Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-05-19 / 40. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 május 19 — Követelni fogom, elvtársak, a szabad halászatot, a szabad vadászatot, mert ahhoz mindenkinek joga van. A vadat ós halat nem az urak számára te­remtette az úristen. Hiszen most csak olyan nyulat lehet lelőni, amelyik nya­kában hordja valamelyik ur írásbeli engedélyét. Természetesen orkánszerü tetszés kisérte ezt a nagy kijelentést. A beszéd legnagyobb része külön­ben a csabai helyi viszonyokkal foglal­kozott. Hogy volt szó a „basáskodó" szolgabiróról, községi tisztviselőkről is a többek között: azt, ugy hisszük, nem vonhatja kélségbe senki. Aztán jött az egész beszéd fénypontja, mikor ugyanis a község mult évi zárószámadására ke­rült a sor. A kiadási tételek közölt sze­repel többek között irodai szerek, nyom­tatvány, irópapir, könyvkötészet cim alatt 12,000 korona. Hogy milyen mű­velt férfi a vezér, élénken bizonyítja az, hogy ő irodai szerek alatt csak tintát ért. — Elvtársak! — mondotta - 12,000 koronát költöttek tintára a mait évben a városházán. Azt hiszitek, hogy ez a nagy summa mind tintára ment ? De­hogy. Jutott abból sörre is, még pedig szépen. Miután bölcsen megállapította, hogy a községi tisztviselők tulajdonképpen szolgák, akik kötelesek a nagyságos paraszt ur sáros csizmája talpát is alá­zatosan megcsókolni, rátért a nagy An­drás az ellenjelöltekre. Először Wagner Józseffel foglal­kozott. Szörnyű módonkifogásolta benne azt, hogy tehetsége és szorgalma foly­tán valamelyes vagyonra tett szert. — Mi, földmivesek olyan emberre nem adhatjuk a szavazatunkat. Ne sza­vazzatok reá elvtársak ! Menjetek, egye­tek, igyatok a munkapárti pénzből, de az oldalam mellett legyetek, amikor kell! Több rendbeli kifogást tett dr. ü r­s z i n y i János ellen is, kifogásolta el­sősorban azt, hogy Urszinyi nem beszólt össze annyi csodabogarat a törvény­hatósági és képviselőtestületi közgyűlé­seken, mint ő. Aztán kifogásolta, hogy Urszinyi pártonkívüli, azaz tiszta negy­vennyolcas. Ezt a következő szellemes­séggel juttatta nyilvánosságra: — Elvtársak, Justh Gyula azt mondta a múltkor Kolozsváron, hogy legyen valaki 67-es, 48-as, vagy szo­ciálista, ez tiszta munka. De pártonki­vülire ne adja a szavazatát soha, mert a legnagyobb gazemberek. Még az ég is rámordult erre a szel­lemességre. Ehhez hasonló kitejezósektől hem­zsegett a beszéd, mely nem volt egyéb közönséges diskurálásnál ós gyanúsí­tásnál. Esküdtek kisorsolása. A jövő hó elején újra esküdtszéki tárgyalások lesznek a gyulai kir. tör­vényszéken. Szerencsére erre a meleg nyári ciklusra nem fog sok bünügy tárgyalásra kitüzetni. A szolgálatot teljesítő esküdtbirák kisorsolását a gyulai kir. törvényszéken az elmúlt vasárnapon ejtették meg. A bizottság elnöke G á 1 b o r y József törvényszéki elnök, tagjai: H u b a y Lajos kir. törvényszéki bíró, dr. L i s z y Viktor kir. főügyészi helyettes, dr. B e­rónyi Ármin ügyvéd, jegyzője dr. N u s z b e k Sándor kir. törvényszéki jegyző volt. ' Rendes esküdtekül kisorsoltattak : Gyuláról: Kocsis László, Biró Pál, földmives, Pfaff Ferenc, Kiss István. Békéscsabáról : dr. Hercog Hen­rik, Kiiment Pál, Braun Hermán, Böhm József, Bohnert József. Békésről : Belenta Frigyes, Mada­rasi Gábor, ifj. Grünwald Vilmos, Fried Pál, Schwartz Miksa. Orosházáról: Sülye László, Beer Miksa, Rein Géza. Szarvasról: dr. Glasner Adolf. Gyomáról: Blum Mór, Béres Dániel. Tótkomlósról: Paulovics János. Szeghalomról: Deutsch Artliur, Lux Gyula. Újkígyósról: Banner Béla. Gsorvásról: Szathmáry Elek, Lauri­nyecz István. Endrődről: Czinkóczki Mihály. Gerláról: Blascsok Gyula. Szentetornyáról: Hajdú József és Leindörfer Ede. Helyettes esküdtek lettek Gyuláról: Nagy Sándor, Witmann Frigyes, Dé­musz János, Fridrich János, Petner Ádám, ifj. Müller János, Szatrán Sándor. Békéscsabáról: dr. Weisz Frigyes dr. Urszinyi János ós Löffler Manó. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára meleg, száraz időt jelez. — Uj pénzintézet Sárréten A Sárrét egy nagy kiterjedésű és vagyonos köz­ségében, Vésztőn, az ottani földesgazdák ós kereskedők az Aradi Ipar- és Nép­bank közreműködésével „Vésztői Gaz­dasági Takarékpénztár" cég alatt f, hó 29-én egy uj pénzintézetet alakítanak, mely hivatva lesz a község ós kiterjedt vasúti hálózatánál fogva a környék hi­teligényeit kielégíteni. Az alapítók az uj intézet alaptőkéjét 100.000 koronára tervezték, melynek jegyzése még a jegy­zési határidő lejárta előtt jegyezteti. Az ottani társadalom az uj pénzintézet meg­alapításával a község gazdasági és szo­ciális érdekeinek tett eleget. A kisbir­tokosok, kereskedők ós iparosok érde­keit szolgálja az intézet legjobban, kik ott kedvező [feltételek mellett kölcsönt kapnak. Az ottani hitelt kereső közön ­ség megszabadul a pénzszerzés nehéz­ségeitől s a távolabb eső pénzintézetek által a kölcsön felvételekor felszámított becslés, kezelési és egyébb költsé­gektől. Fontos gazdasági érdeket fog szolgálni a környék nagybirtokainak tervbe vett parcellázásának, mely kö­rülmény az ottani kisbirtokosnak leg­főbb érdekét képezi, hogy egy oly hi­telszervezet felett rendelkezzen, mely hivatva van a kisbirtok megszerzését megkönnyíteni, a vagyonosodás és a község jólétét előmozdítani. Az uj inté­zet vezetésében az ottani gazdatársada­lom kiváló tagjai, mint Marhás András, Nagy János, Tóth P. Ferenc, Weinfeld ós Ökrös cég, Papp Sándor, Grosz La­jos Bagó Lajos, Farkas Gyula, Szabó Mihály, Varga Mihály, Marhás G.y. Sán­dor, Fekete János, Tóth Imre, Földesi B. Mihály, Haroscsák István ós Mike Béla vesznek részt, kik képességeiknél és tekintélyüknél fogva biztosítják az uj pénzintézet életképességét, céltuda­tos működését ós felvirágzását. Az ala­kuló közgyűlés e hó 29-ón, délelőtt {9 órakor Tóth P. Ferenc birtokos házánál fog megtartatni. — A vármegyei földadó bizottság ülése. Békésvármegye kataszteri bizottsága szerdán délelőtt a vármegyeházán gróf Wenckheim Dénes elnöklete alatt ülést tartott, melyen jelen voltak: B e­1 i c z e y Géza, K. Schriffert József, W i n t e r Ádám, Mester Gábor, Bulla Sándor, Z1 i n s z k y István, H. Kiss Ferenc, K. Horváth János, L é d e r e r Rudolf és A c h i m L. An­drás bizottsági tagok. A bizottság B e­1 i c z e y Géza elnöklete alatt egy K. Schriffert Józsefből és B u 11 a Sán­dorból álló hármas bizottságot küldött ki, amely bizottság mindenütt meg fog jelenni, ahol panasz van, helyszíni szem­lót tart ós eljárásáról jelentést fog tenni a nagybizottságnak. — Fáklyásmenet Wagner József tiszte­letére. Wagner József pártja, — mint már irtuk — a mult szombaton fáklyás­menetet akart rendezni népszerű je­löltje tiszteletére. A fáklyásmenet azon­ban a kedvezőtlen időjárás miatt elma­radt. E helyett most szombaton este 8 órakor tartják meg a fáklyásmenetet. — Egy iparos találmánya. Magyar , Mihály orosházi születésű budapesti asztalos igen elmés szerkezetű vizén uszó ós mentőkészülékeket talált fel, amelyekre szabadalmat is kért. E ké­szüléknek nemcsak a vizi sportkedvelők, hanem a hajótöröttek is nagy hasznát vehetik. — Elhunyt közjegyző. A vármegyénk­ben általánosan ismert Urszinyi családot gyász érte. Urszinyi Pál, dárdai kir. közjegyző vasárnap éjjel hosszabb betegeskedés után ólte 58-ik évében elhunyt. A megboldogultban dr. Urszinyi János csabai ügyód, a függetlenségi párt képviselőjelöltje nagy­bátyját gyászolja. — A felsőbb leányiskola ha .gversenye. | Szombaton este, a csabai állami felsőbb I leányiskola növendékeinek hangverse­I nye alkalmából szűknek fog bizonyulni j a Vigadó nagyterme, mert az estély iránt oly nagyaranyu a közönség ér­I deklődése. A hangversenyre, melynek jövedelmét a segélyalapra fordítják, az igazgatóság az alábbi érdekes műsort állította egybe : 1. Megnyitó. Kéler B.-tól. Zongorán négy kézre játszák Ormai flranka VI. o. és Polgár Edith IV. oszt. növendékek, 2. Papparla regéje. Willi K.-tól. Karének. 1 3. R pesti kisleány falun. Magánjelenet. Előadja Áchim Klárika II. o. n, ^ Kobold tánc Gregh-től ) Zongorán játsza ' Csárdás Kún Lászlótól ) Král Ida II. o. n. E. Magyar dalok. Karének. 6 Abránfy Imre 1556, Melodráma, szavalja Don­ner Paula Vi. o. n. 7. La Veneziana regala. Liszt átirata. Zongorán játsza Schopp Etelka VI. o. n. ' 8. Kincses Lázár leánya. Kiss Józseftől. Szavalja f Bonczos Margit VI. o. n. i 9. Faust fantasia. Liszt átirata. Zongora'n játsza ! Weisz Klára V. o. n. , 10. Békahangverseny, hennigtől. Karének. — Kereskedők kongresszusa Csabán. A magyarországi magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak kongresz­szusa, mely vasárnap Budapesten volt, 1911-ben Békéscsabán lesz megtartva. A sok jogos kívánságot tartalmazó ha­tározati javaslatot a kongresszus egy­hangúlag elfogadta és egy memoran­| dumban foglalva küldöttségileg nyuj­, totta át gróf Khuen-Hóderváry \ miniszterelnöknek. Válaszában a minisz­i terelnök megígérte, hogy azon lesz majd ] az ipartörvény revíziója alkalmával, í hogy a kereskedők és magántisztviselők | érdekei az ipartörvénytől elkülönítve ' — reájuk vonatkozó külön törvényben biztositassanak. Ezt azonnal napirendre tűzik, ha a mostani viszás állapotok véget érnek ós kérte a kereskedelmi alkalmazottakat, hogy e munkájában a kormányt segíteni szíveskedjenek. Az éljenzóssel tudomásul vett válasz után a szükebbkörü bizottság ülést tartott és az 1911. évben Csabán megtartandó kongresszus elnökéül S z e m e r e Kál­mánt választotta meg. — Népiroda Pusztaföldváron. V e r­s ó n y i Elemér pusztaföldvári aljegyző kezdeményezésére május 8-án alakult meg a Népiroda Pusztaföldváron. Az uj intézmény célja a vagyontalanoknak teljesen díjtalan tanácscsal és útbaigazí­tással szolgálni. A szükéghez képest eljár, illetve közben jár, igen sürgős esetekben beadványt is készít a szegé­nyeknek adó-, katona-, rendőri-, isko­lai-, és a tandijmentessógi ügyekben, munka- és ipari viszonyaiban felmerülő esetekben ; betegsególyző pénztári, nóv­magyarositási, kivándorlási és más ügyekben ; házasságon kivüli együtt­élésnek házasságát létesítse ós okmá­nyok beszerzése körüli dolgaiba és a szegények támogatása ügyében, kisko­rúak örökbefogadása, törvényesítése, vagyontalan szülők gyermekeinek hely­beli m. kir. állami gyermek menhelybe leendő elhelyezése iránti és egyébb csa­ládjogi ügyekben. Peres ügyekben pe­dig tanácscsal ós útbaigazítással szolgál. A tisztikar a következőképp alakult: El­i nök Bolla István. Igazgató Versényi ' Elemór. Pénztárnok Csizmadia Antal. — Földcsuszamlás a csaba—budapesti vonalon. Sokaknak feltűnt már, hogy pár nap óta Budapest felől igen nagy ké­séssel érkeznek a vonatok. E nagy ké­sés oka az, hogy Szolnok és Szajol kö­' zött, a Tiszahid közvetlen közelében levő magas töltésen földcsuszamlás támadt és a veszélyes területen nagyobb vo­natokkal átmenni nem szabad. A sze­mélyvonatok közlekedése csak nagy ügy gyei-bajjal lehetséges. Ateherforga- j lom egészen szünetel, úgyhogy Csabá­ról Budapestre ós vissza a teherkocsik \ csak nagy kerülővel, a szeged-caglédi j vonalon mehetnek. Két hót is belete- j lik, mig helyreállítják a megrongálódott i pályatestet, ami mindenesetre érzékeny kárt okoz egósz Kelet-Magyarországnak, j amely csak Szolnokon keresztül tud Budapesttel közlekedni. — Eredménytelen árlejtés. Füzesgyar­mat község vágóhidjának átalakítása 1 ügyében árlejtés volt kitűzne e hó 12­ikóre. Azonban eredménytelen maradt, úgyhogy újból meg kell az árlejtést hirdetni. Ugy látszik a válalkozók most a kortes világban nem érnek rá üzletet csinálni. — Pénztárvizsgálat. T h u r y Lajos a gyulai pénzügyigazgatóság mellé ren­delt számvevőség főnöke, O d r y János szeghalmi járási számvevő kíséretében a mult hét végén Körösladány község pénzkezelését vizsgálta meg. A vizsgá­lat azzal az eredmónynyel járt, hogy a számvevőségi főnök elrendelte a külön alapok megszüntetését, ami a községre nézve meglehetősen hátrányos. Egyéb­ként mindent a legnagyobb rendben talált és a tapasztaltak fölött megelége­désének adott kifejezést. — Köszünet. Dr. F á y Samuné, meg­boldogult férje emlékére 800 korona alapítványi összeget adományozott a csabai Izr. Nőegylet segélypénztára alapjára. Az adományért őszinte kö­szönetet mond R o s e n t h a 1 Adolfné, elnök. — Csaba egészségügye. Az egészség­ügyi viszonyok az elmúlt hónapban kedvezőtlenenek voltak, a halottak száma 8-al volt több mint, az előző hónapban és a szülöttek száma 13-al kevesebb. A légzőszervek bántalmaiban halt el leg­több, 44, agy és idegbántalmakban 25, öngyilkos volt 2. A szaporulat e hónap­ban 9. Született összesen 125, fiú 64, leány 61 ezek közt volt halva született 4, ikrek 3 esetben. Házasult 23 pár. Meghalt összesen 116, finemü 55, nő­nemű 61. Korra nézve ; halva született 4, 0-tól 1 évig 29, 1—5-ig 8, 5—10-ig 9, 10—20-ig 10, 20—30-ig 4, 30-40-ig 5, 40—50-ig 8, 50—60-ig 7, 60—70 ig 10, 70—80-ig 16, 80 - 90 ig 6. Kórnemeket tekintve: agyguta 1, agyhártyalob 4, aggkori végelgyengülés 7, agyszélhüdés 5, aszkór 1, agyvérzés 2, bárzsinegrák 1, bólhurut 1, csontgümőkór 3, derme 1, gyermekállgörcs 4, gyomorrák 3, görvénykór 2, gümősagydaganat 1, gü­mősagyhártyalob 3, gümőshashártyalob 2, halvaszületet 4, hashártyalob 1, hörg­hurut 7, idült bélhurut 2, idült sziv­izomlob 2, idült veselob 2, kanyaró 2, koraszülöti 2, orbánc 1, öngyilkos 2, rángógörcs 5, szerviszivbaj 1, szövet­közi májlobb 1, torokgyik 2, tüdőgyu­ladás 11, tüdögümőkór 20, tüdőlógdag. 4, veleszületett bújakor 1, veleszületett gyengeség 1, összesen 116. Nem volt orvosolva 7 éven alul 3, 7 éven felül 5, összesen 8. Sem orvostörvónyszóki sem orvosrendőri boncolás nem volt. Orvosrendőri hullavizsgálat 2 esetben fordult elő. A gazdasági iskolák megyénkben. Érdekes miniszteri rendelet. Hogy a mi szép hazánk elsősorban őstermelő állam, az köztudomásu az egész világon. A magyar faj, már ős­kori nomád természeténél fogva is kü­lönös, szinte speciálisnak mondható sze­relmet érez a szabad természet után, olyat, amilyet más európai nemzet egy­általában nem érezhet. A mi őseinknek lakóhelye, életfenntartó eleme, egyszó­val minden volt a szabad természet, a mező ós a vele szemben táplált ösztön­szerű vonzalom rászállott az utódokra is. Ez a körülmény sok tekintetben hát­rányosnak mondható, mert csak az olyan ország emelkedhetik, az lehet nagy és hatalmas, amelyikben a közgazdasági élet három faktora, az ipar, kereskede­lem és mezőgazdaság harmóniában ól, köl­csönösen gyámolítja egymást és egyen­rangú közgazdasági tényezőkké válnak Nálunk, Magyarországon azonban ezl egyáltalában nem lehet elmondani. Ipa­runk és ennélfogva kereskedelmünk alig van, ami van, az is stagnál, gyöngélke­dik, mert a mi nemzetünk még nem tu­dott felemelkedni a nyugati nagy nem­zetek értelmi magaslatára, ahol ezt a há­rom közgazdasági tényezőt egyformán megbecsülik ós nem engedik a:-t, hogy az egyik a másik terhére túlságos fej­lettségnek örvendjen. Nálunk még mindég a mezőgazda­ság áll előtérben s a mi viszonyaink között ez nem is lehet máskép. A mi népünk még őrzi az ősi hagyományokat és a kormányok igen helyesen cselek­szenek, amikor tiszteletben tartván eze­ket a hagyományokat, igyekszenek min­den módon támogatni a mezőgazdasá­got és arra törekszenek, hogy a mi országunk legalább ezen a téren a leg­első helyen álljon, hogy mezőgazdasági berendezkedése mintául szolgáljon az egész világnak. Darányi Ignác volt földmivelésügyi miniszternek örök ér­deme, hogy felemelkedett erre a magas­latra és olyan mezőgazdasági politiká­nak rakta le az alapjait, amely politika vezéreszméit szemelőtt tartva, Magyar­ország csakugyan a világ első mezőgaz­dasági állama fog lenni. Legfontossabb teendő ezen a téren az, hogy az országnak képzett, müveit mezőgazdákat neveljünk. Ez az a pont, ahol az ipar, a kereskedelem ós mező

Next

/
Thumbnails
Contents