Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-02-24 / 16. szám

Békéscsaba, 1910 február 20. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 9 különösen esős időben, van még mindig tisztességes mértékben, de azért mégis hasonlíthatatlanul különbbek az állapotok, mint a régen voltak. Az állam és vármegye ujabb időben óriási összegeket áldoz müutak építésére ós a müutakból elég bőven kijutott a Sárrétnek is. Az kétségtelen azonban, hogy még a mostani állapot is nagyon messze van az igazi, ideális állapottól. Utak tekintetében a sárréti községek közül még Füzesgyarmat ós környéke van ellátva legmostohábban. Gyarmat legészakibb és legtávolabbi fekvésű községe Bókésmegyének. Még befelé a megye középpontjába van utja szép is, jó is, de a szomszédos vármegyéktől ebben a tekintetben úgyszólván el van zárva. Innen van, hogy a hozzátartozó Bucsatelep, mely tőle 25 kilométernyi távolságra van s amely már 3—400Ö lakossal rendelkezik, esős időben megközelíthetetlen. Kerékagyig érő sár van az odavezető, úgynevezett uton, ugy, hogy valósággal istenkísértés hoszszabb esőzés után rajta elindulni. Füzesgyarmat község ennélfogva még a vármegye beruházási programjának megállapítása alkalmával arra kérte a törvényhatóságot, hogy a füzesgyarmat—karcagi vicinális utat, mely Bucsatelepen megy keresztül s amelynek Jásznagy-Kun-Szolnokmegyei része már ki van épitve : vegye át a törvényhatósági utak hálózatába és építtesse ki. A törvényhatóság méltányosnak találta a kérelmet ós teljesítette is, azonban az akkori kereskedelmi miniszter azt az útépítést nem engedélyezte ós igy a jó bucsatelepiek kénytelenek voltak bizonytalan ideig ismét a várakozás álláspontjára helyezkedni. Már ugy állott az ügy, hogy az a csonka ut sohasem épül ki, mikor egyszerre kedvező fordulat állott be. Dévaványa község ugyanis kérte a kereskedelmi minisztertől a Dóvaványa—kisújszállási ut kiépítését, mely a Gyoma— dóvaványai útnak lenne a folytatása. Annak idején erről mi is megemlékeztünk. A miniszter azonban nem teljesítette a kérelmet, hanem nyíltan kifejezésre juttatta azt a nézetét, hogy a közlekedésügyre nézve sokkal hasznosabb lesz a Karcag—füzesgyarmati ut elkészítése, mert az Dévaványának is előnyére fog válni. így mintegy miniszteri szankciót nyervén a Karcag—füzesgyarmati ut: Füzesgyarmat község ismét kérvényt nyújtott be az ut kiépítése érdekében. Remélhetőleg a kórelemnek most már több eredménye lesz, mert a vármegye önmagával jutna ellentétbe, ha nem teljesitené a kérelmet, a kereskedelmi miniszter pedig határozottan kinyilvánított fenti véleményét nem fogja megmásítani. A jó bucsatelepiek tehát nemsokáig lesznek elzárva a nagyvilágtól. A csabai gazdasági intézői állás. Bizalmas értekezlet a v Orosházán. Békéscsaba speciális körülményei és jelentékeny vagyont képviselő in- ; gatlani tették szükségessé évekkel ezelőtt egy megfelelő szakképzettséghez kötött gazdasági intézői állás rendszeresítését. Mert Csaba ingatlanai körülbelül 5 millió korona értékűek. Enagy vagyon kezelését természetesen nem lehet bizni sem egy gazdára, aki akkora képzettséggel nem rendelkezik, de viszont nem lehet véle megterhelni a jegyzőket,'vagy másJiivatalnokokat sem, akik anélkül is nagyon el vannak látva dologgal. Ily nagy községben és annyi vagyon mellett szükség van gazdasági intézőre, aki körülbelül azokat a hivatali ténykedéseket végzi, amelyeket szabad királyi városokban a gazdasági tanácsos. Azért hangsúlyozzuk ezt, mert W i 1 i m István gazdasági intéző lemondása után hallottunk olyan véleményeket is, hogy az intézői állásra egyáltalában nincsen szükség Régebben is lehetett nélküle Csaba. Az intéző teendőit nagyon szépen meg lehet osztani e vélemények szerint a gazda, valamelyik — esetleg két — esküdt, a számvevő, a pénztáros és a főjegyző között. Ezek az urak szentül meg vannak győződve, hogy az intézőnek nincsen semmi dolga. Pedig gondolkozni tudó és szerető ember előtt már maga az a tény, hogy annak az intézőnek egy csaknem öt millió korona értékű vagyont kell kezelni és vigyázni arra, hogy az a vagyon jövedelmezőbbé legyen: már egyedül is elég az intézői állás szükséges voltának bizonyítására. De ezenkívül még más hivatása is van a gazdasági intézőnek, amint egy alkalommal lapunkban már kifejtettük. Az intézőnek minden gazdasági ügyben szakközegként kell szerepelnie, szakszerű véleményeket kell nyilvánítania ós javaslatokkal, indítványokkal előállania arra nézve, hogy a község jövedelem forrásait hogyan lehetne szaporítani s a meglevőket hogyan lehetne gyümölcsözőbbekké tenni. Az intéző teendőinek már csak e pár szóban történt vázolásából is látható, hogy az állás szükséges volta mellett nagyon meg kell gondolnia a községnek azt is, hogy kire bizza Wi1 i m István örökét. Az elöljáróság és a képviselőtestület tagjaiban mindjárt a lemondás után az a vélemény alakult ki, hogy a község érdekében nagyon ajánlatos volna, ha S a i 1 e r Gyulát, a Békéscsaba-városi takarókpénztár igazgatóját sikerülne megnyerni e fontos állásra. Sailer Gyula már egy izben a polgárság teljes megelégedésére töltötte be ezt az állást. Csak akkor mondott le, mikor a jóval jövedelmezőbb takarókpénztári igazgatói állásra megválasztották. Most természetesen nem kívánhatja senki sem tőle, hogy ezt az állást a sokkal csekélyebb jövedelmű intézőséggel felcserélje — minden ellenszolgáltatás nélkül. A községnek, ha ilyen kiváló és ritka munkaerőt meg akar nyerni maga számára, vele szemben méltányosságot és áldozatkészséget kell gyakorolnia. Ez a gondolat vezérelte az elöljáróságot és azt a 26 képviselőtestületi tagot, akik kedden délután összegyűltek a városháza tanácstermében, hogy az intézői állás betöltéséről tanácskozzanak. A parasztpárti érzelmű tagok távol maradtak az értekezletről, bár ők is meg voltak hiva. Különben ők úgyis csak kerékkötői lettek volna annak a szép, egyhangú határozatnak, melyet az értekezlet hozott. Az értekezleten Korosy László főjegyző vetette fel azt a kórdóst, hogy nem volna-e a képviselőtestületi tagoknak kifogásuk az ellen, hl Sailer Gyulát megfelelő javadalmazás biztosításával takarékpénztári tisztségéről lemondásra birnák ós ismét megnyernék az intézői állásra? Sailer Gyula kiválóságának már a múltban is sok jelét adta, most pedig még gazdagabb tapasztalatokkal térne vissza a községhez, ami a vagyoni helyzetre nézve csak kedvező hatással volna. Többek hozzászólása után az értekezlet egyhangúlag kimondotta, hogy Sailer Gyula visszatérését a község vitális érdekei szempontjából szükségesnek tartja ós ez eszme mellett a képviselőtestületi közgyűlésen is állást foglal. A kuliszák mögül. — Külön fővárosi tudósítónktól. — (.Miniszterek egymás közt.) Egyik miniszteri tanácskozás után kegyelmes urakkal és újságírókkal telt meg a budai sikló. Székely Ferenc igazságügyminiszter és Láng Lajos arról beszélgettek, melyiknek van joga a másikat öcsém-nek szólítani. Hamar kiderült, hogy ez a jog Láng Lajost illeti meg, aki már a hetvenedik életóvót tapossa, mig az igazságügyminiszter éppen 67 esztendős. — Hatvanhót! Hatvanhét! — hangzott minden oldalról — Akkor te vagy ; a kabinet cégére, — jegyezte meg nevetve az egyik kegyelmes. — Sajátságosan jellemzők néha az évszámok — mondotta Székely Ferenc. — Mikor a kúriai birói esküt letettem, éppen 48 éves voltam. Bár már akkor sem álltam valami messze a 67-től. Többen hozzászóltak e dátumok ravasz játékához, Láng Lajos pedig elmondta, hogy ö épen hatvan éves volt, mikor Wekerle Sándor megjelent nála és fölajánlotta neki a kereskedelmi miniszteri tárcát. — Azt hittem, — beszélte Láng —• hogy gratulálni jön a születésnapomon. Wekerle kijelentette, hogy nemcsak gratulál, hanem születésnapi ajándékot is hoz. A kereskedelmi miniszterséget. * (Ötszáz koronát — egy szóért.) A Vígszínház legközelebbi újdonságának : A masamód-nak szerzőjét, Heltai Jenőt a napokban fölkereste egyik előkelő fővárosi divatáru cég főnöke ós a következő ajánlatot tette neki: — Nézze, mester, engedje meg, hogy A masamód hősnője egyszer-egyetlen egyszer kiejtse a darabban az ón cégem nevét. Ha azt megengedi, ötszáz koronát adok a Vígszínház nyugdíjintézete javára. Heltai Jenő, — aki a legnagyobb ideálista, — fölháborodással utasította vissza ezt az üzleti ajánlatot, de a kereskedő nem tágított ós most már a színészeket környékezte meg. Itt nem ! talált olyan rideg fogadtatásra, sőt mi| vei ugy szokott lenni, hogy a szerző csak egy, legföljebb két estén át üli végig a darabját, mindjárt ki is jelentették, hogy bemondják a céget, de csak akkor, ha ezer koronát ad. A kereskedő ezt is szívesen megajánlotta, mire Harmath Hedvig, a főmasamódjelölt megígérte, hogy a negyedik előadáson elmondja a kivánt reklámot. — Tudod mit ? — szólt Hegedűs. — Jobb lesz, ha a harmadik előadáson mondod el. Ami biztos, az biztos. * (A drága Chantecler.) Rostand szenzációs darabját, a Chantecler-t Magyarország számára Tóth Imre vásárolta meg, a Nemzeti Színház igazgatája. Ennek a vásárlásnak érdekes előzményei vannak. A darab impresszáriója Gagna mester, párisi színházi ügynök, akivel legelőször Valentin Lajos tárgyalt a darab megvétele iránt. Gagna mester azonban tizezer koronát és 7 százalékot követelt, ami olyan horribilis összeg, hogy lehetetlen megfizetni. Mikor Tóth Imre a félbemaradt alkuról értesült, gyorsan kiutazott Párisba és ezt a hatalmas árat megajánlotta Rostand ügynökének. Meg is kötötték a szerződóst, amiből azonban még korántsem következik, hogy a darabot elő is fogják adni. A fordításért ugyanis legalább háromezer koronát kell fizetni Ábrányi Emilnek, a darab kiállítása pedig csekély hetvenezer koronába kerül. Ilyen körülmények között jobb a darabot elő sem adatni, mert csak ráfizetni lehet. Ha ad akta teszik, legalább megmarad a hetvenezer korona. Pénzintézeti közgyűlések. Az elmúlt óv eredményes sáfárkodásáról most vasárnap három pénzintézet igazgatósága számolt be a részvényeseknek. Bár nehéz volt a pénzintézetek helyzete, mert a mult óv rossz termése súlyosan nehezedett közgazdasági viszonyainkra, mely körülmény, dacára az általános pénzbőségnek s dacára annak, hogy minden jogos hiteligény a legalacsonyabb kamattótelek mellett nyert kielégítést, az ipari ós kereskedelmi vállalkozást elodázta s a gazdasági tevékenységet majdnem teljesen megbénította. A Békéscsaba-városi Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósága, melynek közgyűlésén R o s e n t h a 1 Adolf igazgató-elnök távollétében R e i s z Simon igazgetó elnökölt, ama megnyugvással terjeszthette a közgyűlés elé üzleti tevékenységének eredményét s megelégedéssel utalhatott azon körülményre, hogy kölcsönei után esedékes részlet ós kamatfizetések az elmúlt évben is igen kedvezően folytak be s a lefolyt évben az intézetet semmi veszteség sem érte, mi az igazgatóság, de különösen S e i1 e r Gyula vezérigazgató körültekintő és céltudatos eljárásának az érdeme. R e i s z Simon elnök üdvözölve a megjelenteket, tudatta, hogy 28 részvényes van jelen, kik 422 darab részvényt és 400 szavazatot képviselnek. Az igazgatóság jelentése ós zárszámadása, melyet S e i 1 e r Gyula vezérigazgató olvasott fel, a pénzintézet örvendetes gyarapodásáról, kedvező üzleti eredményéről számol be. A pénzintézet mult évi forgalma meghaladta a 45 millió koronát, mig a tiszta nyereség 43.120 korona, a tartalék-alap pedig 61.967 koronáról az ez évi dotációval 77.682 koronára emelkedett. A közgyűlés örömmel vette tudomásul az igazgatóság jelentésót, elfogadta a zárszámadást, a nyeremény iránti felosztást és megadta a felmentvényt s R e i s z Hermann részvényes indítványára, ki szép szavakban méltatta az igazgatóság eredményes munkálkodását, jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. A közgyűlés a mult évi tiszta haszonból 400 koronát szavazott meg jótékony célra s ez összegből a két Nőegylet pénztára, a főgimn. alumneuma ós a város szegény pénztára részesült adományban. Az Aradi Ipar és Népbank. Vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta meg nagyszámú részvényesek jelenlétében évi közgyűlését az Aradi Ipar és Népbank, Aradnak ez a régi pénzintézet, melynek Csabán virágzó fiókja van. A jó ;üzleti eredmény, amely a külömböző ágakba nyilvánult, annak a gondos és körültekintő munkáságnak köszönhető, amelyet az igazgatóság, különösen pedig H e h s Béla vezérigazgató végzett. S z a 1 a y Károly, az intézet elnöke nyitotta meg a közgyűlést. Megnyitó beszédben az elért fényes üzleti eredményt vázolta. Részletezte az üzleti forgalom egyes ágazatait, amelyek mindegyikénél örvendetes emelkedés mutatkozott Hehs Béla vezérigazgató olvasta fel az igazgatóság jelentését, amelyből a következőket közöljük: A mult évi rendkívüli közgyűlésen nyert felhatalmazás alapján intézetünk részvény tőkéjének felmentését sikerrel keresztül vittük. Ezen kibocsájtás következtében részvénytőkénk 2,250.000 koronára, alapjaink 1,053.009.43 koronája emelkedtek. Jelentjük a tisztelt közgyűlésnek, résztvettünk az „Aradi termény és áruraktár részvénytársaság" megállapításában. A lefolyt 1909 évben üzletkörünk kielégítően fejlődött. Főbb üzletágainkban nagyobb emelkedés mutatkozik, igy takarékbetéteink 1,005,061 34 koronával, váltótárcánk 1,765,322-73 koronával s folyószámlái kölcsöneink 827,95557 koronával emelkedtek. A békésmegyei fiókintézet, úgyszintén a „Békéscsabai termény- ós áruraktár részvénytársaság" az előző éveknél nagyobb eredményt mutattak fel. Mérlegünk 1909. évi tiszta nyeresége 205,544-69 korona. Ezen összegből a szükséges alapok dotálása után a részvényesek közötti felosztásra maradt 120,42424 kor. Indítványozta az igazgatóság, hogy ezen összegből részvónyenkint 20 korona kamaton kivül, felülosztalékul 20 korona, vagyis 75,000 kor. A fenmarádó 3,628 51 kor. uj számlán 1910 évre átvitessék. Bódy Bódog meleg szavakkal emlékezett meg az intézet vezetőségének buzgó odaadó munkásságáról. Indítványára a közgyűlés a felmentvényt megadta s az igazgatóságnak, Hehs vezérigazgatónak, a felügyelő-bizottságnak s a tisztviselőknek jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Majd Hehs vezérigazgató előterjesztésére az alapszabályok módosítását elfogadták. Afarffy Ferenc indítványára egyhangúlag megválasztattak: a felügyelő-bizottság tagjaivá Grabner Károly, Kohn S. N., dr. Priegl István, Steigerwald Alajos ; az igazgatóság tagjaivá: Institoris Kálmán, Kistyóry János, Szalay Károly dr. Tagányi Sándor, Weldar Gyula, Keresztes Ferenc. A közgyűlésen a békésinegyei fiókintózet igazgatósága részéről rósztvettek D u s b a b a Vilmos, dr. P á n d y István, dr. F á y Samu, Fried Lipót, W a 11 e r s t e i n Sámuel. A Békési Népbank szintén vasárnap tartotta közgyűlését, melyen a részvényesek megbízásából P o p o v i t s Szilveszter főszolgabíró elnökölt. Az igazgatóság évi jelentése az intézet fejlődéséről és szép eredményről számolt be. A mult évi tiszta nyereség 60,459 kor., azonban két csődesetből kifolyólag 45 ezer korona veszteség érte, igy a mult évi 30 korona osztalékkal szemben csak 10 kor. osztalék adását javasolta. A közgyűlés azonban, dr. Varságh Zoltán felszólalása folytán a veszteségnek a tartalékalapból való leírását határozta el s igy az ez évi osztalék is 30 koronában állapíttatott meg. Papválasztás Békésen. Dr. Márk Ferenc az uj lelkész. Még egy képviselőválasztás is alig l kelt Bákósen olyan izgalmat, mint a V i n c z e Ödön elhalálozása folytán megürült második református lelkészi állás betöltése keltett. Ez az izgalom annak a körülménynek tulajdonitható, hogy Békés egész társadalma két táborra van oszolva, amelyek egymásnak gyűlöletes ellenségei. Az ellenságas táborok beleviszik az egymás iránti gyűlöletet minden közügybe, legyen az akár politikai, akár községi, akár egyházi ügy. Nem magasabb szempontok vezérük őket, hanem tisztán az, hogy miképpen ártsanak egymásnak, mi módon hiúsítsa meg egyik a másik törek-