Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1910-01-13 / 4. szám
Békéscsaba 1910 január 13. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 De a lovak és a többi igavonó álla- . tokra való tekintettel veszedelmesek azok az utak. E szegény állatok lábát valósággal tönkreteszik azok az utak, igen nagy kárt okozva azáltal a gazdaközönségnek. Nagyon sok panasz is érkezett be ugy az alispáni, mint a gyulai m. kir. államépitészeti hivatalhoz. E tarthatatlan állapotok föoka az, hogy a Glasner-féle budapesti útépítési vállalkozó cég, amelylyel a vármegye a kavicsszállitásra megállapodott és vele szerződést is kötött, nem szállított kavicsot. A szerződés értelmében a cég magas kötbért tartozik fizetni, ha a szerződés pontjait nem tartja be. E kötbér megfizetésére az államépitészeti hivatal kötelezte is a Glasner-céget, amely padig a beérkezett információk szerint nincsen valami kedvező anyagi viszonyok között s amelyre e horribilis kötbér megfizetése valósággal megrendítő hatással volna. A Glasner-cég ennélfogva az államépitészeti hivatal intézkedése ellen felebbezést jelentett be a közigazgátási bizottsághoz, mely hétfőn foglalkozott vele P e r s z i n a Alfréd, az államépitészeti hivatal főnökének előadásában. Glasnerék a felebbezésben hivatkoznak meglehetősen rossz anyagi viszonyaikra és arra a nagy csapásra, melylyel a kötbér megfizetése jarna rájuk nézve és kérik a közigazgatási bizottságot a kötbér méltányosabb számitására. Mulasztását azzal védi, hogy október óta nem tudott hozzájutni a szükséges waggonokhoz és azért nem szállíthatta a kavicsot. Kötelezi azonban magát arra, hogy február végéig az egész kavicsszükségletet szállítani fogja. P e r s z i n a Alfréd a kérelem elutasítását javasolta, mert a Glasner-cég ismerte a szállítás feltételeit, tudta, hogy mulasztás esetén milyen veszedelem fenyegeti és mégis elhanyagolta a megyei utakat. Az a védekezés, hogy a MAVnál nem állottak rendelkezésére a waggonok, nem áll meg, mert a kereskedelmi miniszter csupán mérsékelte a nagy répa-teherforgalomra való tekintettel a kavicsszállitást. Ellenben neki biztos tudomása van arról, hogy Glasner más hasonló vállalatokkal foglalkozott Békésvármegye rovására. A javaslathoz többen szólottak hozzá. Veres József, H a v i á r Dániel, dr. Török Gábor előtt ismeretesek azok azok az utmizériák és nem egyszer hajlották már panaszkodni a lakosságot a félben maradt utak okozta károk miatt. Felmerül azonban az a kérdés, hogy hátha nincs elegendő kavics a kőbányában? P e r s z i n a Alfréd megjegyzi, hogy az az erdélyi kőbánya, ahonnan Glasnerék szállítanak, szinte kimeríthetetlen. Kavics van, csak Glasner nem akarta szállítani. Veres József: Csakugyan olyan szegény az a Glasner? P e r s z i n a . Ugy vagyok informálva, hogy rjssz anyagi viszonyok közöit van. Erre való tekintattel A m b r u s Sándor alispán javaslatára kimondotta a bizottság, hogy abban az esetben, ha a Glasner-cég február hó végéig, mint ahogy igérte, szállítani fogja az egész kavicsszükségletet, nem zárkózik el a kötbér méltányosabb számítása elől, de ha ez nem történik meg, kötelezi a magasabb kötbér lefizetésére s ezenkívül más vállalkozóval köt ujabb szerződést. Az országos magyar izr. közművelődési egylet. Az ország zsidósága eddig is el 1 haladt humanitárius, kulturális és közművelődési téren. A hitéletet ápolók azonban azt tapasztalták, hogy e nemes versenyben a felekezeti összetartozandóság, a hitélet bensőségteljessége sokat szenved s a fiatal generáció az ősök , vallásaival, a nehéz napi küzdelembdn vajmi keveset törődik. Ez indította az ország izr. szellemi vezetőit arra, hogy a hitéletnek minden téren való fejlesztésére megalakítsák az OMIKE.-t. Csabán a hitközség elöljárósága régen fáradozott, hogy ennek fiókját itt megalakítsák. A fiók megalakítása kedden délután ment végbe. A hitközség meghívására a központból dr. Hevesi Simon budapesti főrabbi, dr. Venetianer Lajos újpesti főrabbi és W e i 1 e r Ernő dr. központi ügyvezető titkár is megjelentek. A kél főrabbi mély és ritka tudományu, nagy szónoki készséggel, ritka magyar irodalmi nyelvezettel elmondott, különös az Isten lételét bizonyító teologiai beszéde, igazi ünneppé avatta a fiók megalakulását. A két tudós főrabbi beszédére vasárnapi számunkban visszatérünk. A vendégek a déli gyorsvonattal érkeztek s a vasútnál, a hitközségi elöljáróság ólén R e i s z Simon elnök üdvözölte őket. Az alakuló ülés a Kaszinó termében folyt le, a közönség nagy érdeklődése mellett. Sajnos, a terem szük volta miatt sokan künn rekedtek. A kultúregyesület alakuló közgyűlését Reisz Simon hitközségi elnök nyitotta meg, szép szavakkal ismertetve az, egyesület célját. Utána dr. Ven et i a n e r Lajos újpesti főrabbi tartott tartalmas előadást a magyarországi zsidók történetéből s meglepte a hallgatóság egy részét Kossuth Lajosnak nagyon is ellenszenves beállítása a történetbe a magyarországi zsidósággal szemben. Utána dr. Hevesi Simon, a budapesti izr. hitközség tudós főrabbija, „Isten létéről" „Az Istenfogalom ós a természettudomány "irodalmi remekszámba menő értekezletet tartott. Majd K o h n E. H. főrabbi mondott köszönetet a közönség nevében a ritka szellemi élvezetet ós tanulságot nyújtó előadásért a fővárosi főrabbiknak. Végül W e i 1 e r Ernő dr, a központ ügyvezető-titkáralelkes hangú beszédet intézett a közön, séghez, különösen a hölgyközönséghe7, am> lyben buzdította a jelenvo'takaf, hogy az uj egyesületnek minél nagyobb propagandát csináljanak, hogy tagokban ós anyagiakban megerősödve, célját könnyebben megvalósíthassa. Ezután az egyesületi tisztikar megválasztása következett. Elnök lett dr. F á y Samu, alelnökök : dr. R ó v ó s z Fülöp ós Fried József, ügyvezetőtitkár dr. H e r z o g Henrik, ügyész dr. W e i s z Frigyes, pénztáros Scwartz Jónás, ellenőr K o h n Ignác, jegyzők dr. Pető Ákos, dr. Székely Lajos, dr. T a r d o s Dezső éá dr. S z a m e k Emii. A megválasztottak nevében dr. H e r z o g Henrik mondott köszönetet. Az ünnepélyt templomfelavatáshoz hasonlította, melynek első momentuma az örök mécses meggyújtása. A mécsest a két tudós főrabbi gyújtotta meg, az uj elnökségre vár a feladat, hogy őrizze. Hevesi főrabbi szellemes válaszában kiemelte a legendás két olajfát, mely az örökmécsest táplálta. Ezek megszemélyesítői a hitközség elnöke ós főrabbija. Ezután a közgyülÓ3 elhatározta, hogy az intéző-bizottságot a legközelebbi közgyűlésen fogja megválasztani. Huszonöt év a közigazgatás szolgálatában. Lukács főszolgabíró jubileuma. Méreteiben nem nagy, de annál melegebb és bensőségesebb ünneplés játszódott le szerdán Gyulán. Lukács Endrét, a központi járás főszolgabiráját ünnepelte a közigazgatási tisztikar ós Gyula egész uri társadalma abból az alkalomból, hogy betöltötte közigazgatási szolgálatba lépésének huszonötödik évfordulóját. Huszonöt évet közpályán eltölteni, nagyon nehéz. Még nehezebb azonban eltölteni ugy, hogy megelégedéssel tekintsünk vissza az elviharzott negyedszázadra és kivívjuk szeretetét, elismerését mindazoknak, akikkel akár hivatalos, akár magánérintkezésben állunk. A közigazgatási állások között talán a főszolgabírói állás a legkényesebb és legexponáltabb. A főszolgabíró feje epy járásnak s egyszersmind az államhatalom letéteményese is. Ha egyénisége olyan, módjában van ezzel a hatalom: mai visszaélni is a lakosság kárára. Azután társadalmi frakciók mindenütt j vannak. És ha a főszolgabiró az egyik frakciónak kedvez, magára haragítja a ' másikat. Valóságos diplomatai éleslátás; sal kell bírnia, ha a különböző árnya' latok Vonzalmát meg akarja nyerni. Lukács főszolgabiró megelégedéssel > | tekinthet vissza közhivatalnoki pálya- j ' futására. E hosszú idő alatt nem szerzett magának ellenségeket, csak bará! tokát. Meg tudott maradni azon az arany középúton, mely egyedül csak a célra- , vezető. Nem beszéltetett sokat magáról. Hivatalos kötelességeit lelkiismeretesen és pontosan teljesiti, Ítélethozatalaiban vezérelte az igazság és méltányosság, modora szíves, előzékeny, anélkül azonban, hogy az állásával járó és feltétlenül szükséges tekintélynek ez rovására menne. Innen van, hogy szereti nemcsak járása, nemcsak a gyulai társadalom, de a megyéből mindaz, akivel ismeretségben van. A jubiláns főszolgabiró életrajzi adatai a következők : Született 1859-ben Békéscsabán. Gimnáziumi és egyetemi 1 stúdiumainak elvégzése után, 1885-ben, ! a közigazgatási szolgálatba lépett mint közigazgatási gyakornok. Tehetségének és rátermettségének csakhamar olyan kétségbevonhatatlan jeleit adta, hogy Békésvármegye törvényhatósági bizottsága már két óv múlva, 1887-ben, II. aljegyzőve választotta meg. Ez állásban működött 1893-ig, amikor t. aljegyzővé választották. Hat év múlva, 1898-ban, már a gyulai központi járás főszolgabirája lett s mint ilyen, működik ma is. Lukács Endrét, mint fentebb irtuk, a vármegyéi tisztikar és a gyulai úri társadalom őszinte ovációban részesítette. Délelőtt Ambrus Sándorral élén, megjelent nála a megyei tisztikar, amelynek jókívánságait Ambrus alispán tolmácsolta. Este pedig, a jubiláns tiszteletére, száz terítékű fényes bankett volt a kaszinóban, melyen számos felköszöntő hangzott el. Morzsák. A művészet köréből. - Külön fővárosi tudósítónktól. (A hó import.) Ez a legújabb iparcikk, amelyik hangosan kiált a vámsorompók után, természetes, hogy ezt is Ausztriából kapjuk, még pedig különösen a téli évszakban óriási mennyiségben. Csak maga Tátrafüred naponta vagy háromszáz hatalmas szánkóval fogyaszt és hol vannak még a többi fürdőhelyek, amelyeknél — ahogyan mondani szokták — a havasok képezik az üzleti bázist. Kedves ós tehetséges piktorunk, Katona Nándor, aki most medvének öltözködve néhány hetet töltött az északi Kárpátok túlsó oldalán, csudákat tud beszélni a fellegek közelében vigyázó hó-importró'. A művésznek az volt a legkedvesebb hajnali szórakozás, hogy kiülve a pirkadás rózsafényében uszó hegyoldalra, szemlélte a havat turó embereket, vagy háromszáz munkáskezet és hatvan szánkót, amelyeken késő estétől kora reggelig szállították át a hótömeget a Kárpátok túlsó oldaláról, ahol a havasok méltóak maradtak nevükhöz, az innenső oldalra, ahol Tátrafüred pompázik egészen hótalan havasokkal. A Lipótváros a hó miatt mászik ide föl, erről tehát okvetlenül gondoskodni kell a hoteliernek, ha nem akarja kockáztatni a téli szezont. A könyörtelen végzet azonban nem tűri a természet ellen való lázadást ós a reggeli napsugár hamarosan tönkre olvasztja az egész éjjeli hószállitmányt. De a szánkósok este mégis újra kezdik. Tátrafüred szépasszonyai pedig korán reggel az álhavasok aljában mulatnak a külföldi hó olvadozásán. A tavalyi hóért bőven kárpótol az idei szórakozás. * {Aktok az utcán). Az elmúlt szombaton két helyen vendégszerepelt egyszerre a művészet Karneválja, Beöthy László színészeknek és íróknak adott vacsorát a Drechslerben, ugyanakkor a Fészek csillárjai alatt a Müvószház farsangi avatása folyt. Véletlenül egyszerre oszoltak a párok mindkét helyről és a Fészek népe az Andrássy-uton összetalálkozott Beöthy vendégeivel, akik között nem egy nagy művésznő rúgta a port. A toalettek az egész vonalon megdöbbentően hiányosak voltak, tekintve az ötfokos éjszakai hideget. Az egyik Fészek-lakó festőt meg is ihlették és a művész odafordult a kollégájához : — Te, hiszen ezek kész aktok. Lehet rajzolni! -- A formái elsőrendüek — vetette ellen, a másik — de a bőrét cserzeni kellene. Őnagyságán ugyanis a derék, de abszolút értéktelen lúdbőrök teljesen hatalmukba kerítették a túlságosan merész dekolltázst. * (Zenevándorlás). A Király-Szinházban pénteken mutatják be Lehár Ferenc legújabb operettjét, a Luxemburg grófját. Ebből az alkalomból a Csak a veséjét cimre hallgató bohémtársaságban, ahová nagy művészek és kritikusok is járnak, fölelevenítették a következő históriát: A Luxemburg grófja bécsi bemutatójára nagyobb kompánia utazott föl Pestről, írók ós muzsikusok. Előadás után valaki konstatálta, hogy Lehár nem szégyelte magát kölcsönvenni egyet-mást Kálmán Imre Tatárjárásából, amelyet eddig éppen kétszázszor adtak elő Bécsben. — Ebül gyűlt jószágnak, ebül köll vesznie! — mondta egy másik, maliciózusan Kálmán Imre felé fordulva, aki nagyon jól tudta, mit jelent ez a zamatos közmondás. De mielőtt még védekezhetett volna, elibe állt egy harmadik vese-fiu és fránya mosolylyal mentegette Lehárt. — Ugy-e, Imre, joga volt hozzá Lehárnak. Egyszerűen visszalopta a muzsikáját. Öngyilkos íiatal úriasszony. Keserű mézeshetek. Mit nem tesz egy névtelen levél. A névtelen leveleknek a régi, helyzetkomikumon felépült bohózatokban és vígjátékokban igen nagy szerepük volt. Kacagtató bonyodalmak támadtak miattuk, amelyeken a publikum jól mulatottt. Azóta a névtelen levelek átjöttek az életbe. Csakhogy ám itt nem kacagtató a szerepük, hanem szomorú és nem komédiákat idéznek elő, hanem megrázó tragédiákat. Minden városban akadnak időnként egyes, sötétben bujkáló, kétes jellemű alakok, — akár nő, akár férfi — akiknek ördögi gyönyörűséget okoz, ha egyes családok békéjét feldúlhatják. Elárasztják ferdített betűs, névtelen levelekkel a várost, meggyanúsítják hozzátartozóik előtt a legtisztább jellemű asszonyokat, férfiakat. Gálád rágalmakat költenek róluk és ha valamelyik fél hiszékeny, vagy idegei nincsenek egészen rendben, a legviharosabb családi jelenetek, gyakran pedig szomorú tragédiák játszódnak le. A féltékenység mindig rossz tanácsadó volt s a féltékenységet, a „Nagy Galeottó"-t akarják azok az alakok felébreszteni a hiszékeny emberekben. Pár óv előtt Dabrecenben történtek országos hirü és budapesti lapokban is hasábokon keresztül pertraktált botrányok az ilyen névtelen leve lekből kifolyólag. A csabai társadalom előtt sem ismeretlenek ezek. Most pedig — ugy látszik — Gyulán garázdálkodnak a névtelen levélírók s sikerült is nekik egy szép fiatal életet kioltani, egy család boldogságát örökre feldúlni. A szomorú történet a következő : Bacsó Gyula, a gyulai főgimnázium fiatal tanára csak 1909. december 27-én esküdött örök hűséget Szelei Rózának, aki Kiskőrösön polgári iskolai tanárnő volt Ez állásáról azonban lemondott és követte fórjót, akivel már évek óta szerették egymást. A házasság első napjai boldogok voltak. Az óv utolsó napján azonban levelet hozott Bacsó tanárnak a posta. Szomorú levelet. Tele volt az a levél mindenféle rágalmakkal a szegény fiatal asszony ellen. Az anélkül is nagyon ideges természetű Bacsó tanárral összeomlott a 1 világ, mikor elolvasta azt a levelet. A képzelt nagy csalódás súlya alatt csaknem összeroskadt. Sáppadtan, reszketve, ingatag léptekkel ment haza, ahol a fiatal asszony mosolyogva, szerelemmel ! fogadta. Bacsó tanár, mikor meglátta az aszszonyt, első pillanatban szinte rá akart | rohanni, de aztán mégis uralkodott magán és odaadta azt a gyalázatos levelet a kezébe. Rekedt hangon mondta : j — Olvasd el! A férje tekintetétől és viselkedésétől megrémült Bacsónó elvette a levelet és olvasni kezdte. Minden mondatnál nőtt a felháborodása. Bacsó tanár nem állhatta meg egyszer. Megkérdezte nyomott, de dühös hangon: — - Igaz, ami ott van írva ?