Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-01-13 / 4. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 január 16. alakítani kabinetjót az uj miniszterel­nök. Bizalmasai azonban azt hiszik, hogy ő ugyanarra a csoportra lesz utalva, amelyből Lukács László kisze­melte minisztereit, sőt az sem lehetsé­ges, hogy Khuen-Héderváry kabinetjébe mindazok belépnek, akiket Lukács meg­nyert vállalkozása számára. Sőt bizo­nyosra vehető, hogy maga Lukács is részt fog venni a kormányban, mint pénzügyminiszter. Erre a fontos állásra nálánál alkalmasabb szakférfiú ma nincs s bizonyára teljes megnyugvással fogja látni a közvélemény a jelenlegi súlyos pénzügyi helyzetben a pénzügyi tárcát olyan kipróbált kezekben. Kedden este felé politikai körökben a következő minisztériumi listát terjesz­tették : Miniszterelnök és belügyminisz­ter : Khuen-Héderváry Károly gróf, pénz­ügyminiszter : Lukács László, kereske­delmi miniszter : Hieronymi Károly, föld­művelésügyi miniszter: Jakabffy Imre, igazságügyminiszter: Vavrik Béla. A vármegye közigazgatásából. A közigazgatási bizottság ütése. Békésvármegye közigazgatási bizott­sága hétfőn délelőtt tartotta január havi rendes ülését, a bizottsági !,tagok meg­lehetősen élénk részvétele mellett. Ter­jedelmesebb viták egyáltalában nem merültek fel ez ülésen, mert a tárgyak igen szürkék voltak. Az egyes előadók elrecitálták szokásos havi jelentéseiket és mivel a jelentések vitát provokáló ügyeket alig tartalmaztak, a közigazga­tási bizottság nem hozhatott más hatá­rozatot az egyszerű tudomásulvételnél. Érdekesebb dolgok csak a tanfelügyelő jelentésében fordultak elő, ele azok sem voltak olyan természetűek, hogy nagyobb eszmecserét eredményeztek volna. Tudósításunk egyébként az ülésről a következő: Jelen voltak Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt: dr. D a i m e 1 Sándor főjegyző, dr. Z ö 1 d y Géza tiszti főügyész, dr. Z ö 1 d y János tiszti főorvos, S á r o s s y G.vula árva­széki elnök, R o e d i g e r Gyula kir. pénzügyigazgató, M i k 1 e r Sándor tan­felügyelő, P e r s z i n a Alfréd, az ál­lam építészeti hivatal főnöke, Wenck­heim Dénes gróf, Haraszti Sán­dor, D o m b y Lajos, Veres József, H a v i á r Dániel, dr. Török Gábor, dr. La dics László és Morva y Mihály bizottsági tagok. Ambrus Sándor alispán a tagok üdvözlése után megnyitván az ülést, dr. D a i m e 1 Sándor főjegyző be­jelentette, hogy a mult év végén meg­' üresedett öt bizottsági tagsági helyre a decemtéri megyegyülés ugyanazokat választotta meg, akik azelőtt voltak. Ez a bejelentés tudomásul szolgált. Ezután a különböző albizottságok megválasztása következett, ami minden év első közigazgatási bizottsági ülésen ejtendő meg. Változás nem is állott be. Az albizottságok tagjai azok maradtak, akik a mult évben voltak. Igy a fe­gyelmi választmány tagjai lettek : dr. L a­di c s László, dr. T ö r ök Gábor, Roe­d i g e r Gyula ; póttagok: P e r s z i n a Alfréd és Varságh Béla. Elnök itt is, mint mindenik bizottságban, termé­szetesen, a főispán. Árvaügyi felebbviteli küldöttség a fő­ispán elnöklete alatt: Ambrus Sán­dor alispán, dr. D a i m e 1 Sándor fő­jegyző, dr. Z ö 1 d y Géza tiszti főügyész, S á r o s s y Gyula árvaszéki elnök, a többi tagokat a főispán szokta kinevezni, de mivel a főispáni szék üresedésben van, a bizottság meghagyta a mult évie­ket. Ezek: D o m b y Lajos, dr. T ö­r ö k Gábor; póttagok Veres József, Varságh Béla helyett további intéz­kedésig dr. L a d i c s László. Az erdőügyi albizottság tagjai: Ámb­rás Sándor, D o m b y Lajos és gróf Wenckheim Dénes. Az erdőügyi kihágási bizottság: gróf Wenckheim Dénes, dr. L a d i c s László és dr. Török Gábor. : vA központi börtönvizsgáló bizottság tagjait a főispán szokta kinevezni. A tanítói nyugdíj vegyes bizottsága : M i k 1 e r Sándor, Varságh Béla ós dr. L a d i c s László. Az árvaszéket megvizsgáló bizottság : Ambrus Sándor, dr. L a d i c s László, dr. Z ö 1 d y Géza, Domby Lajos, Varságh Béla és Haraszti Sándor. A bizottságok megalakulása után egy kis nézeteltérés támadt a fölött, hogy a megválasztottak letepyék-e a hivatalos esküt, vagy nem Dr. D a i­m e 1 Sándor a szokásjogra hivatkozva, amellett érvelt, hogy újból esküt kell tenniök. A bizottság végre is az alispán álláspontjára helyezkedett és kimon­dotta, hogy mivel az albizottságok tag­jai a régiek és a mult évben már esküt tettek, fölösleges újból esküdniök Az alispáni jelentés Dr, D a i m e 1 Sándor főjegyző ez­után felolvasta az alispáni jelentést, melynek nevezetesebb adatai a követ­kezők : A személybiztonság 8 esetben tá­madtatott meg, még pedig 7 esetben súlyos, 1 esetben könnyű testisértés el­követésével. A vagyonbiztonság 30 eset­ben támadtatott meg, melyek közül 1 rablás, 2 betörés, 1 vagyonrongálás és 26 kisebb lopás volt. Tüz 7 esetben for­dult elő, 3 esetben lakóház, 4 esetben pedig csekélyebb értékű dolgok égtek el, az okozott károk legnagyobb része biztosítás révén megtérül. Baleset 11 esetben történt, melyek közül súlyos volt 7, melyek közül 4 halállal végző­dött, 4 pedig könnyebb természetű. Ön­gyilkosság 3, öngyilkossági kísérlet 1 esetben fordult elő. dolgoznak nagysádék, talán, hogy mi­előbb pusztuljak innen ? Pedig szívesen várnék én bármeddig, hogy minél to­vább itt lehessek. A lányok összenevetnek a bók miatt. — No lássa, a kis izé Barányitól ! — mondja Katica, mikor a jogász elment. — Az ám, hogy hazudik, a huncut, alig várja, hogy szabaduljon innen, — mondja Mariska komolyan. Aztán tovább folyik a munka, az ét­kezés. — Hát ez már micsoda megint ? Hát igy töltik ki az utánvételeket? Itt van mehet, csinálják meg jól. — De kérem. — Nem lehet. — Ne tessék dobálni ide a levelet, látja, hogy dolgozom. — Kérek egy bélyeget. — Talán én ragasszam föl önnek ? Tessék. Igy munkálkodnak a leányok, apró zsörtölődéssekkel, de pontosan és jó­kedvűen. Nem is gondolnak rá, hogy hivatalban vannak. Az asszonyi termé­szetükkel ez a munka nem ellenkezik, vidáman csinálják, rendezkednek, pöröl­nek, mintha valami háztartást vezetnének. Egyszerre egy kis legény jön sorra, borotvált arcú, hetyke tekintetű kamasz, rövid kis zeke, vágott szárnyú fényes gombos kabát van rajta, valami fiatal nagyságos ur inasa lehet. A rács közt benyújt egy levelet s kecsesen forgo­lódva várakozik. Mariska kisasszony a levelet elve­szi, ránéz, aztán elfeledkezve, ijedten leteszi, mintha valami tiltott, bűnös dologhoz nyúlt volna. Lehajtja a fejét az asztalra, kezé­vel végig simitja az arcát s csendesen, röviden sóhajt. — Na ilyet! — mondja s hirtelen feláll az asztaltól. Aztán kiszól halkan, szinte csak önmagának. — Nem vehetem fel ezt a levelet, nem vehetem fel. A kis kövér szőke lány odahajiik i csodálkozva, mi lehet az. — Tudja, nézze, — súgja Mariska, j kapkodva izgatottan, ő ir annak az asszonynak. Ismerem az irását, ő ir ir neki, aki miatt elhagyott engem. S én továbbitsam ezt a levelet ! Iszonyú! Nem, nem veszem fel, nem bánom, ij — Sietek ám, — mondja kivül a fiu, mikor látja, hogy a lány elmegy az asztaltól. Nem veszi fel ? Hát micsoda dolog, kérem ? Jó, bemegyek a főnök úrhoz. A főnök kijön, fáradt, száraz alakja szürkén csodálkozva imbolyog előre. — No, no, hát mi történt kisasszo­nyok. Mi az. — S9mmi, semmi, — mondja. Ka­tica, aki már ott ül az asztal mellett, a Mariska helyén. A kisasszony rosszul lett, én majd folytatom, tessék ide adni a levelet. Semmi, kérem, főnök ur. Hát semmi. Csak a hivatal egy ki­csit hozzányúlt a nőhöz, egy szikra pattant a száraz fülledt levegőjű hiva­talszobába s női érzések támadtak egy hivatalnokban. Mariska kisasszony hátat fordított a többieknek, odaállott az ablakhoz s riadtan nézett ki a sötétbe. A szük kis utcán kocsik álltak a párás hidegben s a szemközti ablakban éppen eloltottak egy lámpát. A leány ijedten rezzent össze, mi­kor a kis darab fény hirtelen és nyom­talanul elveszett a ködös sötétségben. Az elmúlt hónap vármegyénk mező és közgazdasági állapotaiban nem hozott semmi változást. A hótalan tél, az enyhe időjárás, a lehullott sok eső az ősziek állapotát nem befolyásolta hátrányosan, sőt a késői búzák még az utóbbi idő­ben is mutattak némi fejlődést. Az állattenyésztést fenyegető takar­mány és különösen alj-szalma hiány kezdi már mutatni fenyegető hatását, a tul sok nedvesség nem kedvez az alja­zóban ugy is hiányt szenvedő gazdasá­goknak, sőt inkább fokozza annak hasz­nálatát, ugy hogy gazdáink nem ok nél­kül tekintenek félve a megcsappant készletekre. A mezőgazdasági munkák kizárólag csak az őszi szántásra és a dohánysimi­tás csomózásra szorítkoztak, trágyát hor­dani a lágy földre nem lehetvén, mun­kásainknak nem sok dolog kínálkozott a mindennapi kenyérért, de azért pa­naszok, vagy nagyobb bajok a munkás­osztály köréből nem voltak hallhatók. Horváth János szentetornyai se­gédjegyző állásáról lemondott. K e r e­peczki Gyula gyulavárii községi írnok botrányt o sózó viseletéért és hivatali mulasztásért fegyelmi eljárás alá véte­tett. G y ó j i Miklós szarvasi járási irnok Orosházára, Á d á s z János pedig Oros­házáról Szarvasra helyeztetett. Kondo­ros Horváth Istvánt, Öcsöd V i­1 á g hy Elemért választotta meg segéd­jegyzővé. Állásáról a, ónban mindkettő lemondott. Becsei Mátyás ujkigyósi községi albiró hivatali kötelesség megszegéseért állásától felfüggesztetvón, ebből kifolyó­lag állásáról lemondott s mivel vagyoni felelősség fenn nem áll, lemondása el­fogadtatott, de ez még jogerőre nem emelkedett. Dr. Borsodi Miksa uj­kigyósi községi orvos szabálytalansá­gok elkövetése miatt fegyelmi eljárás alá helyeztetett. Mivel észrevétel senki részéről sem merült fel, a jelentós tudomásul szolgált. Az alispáni jelentéssel kapcsolatban merült fel P o p o v i c s M. Aurél kót­egyházi segódjegyző ismeretes ügye. Po­povicsnak ugyanis egy pöre volt a gyulai kir. törvényszék előtt, melyet Szilágyi Pál, az elmozdított kétegy­házi segédjegyző indiiott ellene. Ezzel egyidejűleg Szilágyi Pál panaszt tett a főjegyző ellen a közigazgatási bizott­ságnál. A bizottság, mivel a panaszirat­ból a tényállási világosan megállapítani nem lehetett, megbizta dr D aimel főjegyzőt, hogy tartson vizsgálatot ós tegyen jelentőst. Közben a törvényszék meghozta az ítéletet, mely Popovicsra nézve felmentő volt. Ebből kifolyólag a közigazgatási bizottság kimondotta, hogy Szilágyi Pál panaszának helyt nem ad és ellene a fegyelmi eljárás megindítását nem tartja szükségesnek. A 7, államépitészeti hivatal eddig évi 5400 korona hozzájárulást kapott a közúti alapból a személyi és dologi ki­adások fedezésére. Eí összegnek az eme­lése vált szükségessé. Az államépitészeti hivatal évi 16 -17000 koronát kért, amit a közigazgatási bizottság sokallott. A miniszter most a hozzájárulást évi 6000 koronában állapította meg. A bizottság a miniszteri döntést a törvényhatósági közgyűlés elé utalta. A többi jelentések. Dr. Z ö 1 d y János tiszti főorvos jelentése szerint a vármegye közegész­ségügyi állapotai a mult hónapban is kedvezőtlenek voltak, de a novemberi állapotokhoz képest, javulás volt konsta­tálhtaó. A heveny ragadós betegségek közül legnagyobb mértékben a hasi­hagymáz, vörheny, kanyaró ós difteritisz pusztítottak. A halálozások oka decem­berben is leginkább a tüdővész volt. A köztisztasági viszonyok általában ki­elégitők. A jelentés tudomásul szolgált. R o e d i g e r Gyula pénzügyigaz­gató jelentésének kiemelkedő pontja volt a pénzügyminiszter leirat^, amely­ben elrendeli, hogy a január elsején br állott törvényenkivüli állapotra (ex­lex !) való tekintettel a kincstári követelé­sek végrehajtása megszüntetendő, mind­addig, mig a törvényhozás megfelelően nem intézkedik. Ezután M i k 1 e r Sándor tanfel­ügyelő jelentése következett, melyből a következő nevezetesebb ügyeket ra­gadjuk ki : Dr. Török Gábor mindjárt az előzetes jelentós után kérdést intéz az elnökséghez és a tanfelügyelőhöz az iránt, hogy milyen stádiumban van az a két fegyelmi ügy, melyeket a felettes hatóság már egy évvel ezelőtt indított a békési polgári iskola igazgatója és Farkas Fererc tanító ellen. Kéri a két ügy sürdős elintézését. M i k 1 e r Sándor tanfelügyelő fel­világosítása szerint részéről késedelmet nem szenvedhet egyik fegyelmi ügy sem, mert a tiszti-ügyészi indítvány leérkeztóig ő nem intézkedhetik. Farkas tanítóra vonatkozólag az ügyészi in­dítvány a mult hónapban leérkezett s már a fegyelmi választmánynál van. A másik fegyelmi ügy azonban még ké­sédelmeskedik. Dr. Z ö 1 d y Géza tiszti főügyész: Mindkét fegyelmi ügynél rengeteg akta­csomó van, amelyet töviről-hegyire át kell tanulmányozni. De más munkám is volt mégpedig sok. Most már azon­ban sikerült áttanulmányozni a másik ügyet is ós az indítványt még e hó folyamán be fogom terjeszteni. A megadott felvilágosításokat a bizottság tudomásnl vette. V á c z y Gyula szenttornyai róm. kath. tanító ellen fölöttes egyházi ha­! tósága, a nagyváradi püspökség fe­; gyelmi eljárást rendelt el. A szabályok ' értelmében, hogyha az egyházi ható­ság három hónap alatt nem hozza meg az ítéletét, akkor a fegyelmi eljárás le­folytatásáról az illetékes közigazgatási hatóságnak kell gondoskodnia. Most pe­dig már a negyedik hónap folyik a fegyelmi eljárás megindítása óta. Énnek dacára a bizottság a tanfelügyelő in­dítványát fogadta el, mely szerint meg­keresi a nagyváradi püspökséget, hogy a fegyelmi vizsgálat mielőbbi befejez­tetéséről gondoskodjék. Egy kis vita merült fel a gádorosi állami iskolánál. Az állam ugyanis Gá­doros községben kéttantermes elemi iskolát építtetett azzal a kikötéssel, hogy a fentartási költségekről a községnek kell gondoskodnia. Pár év múlva az állam az iskolát négytantermüvé fejlesz­tette. A község azonban a két uj tan­terem számára egyáltalában nem akar fűtőanyagot adni. A tanfelügyelő azzal az inditványnyal állott elő, hogy a közigazgatási bizottság kötelezze Gádo­rost a fűtőanyag kiszolgáltatására. Veres József nem pártolja a javaslatot, mert köztudomásu, hogy Gádoros a megye legszegényebb köz­sége, lakói többnyire szegény munká­sok, akik még ezt a terhet sem birnák el. Azt indítványozza, hogy írjon fel a bizottság a kultuszminiszterhez a fütő­auyagra szükséges csekély összeg ki­utalványozása céljából. Többek hozzászólása után a bizott­ság kimondotta, nogy mivel Gádoros csak két tanterem fentartására vállalt kötelezettséget, nem fogja kényszeríteni a többlet kiszolgáltatására. Óhajtandó­nak tartja azonban, hogy a község a tanfelügyelő utján ujabb kérvónynyel forduljon a kultuszminiszterhez. A gyulai kir. ügyészség Lengyel Lipót füzesgyarmati izr. tanító ellen okirathamisitás miatt vádat emelt A tanfelügyelő javaslatára a közigazgatási bizottság Lengyelt állásától felfüggesz­tette s tekintettel amúgy is csekély fizetésére, nem egyharmad, hanem kót­harmadrészét szavazta meg fizetésének élelmezési díj címén a felfüggesztés tartamára. A mezőberényi ág. ev. elemi iskola gondnoksága kimondotta, hogy az is­kola tannyelve tót legyen. Mivel nálunk a törvény értelmében csak magyar tannyelvű iskolák lehetnek, a nemzeti­ségi nyelvek pedig csak mint kisegítő- és segédnyelvek szerepelhetnek, a köz­igazgatási bizottság a mezőberényi is­kolaszók határozatának megváltoztatá­sával kimondotta, hogy a mezőberényi ág. ev. iskolák tannyelve is magyar. Ezekután dr. Z ö 1 d y Géza tiszti főügyész, P e r s z i n a Alfréd, az állam­épitészeti hivatal főnöke és Sárossy Gyula árvaszéki elnök terjesztették elő szokásos jelentéseiket, melyeket a bi­zottság tudomásul vett. A jelentések meghallgatása után Ambrus Sándor elnök a bizottsági ülést berekesztette. A vármegye uj utai bajban. Nem érkezik a kavics. Panaszkodik a lakosság. Békésvármegyének most sok állami és törvényhatósági közutja van építés alatt. Az utak alapépítményei már el is készültek szerencsésen, mikor egyszerre a mult év október elején megakadt az útépítés mindenfele, annál az egyszerű oknál fogva, hogy nem volt építőanyag, nem volt kavics. Az őszi nagy esőzések idején az ideiglenes mellékutak használ­hatatlanokká válván, a gazdaközönsóg kénytelen volt a még csaknem embrió­ban levő, csak a kezdet kezdetén álló uj utak hatalmas sziklagöröngyein köz­lekedni. Elképzelhető, milyen kellemes utazás lehet az. Még az hagyján, hogy a kocsi a folvtonos zökkenések követ- * keztében kirázza az emberből a lelket.

Next

/
Thumbnails
Contents