Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-02-24 / 16. szám

10 BÉKÉSMEGYÉI KÖZLÖNY Békésscsaba, 1910 február 20 délelőtt, a másik része pedig délután részesüljön oktatásban. L i n d e r Károly lelkész ezt az intézkedést nem tartja célravezetőnek, mert a szülők megütköznének azon, hogy gyermekük csak délelőtt, vagy délután jár iskolába. A közgyűlés, miután az indítvány visszavonatott, elfogadta az iskolaszéknek azt a javaslatát, hogy Erzsébethelyen uj iskola építtessék s arra az árlejtés ki rását is elhatározta. Ugyancsak az igazgató-lelkész terjesztette elő, hogy a belvárosi egyházi iskolák is mind túlzsúfoltak s a megengedett 80 gyermeknél sokkal több van beiratkozva ; L a c z ó Endre iskolájában pláne 142 a növendékek száma. Az iskolaszék és a gazdasági bizottság is behatóan foglalkozott a szükséges uj iskolák létesítése kérdésével s tekintve az egyház szűkös anyagi helyzetét, egyelőre a felvégen két tanteremnek és hivatalos helyiségnek, továbbá két uj tanítói állásnak évi 1100 kor. fizetés és 360 kor. lakbérrel való szervezését ajánlja az egyháztanácsnak. Ez ügygyei kapcsolatosan Seiler Gyula felügyelő, rámutatva arra, hogy az egyház adóalapja folyton csökken, á nagy kiadásokat csak ugy birná meg a jövőben, ha az adókulcsot emelné, mit viszont a hivek nem bírnának el: helyes lenne véleménye szerint, ha az egyház az eddigi 32 iskolát megtartaná, a többi, még szükséges iskola felállítására pedig az államot kérné fel. Igy legalább részben megtérülne valami abból az összegből, melyet a hivek állami adóban fizetnek. K i s z e 1 y Pál az iskolánál fontosabbnak tartja a nagytemplom tetőzetének újraépítését; az uj iskolák létesítésére szintén az államot kérné fel. Dr. Zsilinszky Endre nem tartja oly ijesztőnek a csabai egyház anyagi helyzetét. A felekezeti iskola az egyház erőssége és ha azt is kiadja kezéből, elvesztette a híveket is s csak akkor fog igazán megcsappanni az egyház prosperálása. A vallásnak anyanyelven való oktatása neveli ós tartja meg a híveket s ha iskoláit államosítja, joggal mondhatják majd a hivek, hogy az egyház mit sem nyújt. Nem határozna e fontos kérdésben most, hanem visszaadni javasolja az iskolaszéknek ós gazdasági bizottságnak, hogy tárgyalja újra ós terjesszen költségvetést ós tervezetet arról, mily összegbe kerül a két tanterem építése. Hiszi, hogy a szükséges iskolák felépíthetők lesznek, mert az egyház nem deficittel, de plussal dolgozik. Zajos helyeslés kísérte Zsilinszky beszédét és indítványát, amelyet S a i 1 e r Gyula és Kocziszky Mihály felszólalása után, kik szintén ragaszkodnak a felekezeti iskolához, csak a teherviselés könnyítését célozzák az uj iskoláknak az államnak való átadásával: egyhangúlag határozattá is emeltek. Tudomásul vétetett, hogy a jövő tanévtől a felekezeti iskoláknál is ingyenes lesz az oktatás s a szülők csak 50 fillért fizetnek iskolai könyvtáralapra. A telekgerendási lakosok, mivel a Povázsay-féle iskola istentiszteletek tartására, a hivek nagy számánál fogva kicsiny, ez iskola telkén egy imaház építését kérték. Szeberényi Lajos melegen ajánlja a kérelem teljesítését, L i n d e r Károly is s javasolja, hogy terv és költségvetés elkészíttetésére hívják fel a gazdasági bizottságot, — ami elfogadtatott. Előterjesztetett, hogy a Rudolf-főgimnáziumi bizottság uj szabályrendeletét az egyetemes gyűlés jóváhagyta, igy szükségessé vált uj gimnáziumi bizottság választása. A gimnáziumi bizottság tagjai az ev. lelkészek, az egyházi felügyelő, az igazgató, az eforus, a pénztárnok s a tantestület kiküldötte. Az egyháztanács egyhangúlag a következőket választotta meg: dr. Zsilinszky Endre, Kocziszky Mihály, dr. Sailer Vilmos, Németh Lajos, Áchim Gusztáv, Kitka György, Badics Elek, Korosy László, Wagner József, Pfeiffer István, Kovács L. Mihály, Réthy Bélát. Négy tagot Csaba képviselőtestülete választ. Az okták utáni egyházi adót a tanács y

2 kilogr. búzával emelte. Az oktatulajdonosok most az kérték, hogy e fél kilogr. emelést engedjék el. Szeberényi Lajos a béke kedvéért ajánlja az elengedést, a többség azonban ugy vélekedett, hogy 14 filléréért nem érdemes békétlenkedni. Az erzsébethelyi ev. tanítók némi fizetésjavitást kértek az orgonálásért, a harangozó, a templom szolgák, a kastélyi sirásó szintén 1 — 1 mm. buza többlettet. — Engedélyeztetett. A sirásó kérvényével dr. Zsilinszky Endre indítványozta, hogy az egyház, illetve a gondnok fordítson több gondot a temetők rendezésére, ólősövónynyel való szegélyezésére. G á 1 i k János felpanaszolta, hogy a vett sírhelyekről nincs térkép s azokat a sírhelyeket aztán másnak újra eladják. Elhatároztatott a térképek elkészítése és a sírhelyek törzskönyvezése s ezzel az ülés véget ért. Békésvármegye közgyűlése. Póttárgysorozati ügyek. Ma, csütörtökön, népes lesz ismét Gyulán az öreg vármegyeháza. Finom cipős ós csizmás megyeatyák léptei koppannak a folyosókon és az üléstermek sima parkettjén. Ma tartja ugyanis — mint már megirtuk — Békésvármegye törvényhatósági bizottsága szokásos februári közgyűlését. A közgyűlésnek a rendes tárgysorozatban szereplő fontosai b tárgyaival már foglalkoztunk, Ugyanakkor kinyilvánítottuk azt is, hogy a póttárgysorozat körülbelül olyan gazdag fog lenni, mint a rendes. És ennek a vélekedésünknek volt is valami alapja, Harteval felemelt ököllet a mozdulatlanul fekvő emberhez lépett. — Ah! Ez az ön szeretője. Egy gyermeksorban lévő ifjú! Legjobb barátom fia! . . . Gaz asszony! — Ez az ifjú nem szeretőm. — Még tagadni mered? Izmos karjával megragadta az előtte fekvő embert ós felemelte. De amikor kezei megérezték a test sajátságos merevségét, megborzadt ós eleresztette a testet, mely lomhán visszaesett. — Beszéljen, mi törtónt? — szólt izgatottan Hartevel. — Éppen le akartam feküdni, amidőn a folyosókon lepéseket hallottam, aztán egy fájdalmas hangot: „Nyissa ki, nyissa ki!" Azt hittem, hogy ön szól, hogy ön rosszul lett. Kinyitottam. E férfi bebukott szobámba, sápadtan, ijesztően, hörögve. Bizonyára szivgörcsöt kapott. Lefektettem. Éppen fel akartam önt keresni, amikor kopogást hallottam. — És nem tűnt fel önnek, hogy ezt az embert senki sem hallotta bejönni ? — A kutyák nagyon ugattak, nem hallhatták . .' . — Azt hiszem, hogy be kell érnem az ön magyarázatával és hogy ebben a dologbau nem is tudunk meg soha bővebbet, mert ez a fiatal ember meghalt . . . Az asszony sápadtan dadogta : — Lehetetlen . . . lehetetlen. — De igen, meghalt 1 — Nem, nem lehet. Hartevel megint átnyalábolta a testet és parancsoló hangon szólott: — Menjen előre. — Mit akar tenni ? — Ne törődjön vele . . . Vegye a lámpát ós jöjjön! . . . Nedves szólrohem csapta meg őket. A lámpaüveg elpattant ós csörömpölve hullott a földre. Az asszony letette a lámpát. Az eső nehéz, hideg cseppekben hullott reájuk. M. de Hartevel kérdezte : — Lát-e valamennyire ? . . . Igen ? Akkor segítsen, fogja a lábát. Csendben haladtak előre az éjszakába. Mintha minden kihat volna körülöttük. M. de Harteval egy alacsony ajtó előtt megállt és igy szólt: — Nyúljon be jobb zsebembe . . . egy kulcsot talál benne ... ez az, most bocsássa el a lábát . . . keresse meg a kulcslyukot .. . Megvan ? . . . Nyissa ki! a kutyák nyugalmukból felzavarva, eszeveszetten kezdtek ugatni. Hartevel térdével meglökte az ajtót, mely kinyilt. Aztán egyetlen mozdulattal magasra emelte a testet és a kutyaházba dobta. Aztán becsapta az ajtót és ráfordította a kulcsot. Az állatok veszett dühhel rohantak prédájukra. Egy irtózatos ordítás : „Jaj nekem!" hallatszott velőtrázóan, követve vérszomjas ugatástól ós fogcsattogástól . . . Az asszony őrjöngve vetette magát férjére, körmeit arcába vájta és ugy sivította : — Nyomorult ! . . . Gyilkos ! . . . Hartevel ördögiesen kacagott, majd durván meglökte feleségét és parancsolón ráriadt: És most takarodj be 1 mert a póttálsorozat az ügyek száma tekintetében fenem utói érte a ren des tárgysorctot. Általában ?huzamosabb vitát előreláthatólag aléderváry-kormány bizalomkérő leiii fogja támasztani. De az is nagyorkönnyen megeshetik, hogy nem lessemmi vita, hanem a törvényhatóságúzottság más vármegyék mintájára gyszerüen tudomásul fogja venni a iratot. Mint liirlik, az állandó választniy is ezt fogja javasolni. És ha mlegeljük az ügyet, az adott körülmény között ez lenne a legjobb, az arar középút. A Héderváry-kormány m olyan auspicumok között lépett a hElom polcára, hogy mindjárt, kellő m(

Smerós nélkül, bizalmat szavazzon ki az ország, de viszont céltalan és l-baveszett fáradtság volna a bizalmatlaág nyilvánítása is. Az egyszerű tudotxívótel legjobb mód a kényes kérdés nvoldására. A póttárgysoroí ügyei közül legérdekesebbnek lehetekinteni egy felebbezést, melyet Kcdoros község néhány polgára nyujtc be. Lapunk olvasói előtt ismeretes n az a konfliktus, mely a kondorosi eliáróság és a képviselőtestület egy rtie között támadt a mult évben. A kóp^elötestület többsége ugyanis a számosok bemutatása alkalmával a közpénz^ban mutatkozó 220 koronányi tulkiadi fedezését megtagadta s egyszersmii bizalmatlanságát nyilvánította az őljáróság iránt. A bizalmatlansági hatozat miatt az elöljáróság, R e i n e r iéla biró vezetése alatt beadta lermdását, később azonban visszavonták; tbbek kérésére a lemondást és mindenilőljárósági tag megmaradt állásában. A'20 korona tulkiadás ügye azonban ',zel még nem intéződött el, mert a fyviselőtestület nem akarta előbbi határzatát megmásítani. Ezért adtak be mányan felebbezést a fenti határoz? eílen. A törvényhatósági bizottság őreláthatólag helyet is ad a felebbezéiek, mert az elöljáróságot nem érhet vád amiatt, hogy a község nehéz anjgi viszonyai tulkiadást eredményeztek.— Utóvégre annyi tulkiadás egy közsí;nél úgyszólván semmi. Magyarországak úgyszólván minden városa, vagy tózsége állandóan tulkiadással és pótdóemeléssel küzd, még pedig százsz^ta inkább, mint Kondoros. Ilyesmiért egy elöljáróságot bizalmatlansággal regtisztelni, nem csekély rövidlátóságra al. A póttárgysorozatban a tbbek között két csabai ügy is szerept. Egyik egy kérvény, melyet a csabai elöljáróság nyújtott be az iránt, hogya kato nai főzőkonyhák bérösszegéhez a vármegye is járuljon hozzá a katoni beszállásolási alap terhére. Csatra e katonai főzőkonyhák jelentékeny megterheltetéssel járnak ós ezért kéri vármegye hozzájárulását, Másik csabai érdekű tárgy leszsgy adásvételi szerződés ügye, mely jróf A p p o n y i Albert és gróf M a s s i \ g Albetnétől Csabának adott ingatlaira vonatkozik. Az adásvételi szerződéit jóváhagyás végett fogják a megyegyt lós eló terjeszteni. Az orosházai járás főszolgabirája kéri a megy egy üléstől annak a megengedését, hogy az ügyiratok számozásánál a mostani uzus helyett az úgynevezett alapszámos rendszert honosíthassa meg hivatalában. Ez a rendszer divik most minden modernebbül berendezett irodában. Két kegydij iránti kérvény is tárgyalás alá kerül. Egyiket özv. K a ud e r s z Sándorné, másikat pedig özv. C h r i s zt ó Miklósnó nyújtotta be. Mindketten volt megyei hivatalnokok özvegyei. A póttárgysorozatban ezeken kivül jelentéktelenebb községi, vagy személyi ügyek szerepelnek. Politikai pártalakulás. Nemzeti Munkapárt. — Gazdapárt. A Nemzeti Munkapárt fővárosi meg-, alakulása után, megindult a mozgalom országszerte a helyi pártok megalakulása, vagyis a liberális elemek újra tömörítése céljából. Természetesen a jelenlegi kormány működésének elősegítése itt a bevallott cél. Bókésvármegye legtöbb községében egyedül a függetlenségi párt bir állandó szervezettséggel, a 67-es alapon álló polgárság pedig csak Szarvason bir a szervezettség jellegével, mert ott községi, megyei, sőt egyházi állásokra is a választás bizonyos pártszempontból történt eddig is. Szarvasról, például a megalakult Nemzeti: Munkapártot, az ottani fiatalság táviratilag üdvözölte. Most, hogy a Nemzeti Munkapárt szervezése, illetve a vidéken is önálló párttá való alakulása megy végbe: Csabán és Gyulán is megkell ejteni a 67-es alapon álló és érzelmű polgárságnak ismét ad hoc párttá való alakulását. Békéscsabán hétfőn délután 3 órakor a Vigadó zöldtermébe dr. Sailer Vilmos ügyvéd bizalmas értekezletre hívta össze a 67-es érzelmű polgárok egy kis töredékét. Az értekezleten az elnökló dr. Sailer Vilmos tudatta az összejövetel célját, majd Szebernyi Lajos és dr. Zsilinszky Endre vázolta a csabai Nemzeti Munkapárt megalakulásának szükségességét, e község speciális helyzete és a békés haladás szempontjából. Többek hozzászólása után csak Szondi Lajos dr. tiltakozott, hogy nevét a majd kibocsájtandó felhívásra kiírják, ami fölösleges volt, mert a bizalmas értekezletre meg sem volt hiva, az értekezlet elhatározta a Nemzeti Munkapárt megalakulását, a szervezési munkálatok és a választóközönséghez intézendő felhívás, továbbá az alakuló nagygyűlés előkészítésére tíz tagu bizottságot választott és küldött ki. A nagygyűlés valószínűleg csak az országos Nemzeti Munkapárt programja megjelenése után fog Csabán megtartatni. A szervező-bizottság tagjai: dr. Sailer Vilmos, dr. Zsilinszky Endre, Szeberényi Lajos, Haraszti Sándor, dr. Fáy Samu, Korosy László, dr. Kerónyi Soma, Kocziszky Mihály, Zsíros András, Wagner József. * A szomszédos Mezőberóny községben vasárnap délután szintén politikai pártszervezkedós történt. Ez a szervezkedés különbözik a csabaitól, amenynyiben nem a kormány támogatására irányul, hanem ellenkezőleg a függetlenségi és 48-as párt támogatására. A mezőberényi gazdák ugyanis vasárnap este a Gazdakörben népes értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy megalakítják az országos függetlenségi és 48-as gazdapárt helyi bizottságát. Elnökké megválasztották W i nt e r Ádámot, alelnökök lettek: Tóth György és ifj. B a r t o 1 f Márton, jegyző: ifj. W a 11 n e r János, pártbizottsági tagokul megválasztattak: Litauszki Pál, Kiss Lajos, Feldmüller György, Czinkóczki Pál, Bőkfi Lajos, Nun Márton, ifj. Madarász János, Balog József, Berg József, Schultz Imre, Adamik Pál és Plavecz Mihály. A képviselő jelölésére vonatkozólag kimondta az értekezlet, hogy most még jelöltet nem állit ós hogy fog-e egyáltalán jelölni, azt a további fejleményektől teszi függővé. 1 megyei közlekedési ügy fejlesztése. A. füzesgyarmat-karcagi út \ Sárrétet nem hiába nevezték el a régi magyarok sárrétnek. Még száz évvel ezelőtt is úgyszólván megközelithetetgtlen zsombókos láp volt az a nagy tsrület, mely elfoglalta Bókósmegye északkeleti és Biharmegye egész északnyugati részét ós amelyet szorgalmasan öntözött a Körös, meg a Berettyó akkor még zabolátlan árja. Ittott, elvétve akadtak egyes magasabban kiemelkedő szigetek, melyeken a mostani sárréti községek alakultak. A közlekedés különösen esós időszakban úgyszólván lehetetlen volt. Az ottani lakosok hónapokon át bezárásra voltak kárhoztatva, akárcsak a börtönök virágai s a világ folyásáról csak egyes vakmerő emberek utján hallottak valamit, akik gyalog, vagy csolnakon nekivágtak a süppedő sártengernek, szárazra jutottak és elvándoroltak valami közeli és kedvezőbb fekvésű helységbe. Ez az állapot csak akkor szűnt meg, mikor a Körösök szabályozása befejezést nyert. A zsombókokból termékeny szántóföldek lettek, a községek hozzáférhetőbbekké váltak ós lassanlassan az utak is javulni kezdtek. Sár,