock Izsákot a minősített uzsora vétségében s ezért három napi fogházra, nyolcszáz j korona pénzbüntetésre és három évi ' hivatalvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. A hallgatóság vegyes érzésekkol fogadta az Ítéletet. Az esztétikusok azt vitatták, hogy Skakespeare sokkal méltányosában intézte el ezt a bűnügyet annó dacummal, mint Zsitvay Leó. Viszont a jogászok a budapesti törvényszék ítéletét mondták igazságosabbnak, mint a velencei dogé kissé elfogult és egyoldalú intézkedését. áll Csaba közegészségügyének szolgálatában. Dr. Koltai Ármint pedig ilyennek ismerik Csabán ós ezért szerették meg rövid ott tartózkodása alatt is az erzsébethelyiek. Az csak természetes, hogy sem dr. Koltai sem az erzsóLethelyiek nem nyugodtak meg a szűkkeblű határozatban, hanem megfelebbezték a törvényhatósági bizottsághoz, mely ez évi május hó 30-án tartott közgyűlésén a B r ü 11 e r Ármin és társai, a békéscsabai gőztéglagyár-társaság és dr. K o 11 a i felebbezésére a következő határozatot hozta: „A csabai képviselőtestület határozatának azt, a részét, mely szerint dr. Koltai Ármin hetenkénti kiszállása rendeltetik el — Brüller Ármin és társai, valamint a csabai gőztéglagyár társa- , ság ált íl benyújtott felebbezezés eluta sitíisával — jóváhagyja, a határozatnak azon részétől pedig, mely szerint a ! nagygerendáspuszlai kiszállásokért évi 600 korona javadalom állapittatik meg, a jóváhagyást megtagadja és utasítja a község kéviselőtestületót, hogy a javadalom megállapításának kérdésében való megállapodás céljából lépjen dr. Koltai | Ármin községi oivossal tárgyalásokba. Brüller Ármin és társai, valamint a gőztéglagyár-társaság felebbezóse elutasítandó volt, mert a község képviselőtestülete jogosan határozott akkor, amikor a Nagygerendáspuszta orvosi, közegészségügyi ellátását az erzsébethelyi orvosra bizta, mert az orvosi állás pályázatának meghirdetésekor nyilvánvalóan kikötötte, hogy a megválasztandó községi orvos tartozik a már emiitett puszta orvosi teendőit is elvégezni s mert felebbezők azon állítása, hogy Erzsébethely nagy kiterjedésénél és az ott levő gyártelepeknél fogva a községi orvost egy napra sem nélkülözheti, nem alapos. Nem alapos s igy nem is vehető figyelembe azért, mert az erzsóbethelyi orvos előre meghatározandó napon száll ki Nagygerendáspusztára s igy távollétében a község többi orvosa is elláthatja az orvosi teendőket, baleset esetén pedig esetleg távbeszélőn leadott felszólításra az anyaközségben lakó bármely orvos is gyorsan kiszállhat. De máskülönben is dr. Koltai Ármin kirendelése csak átmeneti intézkedés, mert a neheztelt határozatból kiiünőleg a képviselőtestületa Nagygerendáspasztán szervezendő állandó orvosi állás szervezésének előmunkálatai iránt az elöljáróságot már utasitotta. Ellenben meg kellett tagadni a jóváhagyást a határozat azon részétől, mely szerint dr. Koltai Ármin részére a gerendás-pusztai kiszállásokért évi 600 korona javadalom állapíttatott meg azért, mert a községi orvost az orvosok részére szabályrendeletileg megállapított dijak élvezetétől akarata ellenére jogosan elvonni nem lehet. Erre való tekintettel a vármegye ! ""önsé^X A - Hyán nyújtani Békéscsaba község képviselőtestületének, hogy a kiszállásokért fizetendő dijak megállapítása céljából lépjen érintkezésbe a felebbező községi orvossal és azoknak diját igyekezzék egyezségileg megállapítani." Ez a törvényhatósági bizottság szószerinti döntése. Mint értesülünk, a képviselőtestület legközelebbi közgyűlésén fog ismét ezzel a meglehetősen kényes kérdéssel foglalkozni. Véleményünk szerint nem helyes még megfelelő dijazás mellett sem az erzsébethelyi orvost a gerendási orvosi teendők ellátásával megterhelni. Az az orvoSnak sem jó, Erzsébethalynek sem jó, Gerendásnak pedig egyáltalán nem jó. Leghelyesebb volna, ha a képviselőtestület egy állandó orvosi állás rendszeresítése mellett foglalna állást. A Gerendás-puszta nagy népessége miatt ezt megérdemli. És nagy költségébe se kerülne a községnek. Körülbelül 1200 korona lenne a méltányos javadalmazása az erzsóbethelyi orvosnak a gerendási kirándulásokért. Ennyit, vagy valamivel többet adhatna a község az állandó orvosnak. Kétségtelen azonban, hogy az állam is hozzájárulna az orvos javadalmához, amint ezt teszi más pusztai orvosi állásoknál is. Ezenkívül a környékbeli uradalmak szintén hozzájárulnának, ugy hogy ezek és más pusztabeli lakosok figyelembevételével a gerendási orvosnak tekintélyes jövedelme lenne. Ez esetben pedig lehet az állásre orvost kapni, bármikor. Kívánatos volna, ha a képviselőtestület tagjai ez értelemben határoznának. Midőn a választási harc Csabán megindult, azok, kik a község békéjét, fejlődósét ós haladását tartották mindenek felett állónak, arra törekedtek, hogy a munkapártiak a 48-as függetlenségiekkel egy közös jelöltben állapodjanak meg. Meghiusult! A függetlenségi és 48-as párt értekezletén egy vérbeli 48-as — kit már bölcsőjében is a „Talpra magyar" dallama ringatott álomba — irtózott a gondolattól is, hogy ő a munkapártiakkal egyesüljön; azt indítványozta tehát, hogy feltétlenül állítsanak külön jelöltet, még p dig dr. Ursziny János személyében. Izzó fajszeretete, féktelen szabadságvágya, megalkuvást nem ismerő függetlenségi érzelmei elégtételt nyertek, midőn a nagy számban jelenlevő parasztpártiak is győzelemre emelték ez indítványt! A függetlenségi és 48-as párt zászlaját most már vigan lenge le a tavaszi szellő ; ahol ily harcosok állnak a csatasorba, ott a diadal bizto3. A jelölt SZÍVÓS kitartással és lelkes buzgalommal küzdött a zászló becsületéért, — ezt láttuk; az indítványozó bizonyára csendben ós titokban toborzottá a híveket, — hogy kinek ? azt csak sejtjük! A döntés napján padig az a lelkes magyar még szavazatát is megtagadta attól, kit a zászló becsületéért való küzdésre maga lovalt fel. (T. szerkesztő ur, legyen szives felvilágosítani, nem-e lehetséges az, hogy tudományos búvárkodásai közben, Jézus szent életének magasztos példáit kutatván, megfeledkezett az illető a választásról ?) (Háromszor is küldtek érte, hogy jöjjön szavazni! A szedő.) Ha a mi jelöltünket ilyen barátok tói mentette volna meg az ur isten, az ellenségeivel elbánt volna ő maga is t * A választás lefolyása ós eredménye azon kétségtelen tény megismerésére vezet — amely tény megállapítása elől elzárkózni balgaság —, hogy az ág. ev. egyház kebelében duló viszály, illetve az azok közötti személyes gyülöltsóg. irigység, féltékenység s versengés, kikre az egyházi lelki gondozása bízva van, lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy az egyesült pártok győzni nem tudnak. Az ág. ev. hivek oly domináló túlsúlyban vannak, hogy a többi felekezetekhez tartozó választók alig jöhetnek számba. A 2576 választó közül legalább 2000 ág. evangelikus, kiknek kilenctized része még azt hiszi, hogy amit a papja mond, az tiszta krisztusi tan. Nem ébred annak tudatára, hogy az a személyes antagonismus, mely a két vezető lelkészt egymástól elválasztja, az a gyülöltsóg, melylyel egymás iránt viseltetnek, elhomályosítja jog- és igazságérzetüket ós az egyik mindig azt fogja helyesnek találni, amit a másik helytelennek, a másik pedig azt helyesnek, amit az egyik helytelennek. E széthúzás is részbeni oka bukásunknak. Zsidókérdést is csináltak a választás eredményéből kifolyólag. Két úriember azzal állt elő, hogy a zsidók buktatták meg Urszinyt. Ugy hallom, hogy talán 68 zsidó szavazott Áchimra. Nem vagyok euben bizonyos, de tegyük fel, hogy igy van. Eltekintve attól, hogy ha mindezek Urszinyra bz^vaztak volna is, akkor sem győzött volna ; a legnagyobb igazságtalanság — nem telekeni kérdésben — a zsidókat generalizálni és egy gyünóv alá foglalni. A keresztényeK között vannak napszámosok, kisbirtokosok, középbirtokosok, iparosok, honoratiorok, hivatalnokok, nagybirtokosok; a zsidók, azok csak zsidók! Pedig hát ott is vannak napszómosok, kiskereskedők, kisbirtokosok, középbirtokosok, honoratiórok, nagybirtokosok, iparosok és nagykereskedők. Miért mindezeket egy kategóriába sorozni? Mindegyiknek más az intelligenciája, más a létős életérdeke, más a politikai megismerése, más az erkölcsi felfogása. Miért érje gáncs az ügyvédet, az orvost, az iotelligens kereskedőt ós birtokost azért, amit a korcsmáros, vagy szatócs tesz? Hisz a zsidó választók legalább 30 százaléka épp oly kevés intelligenciával bir, mint az a paraszt kisbirtokos, más szóval, épp olyan zsidó-paraszt, mint a kereszteny paraszt. Miért ne szavazhatna ez épp ugy a parasztpárttal, mint a kereszteny paraszt ? Vegyék csak figyelembe, hogy az a szatócs ós korcsmáros, ki a város periferiáin lakik, milyen terrornak van kitéve ós menynyire veszélyeztetve van az exisztenciája, ha az Achim-pártiakkal szembehelyezkedik ! De azért mégis csak zsidó a zsidó! Ne feledjétek el, hogy midőn négy évvel ezelőtt dr. Pető Sándort megválasztották, abban a környezetben — amelybe Ursziny is tartozik, de akinek ebbeli korrektsége minden kételyen felül áll, — csak a zsidót látták benne. Az a parázs kis zsidóhecc, amit akkor rendeztek, sok zsidót vitt most — nézetem szerint alaptalanul — Áchim táborába. Azért jó lesz megszívlelni és egyszer s mindenkorra megrögzíteni, hogy ne legyen a zsidó mindig csak zsidó! * Nem kis része van a mostani bukásban a szereplési vágynak, a feltűnési viszketegnek ós a pedzett dicsőség kábító mámorának. Egy különben nagyon jóravaló szabómester szereplési vágya és egy nagyon jóravaló építőmester emberi hiúsága ós a bukásban való meg nem nyugvás gyengesége okozta, hogy notórius függetlenségi és 48-as párti ipirosok Ursziny ellen szavaztak. A szerencsében könnyű erősnek lenni, de a bukásban, a szerencsétlenségben tűnik ki, hogy ki az igaz fórfi! * Még egy tanulsága van a most lezajlott választásnak ós ez a legszomorúbb ! A sivár, a rideg önzés, a közérdeket nem tekintő kapzsi önérdek, a piszkos gseft is felütötte hydra-fejét! Nemcsak az a megbélyegzendő, jellemtelen választó, ki pénzért bocsájtja áruba szavazatát, hisz — hái'isten — ezek leginkább a legalsóbb osztályból kerülnek ki; de még jobban megbélyegzendő az, ki jövendő anyagi előnyök reményében szegődik ahhoz a párthoz, amelyhez sem intelligenciája, sem vérmérséklete, sem politikai elvei nem vonzzák. Ez az a politikai elvekkel való gseftelés, mely annál nagyobb undort kelt, mert intelligens ember cselekszi. * Lehetne még írni a nem szavazók táboráról, az aufführolásról, a függetlenségi ós 48-as párt intelligenciájának nem eléggé aktív szerepléséről, a terrorról és a szervezendő ellenterrorról, de erről majd máskor. KrónikásKi lesz az uj főispán ? Kacsák a pesti lapokban. Mióta a koaliciÓ3 kormány bukása után a Khuen-Héderváry kormány hivatalba lépett, a megyebeli, sőt a budapesti lapokban is állandóan kísért az a kérdés, hogy ki lesz Dőry Pál utóda Bókósvármegye főispáni székében. Izgatta ugyanis a közvéleményt, hogy mig az ország legtöbb vármegyéje számára hamarosan talált megfelelő embereket főispánokul a kormány, addig 3 megyében : Békósben, Szabolcsban és Zalában ez állásokat betöltetlenül hagyta bár bizonyosan sokan kacsingattak rájok, ugy a régi, mint az uj korifeusok közül. E három főispáni állás, kü'önösen pedig a békésmegyei, tehát megmaradt izgató nyilt kérdésnek a lapok számára. Számtalan név is került forgalomba. Sok megyei lap a neki tetsző, vagy vele vamelyes konnexusban levő férfiak nevét kolportálta. Igy emlegették Békésvármegye főispánjául természetesen „biztos forrásból" szerzett értesülés szerint : K é r y Gyula miniszteri tanácsost, Beliczey Gézát, L a d i c s Lászlót, d

r. Z s i 1 i n s z k y Endrét. Mindegyiknél ou3 tették, hogy „kinevezése már legközelebb megtörténik." Ez azonban nem történt "nisg

; tehát nem voltak egyebek a híresztelések öükónyes kombinációknál. A hetekig tartó választási űiozgalom aztán jó időre leszorította ezt a kérdést a felszínről. Most a választások befejezése után ismét előtérbe tolultak a kombinációk. A fővárosi lapokban például e hét közepén az a gyulai forrásból eredő hir jelent meg, hogy Békésmegye főispánjául K ó r y Gyula miniszteri tanácsost fogja kinevezni a király. Kéry nem ismeretlen már Békésmegye közönsége előtt. Mint főispáni titkár több évig működött vármegyénkben ós számos barátot szerzett magának. Az a hir azonban, hogy ő lesz a főispán, nélkülöz minden alapot. Egyik gyulai lapszerkesztő barátjának irt volt Kéry s abban inkább tréfásan jegyezte meg, hogy készülök hozzátok — főispánnak I i Az ujabb híresztelésnek ez az alapja. Másik napon már egyik elterjedt , boulevard-lap mis kombinációt közölt. 1 E szerint dr. Zsilinszky Endre volna Békésmegye főispánjául kisze-