Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-06-19 / 49. szám

4 Egy gyomai gazda pusztulása. Mire visz a gép ? Nagyon szomorú, végtelenül szo­morú tragédiát kell leadnunk olvasó­inknak. Egy talpig becsületes magyar gazdáról van az alábbiakban szó, aki most már távol áll ugyan a válasz­tási mozgalmaktól, de annak idején nagyon tevékeny részt vett benne, sőt tehetségénél fogva a gyomai polgárság vezetői közé tartozott. Az ilyen magyar gazda pusztulása mindig szomorú vilá­got vet a mostani közgazdagági állapo­tokra ós önkénytelenül is azt a gondo­latot adja még a merkantilista eszébe is, hogy a mi országunk mezőgazdasági állam, legmezőgazdagabb Európa ösz­szes államai között, a mezőgazdaságot az államnak gyámolítani nemcsak kulíu­rális, hanem közgazdasági kötelasség is. Igy kellene gondolkozni minden ma­gyarnak, és minden lehetőt megtenni arra nézve, hogy a magyar gazda az üzleti féltékenységének ne essen áldo­zatul. Az alább elmondandó tragédia egy jómónu, most már nagyon szorult anyagi viszonyok levő kisgazda törté­nete : Aranyi Imre gyomai jómódú gazdaember még 1907 novemberében a Horváth ós Hercegh budapesti bégtől vásárolt 4000 koronáért egy olyan cséplőgépet, amelyért a régit oda kellett adni. Szegény Aranyi János hozzá is fogott nagy ambícióval a csép­léshez, azonban egy hiányzott belőle, ami kevés magyar emberben van meg: a manipuláns szellem, Aranyi uram is azok közé a becsületes magyar embe­rek közé tartozott, akikkel az üzleti spekulációban jártes budapesti cégek könnyű szerrel el tudtak báuni és kény­telen volt oda folyamodni, hogy perre bocsássa az egész ügyet. Szegény Aranyi, akinek mellékesen megjegyezve tekintélyes vagyona volt, folyamodott fühöz-fához, mivel nem bírta bizonyos oknál fogva a részlete­ket fizetni. Mikor látta, hogy itt már segíteni nem lehet, eladta a cégtől vá­sárolt, de még ki nem fizetett cséplő­gépet V a 1 e n t i n y i Mihálynak. Ez a bácsi egy árva krajcárt sem fizetett, aztán eladta a gépet Markovics Miksának, aki valamennyit fizetett a gépért. Aranyi uram ezt gyanutlanul tetve meg, hivatkozás nélkül arra, hogy valamikor őt megidézzék ezért a kelle­metlen esetért. Érre nem is törtónt hi­vatkozás, hanem szegény Arányi Imrét beidézték, mivel a cég pörölte, és ké­rem, ami minden hasonló esetben meg­történik ós amit nem lehet hideg szem­üvegen keresztül nézni: szegény Arányi bátyánknak az összes vagyona felment a tartozásra, a perköltségek fejében. Ebből is az a tanulság, hogy a ma­gyar élhetetlenség miatt pusztul sok ősi vagyon! ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. A? országos központi időjelző ál­lomás mára szeles időt jelez, elvétve csapadék­és zivatarokkal. — Tanácsülés Békéscsabán. Békés­csaba elöljáróságának pénteki tanács­ülésén nem fordultak elő olyan esemé­nyek, melyek a közérdeklődésre igényt tarthatnának. Legérdekesebb volt a tan­felügyelő megkeresőre a vandhát—sik­konyi áll. iskola ügyében. A tanfel­ügyelő megküldte a tervezetét, mely szerint az iskola 20,000 koronába ke­rülne. Ez nagy összeg, tekintettel arra, hogy a községi iskolák csak 9000 koro­nába kerülnek. A tanács az iskola ügyét a képviselőtestület elé terjeszti. — Istentiszteletek sorrendje az uj rom. kath. templomban. A csabai róm. kath. templomban az istentiszteletek sorrend­jében változás állott be. Eddig a pót­templomban, a csekély fórőhelyiség folytán vasár- ós ünnepnapokon több istentsztelet volt. Az uj templomban vasárnap fél 8 órakor csendes mise, 9 órakor pedig szent beszéd és az éne­kes mise lesz megtartva. A közösóg óhajának adunk kifejezést, midőn azt kérjük a plébániától, hogy a templom hétköznap legalább 10 óráig, vasár- ós ünepnapokon pedig 12 óráig tartassék nyitva, mint ahogyan gyakorlatban van ez más városokban is. — Telekkönyvi betétszerkesztés. Az igazságyminiszter a békéscsabai járás­bíróság, mint telekkönyvi hatóság terü­letére a telekkönyvi b9tótszerkesztóst elrendelte. Ezzel egyidejűleg felhívja a közigazgatási közegeket, hogy a hatóság embereinek mindama támogatást adják meg, amelyek ilyenkor szokásosak. j — A vármegyei központi választmány ülése. Békésvármegye központi választ­mánya pénteken délután ülést tartott, melyen a gyomai választás tisztikará­í ban közbejött lemondással foglalkozott. : Dr. G h r i s t i á n Kálmán gyomai ügy­véd ugyanis lemondott az egyik h. el­nöki állásról és annak a betöltése fö­lött kellett határozni. A bizottság a meg­üresedett állásra Házy Imre gyomai főjegyzőt választotta meg. — Sagédjegyzők egyesülete. Az oros­házi járási segédjegyzők ós községi al­kalmazottak Egyesülete junius 26-án, délután 3 órakor Versény i Ele­mór elnöklete alatt rendes közgyűlést , tart Orosháza község tanácstermében; A közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki jelentés.' 2. A központ által szerkesztett | s 1910. julius 11-én küldötísógileg át­adni szándékolt memorandum megvi­tatása. 3. Indítvány a jegyzők, segéd­jegyzők és községi alkalmazottak lak­bórkérdósének, a kolozsmegyei várme­gyei szabályrendeletnek megfelelően, vármegyei szabályrendelet utján való megállapítása iránt. 4. Központi ülésre kiküldöttek megválasztása. 5 Tisztelet­beli tagok választása. Időközben beér­kezett indítványok tárgyalása. — A vasúti állomások uj címei. A vas­úti ügykezelésben nagy zavarok állot­tak ba a miatt, hogy az egyes állomá­sok jellege nem volt pontosan megje­lölve. A kereskedelmi miniszter ennél­fogva körrendeletet intézett a törvény­hatóságokhoz, közöttük Békésvárme­gyéhez is, melyben precirozza az egyes áilomások címét. E rendelet szerint a teljes forgalmú állomások neve „állo­más". Azoknak, amelyeknél a személy-, vagy az áruforgalom némi korlátoknak van kitéve, neve „korlátolt forgalmú állomás". Ezenkívül lesznek „rakodó állomások", „kitérő állomások" és meg­állók". Tehát öt-féle címzése lesz a vasúti állomásoknak.'" — A polgári leányiskola gyásza. A csabai polgári leányiskolának gyásza van; a negyedik osztály egyik kitűnő növendéke: Földes Margit, Földes Ferenc, a mezőhegyesi áll. elemi iskola igazgatójának leánykája hunyt el pén­teken agyhártya-gyuladásban Csabán. Temetése ma délután megy végbe s azon az iskola növendékei, kik koszorút is helyeztek ravatalára, testületileg réázt vesznek. — A szarvasi aviatikus, balesete. Csak utóbbi számunkban adtunk örömmel hirt arról, hogy a budapesti nemzet­közi repülőversenyen Székely Mi­hály szarvasi mérnök repülőgépével kedden mily sikerrel biztató repülést végzett s most, sajnos, arról kell írnunk, hogy Székely repülőgépe a verseny utolsó napján megsemmisült. Székely, aki a nemzeti díjban indult, repülőgé­pével mintegy ötven métert repült. Az 1. sz. pilonnál a biplán mintegy tizenöt méter magasságba emelkedett ós onnan lezuhant. A repülőgép teljesen össze­zuzódott ós maga alá temette konstruk­torát, kinek azonban jelentéktelen sé­rülésnél egyéb baja nem esett. A ré­mes látványra sokan rohantak a sze­rencsétlenség színhelyére, attól félve, hogy Székely áldozata lett a zuhanás­nak. De a következő pillanatban az avia­tikus kibujt a gép ronesa alól és meg­nyugtatta a hozzá sietőket. Saját lábán ment az intézősóg pavillonjába, hol a mentőorvosok kimosták a bal arcán szenvedett sérülést." Arra a kérdésre, hogy mi okozta szerinte az esést, igy nyilatkozott: — A magassági kormány nem mű­ködik még a gépemen ós ez az oka, hogy lezuhantam. De újraépítem a gépet s mindenesetre fogok ezen a hibán se­gíteni. Amikor Székely Mihály elhagyta az intézősóg pavillonját, az odasereg­| lett közönség lelkesen megéljenezte a í magyar feltalálót, ki meghatottan kö­' szönte meg az üdvözléseket. — A nem­zetközi repülőverseny különben fél millió korona deficittel végződött s ezt az összeget a főváros az Aeroklubb és az idegenforgalmi társaság viseli. — A csabai löszertár. Többször ir­turk már arról, hogy a belügyminisz­ter a csabai lőszerraktárt a köz3ég tá­mogatásával ki akarta bővíteni. Ez ügyben hosszas tárgyalások is folytak. A vegyes bizottság megállapodott a fel­tótelekben, melyeket a miniszter is jó­váhagyott. Most az alispán elrendelte az 1300 koronába kerülő építkezés meg­kezdését. Az árlejtést legközelebb ki ' fogják irni. — A kormány és az aratások. Az ara­tás ós annak eredménye különösen olyan mezőgazdasági államban, mint Magyar­ország : elsőrangú fontossággal bír a közgazdasági viszonyok szempontjából. Ennélfogva a földmivelósügyi kormány állandóan és éber szemmel kiséri az aratási mozgalmakat. Legújabban is ren­deletet küldött az alispánhoz, melyben felszólítja, hogy az aratások kezdetéről ós az esetleges munkássztrájk-mozgal­makról haladéktalanul tegyen hozzá táv­irati jelentést. — Vizbafult legény. Oláh Ferenc csizmadiasegód, aki még csak 20 évre tekinthet vissza, Gyepes Gáspár gyu­lai csizmadia mesternél állott munká­j ban Abban az udvarban, ahol ez a sze­rencsétlen flótás lakott: egy cigány is lakozott, akinek kocjiji ós lova volt. | A lovat a nagy melegben rendesen ket­ten fürösztöttük. Csütörtökön a cigány elutazott valahová s Oláh Ferenc nem tudta mivel tölteni az időt. Kiment te­hát a lóval a Körösre. Ekkor érte a szerencsétlenség. A lóról lefordult, gör­csöket kapott ós a vizbe fult. Az arra járókelők C3ak holttestét tudták kimen­teni a Körös csatornából. — Változás egy ármentesitö,társulat tisz­tikarában. Az Iván-fenóki Ármentesitő Társulat választmányi tagságáról S p e 11 Ernő lemondott. Helyébe a közgyűlés dr. Kun Árpádot választotta meg. — Uj iparvasutak a megyében. Gróf Blankenstein Pál a nagy- ós kishagymási birtokain répatermelóst ho­nosított meg. Ezenkívül egész gazdasá­gát intenzivebb müvelés alá szándéko­zik venni. Hogy ez megtörténhessék, szükséges, hogy a füzesgyarmat—püs­pökladányi vonalhoz egy ipsreágány építtessék. Az iparvágány közigazgatási bt járását az alispán junius 28-ra tűzte ki. Megjegyzendő, hogy az iparvasut nagyon fontos tényező lesz a környék gazdasági igényeinek kielégítésében. Itt említjük meg, hogy a gyulai téglagyár­szövetkezet szintén akar iparvágányt építeni. Ennek a közigazgatási bejárása junius 11-én volt. — A gyopárosi póstaügynökség. Oros­háza község már régebben kérte az alispán utján a kereskedelmi miniszter, hogy a tulajdonát képező Gyopáros­fürdőn postaügynöksóget létesítsen. Ez a kórelem most teljesült, amennyiben a nagyáradi postaigazgatóság C s o r­bay Máriát bizta meg a gyopárosi ügy­nökség vezetésével. — Egy munkás balesete. Péntek dél­után V i g y á z ó Ignác ecetgyáros egyik kocsisa, Lengyel Imre nagy hordó ecetet szállított egyik fűszer kereske­désbe. Mikor a hordót a kocsiról akar­ták leguritani, a súlyos hordó megsza­ladt és az alatta álló, de hirtelen félre­ugró Lengyel Imrónek~a jobb alsó lábát bokában eltörte. A szerencsétlen mun­kást a csabai közkórházban vették ápo­lás alá. — Felvétel a Tanítók Házába. A Bó­késvármegyei Általános Tanítóegyesület a Tanítók Házában létesített két szo­baalapitványi helyére pályázatot hirdet. Ezen helyre elsősorban békésvárme­gyei tanítók Budapesten, vagy Kolozs­várt tanuló fiai pályázhatnak. Felhívom a pályázni kívánókat, hogy az „Eötvös­alap" elnökségéhez címzett kórvényeket, a szükséges okmányokkal felszerelve, f. évi junius 30 ig hozzám küldjék be. U h r i n Károly egyeslüeti elnök, Bé­késcsaba. — A szentandrási postamesteri állás. A bókésszentandrási postamesteri állás tudvalevőleg megüresedett. A nagyvá­radi postaigazgatóság igy pályázatot tűzött ki az elég jól jövedelmező ál- . lásra. Összesen 50 pályázati hirdetmény ' érkezett. Ezek közül a nagyváradi pos­taigazgatóság B e s z e Ferenc nagy­szentmiklósi postaügynököt nevezte ki postamesterré. — Baleset az utcán. Klinkovics Károly gyulai cszizmadiamestert na­gyon nagy baj üldözte. Beteg volt, még­pedig a szivére. Ez a szivbajosság igen j gyakran epileptikus tünetekben mutat- i kozott nála. Szegény Klinkovics szer 1 dán szintén elindult a rendes útjára. A városháza eLtt azonban utólórte baja. t A szivgörcsök erőt vettek rajta és mi­vel lába is gyönge, a szegény ember összeesett. Szívbajából kifolyólag ez al­kalomból nagy baj nem történt, de áll­kapcáját össze törte. Súlyos sebével a 1 gyulai közkórházban ápolják. — Uj ének- ós zenetanár. M e n d ö 1 Ernő, orosházi ev. tanitó szombaton Budapesten az országos magyar kir. zeneakadémián az ének- és zenetanári képesítő vizsgálatot fényes sikerrel le­tette. Kiváló tehetségének és szorgalmá­nak legfőbb bizonyítéka az, hogy tanul­mányait magánúton, saját egyénisége alapján volt képes ily tökélyre vinni. — Búcsú. Gyomáról Debrecenbe köl­tözvén, mindazon ismerőseimnek, kik­től nem volt alkalmam személyesen bú­csút venni, ezúton küldöm szívélyes üdvözletemet. Debrecen, 1910. junius 15. Károly Zsigmond, a debreceni mezőgazdasági gépgyár r. t. főtisztvi­selője. — Vizsga. A csabai izr. elemi iskola évzáró vizsgái a következő sorrendben tartatnak : junius hó 21-ón, d. e. 10 óra­kor I. oszt., d. u. 3 órakor II. oszt., ju­nius 22-ón, d. u. 3 órakor III. oszt. és junius 23-án d. u. 3 órakor IV. osztály növendékei vizsgáznak. — Felhívjuk olvasóink figyelmét la­punk mai számához mellekelt Clayto_i és Schuttlewort Ltd. Budapest, VI., Váci körút 63 gépgyár kaszáló, arató ós egyébb gazdasági gépekről szóló mel­lékletére. A cég az érdeklőknek díjtala­nul küld árjegyzéket. Az uj ház- és földadótörvényről. Irta: Elek Lajos, gyulai p. ü. fogalmazó, kat. biztos. II. Arról, hogy az adókivetés alapjául szolgáló házadó kataszteri törzsivefebe helyesen vették-e fel házunk helyisé­geit, a községi elöljáróságnál bármikor meggyőződhettünk, mert a törzsivek ott őriztetnek. Az esetben, ha nem talál­nók az abban felvett adatokat helyesek­nek, az ellen felszólalhatunk. Es pedig akkor, amidőn a házadó kivetési laj­stromokat a községházán közszemlére kiteszik. Az uj törvény, ugy mint a régi, a házadónak két faját különbözteti meg Van házbóradó ós házosztályadó. Házbéradó alá tartoaik mindennemű helyiség, amit bérbe adunk. A házbór­adó pedig — a mi relációinkban — az esetre, ha a ház a község belterületén fekszik, az évi bér 11 százaléka, a köz­ség külterületére vonatkozóan pedig 9 százaléka. Ha a ház, vagy annak bár­mely része bérbe van adva, az minden év december 15 íg bevallandó. Általá­nos szabály, hogy az esetben, ha valaki házának valamely helyiségét bérbe adja, azt 15 nap alatt a község elöljáróságá­nál be kell jelentenie, a bérösszegről vallomást kell adnia. E határidő elmu­lasztása, vagy a bérösszeg helytelen be­vallásának következményeit a törvény büntető határozatai tartalmazzák. Akkor, ha a bérlet megszűnik, a házbéradó törlésére van igényük és pe­dig a bérlet megszűnte napjától az eset­ben, ha ezt a község elöljáróságnál, vagy pénzügy igazgatóságnál bejelent­jük. E határidő elmultával pedig csak a bejelentés napjától részesülhetünk a kért adótörlósben. A házadó másik faja a házosztály­adó. Házosztály alá esnek a ki nem bé­relt lakrészek és nyitott helyiségek. Nem érdektelen tudnunk, hogy a törvényhez kiadott utasítás szerint mik minősitendők lakrészeknek, illetve nyi­tott helyiségeknek ? L ikrészek a szobákon kivül a fürdő­szoba, hálófülke, ha külön ajtaja van, előszoba, könyvtárszoba, iroda, ruhatár, terem. Nyitott helyiségeknek tekintendők a boltok, mészórszékek, kávéházak, ven­déglők, korcsmák, szállodákban az üz­let folytatására szolgáló vendégszobák. A házosztályadó tóteleit a lakrészek ós nyitott helyiségek száma szerint ál­lapítja meg a törvény. Az egy lakrészszel biró házak ház­osztályadóját az uj törvény a régivel szemben alacsonyabbra redukálta. — Egyébként pedig a progressivitás ér­vényesül. Az uj házakat megillető ideiglenes adómentesség nem uj dolog előttünk, de hogy erre mégis szükségesnek tart­juk kiterjeszkedni, annak oka az, hogy e jog órvónyesithetósónek határidejét jól ismerni igen nagy érdekünk, mert hiszen itt b—10 évi adóról lehet szó. Az ideiglenes adómentességet min­dig a m. kir. pónzügyigazgatóságtól írás­ban kell kérni az épitós bevégzése nap­jától számítandó 45 nap alatt, de min­denesetre az épület használatba vétele előtt. E határidő elmulasztása esetén leg­később egy óv alatt a késedelem igazo­landó. Aki egy év alatt sem érvénye­síti e jogát, az ideiglenes adómentes­ségre nem számithat. Az adómentesség iránti kérvényhez csatolandó az uj épület tervrajza s ha

Next

/
Thumbnails
Contents