Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-04-03 / 27. szám

Békéscsaba, 1910 április 10. BÉKÉSMECrYEI KÖZLÖNY 5 kiszámítási mód az egyenlő elbánás elvén alapulván, igazságos és megnyug­tató lenne s az állami költségvetés té­telein és a népszámlálások eredményein alapulván, a hozzájárulás összegét ille­téktelenül befolyásolni nem lehetne. Az egyes városokat megillető hozzájárulás összege pedig 10 évenkint a szerint változna, amint azt a város életképes­ségét legtisztábban bizonyító népesedés számszerű eredménye megkívánná. A törvénytervezet részleteiben le­hetőleg megtartja (sok helyen szó sze­rint átveszi) a belügyminisztérium tör­vényjavaslatának tartalmát, mégis a részletekben is több lényeges változta­tással és némi kiegészítéssel. Az állami hozzájárulást ez a tervezet is elsősor­ban a városi tisztviselők fizetésének rendezésére kívánja fordíttatni, másod­sorban azonban az egyes városokban feltűnően magas pótadóku'.cs (50-70­100%) némi csökkentésére s az abnor­mis magasságú (100y 0-ot meghaladó) pótadó teljes megszüntetésére tartja fi>l­használandónak. A tisztviselők fizetés­rendezésére vonatkozó rendelkezései abban térnek el a belügymiuiszterium törvényjavaslatában foglaltaktól, hogy a rendezett tanácsú városok tisztviselőit a tervezett VIII—IX. helyett a VII—IX. fizetési osztályokba sorozza. Végül szük­ségesnek tartja Sándor István a városi tisztviselőkre nézve a belügyminiszté­rium törvényjavaslatába is felvett egyéb intézkedések (elméleti képzettség, nyug­díjügy, magánmunkálatok stb.) mellett a tisztviselők alkalmazása módjának ezen törvényben való rendezését is. A tervezet szerint az összes tisztviselők közül csupán a polgármester, a főjegyző, a főügyész és tanácsnokok, esetleg az önálló árvaszéki elnök választatnának hatévenkint, kik a közigazgatást, a vá­ros anyagi és szellemi fejlődését irá­nyítják. Az összes többi tisztviselőket ellenben a városi közgyűlések életfogy­tig választanák, hogy ezzel a városi tisztviselői állások állandóvá, tehát von­zóbbakká váljanak s egyes tisztviselők (a rendőrkapitányok) feladataik pártat­lan teljesítésére nagyobb függetlensé­get nyerjenek. Viszont azonban a vá­rosi autonomiát kel!ő ok és cél nélkül korlátozó főispáni kinevezési jogot is egyidejűleg megszüntetendőnek jelöli ki. A választási mozgalmakhoz. Maga Khuen-Héderváry miniszter­elnök mondotta, hogy még május tize­dikéig ráér a képviselőválasztások ki­írásával. Tehát a hivatalos kampány csak akkor kezdődik. Addig berendez­kedik a kormány és főispáni kara az — Maradj, Jüan, maradj, különben meghalok! Ismét leültem. — Ennie kell valamit, hosszú ós fá­radságos lovaglás után ! — szólalt meg fülem mellett egy ismeretlen hang. — Biztosan éhes és szomjas! Enni és inni valót hoztak számomra, de minden étvágy nélkül láttam hozzá. Egyenruhám testemhez ragadt és szen­vedélyes izgatottságával a szép, fiatal asszony lázas lüktetésbe hozta a vére­met. Most hirtelen magához vont. Fejecs­kéjét mellemre hajtotta, mosolygott és tréfásan rángatta bajuszomat. — Etnlékszel-e, édes szerelmem, mi­dőn utoljára voltam nálad ? A nap arany­fényben tünt el a hegyek mögött! Az­tán feljött a hold, ezüstös sugarait a ha bokra vetette . .. Hideg futott végig és az egész tes­tem reszketni kezdett. Vájjon szabad-e tovább hallgatnom ezeket az édes, sze­relmes szavakat? Felpillantottam az or­vosra, de az intett, hogy maradjak. — Nézd mint hullanak vállaimra a gránátvirágok hüs levelei! Könnyű leplével szorossabban leta­kartam. Kezeimet megragadta és ben­sőségteljes csókot nyomott reá. Végre ugy láttam, hogy szemeire álom nehezédik. Da midőn kezemet óva­tosan kiakartam bontani az övéből, fel­ébredt, és könyörgő hangon esdekelt, hogy ne hagyjam el. Egész éjszakát a beteg ágyánál töl­töttem. Éjfél után mély, nyugodt álomba merült. — A krízisen szerencsére tul va­gyunk ! — súgta ekkor az orvos. Midőn reggel búcsúzni akartam, a spanyol némán hátat fordított. Ezután az egy éjszaka után, a szép kreolnő térje látszólag tiz évvel megöregedett! ország helyi nagyságaival megszervezi t a pártot. Ez a nagyobbik dolog, tartja • a kormányelnök. Békéscsabán a Nemzeti Munkapárt j megalakulásával a hót folyamán sokan ama véleményű m^k adtak kifejezést, hogy a választási mozgalom holt pontra jutott volna. A dolog pedig ugy áll, hogy most folyik igazában a szervezés. A párt elnöke, dr. Sailer Vilmos, a napokban ülésre hivja egybe a társ­elnököket, a kerületi elnököket, a tiszti­kart ós a százas végrehajtó-bizottságot. Ez a gyűlós fogja megválasztani a 48-as párt által kiküldött bizottsággal, a jelölt személyére történendő megálla­podás tárgyalására a munkapárti bizott­ságot. Ha a magállaptdás rövidesen si­kerül, ugy lehet, hogy már a jövő hót folyamán a jalölő nagygyülós is meg­tartható lesz. A vasárnapi alakuló gyűlés sürgö­nyileg üdvözölte Tisza Istvánt is. E sürgönyre Tisza István Gesztről a kö­vetkező levelet intézte a pártelnökhöz, dr. Sailer Vilmoshoz : Igen tisztelt Pártelnök ! A békéscsabai Nemzeti Munkapárt nevében kifejezett szives üdvözletó­ért, fogadja kérem hálás köszönete­met. Amidőn arra kérem, hogy azt a párt tisztelt tagjainak is tolmácsolni kegyeskedjék, vagyok kiválő tiszte­letem kifejezésével őszinte híve: Tisza István. Békésen folyik a legintenzívebb harc a vármegye összes választókerületei között. Ivánka Imre, a Kossuth-párt jelöltje állandóan a kerületben tartóz­kodik és szimpatikus egyéniségével sze­mélyes látogatások által igen sok hivet szerzett már magának, a Justh felé hajlóKecskemóthy-pártból Kecskeméthy Ferenc helyzete folytonosan sulyosbbo­dik. Különösen nagy ártalmára lesz neki április 24-ike, amikor Kossuth Ferenc, gróf A p p o n y i Albert és Barabás Béla leutaznák Ivánka Imre támogatására. E három országos nevü ember együttes szerjplóse bizonyára nagyban erősíteni fogja Ivánka pozíció­ját. Ilyen körülmények között Ivánka megválasztása szinte bizonyosra vehető. Szívvel, lélekkel mellette van Békés polgárságának az a része, mely határo­zottan irtózik a Kecskeméthy órától. Ezeknek az embereknek, — figyelembe véve Ivánka rokonszenves egyéniségét — nem lesz nehéz híveket szerezni ma­guk számára az ellenpártból. A gyomai kerületben eddig Fábry Károly az egyedüli kimondott jelölt, akinek megválasztása bizonyosra vehető. Kívüle aspirálnak még, de a siker igen halvány reményével, Krieszháber Leó a földmivelő-párt, dr. Makay Márton szeghalmi ügyvéd pedig a kis­gazdapárt megbízásából. E^yik fellépés sem tekinthető komolynak. A gyulai választókerületben neve­zetesebb fordulat nem állott elő. A Husvét-hétfői sikertelen jelölőgyülós­kor elhatározták a választópolgárok, hogy a mai napon újra jelölő-gyűlésre jönnek össze. Hogy a jelölő gyűlésnek lesz-e eredménye az még a jövő titka. Orosházán ós Szarvason nagyobb arányú választási mo/ga;omról nem érkezik hir. Orosházán Veres József, az eddigi jelölt ós Bikádi Antal dr. ügyvéd küzdenek a mandátumórt. Hogy melyik győz, nagyon kétséges. Szarva­son Haviár Dániel megválasztása bi­zonyosra vehető. Ezek a közelgő megyebeli válasz­tási harc legújabb mozzanatai. A gyulai vadászterületek bérjövedelmeinek felosztása. Eredményes akció. Lapunk újdonság rovatában né­hányszor megemlékeztünk már arról a mozgalomról, mely a gyulai birtokos­ság körében támadt s amelynek célja | az, hogy a vadászterületekből eredő i jövedelmet, mely eddig egyik bevételi < tótele volt a költségvetésnek : az érde­kelt birtokosok között ossza fel a város. ' A mozgalomnak meg is lett a gazdák által óhajtott eredménye, csak a kivitel módozatainál merültek fel olyan nehéz­ségek, amelyek talán pár évvel is el­odázzák a megvalósítást. Mindenesetre kissé különös, hogy egy város polgárai, akik ismerik Gyulának igazán szomorú anyagi helyzetét, mely minden garast nélkülözhetetlenné tesz: maguk törek­szenek a meglevő csekély jövedelem apasztásán. Az a holdanként befolyó 1 korona azokat a gazdákat nem húzza ki a vízből, viszont azonban a város megérzi az összesen évi 7000 koronára rugó vadászati bérjövedelem hiányát, amelynek folyománya az lesz, hogy a pótadót 37 2 százalékkal kell emelni. Ha­tározottan szűkkeblűség azoktól a pol­gároktól a felosztás köetelése. A mozgalmat három évvel,, ezelőtt Gebei András indította meg. Ő kérel­mezte először a képviselőtestülettől, hogy az 1. számú vadászterület bérjö­vedelmét ossza fel az érdekelt birtoko­sok között. A kérelmet akkor a képvi­selőtestület elutasitotta, de Gebei nem nyugodott meg, hanem megfelebbezte a határozatot a törvényhatósághoz, a mely a kérelemmel szemben a képvise­lőtestület álláspontjára helyezkedett és szintén elutasító végzést hozott. Gebeiekkor panasszal ólt a közigaz­gatási bíróságnál. A biróság nagy meg­lepetésre feloldotta mindkét alsóbb fó­rum határozatát és kimondotta, hogy a kérelem teljesítésének nincsen semmi akadálya, tehát a bérjövedelmet fel kell osztani. Lehetségesnek mondotta a bi­róság ezt azért, mert a holdak száma abban a vadászterületben nem volt vitás. Amint a közigazgatási biróság dönt­vénye a vármegyéhez leérkezett, csak­hamar hire terjedt az egész városban. A birtokosok irigyelték Gebei szeren­cséjót és csakhamar a többi 7 vadász­terület érdekelt birtokosai is hasonló tárgyú kérelemmel fordultak a képvi­selőtestülethez. A képviselőtestület ekkor kimondotta, hogy bár a város évi 7000 korona bevételtől esik el s emiatt a pót­adót 3Va százalékkal kell emelni : 1911. évtől fogva a birtokosokó lesz a vadá­szati bérjövedelem. Kimondotta azon­ban azt is, hogy a birtokosok terjesz­szenek be felosztási tervezetet, még pe­dig oly időben, amikor még a költség­veéssel nem foglalkozik a képviselőtes tület. Közben pedig a közigazgatási bí­róságnak Gebeire vonatkozó döntése is megérkezett s a polgármester a közgyű­lés elé terjesztette. Ezzel kapcsolatban a többi 7 vadászterület gazdáira hozott fenii határozatát Gebeire is kiterjesz­tette. Lőn erre nagy méltatlankodás a gaz­dáknál. Mert a gazdák azt akarták, hogy városi tisztviselők csinálják meg a fel­osztási tervezetet. Ez azonban óriási munka, ugy hogy hónapokon keresztül elfoglalna néhány tisztviselőt, ami csak a város érdekeinek lenne hátrányára. Ennélfogva a képviselőtestület ezt a kérelmet nem teljesítette. Most mind a 8 vadászterület gazdái megfelebbezték a határozatot. A felebbezésnek azonban előreláthatólag nem lesz semmi ered­ménye. Utóvégre a gazdák hasznáról van szó, tehát a haszonért dolgozhatnak és gondolkozhatnak is egy kicsit. Hamis műkincsek. Csalás Budapesttől Bécsig. - Külön fővárosi tudósítónktól. ­Egy egészen uj fajtája honosodott meg Budapesten a szélhámosságnak. Úgynevezett régiségkereskedők szövet­keztek ékszerészekkel és ügynökeikk i, akik egészen értéktelen tárgyakat mű­kincsek gyanánt hoznak forgalomba. Árverésekei összevásárolják a rozsdás holmikat, kinevezik azokat tizenötödik vagy tizenhatodik századbeli műreme­keknek s vagy hozzá nem értő külföldi müsereskedők nyakába varrják, vagy műkedvelő gyűjtőket boldogítanak ve­lük mindenféle állásból kicsöppent ügy­nökök, akiket röpülő archeologusoknak lehetne nevezni Budapest és Bécs kö­zött. Csereberélnek mindenféle hitvány ócskasággal és busás pénzeket vágnak zsebre. Legutóbb két nagyobbszabásu csa­lást derített föl a budapesti rendőrség­hez érkezett följelentés. Az egyiket Ratzendorfer bécsi régiségkeres­kedő tette, a másikat M a j t i n József koronaherceg-utcai ékszerkereskedő. A két följelentés különös módon függ össze egymással. Majtin Józsefhez egy napon beállított S t e i n e r Miksa régi­ségügynök és kagylóserleget kinált föl eladásra, úgynevezett Nautiliust, amely ha valódi, testvérek közt megér ötven­hatvanezer koronát. Steiner, akinek eb­ben a ravasz kis üzletben egy Bárczinó nevü asszonyság segített, nem győzte dicsérni a kagylóserleg mübecsét. El­mondotta, hogy valamikor négyszáz év­vel ezelőtt császárok ós királyok itták belőle a gyöngyöző italt s ehhez képest igazán potomság az a négyezer korona, amiórt eladni hajlandó. Az ékszerésznek tetszett a serleg és négyezer koronáért meg is vásárolta. Másnap derült ki a csalás. Majtin szakértőkkel megvizsgáltatta a serleget és megállapították, hogy a Nautilius se négyezer, se négyszáz, de még negyven koronát se ér. Steiner Miksa egysze­rűen becsapta az ékszerészt. Ugyanez a Steiner Miksa vágta mellbe Ratzen­dorfer bécsi régiségkereskedőt, csak­hogy itt nem egyedül operált. Majtin József volt a társa, az előbbi Majtin, aki akkor még nem ismerte a megsira­tott kagylóserleget. Ezek ketten egy ezüst szarvast vittek föl Bécsbe és elhi­tették Ratzendorferral, hogy ez a szarvas ritkaságszámba menő műkincs, páratlan példány, amiért egy Rockefeller leg­alább is százezer dollárt adna. Ok sze­rényen csak nyolcezer koronát kértek érte. A bécsi boldogan olvasta le a bankókat és sugárzó örömmel mutatta be a szarvast a szakértőknek. Rövide­sen kisült, hogy a szarvasnak az ezüst piacon kivül semmiféle értéke nincs. Ratzerdorfer kétségbeesetten szaladt Budapestre és megtette a följelentést. Ez a két eset csak mutató a régi­ségcsalások tarka és tömött bokrétájá­ból. Budapesten ós Bécsben egész csomó kétes ekzisztencia ól efféle szélhámos­kodásokból. Csak legutóbb is négy ágens tünt el hirtelen a fővárosból, ahol izzó lett a lábuk alatt a talaj. Hol hamis ékszerekkel, hol „olasz mester hegedükkel", hol meg régi „kiásott mű­kincsekkel", amelyek direk a régisége­ket imitáló gyárakban készülnek, té­vesztik a jórészt laikus kereskedőket ós amatőröket. Ujabban több följelentő fi­gyelmessé tette a két főváros rendőr­ségót ezekre az üzelmekre, amelyeknek most alighanem végére járnak á ható­ságok. Megnehezíti a nyomozás munká­ját, hogy sok becsapott gazdag gyűjtő szógyenérzetből elhallgatja az ő esetét, mert rösteli, hogy nyilvánosságra jut a hozzá nem értése. A megtámadott csabai elöljáróság. Nem lesz rágalmazási pör. Nem vádol a királyi ügyész. Annak idején ismertettük ós kellő értékükre szállítottuk le azokat a mi­nősíthetetlen támadásokat, melyekkel a „Szabad Föld" cimü újságban Áchim L. András illette a békéscsabai elöljárósá­got. A nála megszokott istállószagu ki­fejezésekkel volt tele az egész cikk. A jeles cikkekben voltak szóvirágok is, de azok a szóvirágok mocsárvirágok voltak. A legenyhébb kifejezések ilyen­formán hangzottak nála : — Mars ki, vén disznó! Ezt az udvarias ajánlatot pediglen Kovács Sz. Ádám bírónak tette a pa­rasztvezér. A cikket élénk felháborodással ol­vasták és tárgyalták Csabán mindenfelé. Általános volt a vélemény, hogy az elöljáróságnak a durva cikkben foglalt támadásokért és valótlan állításokért meg kell indítania a sajtópört. Ez azon­ban nem ment könnyen, mert hát az öregbiró uram irtózik a pörösködéstől. Hiába kapicitálták az elöljáróság tagjai, ö ellenállott. — Nem pörlök ón! Tán hogy rá­menjen az összes vagyonom ? Ennek dacára az elöljáróság, már saját reputóciójának megóvása érdeké­ben engedélyt kórt az alispántól arra, hogy Áchim L. András ellen a sajtó­pört megindítsa. Ambrus alispán meg is adta az engedélyt. A pörnek Buda­pesten kellett volna lefolynia, mert a Ne tétovázzék, ha fáj a feje, BERETVÁS'PASTILLÁT amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fej- 1 fájást elmulasztja. A „ |-on Kapható min- I Orvosok által ajánlva M l " 1 den gyógyszer , , . , tárban. Készíti Beretvás Tamás gyógyszerész hanem hasznaljon azonnal = — Kispeaten. - 3 dobozzal ingyen postai szállítás.

Next

/
Thumbnails
Contents